Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-26 / 34. szám

Sátoralja-üjhely, 1SQ4. Március 26. 34. (2456.) Harminckettedik évfolyam Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: őAtoralja-Ujliely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njrilttérben minden garmond sor 3d fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula dr. Sairmay István dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. ‘ főmunkatirs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, fó évre « kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. képszerű javaslatok. — máre. 20. (Sz. i.) Mióta a képviselőház újból hozzáfogott a munkához és átesett az ujoncmegszavazáson, meg az indemnity megadásán, — ugyancsak népszerű javaslatok ke­rültek a ház asztalára. Beruházási javaslat, vármegyei tisztviselők és a jegyzők fizetésének rendezése, a katonai alapítványi helyek számának felemelése — mindezek olyan dolgok, amelyek őszinte és igaz helyesléssel kell, hogy találkozzanak nemcsak a parlamentben, hanem az egész országban is. Ami természetesen nem azt teszi, hogy az illető javaslatokat már bírálni sem szabad, hanem csak úgy a Iá „vitám et sangvi- nem“ közfelkiáltással elfogadni. De hogy nem! Nagyon is sza­bad, sőt kell is azokat a részle­tekben bírálni, hisz’ az ismételt megfontolás és aggódó körülte­kintés jó példájával maga a kor­mány jár elől. Bírálni, megfontolni, javítani a részletekben tehát nemcsak sza­bad, de esetleg kívánatos és szük­séges is lesz. Majd meghalljuk a kifejlődő eszmecserét. De a napi­rendre tűzést s a komoly foglal­kozás megkezdését ezekkel a ja­vaslatokkal felesleges szószapori- tás árán feltartóztatni kár volna, mert ezeket a javaslatokat már várja az ország; mert ezek a ja­vaslatok nagyon is népszerűek. Népszerűek, még pedig nem­A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Romancero. Klárika bárónő gyöngyöt kapott s éket Vakító gyémántot: ezer színben égett, Aladár kuzintól ezer drágaságot És a sok drágaság érintetlen állt ott: Reájuk se nézett! Klárika bárónőt — ezt elmondom ám még Egy pásztor fiú is — dicsérendő szándék! — Meglepte egy kicsiny pásztorfurulyával S Klárika bárónő alig birt magával: Oh ! beh szép ajándék 1 Bennt a nagyteremben égtek a csillárok Vidám zene zendtilt Gyöngyöző bor járta, Ám Klári bárónő Nem is figyelt rájuk. Valahol, messzéről pásztor dala zengett, Klárika bárónő Kiült az erkélyre És a pásztomótám Beh sokat merengett! Klárika bárónő hófehér ruhába Aranyos a selyme, lehellet palástja ! Megy a esküvőre Virágos templomba Utána uri-nép Fényes kocsisorba. csak a közönségnek annál a ré­szénél, amely a javaslatok tör- vénynyé vállása esetén mindjárt kap az országba özönlő milliókból, hanem népszerűek azoknak a sze­mében is, akik a nagy osztozko­dásnak egyelőre csak tétlen szem­lélői lesznek. Mert tessék jól megjegyezni: a jól alkalmazott befektetésből mindenkire csak haszon és nyere­ség háramlik és nem csupán azokra, kik a befektetések műveit mint vállalkozók és munkások keresztülviszik, létre hozzák. Azért mondtam, hogy a beru­házási műveletek kapcsán az or­szág egy része mindjárt kap az arra fordított milliókból, más része pedig egyelőre csak tétlenül nézi, de eljő az idő, amikor annak áldásaiban ő is osztozik, amikor annak gyümölcseit ő is élvezi. És mintha ezek a javaslatok — bár különböző cimeket visel­nek — együttvéve mégis egy nagy nemzeti