Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-14 / 5. szám

Jwrair 14. ZEMPLÉN. bekísérte. Weiszburg, aki még akkor sem volt tisztában Eisen Márkusz kilétével, a rendőrkapitányság kapuja előtt kezébe nyomta a részére kiállí­tott hamisított bizonyítványt, nehogy megmotozása alkalmával nála talál­ják. A két ipszét azután annak rendje és módja szerint a zárkába csukták, majd mindkettőjüket Schmidt Lajos rendőrkapitány elé állították, ahol egyik is, másik is töredelmes vallo­mást tett. Weiszburg még akkor sem tudta, hogy a mellette álló Eisen Márkusz nem más, mint a rendőr- őrmester, aki alaposan becsapta az okmánv-hamisitó tanító urat. A ke­lepcébe került Weiszburg már hosz- szabb idő óta űzi ezt az okmáuy- hamisitást és rendszerint a hajdu- szoboszlói polgári iskola IV-ik osztá­lyáról állított ki bizonyítványokat. Legutóbb egy helybeli lionv.-őrmester­nek is tett ilyen szívességet csekélyke 60 koronáért. Meg is találták nála a' hamisításhoz használt pecséteket és nyomtatott bizonyítványokat, me­lyek az iskolaszéki elnök, igazgató és tanár nevének aláírásával várták leendő gazdájukat. Weiszburg külön­ben, a ki TJjhelyben gyakrabban meg­fordult, a Mór Miksa és Székídy Mór neveket is használta változatosság kedvéért. A jeles férfiú egyelőre a a rendőrség zárkájában álmélkodik a történtek fölött, amig átadják a kir. ügyészségnek. — A párbaj ellen. A grandiózus mozgalomnak, mely a párbajmánia ellen oly hatalmas hullámveréssel indult, segítségére érkezett most egy üdvös rendelet, mely valóban hivatva van arra, hogy példát teremtsen s ezáltal erős révbesegitő lendületet adjon a nagy akciónak. A kolozsvári kir. főügyészség rendeletet adott ki a kerületéhez tartozó összes ügyész­ségekhez oly utasítással, hogy a jö­vőben a párbajvétségeknél a vádin- ditványt terjeszszék ki a segédekre is és szerezzenek érvényt a törvény erre vonatkozó rendelkezésének. A magunk részéről őszinte örömmel üd­vözöljük ezt az okos, bátor rendelke­zést. — Helyeseljük és elismerésün­ket fejezzük ki, mert valóban ez a célravezető mód végre csökkenteni fogja a párbaj mindjobban terjedő őrültségét. S meg vagyunk arról győ­ződve, hogy ez az üdvös és helyes rendelet, ha a hatóságok követni fog­ják a gyönyörű példát, megszünteti a párbajmániát, s végkép eltünteti azokat a segédeket, akik komoly nagyképűséggel akarnak vért látni — másnak a vérét — egy görbe né­zésért, vagy egy lábtaposásért. — Hangverseny. A sárospataki állami tanitóképezde ifjúsága a ta­nárikar közreműködésével, f. é. febr. 6-án, Sárospatakon a városháza ter­meiben hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendez. A meghívók a legközelebb szét fognak küldetni. — Postai küldemények felirata. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a levélpostai küldemények boritékára vagy címlapjára tehető fel­írások ügyében uj határozatot hozott. A határozat szerint a küldemény fel­adója saját nevét, állását és lakását a burkolat első, vagy hátulsó oldalá­nak felső szélére kiírhatja, rányomat­hatja, vagy bélyegzőjét rányomhatja. Ezenkívül a boríték, vagy a cimszal- lag címoldalán és hátulsó oldalán nyomtatott egyéb megjelölés, ábra, képeshirdetés alkalmazható. A hirde­tés azonban ugyanazon a küldemé­nyen csak egy-egy vállalatra, üzletre illetőleg ügykörre vonatkozhatik és csak annyi helyet foglalhat el, hogy a cim könnyen olvasható legyen és a helyi és kelti bélyegző, valamint az esetleg