Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-17 / 31. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Március 17. Óh szent, dicső nap! . . . Európa népe Csak egyszer látta ragyogásodat S szemlélte kéjjel, hogy az alvó kráter Mily nagyszerű, ha ismét lángot ad: Óh, de a nemzet, melynek visszaadtad Vesztett hazáját, földi édenét, Óh, az a nemzet most is általérzi Küzdelmeidnek lángoló hevét 1 Ahányszor jösz az ébredő tavaszszal, A honfi lelke csúcsaidra száll S mint a pacsirta — zengi el imáját A népszabadság szent oltárinál. Mert érzi mélyen, hogy mi vagy te nékünk Hogy nincs nekünk még egy ily ünnepünk, — Mi a virágnak harmat és verőfény, Március napja, az vagy te nekünk 1 Óh, légy velünk sugárzó szellemeddel, Lobogtasd fennen hármas csillagod 1 E hármas csillag drága a magyarnak, Mert hő tüzében idvesség ragyog 1 Egyenlőség! Testvériség! Szabadság! E három szó volt akkor jelszavaunk S izzó betűkkel lobogónkra irtuk: E három szóért szívesen halunk 1 . . . S meghaltunk értők ... S meg fogunk ezerszer S ki szolgaként a portba omlanék: Méltatlan az a mi dicső nevünkre, Helóták fattya 1 Törpe ivadék 1 Magyar nem az, ki kérkedik nevével, Vagy ki szokásból vélünk ünnepel, Magyar csak az, kit égő honszerelme, Szabadság napja 1 Hozzád felemel 1 A kitűnő szavaiét zajosan meg­tapsolták és hosszasan éljenezték. Talpraesetten, lelkesen szónokolt még Barthos József, aki a márciusi események nagy alakjáról, Kossuth Lajosról emlékezett meg. Beszélt még Adám Antal könyv­kötő is. Az ünnepi hangulatot nagyban emelte Lukács Károly zenéje is, melynek hangjai mellett minden je­lenvolt képzelete visszaszállt abba a korba, mikor még karddal szerezték meg és a honfisziv kiontott vérével szentelték meg azt az ünnepet, me­lyet a magyar nemzet március 15-én ünnepelt. Bock Imrét a teljes megelége­désre felszolgált jóizü ételekért és italokért elismerés illeti. ja. * A szabadság nagy ünnepének estéjén a sátoraljaújhelyi független­ségi kör is bankett estélyével áldo­zott az emlékezet oltárán. Számos felköszöntő hangzott el, de a hangu­lat az előző évek bizalommal, lelkese­déssel teli magaslatára emelkedni nem tudott. Nemcsak a csekélyebb számú közönség részvétele miatt volt ez konstatálható, — mert lelkesedés volt ezen az estélyen is — de tagadha­tatlan, hogy a Pekáry Gyula el­nök megnyitó szavai után tósztozott Matolay Etele, úgyszintén dr. Fried Lajos, Búza Barna, Némethy Berta­lan hatásos dikciói a politikai hely­zet váratlan fordulatától még eléggé fel nem ocsúdott „felséges“ népet meghatni, fellelkesiteni nem tudták, sőt a Petur bánként kesergő Búza sza­vai csak azt erősítették, hogy hiába a nagy, szép s szent felbuzdulás, a szabadság csak illúzió s frázis marad. Elmés tósztokban azért nem volt hiány. Szemere Emil, Izsépy István, Schön József, Fuchs Jenő, Hericz Sándor is szónokoltak. A független polgárok estélye 12 órakor ért véget. Kovacsics vendég­lős a lakoma rendezése körül a köz­elismerést kiérdemelte. z. * Nagy és lelkes ünnep színhelye volt a „Magyar Király“ szálloda ét­terme is, mely a nemzeti ünnep esté­lyén zsúfolásig megtelt hazafias ér­zésű közönséggel. Nők is voltak a társasvacsorán. Itt Ruttkai Mór mű- helyfőnökkel együtt a helybeli gyár­telepi dal-, zene- és önképző-kör áldo­zott március 15-ike emlékének. A lelkes hangulatban ünneplő közönségnek a gyártelepi zenekar játszott. Mint a többi helyeken, itt is sok szép