Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-12 / 4. szám

4 (2426 ) Sátoralja-Ujhely, 1904. Január í2. Harminckettedik évfolyam. MegjeUn minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerktsstőtég: és kladóhlratal: 6átoralja-T7jh«ly, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njllttérben minden garmond sor 80 üli. Zemplén ifj. Msczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. dr. Szixmay István felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. ............. .r* '■...........l.-ss* túlkapás. — jan. 12. (Z.) Kolozsvárról azt a nagyon furcsa hirt vesszük, hogy a vá­rosi katonai ügyosztály vezetője, Salamon Antal, a póttartalékosok behívására vonatkozó rendeletet, melyet a városi hatóság ép úgy megkapott, mint a többi törvény- hatóság, visszaküldte és a behí­vást megtagadta. Pelvilágositás- képen megjegyzi hírforrásunk, hogy ez a nevezett tisztviselő felelősségére történt, mivel a ta­nács nem akart beleavatkozni az ügy elintézésébe. Bizonyára sokan lesznek, kik Salamon Antal urat nagy hősnek és még nagyobb hazafinak fog­ják tartani, mig ő tényleg csak olyan illetékességet igényelt ma­gának, mely őt semmikép meg nem illeti s részéről nagy önhitt­ségre vall. A magasabb helyről kibocsátott rendeleteket soha és sohol sem intézik ama tanácsi ügyosztály vezetőjéhez, melynek a rendelet végrehajtása hatáskö­rébe tartozik, hanem a megyei, vagy városi törvényhatósághoz. A vármegyéket közigazgatási ügyekben az alispánok, a váro­sokat a polgármesterek, illetve a tanácsi kollégiumok képvise­lik. ők veszik át a törvényható­ságokhoz érkező rendeleteket s intézkednek azok elintézése iránt. A gyakorlatban a gyorsabb szol­gálat érdekében helyenként ez másképen lehet. A beérkezett irományokat átveheti a főjegyző, vagy egyenesen az ügyosztályok­hoz dirigálják azokat. Ha rend­ben megy az ügy, akkor termé­szetesen nem merül fel annak szüksége, hogy a kompeten- ciókat külön megállapítsák. — De ha nem megy rendben, ak­kor sem a megyei főjegyzőnek, sem a városi tanácsosnak, ki az illető ügyosztályt vezeti, nincs joga önállóan rendelkezni, ha­nem referálni tartozik a polgár- mesternek, ki a maga részéről a tanács elé viszi az ügyet, mely aztán a tanács javaslatával a közgyűlés elé kerül, mely vagy elveti, vagy elfogadja a tanács javaslatát. A határozatról az il­lető hivatalos hely értesítve lesz; a jelen esetben kormány ren­deletről lévén szó, annak miként történt végrehajtásáról jelentés teendő. Salamon urnák Kolozs­várott tudnia kellett volna, hogy ö, mint városi tanácsos sokkal isebb ember, hogysera afölött élhessen, váljon valamely ren­det törvényes-e vagy sem és ■gy oly hatáskört arrogál ma­rnak, melyet senki sem adott neki. Lehet egyéni véleménye, ezt a tanácsülésben kifejezésre is juttathatja, de önhatalmúlag rendelkezni nincs joga. A felelő­ség, melyet ő viselhetne, sem elég nagy arra, hogy a póttartaléko­sok behívását elmulaszsza. Nagyon szép dolog a férfi- bátorság, de ennek fednie kell magát a férfiban meglevő hata­lommal, a férfinak megadott ha­talmi jogosultsággal. Önkéntelenül eszünkbe jut a nagyzoló verébről szóló adoma. A kolozsvári Salamon urnák egy névrokona, kit bölcsnek nevez­tek s kiről mondják, hogy az állatok nyelvén is értett, hallotta egyszer egy veréb-párocska enyel- gését. „Ha egyszer megharag­szom — mondja a him — ha­lomra döntöm az egész királyi palotát.“ Salamon király magá­hoz hivta a verebet s kérdőre vonta, mit is fecsegett s mire való a nagyzolás? »Igen ám, ha a párocskámnak nem tudok imponálni, elvész minden res- peklusom!“ — szólt, elröpült és hetykén csiripeli hölgyecské- jének: „Látod, megkért a ki­rály, hogy ne döntsem romokba a palotáját . . .