szükséges szolgálati meg­jegyzések feljegyzésére és a kézbe- üthetetlenséget jelző cédula felragasz- ására elegendő hely maradjon. Egy- ttal figyelmezteti a miniszter a posta- i táviróhivatalokat, hogy a magán­llalatok levelezőlapjai és zárt ké- ilevelezőlapjai szintén az előbbi sbályok alá tartoznak. Egyúttal a magánvállalatok gyártmányán a ma­gyar királyi posta felírás, vagy a magyar címer alkalmazása tilos. Eze­ket a postahivatalok nem küldik to­vább, hanem a feladónak adják visz- sza, illetőleg mint térti küldeményt kezelik. — A helybeli ni. kir. dohánygyár mnnkásnöi által a jövő szombaton, január hol 6-án rendezendő tánccal egybekötött jótékonycélu műkedvelői előadása iránt oly nagy az érdeklődés, hogy ezen előadásra a jegyek nagy­része már elfogyott. Ebből Ítélve a mu­latság anyagi sikere már is biztosítva van. A rendezőség egyébként min­dent elkövetett, hogy a jótékonycélra rendezendő mulatság iránt a legszé­lesebb körben felköltse az érdeklődést. — A tanonciskolákról. A hivata­los lap szabályzatot közöl, amelynek lényeges rendelkezése az, hogy a ki­szabott ipardijak, ha iparos vagy ke­reskedő tauonoiskolával nem biró községek területén lakó felektől sze­detnek be, az illető felek által az illető vármegye székhelye szerint il­letékes adóhivatalba (állampénztá­rakba) száliitandók és a magyar kir. központi állampénztárnál országos tanonciskolái alap cime alatt össze­sítetten kezelendők. — Nyilvános nyugtázás. Az „Izr. Iskoláztató Egyesület“ állal múlt évi dec. 31-én tartott jótékonycélu tánc- mulatság alkalmából az egyesület ja­vára felülfizettek: 14 kor. Guttman Mór (Szerdahely,) Kun Frigyes. 10 k. Bodor Zsigmond (Dombrád,) Dr. Eré­nyi Manó, Kincsessy Péter, Róth Jó­zsef, Widder Gyula. 6 kor. Czakó Ig­nác, Cséri Herman (Varannó,) Davi- dovics Adolf, Gróf Mailáth József, (Perbenyik,) Dr. Nánássi Adolf (ö.- Liszka,) Dr. Reichard Salamon, Dr. Rozonberg Bernát, Dr. Rozenthal Sán­dor, Teich Zsigmond, Zinner Henrik, ű kor. Bluraenfeld Jenő, Fischer Hei- man, Dr. Grosz Dezső. 4 kor. Ozv. Guttman Izraelné, Kornstoin Jenő, Zinner Adolf. 3 kor. Alexander Vil­mos, Dr. Davidovics Jenő, Fleiszner Frigyes, Dr. Fried Lajos, Dr. Fried Samu Dr. Fridman Ármin, Dr. Gom­bos Gáspár, Grünbaum Simon, Ozv. Friedman Teréz úrnő (Czóke,) Haas Lipótné, Haas Adolf, Haas Fülöp, Dr. Haas Bertalanná, Grün Bernáth (Kázmér,) Halász F. fényképész, Özv. Herczka Regina úrnő, Dr. Moskovics Vilmos, Markovies Miksa, Ózv. Kora- stein Morné, Klein Andor, Lővy Adolf, Róth Mór, Reichard Dénes, Reichard Lajos, Schön Sándor, Dr. Szepessy Arnold, Waller Aladár, Weisz Kál­mán főrabbi. 2—2 kor. László Lipót, Dr. Lichtenstein Jenő, Polgár Ernő, Dr. Róth József, Rudali Samu, Dr. SzőllŐ8sy Lipót, Dr. Stern Ármin. 1—1 kor. Dr. Blau Géza, Platz fő­hadnagy, Dr. Szeghő Ernő (Kir.-Hel- mecz.) — Fogadják a nemes szivü adakozók az egyesület nevében hálái köszönetünket. Kun Frigyes egyesü­leti elnök; Zinner Adolf egyesületi pénztáros. — Nyugtázás. A mező laborczi róm. kath. templom felépítési költsé­geire újabban adakoztak: N. N. 100 kor., Bélafi Bálint rk. plébános 20 k., Csizmesija Jánosné Berky Erzsébet gyűjtése 18 kor. 60 fill., Göndör Já­nos (M.-Laborcz,) Szereda Jozefin (M.-Laborcz,) Lábos Elekné (Papina,) 10—10 kor., Füzesséry László (Vid- rányj Lehoczky Sándor 6 korona, Titl Anna gyűjtése (Krasznibród), 4 kor. 40 fill., Erdei Eribó 2 korona, Thonet testvérek .. (Nagy-Ugróc) 40 drb. támlásszék. Összesen 187 kor. Ehhez hozzáadva a legutóbb kimuta­tott 2813 kor. 73 fillért, az eddig be­folyt adom ínyok összege: 3000 kor. 73 fill. Mezö-Laborc. 