pohárköszöntő hangzott el. Balog Gyula gyári munkás egy alkalmi költeményt szavalt, P.olitzer Lajos mérnök március 15-ét méltató beszédet tartott, melyet Fodor Károly gyári esztergályos szavallata követett. Azután Hajnal Dezső és Saltzberger Samu mérnökök mondottak általános tetszéssel fogadott szónoklatokat. Közben a gyári dalárda énekelt hazafias dalokat Vágó Gyula kar­mester vezetése mellett. A felszolgált ételek és italok minősége Csernyiczky István ven­déglős jó konyháját és vendéglőjét dicsérik. * A „Carolineum“ ünnepsége. A „Carolineum“ helybeli leánynevelőin­tézetben szintén sikerült alkalmi ün­nepséggel áldoztak a márciusi napok emlékének. Az ovodatermében össze­gyűlt növendékek és az ott jelenlevő nagyszámú érdeklődő közönség előtt Petsár Gyula intézeti hitoktató buz­dító szavakban lelkesítette hallgatósá­gát március tizenötödikének jelentős, a nemzet életére nagyban kiható tör­ténetére s magas nívón álló ünnepi beszédének minden részét feszült fi­gyelemmel, pontról pontra fokozódó érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők. Az ünnepi beszéd lelkesítő fináléjá­nak elhangzása u tán a polgári iskola alkalmi énekkara énekelte el a „Szó­zatot“, majd Füzesséry Ilonka mé­lyen átérzett szavallata következett, melyet nagy tetszéssel fogadtak. Az énekkar szerepelt aztán egy énekszám­mal az ünnepély műsorának negye­dik pontjában, mely után Rosenberg Erzsiké szavalta el Búza Barna Már­cius 15-éré irt költeményét nagy biz­tossággal, és azzal a tőle megszokott precizitással, mely szavallatait való­ban élvezhetővé teszi. A szavadat után „Rákóczi ébresztő-“jét énekelte a polgári iskola énekkara, mely után a nagy dicséretet és elismerést ér­demlő emlék-ünnep befejezést nyert. * Sárospatak ünnepe. Sárospatak város és annak lelkes akadémiai hall­gatósága — mint kiküldött tudósí­tónk jelenti — az ősi város és ősi főiskola tradícióihoz méltóan ünne­pelte meg Március tizenötödikének emlékezetes évfordulóját. Március ti­zenötödikén az előadások az iskolák­ban szüneteltek, a város lobogódiszbe öltözött, s valóban ünnepi hangulat uralta az utcákat. Attilába, diszma- gyarba' öltözött akadémiai hallgató­kat lehetett látni nemzetiszinü ko­kárdákkal s az utcákon az ünnepi hangulathoz méltóan hullámzott az ünneplő diáksereg és közönség. Dél­előtt az ev. ref. templomban fényes istentisztelet volt, azonban a március 15-iki ünnepség tulajdonképen délután fél 3 órakor lett megtartva az aka­démia épületének nagytermében a rendkívül nagyszámban jelenlevő kö­zönség jelenlétében. Különösen fel­tűnt az, hogy Ujhelyből nagyon so­kan voltak jelen az ünnepségen, melyen a március 15- ikét méltató ünnepi-beszédet Dr. Mitrovics Gyula főiskolai tanár mondotta a közönség zajos tetszése közepette. Egyébként a hazafias ünnepély műsora nagyon bő tárgysorozatu volt s kiváló pont­jai Medgyaszay Pál ünnepi ódájának Batta Miklós által való elszavalása, Novak Sándor főiskolai tanár egyik zeneszerzeményének előadása, vala­mint Váró Zoltán és Simon József tárogató kettőse voltak. Azonkívül szerepelt a főiskolai zenekar a Sza­badságharcinduló előadásával, vala­mint a főiskolai énekkar Hubert »Hon­védek csatadalá“-nak eléneklésével. László Károly gymn. tan. pedig igen nagy hatással szavalt el egy alkalmi költeményt. A lélekemelő, hazafias ünnepség, mely az akadémia tanári karának, valamint az ifjúságnak igaz és őszinte dicséretére válik közel két órai időtartamra húzódott ki. Este a városháza nagytermében az ifjúság fényes bált tartott, mely Jónás Jan­csi muzsikája mellett egészen a haj­nali órákra húzódott ki. A bálon Sátoraljaújhelyből és a közel vidékről számosán vettek részt. Március 15-én délelőtt a sárospataki áll. tanitóké- pezde ifjúsága is rendezett ünne­pélyt. —1. * Szerencsen a polgári olvasókör, a szerencsi ált. ipartestülettel kar­öltve, fáklyás-menettel ünnepelte meg a szabadság ünnepét. A dicső nap estélyén 6 órakor nagyszabású fák­lyásmenet indult meg a városháza udvaráról s végig járván a főutcát, visszatért a „Magyar Király“ szálloda elé. Maga az ünnepély a következő műsor szerint folyt le: 1. Hymnusz. Énekli a szerencsi dalárda. 2. Ün­nepi beszéd. Tartja Kubasek János. 3 Talpra magyar. Szavalja Krupicer Jenő. 4. Talpra magyar. Énekli a sze­rencsi dalárda. 5. A rab. Szavalja dr. Sárvári Ferenc. 6. Szózat Énekli a szerencsi dalárda. Az ünnepély után társas-vacsora volt a Magyar Király szállodában, hol a nap jelentőségét méltató, számos felköszöntő hangzott el s a társasvacsorán jelenvolt díszes és előkelő közönség a késő órákig volt együtt. Az esti fáklyásmenet valóban impozáns volt. A város — mint tudósítónk Írja — az emléknap alkalmából fel volt lobogózva és sok helyen kivilágítva. —z. # Nagy-Mihályban Március idusát, mint minden évben az idén is a nagy naphoz méltón ünnepelte meg Nagy- Mihály város hazafias közönsége. Délután 4 órakor az ifjúsági-egyesü­let által az állami elemi iskolában alkalmi szavalatokkal és felolvasás­sal egybekötött ünnepély folyt le, melyet este a Barnai szálló éttermé­ben rendezett bankett követett. Az ün­nepi szónok: Gorzó Bálint sámogyi gör. kath, lelkész volt, aki mély ha­zafiaságtól áthatott beszédet tartott. Kívüle még Kozlay József pazdicsi ág. ev. lelkész, dr. Eperjesy Lajos ügyvéd, dr. Novák István és Gold­berger Ignác ügyvédjelöltek, a pol­gárság nevében pedig Malatinszky László tartott beszédet. Á Független- ségi-Kör a Csillag szállóban külön bankettezett, ahol dr. Fuchs Ignácz ügyvéd volt az ünnepi szónok, kívüle még Schweitzer Miksa, Szöllősi Sán­dor és Wékli István beszéltek, —n. * Erdőhorvátiban az ev. ref. népis­kola növendékei f. hó 13-án, azaz vasárnap délután tartották meg a régi szokás szerint és az eddigieknél fényesebben a márciusi napok em­lékünnepét. Az iskola szépen feldí­szített termét zsúfolásig megtöltötte az ünneplő gyermeksereg és a falu közönsége felekezeti külömbség nél­kül. Az emlékbeszédet Gaál Endre ev. ref. tanító tartotta a nagy naphoz méltóan. Beszédében utalt Isten fé­lelemre, hazaszeretetre és a felekeze­tek békés egyetértésére. — Á „Talpra magyart“ Ungvári Ferenc IV. o. t. szavalta elég szépen. A ref. iskola növendékei szebbnél-szebb alkalmi verseket szavaltak igen ügyesen. És több alkalmi dalt énekeltek. Az ün­nepély kimagasló pontja volt a fehér ruhába öltöztetett leányok és fiuk­ból alakított néma élőkép görögtüz- fény mellett. — Az ünnepély végez­tével Sallay Sándor ref. lelkész lel­kes és hazafias beszéd kíséretében a rendező tanítónak mondott köszöne­tét a ref. egyház nevében a szép és hazafias ünnepély rendezéséért. — A Hymnusz éneklésével végződött az ünnepély. Ezután a horváti-i összts iskolás-gyermekek körmenetben zász­lókkal, hazafias dalok kíséretében jár­ták be a főbb utcákat. Az ünnepélyt március 15-én a nagy nap 56-ik év­fordulóján újra megismételték. —e. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Anyakönyvi személyi változá­sok. A belügyminiszter a bodrogolaszi anyakönyvi kerületbe Kandó Ferenc segédjegyzőt, a mikóháziba Gaal Ig­nác segédjegyzőt, a kosaróciba pedig Grötl György segédjegyzőt anya- könyvvezető helyettesekké kinevezte s őket a házassági anyakönyvveze­tésével s a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A mi­niszter egyszersmind Hegyessy Jó­zsefet a mikóházai és Grosch Rezsőt a kosaróci anyakönyvvezető helyet­tesi tisztségtől felmentette. )( A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottságá­nak f. hó 14-én gróf Hadik Béla fő­ispán elnöklete alatt tartott ülésén tudomásul vették a gyámpónztári sik­kasztás vizsgálatával megbízott kül­döttségnek jelentését, amely szerint a vizsgálat a befejezés stádiumába jutott. Tudomásul vették továbbá, hogy az 1882-től 1888-ig pénztárvizsgálatot teljesítő bizottságok azon tagjainak, akik mulasztást követtek el, ingó és ingatlan vagyonára a kártérítési ösz- szeg erejéig a biztosítási intézkedé­sek a legszélesebb körben megtétet­tek s ellenök a fegyelmi eljárás el­rendeltetett.— A kisbrezsnyiczei anya­könyvi kerület székhelye Makócz községbe javasoltatott áthelyezni. A bizottság feliratot intéz az illető szakminiszterhez a sátoraljaújhelyi r. k. főgymnázium újjáépítése, továbbá az országos heti és állatfelhajtásos vásárok alkalmával a közelvidéki központok és Sátoraljaújhely város között különvonatok közlekedésének engedélyezése iránt. A bizottság to­vábbá több felekezeti iskola részére, ahol magyar nyelv tanítása szem­betűnő eredményt ért el, segélyeket szavazott meg a közművelődési alap­ból és az adminisztrációra vonatkozó a múlt havi üléstől kezdve felmerült ügyeket elintézte. )( A vármegyei közgyűlés — mint értesülünk — f. hó 29-én lesz. Az állandó választmány s a szá- monkérőszék pedig március 26-án délelőtt ülésezik. )( A gyámügyi felebbviteli kül­döttség f. hó 14-én d. u. 3 órakor grf. Hadik Béla főispán elnöklete alatt tartott ülésében döntött azon összes felebbezések fölött, amelyek a múlt havi közigazgatási bizottsági üléstől, március 14-éig a vármegyei és sátoraljaújhelyi rt. város gyámha­tóságához beérkeztek. )( A központi válssztmány f. hó 21-én délelőtt 11 órakor ülést tart. Az ülés tárgya az 1905. évre érvé­nyes országgyűlési képviselő választói névjegyzékek kiigazítása iránt teendő intézkedések. )( A törvényhatósági közegész­ségügyi bizottság — mint értesülünk — f. hó 14-én d. u. 4 órakor dr. Fe- renczy Elek elnöklete alatt tartott ülésében dr. Simonovics Ignác va- rannói járásorvost hosszas, kifogás­talan közszolgálatára való tekintet­tel tiszteletbeli vármegyei főorvossá való kinevezésre hozta a főispánnál javaslatba. )( A gyümölcstermelés emelése a hegyvidéki kirendeltség terület körén. Kazy József, a hegyidéki kirendelt­ség miniszteri megbízottjának előter­jesztésére a földmivelésügyi m. kir. miniszter a gyümölcstermelés nép­szerűsítése és főleg a hegyvidék vi- " szonyai között kiválóan diszlő fajok elterjesztése végett Zemplénvármegye Sirolin^ A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek Imrei« tos bajainál úgymint idült bronchitis, szanaárlmrut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvégenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti t czéggel legyen ellátva. F. HOFFMANA-LA ROCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)

Next

/
Thumbnails
Contents