Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-03-17 / 31. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Március 17. egyetlen egy óra sem, mely a Te nevedhez s tevékenységedhez szorosan hozzá ne fűződnék. Ha azok a néma kövek, tégladarabok, melyek ez intézet falait képezik, beszélni tudnának, a mai ünnepnapon az itt megjelent sokasággal együtt szintén mind a te dicsőségedet zengenék. Azt zengenék ez intézet udvarának mesterileg gondozott pázsitjai, cserjéi, rózsa bokrai és összes élőfái: mert hiszen ezeket mind a Te vas szorgalmad hozta létre és finom érzéked csoportosította úgy, hogy azok laikusnak és műértőnek lelki gyönyönyörüségére szolgálnak egyaránt. — S minthogy ezek mind a te külső és belső értékedet tükrözik vissza, bátran elmondhatjuk, hogy akik a nagymihályi állami iskolát és környékét látták és ismerik: azok e képben megismernek Tégedet is. Igen tisztelt Barátom! Egy kitűnő pedagógusunk munkájából azt olvastam, hogy senkinek sincs módjában a haza iránti szeretetet annyira érezni, jobban kimutatni és úgy érvényre emelni, mint a nem magyar ajkú községben működő néptanítónak és hogy amely néptanító e szeretettel okosan bánni tud, az ilyen ajkú honfitársai érzelmein előbb vagy utóbb, de biztosan, föltétlenül győzedelmeskedni fog. Hát tisztelt Barátom! én e pedagógusnak teljesen igazat adok; mert fényesen bizonyít mellette e városnak három évtized előtt még egészen tót, s ma már csaknem teljesen magyar lakossága, kik a Te tiszteletedre most egy szívvel, lélekkel örömünnepet ülnek. Igen, e magyar ajkú polgárság, a Te volt tanítványaid, akik három évtizeden át úgy tekintettek reád, mint a hivő keresztény az ő védszentjére, tőled várván érzelmeiknek megnemesbitését, értelmüknek felvilágosítását, akaratuknak a jóban, a nemesben, a hazafiui, nemzeti erények gyakorlásában való megszilárdítását; ezek igazolják az általam idézett pedagógus tantételének helyességét, de ezzel együtt azt is, hogy a magyar nemzeti állam kiépítésénél teljesített ernyedetlen munkásságoddal s a nagymihályi állami iskolánál veled együtt működő tanító társaid előtt mindenkor tündöklő példaadásoddal mily nagy, mily elévül- hetlen érdemeket szereztél Te, s mily ■fényes és soha ki nem törülhető betűkkel írtad be nevedet többszörösen Nagymihály város kulturális történetének lapjaira. De minden ékes szónál szebben és meggyőzőbben tanúskodik arról, hogy Te a Gondviselés által részedre kijelölt helyen valóban jó harcot harcoltál, tanítványaid részéről személyed iránt megnyilatkozó azon szeretet és bensőségteljes vonzalom, melyben nagy, nemes szived az övékkel együtt a mai napon teljesen egybeforrott. Ezek után igen tisztelt Barátom I nem mondok nagyot, amidőn kijelentem, hogy én, mint az ország egyik legnagyobb vármegyéjének népoktatásügyi kormányzója: irigylem helyzetedet. Irigylem pedig azért, mert én nem ihatom veled együtt a szeretetnek abból az üdítő forrásból, mely a te működésed nyomán mindenütt felfakad; és amelylyel Téged ma e városkának nagyja és apraja körül övez. Ez az, tisztelt Barátom! arait sem a magas állás, sem a nagy fizetés nem biztosíthatnak senkinek. Ezt olyan kiváló egyéni tulajdonokkal, oly varázserővel lehet a szivekben fakasztani csupán, amely tulajdonokkal csak azon kevesek dicsekedhetnek, akiket az Isten különösen szeret. íme a te példád fényesen igazolja azt, hogy a rátermettség, hivatás-szeretet minden életpályát, tehát a tanítói pályát is kedvessé, gyönyörűségessé és annak munkását tiszteltté, becsültté tehetik egyaránt. Lehet, hogy vannak, vagy lesznek talán, akik mosolyogni fognak ezen állításomon, de ezeknek én azt felelem, hogy olyanok ők a tanítói pályával szemben, mint a vak, aki nem képes gyönyörködni a természet szépségeiben, mivelhogy nem látja azokat; Te azonban mint ideális lelkű népnevelő, ki teljesen át tudod érezni dicső hivatásodnak magasztos voltát, — Te bizonyosan igazat fogsz adni nekem, mert hiszen te mint a nevelés titkaiba teljesen beavatott egyén, tudatában vagy annak is, hogy a tanítói hivatal nemcsak hogy igen szép és valóban lélekemelő foglalkozás, hanem a legmagasabb fokú bizalmi állások egyike is, mivel ti reá- tok néptanítókra nem csupán egyes családoknak legdrágább kincse, gyermekeik lelki-testi élete, azok épségben tartása, jó irányban való fejlesztése van mindig bízva, hanem ezekkel együtt egy nagy nemzeti vagyon is, még pedig lehet mondani, hogy a legnagyobb ellenőrzés mellett is ellen- őrizhetlenül, mert a ti nevelői működésieknek, sáfárkodástoknak eredménye a maga valóságában s teljességében csak akkor tűnik ki már; midőn az emberek rég elfelejtették, hogy ennek hasznos vagy káros voltáért kit is illetne hát dicséret vagy gáncs. íme tisztelt Barátom I Ilyen nagy fontosságú állás az, amelyet Te be- töltesz, éppen azért nem is állhat meg rólatok, néptanítókról az a divatos szólásmód: hogy ti a nemzet napszámosai vagytok; mert akik családok, országok sorsát tártját kezeikben, tehát ily óriási vagyonnak letéteményesei, azok nemcsak, hogy napszámosoknak nem nevezhetők, hanem minden államban elsőrangú tényezők, nélkülözhetlen faktorok. Igaz, hogy e rendkívüli nagy fontosságú és messze kiható munkásságtokkal a javadalmazás arányban még ma sem áll; de én erősen meg vagyok győződve, hogy megérdemelt jutalmazástok soká már nem késhetik; mert kizártnak, lehetetlennek tartom azt, hogy egy nemzet, mely a világversenyben élni és előrehaladni akar, rövid időn tudtára ne ébredjen annak, hogy a jó tanítót, ki az államnak összes szellemi és testi erejét áldozatul viszi: eléggé megjutalmazni s eléggé megbecsülni nem lehet.. És most, tisztelt Barátom! Midőn a tanítói pálya szépségeit és kiváló fontosságát ez ünneplő közönség előtt ecseteltem és koszorúba fontam azon babérleveleket, melyeket Te ezen a pályán becsületes munkásságoddal 30 éven át magadnak összegyüjtöttél, beszédemet azzal az igaz óhajtással fejezem be, hogy Tégedet, mint tankerületem díszét, büszkeségét, tartson meg a jóságos Gondviselés a legjobb szellemi és testi erőben a népoktatásügy javára még soká, nagyon soká!! * Mathiász meghatottan mondott köszönetét, mialatt az ünneplők szemébe a hála és szeretet könye tolul. — Hódossy Béla, a vármegyei tanítóegyesület elnöke üdvözli aztán az ünnepeltet, fölsorolja azon érdemeket, melyeket ő a „Felsőkor“ fölvirá- goztatása által szerzett; Mathiász röviden válaszol s biztosítja az elnököt a további munkálkodásról. — A sátoraljaújhelyi áll. iskola tanítótestülete megbízásából Vágó Gyula igazgató átnyújtja a nevezett tanítótestülettől az ünnepelthez intézett elismerő s üdvözlő okiratot, melynek fölolvasása után Mathiász szívélyesen mondott köszönetét. — A sorrend szerint az állami iskolai növendékek énekkara nagy bravúrral adta elő a Hodossy Béla által ez alkalomra irt Himnuszt. — Dr. Eperjessy Lajos Nagymihály város képviselőtestülete megbízásából s igy a város közönsége nevében üdvözli az ünnepeltet, miért Mathiász hálás szívvel mond köszönetét. — Az állami isk. gondnokság elnöke: Polánvi Géza a tőle megszokott, ékes és tartalmas beszédben, melynek folyamán visszatekint a múltba, vázolja a régi 38 év előtti iskolai állapotokat s rámutatva a mostani fejlett körülményekre, a gondnokság nevében elösmerőleg szól az ünnepelthez s átnyújtja neki a város és vidék értelmisége által adott 2000 koronáról szóló s „Mathiász József emlék-alapitvány“ jelzéssel ellátott örök alapítványi okirat egyik példányát. Mathiász meghatottan mond köszönetét a gondnokság részéről iránta eddig is tanúsított jóakaró támogatásért, átveszi az okiratot, biztosítván a jelenlevőket, hogy miként eddig, úgy a jövőben is szemei előtt egy fog lobogni s munkálkodásának egy lesz irányitója: a haza. — Föl- olvastatott az ünnepélyre érkezett első sürgöny, melyben az állami iskolának volt gondnoksági társelnöke, lelkes munkása s áldozatrakész támogatója : Sulyovszky István kir. tanácsos fejezi ki jó kivánatait, nemkülönben fölolvastatott a vármegye főispánjának igen szives távirata is. — Majd az ifjúsági dalárda adta elő szépen az üdvözlő dalt. — A nagymihályi állami iskola tanítótestületének egyik jeles tagja, (s az ünnepség rendezésének lelke) László E. Flóris szólt ezután s rövid beszédben biztosítja az iskola szeretett igazgatóját az őszinte ragaszkodásról a jövőben is, mely alkalomból Mathiásznak olajba festett arcképe rendeltetésének át lön adva; Mathiász érzékeny szavakkal mondott kartársainak köszönetét. Miután az állami iskola növendékei nevében Bujdos József Y. oszt. tanuló üdvözletét mond s az ifjúsági dalárdával az egybegyűltek együtt éneklik a Szózatot, a szép ünnepély a jubiláns sokszoros éltetésével