1904. jan. 12. Lehoczky István pénztárnok. — Báli tájékoztató. Január 16-án: a dohánygyári munkásnők színi előadással egybe­kötött táncmulatsága a színházban. Január 17-én: A katholikus ol­vasókör farsangi táncmulatsága a vár- rosi színházban. Február 6-ikán: A Független­ségi-kör balja a színházban. Február 7-ikén: A vármegyei őrhajduk táncmulatsága a „Magyar Király“ szálloda tánctermében. Február 11-én : Á főgymnázium hangversenynyel egybekötött táncmu­latsága a városi színházban. — Dnnky fivérek es. és kir. ud­vari fényképészek jan. hó 17-én (vasár­nap) és J8-án (hétfőn) a Juhász Jenő ügyvéd ur telkén lévő műtermékben felvételeket fognak eszközölni; a mű­terem mindig fűtve van ás akár bo­rús, akár esős vagy havas időben, művészi kivitelű szép képeket álli tanak elő olcsó árban. Levételi idő: d. e. 9-től 12-ig; 7a 2-től V* 4-ig. IRODALOM.-Magyar zene.“ (Apróbb cikkek. Irta: Dr. Perényi József) Egyszerű, igénytelen külsejű köny­vecske van előttem. Terjedelmére nézve elenyésző csekélység ma már gyárilag termelő irodalmunkban. Szinte azt hinné az ember, hogy fölvágni sem érdemes. Annál jobban esik a csalódás. Úgy jártam vele, mint az egy­szeri ember a mestsrhegedüvel. Valami szí nehagy ott külsejű, ütött- kopott hegedűt örökölt, s nem ve­hetvén semmi hasznát, mint értékte­len semmiséget cigányának ajándé­kozta, nogy jó lesz valamelyik kontráé­nak. Egyszer késő este valami édes- bús zene szólal meg az ablaka alatt. Sir, zokog a sok szép magyar nóta, mintha lelke volna a hegedűnek; majd átcsap valami vidámabba s ka­cag, csattog, mint az erdő szabad csalogánya. Kedve kerekedik a magyarnak s behivatja a zenészeket. A. banda besompolyog. Hát kinek a parancsára húztatok ? A magunk jósántábul tekintetes uram. Felel a prímás. Hát tetsett a núta ? Mintha nem is benneteket hal­lottalak volna. Hát ázson a ross hedegín húzs- tam, csókolom a kezsit. Nem hedegí azs, hánem ángyálok muzsikája. S megcsókolta az ütött-kopott egyszerű jószágot. Körülbelül igy vagyunk rerényi dr. kis munkájával is. Értékes belsőt takar az egyszerű külső. Szebbnél- szebb tanulságos dolgot találunk benne a ma már világhírű magyar zenéről. Csodálatos, hogy azon rajongó szeretet mellett, amelylyel dalaink iránt viseltetünk, a magyar zenével foglalkozó irodalmunk a legszegé­nyebb. Idegeneknek kellett fölhívni figyelmünket arra a megbecsülhetet- lon sok kincsre, ami a magyar nem­zeti zenében van letéve. Hires zene­iskoláink vagy kicsinylőleg nyilatkoz­nak a magyar zenerői, vagy a másik szélsőségbe csapva, elsajátithatlanul nehéznek tartják azt s az elméleti oktatásból majdnem teljesen kimarad. Valamire való munka a magyar zene elméletéről csak egy van s az is csak a napokban jelent meg dr. Molnár Géza tollából; a magyar zene egész történetét felölelő munkánk meg épen egy sincs. Id. Ábrányi Kornél hires munkája is csak egy századot ölel föl. A szerző, aki mellesleg mondva, szintén kiváló zenész s még hozzá inkább a klasszikus zene művelője, már évek óta szorgalmasan foglalko­zik e mostohán hagyott irodalmi ág­gal s kutatásai, munkálkodása ered­ményét, mint közérdekű kisebb cik­keket a lapokba tette közzé. A kö­zönség mindig szívesen fogadta a lel­kes és tanulságos cikkeket, amelyeket most könyvalakban is kiadott a szerző. Á nagy közönség számára való e munka. Azok számára, akik lelke­sednek ugyan a magyar zenéért, de sem idejük, sem alkalmuk nincs arra, I hogy azzal behatóbban is foglalkoz­ik. oióa zanak. Rövid ~ze: • . j,;.- e mindannak, amit a magyar zen., intelligens emt ;nek ma má; tud illik. Lelkes ham.: koz cn'en sti kellemes olvasmánnyá, a benne fői halmozott elmélet u péti1 ma gyár zene kis enciklopédiájává ti e kis könyvet. Szinti - A- az e*“ bér, mikor egy-egy femzetro a gére jut s ez a inunk.- legs; csérete. Elvont lóig ■ ' tudományos thémáról élvezetesen irn a legnehezebb. Ismerteti généire lalmunkat böl­csőjétől kezdve egész a hírneves ci­gányprímásokig. Kimutatja a magyar zenében rejlő gyönyörű ritmikai vál­tozatosságot s ennek hatását a kül­lőid hires mester, ire. Részletesen íof- lalkozik a dicsőségesen szomorú ku­ruc dalokkal, a hires Rákóezi-nolá- nak pedig egész .ült u fejezetet « . tel, amelyben eg lit' találjuk azt a sok adatot, amelyek e világhírű zenF termékünk történetére vonatkoznak. „Szól a tárogató“ cirnü fejezete valóságos dicsőítő ódája a magyar zenének s e részben fejti ki, hogy a magyar műzene valóban művészi ma­gaslatra csak a népies ^'inékok ta­nulmányozása ált em*’ 1: Ismerteti End ődy Sándor ország- hírű kuruc nótáit üöiha 7 (>dön; Greizinger Iván és kortársaik műkö­dését, mindenütt szaktudással mutatva rá a különösebb szépségek- az itt-ott fölmerülő h .i.' A „Gotterhalv és ..ály- himnusz“ cimü ré ét . nplén“ utján csak nem rí ibn olvashatta a közönség; ugyanit kö, i te f- vecske utolsó rés'’ is, amelyben' Lavotta, Csermák és mos i hires cigányok kalandot de dicsőséggel teljes életet ismerte .1 30k tekintetben saját kutatásai alapján A könyvecske önmagát dicséri, a szerzőjének azon ban az elismeré­sen kivül egy őszinte nyilatkozattal tartozom. Van könyvének egy igen nagy hibája, az, hegy nehez"“ *—z le az ember. Még többet sze olvasni szakavatott tollából, a is inkább, mert ritkaság számbi hogy olyan Wagnerista, mir lyen a szerző is, ily lelkose jón a magyar zenéről, amel elfogult, úgynevezett klasszika szék még csak zenének sem nak elismerni. Gazdag a tér, tág a kutat zeje s minden megmentett ad gyen az bár a legcsekélyebb 1 te ságu is, méltán megérdemli a elismerést. A kutatást pedig e ban olyan szaktekintélyeknek végezniük, mint amilyen a sze Azzal a biztos reménynyel zem be kicsiny, de értékes n jának ismertetését, hogy rövi múlva újra olvashatunk tőle e mostoha gyermekről, a magyi néről. Audor Ká A »Vasárnapi Újság« jan. száma 24 képpel s a következő lommal jelent meg: »Bonaparte tild hercegnő« (arcképpel). í Imrétől. — »A bolond« cimü ^ regényből. Költemény. Irta ! Endre. — »A vén gazember.« szélés. Irta Mikszáth Kálmán. ( nach László rajzaival). — »I Helén, siket-néma-vak leány önc írása « Az Amerikában mecrjeV" goi eredetiből átdolgozta • óö Vjfj (képekkel). — »Meghódolás.« F.lb lés. Irta Gordon j., "’ngoiból í (képekkel). — »Liliputi lovacs. Közli Szemere Attila (képekkel s lág legkisebb lovairól.) — >Az Párizsban.« Szigetvári Istvántól. »Békésmegye népe« (képekkel.) »Barcsay Kálmán« (arcképpel), száth Kálmántól. — »A nő életk (7 (rajzzal.) — »Zanardelli József« képpel.) — »A chigágói szinházé (képekkel a leégett Iroquois szinház — »Divatlevél» (farsangi és téli d képekkel). — SárosyBellátóI. — ír lom és művészet, Közlntézetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents