Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-03-12 / 29. szám
Március 12. 7 E M P L É N. B. oldal már további hallgatást meg nem tűrnek és ezért iparkodni fogunk tárgyilagosan önt és a t. közvéleményt az ön állításainak valótlanságáról tájékoztatni. A tokaj-hegyaljai borkereskedelmet nem a borkereskedők, hanem a bortörvény végrehajtása körül tapasztalt félreértett hivatalos buzgóság tette tönkre, — mert országszerte napi és szaklapokban kürtölve a külföldi lapokba is belekerült, hogy a tokaj- hegyaljai borkereskedők pancsolók és borhamisítók, elannyira, hogy kik szükségletüket különben itt fedezték, más vidéket kerestek fel és azokkal tartják fenn összeköttetéseiket most is, szóval elősegítették az osztrákésRajna- melléki borok jobb értékesítését. Nagyrésze pedig direkte olasz borokat kezdett vásárolni és azt vásárolják meg mostÍ8, mert innen el lettek riasztva. De különben az olasz bor sem Magyar- országon sem Galicziában nem tiltott cikk. Franciaországban, midőn a phy- loxera a szőlőket elpusztította, a kormány a borkereskedőket minden képzelhető támogatásban részesítette, csakhogy üzleteiket és összeköttetéseiket fenntartsák, azért, hogy a szőlők reconstruálása után a járt utón a kereskedő tovább haladhasson. Magyarországon egészen ellenkező eljárást követtek a phyloxera pusztítása idejében. Midőn a borkereskedőnek küzdenie kellett, hogy vevőközönségét kielégíthesse, mert hisz a felszökött árak és egyik-másik cikknek, borfajnak a hiánya sok gondot és kellemetlenséget okozott, minden felől már azt kezdték hirdetni, hogy már nincs természetes bor, hogy mindaz, amit a borkereskedők pincéikben tartogatnak, közönséges panes és hogy csakis a termelőnél található még tiszta bor. Pedig már szolgálunk példával, mely az ellenkezőjét bizonyítja. Midőn a főszolgabíró ur Saujhely- ben a nagy hajszát megindította a borkereskedők ellen, a Haas Fülöp pincéjének vizsgálata alkalmával ezeket a szavakat használta: „Hogy lehet az, hogy önnek ennyi hegyaljai szamorodni- és asszuborai vannak?“ Viszont pedig bármikor okmányokkal vagyunk készek bebizonyítani, hogy Róth Bernáth itteni bortermelő, Gara és Blau cégtől olasz borokat vásárolt és hozott Ujhelybe. Honnan kerültek tehát ezen vélemények a borkereskedők iránt? Erre is nyíltan megfelelünk. Vannak Vaszilkó Jánosok, Kör- nyös Berkók, spiclik és olyan emberek, kik kizárólag sápból élnek, és vannak diletáns borkereskedők, akik titokban folytatják az üzletet, hogy meg ne adóztassák a borüzlet után, ezek a gonosz, szemtelen lelkek anonim leveleket küldözgettek az akkori főispánnak, ezek a haza megmentői- kónt tekintettek — és nagyon természetes, hogy az lett a főispán legkedvesebb főszolgabirája, ki a legtöbb borkereskedőbe belekötött. A diletáns borkereskedők termelői álarcot öltve, segítettek szintén, hogy a lárma mennél nagyobb legyen, — ez igy szokott lenni, a gyújtogató az első, aki kiabálja, hogy „segítség! tűz van 1“ A főispánt tévútra vezették, mert ismerve a volt főispán igazságszere- tetét, önmagától erre nem lett volna képes. Hát kérdjük: lehet-e csodálkozni, ha a fogyasztó közönség hátat fordított a Hegyaljának? Miért volt ezen lárma? Hány borhamisítót találtak a Hegyalján ? Tudtunkkal két vagy három eset találkozott a Hegyalján. A többi borkereskedő a tüzpróbát becsülettel kiállotta. Egyik-másikat a hatóság egy-két és három évig is gyötörte, de végre is, két vagy három eset kivételével, mind tisztességes kereskedőknek bizonyultak. Nem igaz az sem, hogy a Hegyalján a borok felhalmozódtak. Ez csupa merő tájékozatlanság, mert csak az utóbbi esztendőkről szólva, tapasztalatból mondhatjuk, hogy 1901. évi termésű bor termelőnél már alig található; az 1902. évi termésű borok rósz minőségük dacára vevőt találtak, — sajnos ezeken a kereskedők csak vesztességgel tudtak túladni. Az 1903. évi termésüek pedig szinte nagyrészben már eladattak és könnyen is lesznek értékesíthetők. Az ön állítása tehát légből kapott. Ami az árakat illeti, a minőségekhez képest elég jók. Az 1901. évi borok gönci hordónként 45 forttól 150 fortig lettek megfizetve, — az 1903. évi termésért, mely a közepes minőségnél alább áll, 40—60 fortot kap a termelő, azt hisszük, hogy nem panaszkodhatnak a termelők. De hol vannak Csapó urnák a szőllői? Melyik pincében tartja ön felhalmozott borait? A t. közönségnek sietünk tudomására hozni, hogy Csapónak egyetlenegy szőllőtőkéje és egyetlenegy hordó bora sincs. Csupán emberek iránti szeretetből, vagy ha úgy tetszik, azok iránti gyűlöletből közöl ön légből kapott állításokat és mert ezeket az újhelyi bor- kereskedők ostobaságoknak tartották és tartják — mire reflectálni nem érdemes — kihivólag mondja ön: „Én a sátoraljaújhelyi borkereskedőket megrágalmaztam, hát miért nem nyilatkoztak? Ebből látszik tehát, hogy minden állításom igaz.“ Erre következő a megjegyzésünk : A Capitolium őrizetét libákra bízták akként, hegy a közeledő tolvajra gá- gogtak és ezzel jelt adtak az őröknek. De miután a libák nem tudtak különbséget a becsületes ember és tolvaj között, gyakran, sőt legtöbb esetben, az őröket megtévesztették, és ezért a tisztelt libák magas hivatásuktól elestek. Mi borkereskedők önt, t. Csapó ur, ily capitóliumi libának tekintjük. Ön sem akarja felismerni a tisztességes borkereskedőt, sőt oly valótlanságokkal lármázza tele a világot, hogy azon történelmi libák gágogása zenei hangok lehettek az ön butaságaihoz képest. Hazugság, hogy a Kláber cég egy itteni borkereskedőnek 18 kr.-ért szamorodni bort ajánlott volna; hazugság, hogy a Szaniszlóról érkezett borok olasz borok lettek volna; ezek gróf Károlyi uradalmához tartozó szőlőinek termése volt; hazugság, hogy Amsei Haas Adolfnak pince-művésze vagy pincealkalmazottja volna, — ezzel egyáltalában semmi néven nevezendő ösz- szeköttetésben nincs, — és hazugság az is, hogy az újhelyi borkereskedők az olasz borokat hegyaljai bőrűnkként árusítják. Lehet, hogy ezen gyűlöletet ön a mercantilisták ellen Homonnán és Sztropkón szerezte, erre csak az a megjegyzésünk, hogy nem kell mindenbe kontárkodni, ön ép oly rósz nemzetgazdász, mint amily rósz korcsmárosnak bizonyult. Provokált minket nyilatkozatra, ime megadtuk, úgy hiszem minden irányban kielégítőnek fogja ezt találni; önt pedig a szó legteljesebb értelmében lesajnáljuk, tehet ezentúl bármit, gágoghat tisztelt Liba ur egyszerre hat torokból, sem mi, sem más bor- kereskedője Ujhely városának önt egy újabb cikk Írására érdemesnek találni nem fogja. Sátoraljaújhely, 1904. márc. 11-én. Haas Fülöp. Haas Adolf. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Sz. Á. Bpest. Nem közölhetők. B. M. Bpest. Jönni fognak. Egyiket már be is soroztuk. S. S. ÍV. Mihály. Helyet talált. Anyám betegségekor. A következő szám feltétlenül hozza. Kiadótulajdonos: Ebiért Gyűl». HIRDETÉSEK Éríesités Van szerencsém Sátoraljaújhely és e vármegye nagyérdemű uriközönsége becses tudomására hozni, hogy a tavaszi és nyári idényre a legdivatosabb angol, franczia és honi gyártmányú kelmék megérkeztek. Készítek: a legfinomabb hompspon és a legújabb divatu koczkás kelmékből felöltőket és a legújabb divatu nyári szövetekből a legcsinosabb öltönyöket. A n. é. közönség további becses pártfogását kérve maradtam kiváló tisztelettel: S A N T MÓR angol férfi-szabó. 72. és 78|1904. végr. szám. Árverési liiriletmény. Alulirt bírósági végrehajts az 1881. éri LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a sátoraljaújhelyi kir. járásbíróságnak 1903. évi Sp. I. 60|19„ 1902. V. I. 603;l. és V. I. 80113, i903. V. I. 554|1. számú végzései következtében hivatalból képviselt Lawner Mór javára 104 kor. 80 fill., hivatalból képviselt Gerstl Károly fii cég javára 44 kor., hivatalból képviselt H.-Mádi Takarékpénztár javára 600 kor. s végül hivatalból képviselt M. kir. állam- kincstár javára 50 kor. s jár. erejéig dr. Fried Lajos és neje saujhelyi lakosok ellen a már foganatosított végrehajtás utján le és felülfoglalt és 4016 koronára becsült ingóságok, u. m.: házi bútorok stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a saujhelyi kir. járásbíróság 1902. évi V. I. 801|9. és 1903. V. I. 825|2. számú végzése folytán 644, l04'80 kor. és 50 kor. tőke s járulékai, valamint a biróilag megállapított költségek erejéig Saujhelyben, alperes lakásán leendő eszközlésére 1904. évi t»4r- czius hó 14-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. § a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Saujhelyben, 1904. február hő 26-án. Fajér Zoltán, kir. bir. végrehajtó. 310/1904. végr. sz.-Á-rveréei Hirdetmény. Alólirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében közhirré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróságnak 1900. évi V. I. 22 711. számú végzése következtében dr. Böszörményi Oszkár ügyvéd által képviselt a Budapesti Erzsébet városi Takarékpénztár javára, Barthos József helybeli lakos ellen 400 kor. s jár. erejéig 1900. évi márc. hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1680 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : lovak, kocsi, szánka és lószerszám nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság 1904. évi V. X. 123/2. számú végzése folytán 230 kor. tőkekövetelés, enuek kamatai, MsVo viltódij és biróilag már megállapított költségek erejéig Saujhelyben, alperes lakásán leendő eszközlésére 1904. évi márc. hó 16-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el lógnak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülíoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés, az 1881.. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Saujhelyben, 1904, évi márczius hó 2-án. Fejér Zoltán, kir. bir. végrehajtó-V Van szerencsém a n. é. kö zönségnek ajánlani tisztán kezelt ASZTALI BOROMAT ZLAterje 32 Israjozár. SZABÓ ERZSI, dohány- és szivar áruda. A Magyar Ált Takarékpénztár Részvény-Társaság' váltóüzlete Budapesten V., Nádor-utcza 1. sz. Befizetett alaptőke 7.000,000 kor. Jutányos feltételek mellett kölcsönöket ad vidéki pénzintézetek részvényeire. Biztosit sorsjegyeket a legkisebb nyeremény esetén beálló árfolyamveszteség ellen (kívánatra díjjegyzéket küldünk.) Mindennemű értékpapírok és pénznemek vétele és eladása. Elfogad tőzsdei megbízásokat. Elad sorsjegyeket havi részletfizetésre, valamint nagy nyereményesélyekkel járó sorsjegycsoportokat alakit 10—100 tag számára és kibocsájt ígérvényeket. Képviselők és ügynökök jntalék- dijazás mellett alkalmazást találnak, úgyszintén Ígérvény elárusítók is kerestetnek. eladó 1 nagy Íróasztal, 1 nagy asztal gyülésterembe, 1 rajzasztal, 1 forgószék, 1 könyvszekrény, mind használt, de jó állapotban. — Czim a kiadóhivatalban. Tk. 348|1904. sz. Árverési liirdetméiiyi kivonat. A saujhelyi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Központi Takarékpénztár részvénytársaság sátoraljaújhelyi ezég végrehajtatónak Enczinger János sárospataki lakos végrehajtást szenvedő elleni 2000' korona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a saujhelyi kir. törvényszék területén levő Sárospatak város határában fekvő, a sárospataki 415. számú tjkvben A. I. 6778. hrsz. alatt foglalt s Enczinger János nevére Írott Homokok keleti alja dűlőben fekvő szántóföldre 120 koronában, a spataki 2245. sz. tjkvben A. I. 1—2 sorsz. alatt foglalt Enczinger János nevére Írott 0135. sz. belhely, 117 öi. sz. ház es 8672. hrsz. délő homok nyugati oldala dűlőben fekvő rétre 105 koronában, a sárospataki 8910. sz. tjkvben A. I. 1. sorsz. alatt foglalt és Enczinger János nevére Írott 8609. sz. délő homok nyugati alja dülöbeni rétre 3224 koronában, a Sárospataki 3970. sz. tjkvben I. 1—3. sorszám alatt fogla.t s Enczinger János nevére Írott (6°82 — fiS^b.) hrszámu Homokok keleti alja a Bálványosig dü- lőbeni rét, a (8103—814|a.) hrszámu délő homok nyugati alja dülöbeni rét, a 9067|b. hrsz. Apróhomokok és gyepföldek dülöbeni szántóföld ingatlanokra 293 koronában, a sárospataki 3725. sz. tjkvben I. 1 — 2. sorszám alatt foglalt Homokok keleti alja a Bálványosig dűlőben és a 8688. hrsz. délő homok nyugati alja dülöbeni rét ingatlanból Enczinger Jánost illető jutalékra 617 koronában az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1904. évi már- czius hó 30-ik (harmincadik) napján d e. 10 órakor Sárospatak városában a város házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át, vagyis 12 k., 10 k. 50 f., 32 k. 20 f., 29 k. 30 f., és 61 k. 70 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz 42. jj-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881, évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni, Saujhelyben, a kir. törvszék, mint tkvi hatóságnál, 1904. évi január hó 16-én. Wieland, kir. törvszéki birő.