beruházkodásnak a külömböző oldalai volnának. Beruházási intézkedés a tiszt­viselők fizetésének rendezése, de beruházási intézkedés a katonai alapítványi helyek szaporítása is. Nem uj gondolat, még a for­mája is régi, hogy jó munkát csak attól a tisztviselőtől várha­tunk, akit anyagi gondok hivatá­sától és kötelességétől vissza nem tartanak. Ha áll ez a tétel általában, hát különösen is áll vármegyei tiszt­viselőkre és a községi jegyzőkre nézve. Legalább is a közönség és Hírül hozzák este, fényes vacsoránál Egy pásztort fogtak ki az alsó Tiszánál! Az úri cselédek Emlegetik párszor, Klárika is sóhajt: Az a bolond pásztor . . . S megindul zenére hosszú, fényes táncsor... Németh Pál. A hírlapirodalom 1848 március 15 előtt. A „Zemplén“ számára irta: Temesvári. Nehány fülvonásban szándéko­zom vázolni a hírlapirodalom ama történetét, amely a márciusi napok eseményeit megelőzte. Nem terjesz­kedhetek ki valamennyi lapra, csak a legkiválóbbakról szólok. Azokról, a melyek különösen magukon viselik a mozgalmas idők jellegét, amelyek arra hatással voltak, s amelyeknek irány­eszméi, harcai és küzdelmei különö­sen érdekesek s tanulságosak. A magyar hírlapirodalom uj kora 1841-ben kezdődik Kossuth Pesti Hírlapjával, amelynek megjelenése valóságos eseménynek tartatott. Ad­dig a szó valódi értelmében nem volt politikai hírlap, amely szembe mert volna szállni az uralkodó balvélemé­nyekkel, elvekkel s nézetekkel. Az addigi hírlapoknak megvolt az az egy a sajtó panaszkodása ezen a téren volt a legsűrűbb — vagy a legdiva­tosabb — a tisztviselők ellen, és er­ről a helyről hallottuk a leggya­koribb feljajdulást is a javadalma­zás gyarló és elégtelen volta miatt. Itt volt tehát, azaz itt van az ideje, hogy okos beruházással kisértsük meg segíteni a bajon. Adjunk elegendő fizetést a mos­tani tiszti és jegyzői karnak, biz­tosítsuk nekik a tisztességes meg­élhetést; azután pedig figyeljük meg, hogy mit eredményezett a befektetés és ha nem kapjuk meg, amit vártunk tőle, nyúljunk hozzá a keserűbb orvossághoz: vegyük el az édeset azoktól, akik­nek nem használ és adjuk oda másnak. A fizetésrendezést követni kell a szolgálati pragmatikának és a fegyelmi törvény revíziójának. Beruházás a katonai alapitványi helyek emelése is. Megírtam már egyszer, most újra megírom, hogy olyanformán vagyunk mi, magyar nemzet, a hadseregre nézve fenn­álló jogainkkal, mint Barinkay Sándor, a cigánybáró volt, mikor visszakapta ősei birtokát. Egy sik-viz borította az egész birtokot. Nem tudott hozzá férni a hasz­naihoz, a kincseihez. No hát, mi sem fogjuk addig kihasználni azt a helyzetet, mely bennünket a hadsereg szervezeté­ben megilletne, mig elborítja elő­lünk az egész hadsereget egy ide­gen tisztikar. Neveljünk hát ma­gyar tiszteket és gondoskodjunk arról, hogy ilyeneket nevelhessünk. dicséretes tulajdonságuk, hogy buz- gólkodtak a nemzetiség mellett, hin­tegették a hazaszeretet magvait, szi­lárdították a különben is szilárd di­nasztikus fogalmakat; de nem szól­tak, mert nem volt szabad szólniok az alkotmány sérelméről, az idegen kormány túlkapásairól. Kossuth a Pesti Hírlapban tükröt tartott a nem­zet elé, amelyben egyszerre feltárult helyzetünk, amelyben szinről-szinre látható volt hazánk sorsa, a reform- mozgalom, a megindult eszmehare. Hatásával egyetlen hírlapunké sem mérkőzhet, Dessewffy Aurél gróf Vi­lága sok eszmét tisztázott, fölleplezte az államtudomány s