“ A közigazgatási bizottság ülése. — január 12. A vármegye közigazgatási bizott­sága tegnap tartotta január havi ren­des ülését, mely egyszersmind az uj évben a bizottság első ülése volt. Az ülésen Hadik Béla gróf főispán el­nökölt. A választott tagok közül meg­jelentek : Andrássy Sándor gróf, Maj- láth József gróf, Sennyey Miklós báró, Meezner Béla, Fejes István, id. Mecz- ner Gyula, Tolcsvai Nagy Barna és Molnár Béla. Távol maradását ki­mentette : Lehoczky Endre. Az év változás következtében a közigazgatási bizottság kebelében mű­ködő albizottságok és küldöttségek is újra megalakultak, még pedig a kö­vetkező eredménynyel: A fegyelmi választmányba meg­választattak: A törvényhatósági köz­gyűlés által választott tagok közül: rendes tagok: Gr. Mailáth József, id. Meezner Gyula. Póttag: Meezner Béla. Az állami közegekből: rendes tagok: Hönsch Dezső, Talapkovics Vazul. Póttag: Beregszászy István.— Erdőügyi albizottság: Elnök: id. Meezner Gyula. Alelnök: b. Sennyey Miklós. Tag: dr. Molnár Béla. — Vármegyei pótadó és útadó ügyekben fölszólamló küldöttségek: Fejes Ist­ván, Meezner Béla, Meezner Gyula, br. Sennyey Miklós. — Gyámügyi felebbviteli küldöttség: Rendes ta­gokul: Fejes István, id. Meozner Gyula, Póttagul: br. Sennyey Miklós. — Másodfokú erdei kihágási bíróság: Rendes tagok: Fejes István, gr. Ha- dik-Barkóczy Éndre, Meezner Béla, gr. Mailáth József. Szakértők: Baján Imre, dr. Csőke József, Malonyay Ferenc, Philipp Károly. — Mezőgaz­dasági munkások és munkaadók közt felmerült vitás ügyek elbírálására ala­kított albizottság: Rendes tagok: gr. Andrássy Sándor, Meezner Béla, id. Meezner Gyula, Nagy Barna. Pótta­gok : Lehoczky Endre, gr. Mailáth József, dr. Molnár Béla, br. Sennyey Miklós. — Fogházfelügyelői bizott­ságba: Rendes tagok: Dókus Gyula, id. Meezner Gyula. Póttagok: Fejes István, Meezner Béla. — Tanügyi és tanítói nyugdíjalapra ügyelő választ­mány : id. Meezner Gyula, Lehoczky Endre. — Kórházakat vizsgáló kül­döttségek : a) Sátoraljaújhelyben levő „Zemplónvármegyei közkórház“ vizs­gálatára: Fejes István, id. Meezner Gyula; b) a nagymiháíyi és homon- nai közkórházakra: Lehoczky Endre, Vladár Emil; c) a sárospataki főis­kolai és községi közkórházakra: Meez­ner Béla, dr. Molnár Béla; d) a ki- rályhelmeczi hasonszenvi „Majláth“ magánkórházra: br. Sennyey Miklós, id. Meezner Gyula. — A közegész­ségügyi bizottság kiegészitéseül, az 1876. évi t.-c. 163. §§. alapján : Hönsch Dezső és Szokolay Emil főmérnökök, Widder Gyula gyógyszerész. — Tör­vényhatósági központi ipartanács: Rendes tagok: Ehlert Gyula, Behyna Miklós. Póttagok: Gyarmathy Béla, Zombory János. A bizottsághoz két fegyelmi ügy­ben érkezett meg az illető miniszterek döntése. A Payzsoss Andor ny. árv. elnök fegyelmi ügyében a belügymi­niszter helyben hagyta a közig, bi­zottságnak azt a határozatát, amely­ben Payzsoss ellen a fegyelmi eljá­rást megelőző vizsgálatot és az elő­zetes biztosítási végrehajtás kérelme­zését kimondotta. Gerhardt Sándor kir. főmérnökkel szemben, akit a fe­gyelmi választmány hivatali főnöké­vel, Hönsch Dezsővel lefolyt affairje miatt hivatalból leendő áthelyezésre Ítélt, már kegyelmesebb volt a keres­kedelemügyi miniszter. Ő ugyanis megváltoztatta az I. fokú fegyelmi határozatot és Gerhardtot mindössze 100 korona pénzbüntetésre ítélte. A közig, bizottság nem tehetett egye­bet, minthogy tudomásul vette a mi­niszteri döntést, Nagy Barna biz. tag felszólalására azonban elhatározta, hogy a minisztertől Gerhardt Sándor áthelyezését fogja kérelmezni. A bi­zottság határozata azon alapszik, hogy a főispán kezdeményezésére tervbe vett nagyszabású útépítési pogramm végrehajtásánál szükség lesz arra, miként a feladatok műszaki megoldására hivatott államépitészeti hivatal közegei a legnagyobb egyet­értésben és harmóniában működjenek egymással, amely harmóniát a két főmérnök között lefolyt incidens után nem igen lehet remélni, ha egy hivatalban kell működni a volt ellen­feleknek. A főispán kezdeményezé- zésére tervbe vett utkiépitési pro- grammról tulajdonképen már a múlt közgyűlésről hozott tudósitásunkbau is említést kellett volna tennünk, de előbb bevárjuk a miniszter döntését és akkor fogunk erre az érdekes és nagyszabású uti-politikára visszatérni. Annyit azonban már most is jelez­hetünk, hogy ha a miniszter elfo­gadja azt a tervezetet, melyet a vár­megye decemberi közgyűlése felter­jesztett hozzá a vármegyei ut-hálózat rendezése és kiépítése tárgyában, 4—5 óv múlva nem lesz többé pa­nasz a vármegyében utak hiánya, vagy rosszasága miatt. És — ami fő — a programra nem fog okozni te­her emelkedést I Az újhelyi bábakópző iskola ér­dekében újból felír a bizottság a bel­ügyminiszterhez. Az elmúlt év december havában 68171 kor. 15 fillérrel folyt be keve­sebb adó, mint 1902-ben, az egész ex-lexes esztendő pedig 608,074 kor. 41 fillérrel kevesebb adót szállított be a vármegye területén, mint az 1902. év. így azután az adó hátrálók, a mely 1902. év végén 372402 korona 17 fillért tett ki, szerencsésen felsza­porodott 715.908 kor. 07 fillérre. A pénzügyigazgató azonban még is azt jelentette, hogy ez az eredmény — szemben a többi vármegyékkel — ki­elégítően kedvező. No ha úgy van, gratulálunk sze­gény Magyarországnak! Somossy András kir. ügyész a törvényszéki fogház állapotáról szá­molt be. December 31-én volt a fog­házban 250 letartóztatott egyén; eb­ből elitéit 235, fellebezós alatt álló 3, vizsgálati fogoly 12. Az évi jelentés­ből kiemeljük, hogy 1903. óv folya­mán a letartóztatott egyének közzül kegyelmet kapott 6, meghalt 1, meg­szökött (szőllő-munkaközben) 1. A rabok összesen 15332 koronát keres­tek tavaly a kincstárnak, ebből nekik jutott 7982 kor. A fogházban kielégítő volt a fegyelem, de 11 esetben mé­gis fegyelmi eljárást kellett indítani az őrszemélyzet ellen, aminek követ­keztében 2 fogházőr állását vesztette. A kir. tanfelügyelő jelentéséből jól esett hallani, hogy milyen nemes verseny folyik a Carolineum és az állami polgári leányiskola között Mind a két helyen kitűnő eredmóny- nyel tanítanak. Az elmúlt év folya­mán 31 uj népiskola épült 37 tan­teremmel; megnyílt továbbá egy uj polgári iskola Tokajban és 5 gazda­sági ismótlőiskola. Az 1904. év fo­lyamára 23 uj állami iskola építését helyezte kilátásba az uj közoktatási miniszter. Az ülés a teljes tárgysorozat elin­tézése után a déli órákban ért véget. Utána a gyámügyi felebbviteli küldöttség és a mezőgazdasági mun­kásügyi albizottság tartott ülést. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Kinevezés. A főispán Szent- mihályi Bertalan napidijnst járási Ír­nokká kinevezte és szolgálattótelre a királyhelmeczi szolgabirói hivatalhoz osztotta be. )( Államsegély tüzkárosultaknak. A belügyminiszter gróf Hadik Béla főispán ajánlatára a kiskemenczei tüzkárosultak felsególyezésére 190 korona, és Bosnyicza község tűzká- rosultjainak 100 korona segélyt ado­mányozott. )( A közigazgatási bizottság hét­főn, jan. 11-én tartotta ülését. Ugyan­akkor déli 12 órakor a mezőgaz­dasági munkások és munkaadók kö­zött felmerült vitás ügyek elbírálá­sára hivatott bizottság, d. u. 3 óra­kor pedig a gyámügyi felebbviteli küldöttség ülésezett gróf Hadik Béla főispán elnöklete alatt. )( Az országos gazdasági mun­kás- és cselédsegélypénztár igazgató­sága m. évi dec. 18-án tartott ülésé­Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents