Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-03-10 / 28. szám
2. oldal Z12 M PL ÉN. Március 10. HÍREK. Ibolyák. — Szezonvers. — — márc. 10. I. Fenn irt napomnak délutánján Amint róttam utcák sorát: Bilanovits kirakatából Rám mosolyogtak ibolyák. És gondolatom tett követte: Egy csokrot persze, hogy veszek ! Huszonnégy fillér! Summa pénz az, De hát Mohácsnál több veszett ! S amint a csokrot átaladják Felcseng ily szó: — zsebemre ir — E csokrocskát prezentbe adjuk . . . Ha róluk egy szép verset ir . . . II. Tavaly, ilyentájt Márciusban Szintén kéklettek ibolyák, És rügybe sarjadt kinn az ormon Már valamennyi hóvirág . . . Valami langy fuvallat súgta . . . Itt van újonnan a tavasz . . . És ma a tavasz újból itt van, De hajh! még sem a régi az! III. Tavaszszal minden rügyben pattan Oh! költészet van a tavaszban. Valami édes, mámoritó Káprázatos, álomba hivó. Szivünket édes vágy viharzza Remények kélnek benne harcra. S repitne, vinne boldogsághoz Ahol az árnyék mind leáldoz . . . S mintha emlékeket idézne S megannyi uj életre kélne . . . S eszünkbe jut: csokorba kötve Pár ibolyánk az imakönyvbe . . . Mihez édes emlék fűz minket Tán semmi több, csak egy tekintet...-th. — Március 15-ike. Á szabadsajtó kivívásának ötvenhatodik évfordulóját — mint minden esztendőben — ez idén is a nagy naphoz méltón fennálló vállalatokat, hanem olyan intézetet akarnak alapítani, amelyhez hasonló nincs a fővárosban és a melyre kulturális okokból szükség van. A mostani színházak kevés kivétellel üzleti alapon alakultak. Versenyeznek egymással vad és éhes kapkodással. Részben egyes művészek népszerűségére, részben a nagy közönségnek nuditások és sikamlóságok iránt való előszeretetére támaszkodnak. Ahelyett, hogy vezetnék a tömeget, a tömeg által vezettetik magukat. A tömeg lélektanának minden ismerője tudja, hogy mit jelent ez. Irodalmi és művészi szempontból ut a minuendo licitációhoz. Egyes színházak már is ott tartanak, hogy megszokásból adják nekik csak a színház nevet; a valóságban csak mulatók. Ha egyáltalában még segíthetünk a bajon, azt csak uj színház építésével, vagy valamely meglevőnek gyökeres átalakításával tehetjük. Szüksége van a fővárosnak oly népies színházra, mely mindenek előtt színház, csak másodsorban vállalat. Nem szeretem a külföldről vett példákat, de a párisi Odeon-ra és a berlini Deutsches Theater-re kell gondolnom. Egy intézetre, hol nem a pénztári kimutatás, hanem a kritika az ur. A mely nem vezetteti magát a karzat közönsége által, hanem vezetni látszik a közönséget. Feladata volna, hogy magához vonzza és szaporítsa a fővárosi közönségnek azt a részét, fogja megünnepelni az egész magyar nemzet. Sátoraljaújhelyben is meg- ünneplik március idusát, még pedig több helyen: a Bock-féle vendéglő éttermében, a függetlenségi körben és a róm. kath. főgimnáziumban. Bock- nál a város polgárai pártkülönbség nélkül gyűlnek össze a közvacsorára, amott a függetlenségi elveket valló polgárság fog ünnepelni. Azonkívül vármegyeszerte tartanak ünnepeket a nevezetes évforduló napján. így Sárospatakon, továbbá Nagymihályban, ahol a kaszinó-egyesület —- amint már jeleztük — a Barnai szállóban, a függetlenségi kör pedig a Csillagszállóban rendez társasvacsorát. A tokaji, erdőbényei és szerencsi olvasókörök is megünneplik a szabadság napját. — Szinnán a következő műsorral rendeznek ünnepélyt a szabadságharc, 56-ik évfordulóján: 1. Himnusz. Énekli az ifjúsági egyesüle- énekkara .Major Dezső vezetése mellett, 2. Ünnepi megnyitó beszéd. Tartja: Lehoczky Endre. 3. Március 15. Szabolcska Mihálytól. Szavalja: Stefán Béla. Alkalmi beszéd. Tartja: Bogdányi Tivadar. 5. Az ezüst-fátyol legendája. Melodráma. Szavalja : Hor- váthy Gyula, zongorán kiséri: Major Dezső. 6. Talpra magyar. Énekli az ifjúsági egyesület. 7. Alkalmi felolvasás,. Tartja: Danes János. 8. Szózat. Énekli az ifjúsági egyesület. — Tanügyi kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Fábián Erzsébet okleveles kisdedovó- nőt a monok állami kisdedovodához óvónővé kinevezte. — Eljegyzés. Nagy Ferenc helybeli fűszerkereskedő folyó hó 6-án váltott jegyet Juhász Etelkával, Juhász József miskolezi kereskedő leányával. — Helyreigazítás. Lapunk szombati számában megjelent s a király- helmeczi izr. nőegylet báljáról szóló referádánkban megírtuk, hogy az az izr. nőegylet által lett rendezve, holott a bál csupán annak javára, de a király- helmeczi ifjúság által dr. Fuchs Emilné úrasszony védnöksége mellett rendeztetett. Midőn e helyreigazításnak készséggel teszünk eleget, a bál sikere fölötti elismerésünket a figyelmes és szeretetreméltó védnöknő személyéhez kötjük, aki fáradhatatlan buzgalommal és szeretettel járt el mely még ma is művészetet és irodalmat keres a színházban. Végső célja annak a bebizonyítása, hogy egészséges kulturális viszonyok közt az irodalom is — üzlet. Hogy a színház tervét a Nemzeti Színház vezetői érdeklődéssel és örömmel fogadják : az erkölcsi erősségük azoknak, kik az uj intézet gondolatában a Nemzeti Színház nagy hagyományainak egyik hajtását látják. Más kérdés, hogy üzleti szempontból jövedelmező lenne-e a terv? Ennek a kérdésnek az előzetes eldöntését azonban rábízhatjuk azokra, akik készek rááldozni pénzüket és munkájukat. Aki azonban eleve is letagadja létjogosultságát, az nem hisz a magyar kulturális törekvések jövőjében. A Magyar Hírlap engem a Pe- tőfi-Társaságban előadott elmefuttatásom alkalmából azzal vádol, hogy a színházi cenzúrát sürgetem. Azt mondja a vezércikkében: „Politikába vág: kutatni nincs-e abban törvényszerűség, hogy a színházi cenzúra gondolata is azóta támadt fel nálunk, mióta az ultraliberális Tisza István gróf Magyarország miniszterelnöke?“ Nincs benne törvényszerűség! Hogy megnyugtassam a kollegát, ünnepies ígéretet teszek, hogy Tisza István gróf, vagy bárki más, aki Magyar- országon meg akarná honosítani a színházi cenzúrát, engem is, de ez újságot is a leghevesebb ellenzék soraiban találná. A Petőfí-Társaságaz ügybuzgó rendezőség élén a bál sikere érdekében. — Halálozások. Özv. Kellner Ig- nácné helybeli lakos, dr. Kellner Mihály nagyraihályi ügyvéd édes anyja f. hó 10-én reggel Nagymihályban meghalt. — Özv. Barna Ignácné szül. Pálies Katalin, mérnök özvegye, folyó hó 9-én 77 éves korában Sátoraljaújhelyben elhunyt. Temetése március hó 11-én lesz a Kazinczy- utcai gyászházból. — Szövetkezeti közgyűlés. A sátoraljaújhelyi tisztviselők fogyasztási és értékesítési szövetkezete folyó hó 18-án, vasárnap délután 3 órakor, a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tart. — Hangverseny és táncmulatság. A sátoraljaújhelyi katholikus olvasókör kebeléből alakult dalárda husvét után első vagy második vasárnapon hangversenynyel egybekötött tánc- mulatságot szándékozik rendezni. A hangversenyre erősen folynak az előkészületek. Szappanos Imre róm. kath. kántor kitűnő vezetése alatt a dalárda szorgalmasan készül a nagy- közönségnek való bemutatkozásra. Megtörténtek a lépések már más irányban is, hogy egy kellemes estét szerezhessenek Ujhely város műpártoló közönségének. A végleges műsor még nincs megállapítva. A hangverseny jövedelme a dalárda harmó- niumának kifizetésére s a katholikus olvasó-kör alaptőkéjének gyarapítására fordittatik. — Az ipartestület betegsegélyzö pénztára. Nagy hullámokat vert városunkban, különösen iparos körökben az ipartestületi betegsegélyzö pénztárnak, ezelőtt 4 évvel történt feloszlatása. Érzékenyen sújtotta ez az intézkedés az iparosokat, akiknek nagy előnyük volt, hogy ügyeiket egy helyen, az ipartestületben intézhessék el, s annak elintézésébe maguk folyhattak bele. Nagy volt az elkeseredésük még azért is, mert a feloszlatást jogtalannak tartották és azon időben a „Felsőmagyarországi Hírlap“ a legvehemensebbül támadta az ipartestületet és annak vezetőit. Nem nyugodtak hát meg a feloszlatásba és azóta folyton kérelmezték betegse- gólyző pénztáruk visszaállítását, de eredménytelenül, mig nem az utóbbi időben teljes bizalommal fordultak ban ezeket mondtam: „Üdvös volna, ha az államhatalom élne felügyeleti jogával ama színházaknál, melyek állami segítségben részesülnek és itt első sorban a szubvencionált vidéki színpadokra gondolok.“ Ez nem cen zura. Az államnak nincs ma olyan felügyeleti joga, mely hasonlatos volna a cenzúrához, de igenis meg van az a joga, hogy közpénzekből csak olyan színházat segítsen, mely a komoly művészet szolgálatában áll. Ha egy vidéki igazgató léhaságok és trágárságok segítségével akar boldogulni, ám tegye a maga szakállára, de ne az ország pénzén. Azt is mondtam: „a cenzúra szó gyűlöletes, de ha a magyar államnak meg van a joga, hogy nyilvános helyeken őrködjék a köztisztesség fölött, akkor nem tudom belátni, mért szabad fényesen földiszitett termekben, ezer számra menő közönség jelenlétében, a tisztességet és vele a művészetet estéről-estére pellengérre állítani.“ Az államhatalom előzetes cenzúra nélkül is őrködhetik a tisztesség fölölt. Eltudom képzelni, hogy a köz- erkölcsiség durva megsértésére vonatkozó bünfenyitő intézkedések kiterjesztetnek a színházakra. Ha egy nő földszintes lakásának ablakában hiányos öltözetben jelenik meg, a rendőr följelenti és megbüntetik. Ez kihágás. Ha ugyanaz a nő levetkőzik a színpadon, akkor az művészet? Ha az Dókus Ernő orsz. képviselőnkhöz, aki az iparosoknak mindig igaz barátja volt s most is teljes odaadással karolta fel ügyüket, hogy az iparosok összességének óhaja, kívánsága teljesüljön. És az iparosok nem csalatkoztak. Óhajuk teljesült, betegsegélyzö pénztáruk vísszaadatott s ezzel az ipartestület vezetői is kellő elégtételben részesültek. Általános örömet keltett az iparosok közt Dókus Ernő orsz. képviselőnek neraeslelkü eljárása, akinek egyedül köszönhető, hogy az iparosok elérték óhajtott céljukat, s remélhetőleg hálásan fognak emlékezni mindig arra, aki velük jót tett. — Szökött katona. Szalóczy Béla póttartalékos honvédnek bizonyára nem tellett valami gyönyörűsége a katona-életben. Nem tudott megbarátkozni a katonai regulával; frissebb, szabadabb levegő után áhítozott s ezt folyó hó 7-én el is érte. Az nap este 8 óra tájban hátat fordított a kaszárnyának ős búcsúszó nélkül eltávozott. A szökött honvéd eltűnését csakhamar észrevették és most a katonai és polgári hgtóságok keresik az ismeretlen helyen tartózkodó szökevényt. — Betegsegélyzö-pénztári közgyűlés. A sátoraljaújhelyi kerületi betegsegélyzö pénztár folyó évi március hó 13-án, délután 2 és fél órakor, a pénztár hivatalos helyiségében (Kazinczy-utca, dr. Ligeti-féle ház) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a közgyűlési kiküldöttek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság évi jelentése s ennek kapcsán a zárszámadások s a felmentvény fölött hozandó határozat. 2. Az igazgatóság alapszabályszerü kiegészítése. 3. Hat felügyelő-bizottsági és hat választott bírósági tagnak megválasztása. 4. Beadott három rendbeli felebbezések felett hozandó határozat. — A „Zemplónvármegyei orvosgyógyszerész egyesület“ évi rendes közgyűlése élénk érdeklődés mellett tartatott meg Sátoraljaújhelyben. A szépen gyarapodó egyesület —- mint minden évben — ez idén is 11 segélyre jogosuit özvegy között osztatott ki segélyeket. Az alaptőke 1768 korona 78 fillért kitevő kamatjának kilenctized részéből és a Franeziska- alapitvány összes kamatjából 159 koügyészség vagy egyik magánfél följelentésére bíróság elé idéznék az igazgatót, ki szemérmetlenségek és trágárságok elmondására kényszeríti művészeit, azzal nem esnék kár az alkotmány sáncain és a kormány hatalma se növekednék meg vele. Nem szeretném, ha ezek után valaki oly prüderiával vádolna bennünket, amelyből egy mákszemnyi sincs bennünk. Mi tudjuk, hogy a szenny, melyet egy Dosztojevszkij, vagy egy Gorkij bemutat, tisztit; tudjuk, hogy Tizian meztelensége fölemel és tudjuk, hogy érzékiség nélkül nincs művészet. Tizian, az ó- és újkor összes klasszikusai és a pa- pirliberalizmus összes jelszavai azonban nem szolgálhatnak mentségéül annak az import-irodalomnak, mely ma ur a színpadjainkon. Ez nem az igazság, nem a klasszikus mezítelenség és nem a művészi érzékiség, — ez romlottság, szemérmetlenség és fajtalanság. Ez ellen az irány ellen fogunk küzdeni és száz szimptoma meggyőz róla, hogy a kérdés megérett és hogy csatlakozni fognak hozzánk mindazok, akik egyrészről tudják, hogy milyen óriás nevelő hatása van a színpadnak és másrészről azt vallják, hogy a jövő Magyarországnak tiszta erkölcsű és ép gerincű nemzetiségre van szüksége. Á legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbeíegségeltaél, légzőszerveit liurn- tos bajainál úgymint idült í»r«3iehilis, szamár!» urat és különösen lábbadezólíuál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testiulyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. SIOFFMISX-Ll BOCHE & CÖ vegyészeti gyár BASEL (S váj ez.)