véget ért. — Az összes énekszámok kitűnő betanítása kizárólag Klóin Sándor áll. tanító érdeme. Ünnepély után a „Csillag-szálló“ termében 160-an gyűltek egybe, a város szine-java, sok urinő a vidékről is. Itt olvastatott fel az ünnepeknek 100-nál több, az ország minden részéből, sőt a külföldről is érkezett távirata, s kézbesittetett a halomszámra jött levél. Az első pohárköszöntőt Mathiász József mondta, a hazát, a királyt, a minisztert s mindazokat éltette, kik a mai napot szívélyes megjelenésökkel, táviratilag vagy levél- belileg neki olfelejthetetlenné tették. Nemes Lajos kir. tanácsos, a vármegyének volt tanfelügyelője, Mathiász érdemeit sorolja föl. Beregszászy István, a nagymihályi áll. iskola derék tanítótestületét üdvözli. Füzes- séry Tamás a nőket, élükön Mathiász igazgató kedves nejét élteti. Polányi Géza gond. elnök a volt és a jelenlegi tanfelügyelők egészségére üríti poharát. Salgó Antal Mathiászt élteti, nemkülönben Oppitz Sándor. Polányi Géza a 30 év előtti s még életben levő három tanítót u. m. Mathiászt, Jelen Mátyást és Salgó Antalt üdvözli. Petrovics József él teti az akkori s életben levő tanítók negyedikét Rómeóét Adolfot. Az ebéd az esti órákba mélyen belenyúlt, s aztán a lélekemelő, őszinte ünneplés véget ért. Egy jelenvolt. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A sátoraljaújhelyi általános ipartestület folyó hó 20-án d. u. 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Versenytárgyalás Sátoraljaújhelyben. Az orth. izr. hitközség templomának átalakítására versenytárgyalás lett hirdetve. Ajánlatok az orth. izr. hitközséghez márc. hó 25-ig nyújtandók be, 5% bánatpénz Roth Vilmos hitközségi pénztároshoz. Cégalakulás. Gálszécsen Guttmann Ede özv. és fia cég alakult. A cég fakereskedéssel foglalkozik. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Tisztelettel kérjük lapunk munkatársait és tudósitóit, hogy a vidéken rendezetti mároius tizenötödiki ünnepségekről szóló tudósításaikat minél előbb hozzánk jutattnl szíveskedjenek. L. Kassa. Jönni fog. Kiadótulajdonos: Éhlart Oyuls*. HIRDETÉSEK. 801/904. tk. JCirdetmény. Nagy-Rozvágy község telekkönyve, a nagy-rozvágyi 92. sz. tjkvben foglalt és a volt Composeszorok tulajdonát képezett úgynevezett Pallakcsató egyénenkénti felosztása következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg a tényleges birtokosok tulajdonjogának azokra az ingatlanokra vonatkozólag, melyekre az 1886. évi XXIX. t.-cz., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. törvényczikkek a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t -cz.-ben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyesbbitésével kapcsolatosan foganatosíttatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-cz. 15. és 17. §§-ai alapján ideértve e szakaszoknak az 1889. XXXVIII. évi t.-cz. 15. és 16. §§-aiban az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. § a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1888. XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. § b) pontja alapján eszközölt bejegyzéseket, vagy az 1886. évi XXIX. t.-cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják, e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi szeptember hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat ; 2. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-cz. 16. és 18 §§-ainak, ideértve ez utóbbi szakasznak a 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §§-aiban foglalt kiegészítéseket is a cényleges birtokok tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellenmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi szeptember hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, a kik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nemkülönben azok, kik az 1. 2. pontban körülirt eseteken kívül az 1892. évi XXIX. t.-cz. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben. felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904. évi szeptember hó 15. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg bem hosszabbítható záros határidő elmúlta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéseket pedig azok a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kelt Kir.-Helmeczen, a kir. járásbíróság mint a telekkönyvi hatóságnál 1904. évi február hó 18-án. Bodnár kir, járásbiró.