a hazai állapo­tok egész mezejét, mindenütt magasb szempontból indult ki: de nem tudta a közvéleményt annyira meghódítani, mint a Pesti Hírlap. Amaz a kon­zervatív párt közlönye volt, emez az ellenzéké. S ez magyarázza nagyjá­ból a különböző hatást. A Világ Dessewffy halálával megszűnt, a Pesti Hírlapot pedig 1844-ben Szalay László vette át s a centralisták közlönyévé avatta. Kö- róje gyűltek Eötvös, Kemény, Csen- gery, Trefort s még többen, akik a parlamenti összpontosítást s a nép­képviseleten alapuló felelős kormányt tűzték ki legfőbb célul. Ezekben ke­resték alkotmányunk legerősb táma­Ezért kellenek az alapitványi he­lyek, ezért hasznos beruházás az alapitványi helyek szaporítása. — mire. 2ö. A képviselöház munkarendje. A képviselöház a húsvéti szünidőig való időt az interpellációk és a különböző bizottsági jelentések elintézésével és az olaszországi kereskedelmi provi­zórium javaslatának tárgyalásával fogja kitölteni, ha a pénzügyi bizott­ság a Ház elé terjesztendő jelentésé­vel addig elkészül. Minthogy azon­ban a parlamenti szünet, értesülésünk szerint már szombaton fog megkez­dődni és két hétig tart, nem lehetet­len, hogy a szerződés tárgyalására már csak a szünidő után fog sof ke­rülni. — A husvét előtti ülések folya­mán az 1904-ik évi költségvetési elő­irányzat már nem kerül a képviselő- ház elé. Lukács László pénzügymi- niniszter csak április hó elején fogja az 1904-ik évi budgelet a pénzügyi expozé kíséretében a Ház asztalára letenni. Az állami beruházásokról szóló törvényjavaslat végső szövege­zésével azonban már rövid idő alatt elkészül s igy az állami beruházások­ról szóló törvényjavaslat még e hét folyamán valószínűleg a képviselőház elé lesz terjeszthető. A Kereskedelmi Társulat köz­gyűlése. — miro. 3&. A Keresk. Társulat évi közgyű­lését folyó hó 20-án tartotta meg a városháza nagytermében. Grünbaum Simon társulati elnök megnyitván az ülést, konstatálta a határozatképességet és a keresk. poli­tikát felölelő, eszme-gazdag évi jelen­tését előterjesztette. Kifejezést ad ama sajnálatos jelenségnek, mely azt bi­zonyítja, hogy a magyar kereskede­szait s nem a megyei rendszerben, mint a nagy többség. Sok gyanúsí­tással s félreértéssel küzdöttek, de kitartásuk elvégre is diadalt aratott. A Pesti Hírlap mindent meg­tett az ébredő szellem bátorítására. Utána mindenütt mozgás, törekvés, pezsgő élet s küzdelem fejlődött. Nem bírta a bal fogalmakat és tóvelyeket mind lerontani, de csüggedetlen volt; győzhetetlen akadályok állták útját, de küzdött, s ha nem ébredt is min­denütt lángoló lelkesültség, de sehol sem volt teljes közöny. Á hazafi bá­natára mindig nyújtott egy kis vi­gaszt, a csüggedést kitartással és re­ménynyel eloszlatá. Nem hitte, hogy oly hamar üt a szabadulás órája, de gondosan készitgeté az utakat, ame­lyeken átalakulásunk végbe mehessen. Végre eljött az idők teljessége s a magyar szabadság megszületett A népek lelke, mint a mennynek kapuja, megnyilatkozott, ahogy Szemere Ber­talan mondá. Európa népei forron- gani kezdtek. Széttört a bilincs, mely őket addig lenyűgözve tartá. S miről a legmerészebbek is alig mertek áb­rándozni, kivillant a szabadság égi fénye s milliók mentek utána. Mintha csak az idő gondolkodott volna s az államférfiaknak nem kel­lett volna egyebet tenni, mint telje­síteni jósszavát, de sietve, lázas te­I.apunli mai Nzáma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents