Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-05 / 26. szám

Március 5. ZEMPLÉN. 3. oldal. rát nyakánál fogva húzták a fára és ott hagyták. A csendőrök éppen ide­jében értek oda, mert az elcsigázott ló még magához jött. A nyomozás során kiderítették a csendőrök azt is, hogy a cigányoknak a lopott lovakra jó pénzért járlat-leveleket is állítot­tak ki egy községben. így azután akármelyik vásáron háborítatlanul adhattak túl a lopott paripákon. — A kisszántai csendőrőrs is elfogott e napokban egy cigány-karavánt, akik­nél 10 darab lopott lovat találtak. Valószínű, hogy a február hóban el­lopott bekecsi és mád-zombori lovak most már tulajdonosaik birtokába ke­rülnek. Lehet, hogy az elfogott cigá­nyok azok, akiket most a bihari csend­őrség Zemplénvármegyében keres. — A református bál. Az újhelyi református egyháztanács ma tartja a városi színházban hangversenynyel egybekötött táncmulatságát, mely méltó befejezése lesz az idei báli szezon mulatságainak. Erre a bálra annyian készülnek, hogy nem nehéz megjósolni a legfényesebb sikert. Lefolyásáról legközelebbi számunk­ban referálunk olvasóinknak. — A szerencsi társaskör raárc. 15-ét ez évben közvacsorával egybe­kötve fogja megünnepelni. — Gyilkos család. Véres és bor­zalmas gyilkosságnak volt színhelye a napokban a mád-zombori kettős csárda. Szegedi János bodrogkeresz- turi marhahajcsár betért a korcsmába szivart vásárolni. Négy darab kuba- szivart kért, melyet Lesnyák Sztan- kovics korcsmáros át is adott neki, mikor azonban a szivarok árát köve­telte, a beszeszelt állapotban volt Sze­gedi a fizetést egyszerűen megtagadta. Ebből a korcsmáros családja és a marhahajtsár között heves szóváltás keletkezett, mely csakhamar annyira kiélesedett köztük, hogy verekedésre került a sor. Lesnyák 15 éves fiával és Rambula Tamás apósával baltát és lapátot ragadtak s azzal úgy el­verték a magával tehetetlen embert, hogy alig bírt magához jönni. Azután nagynehezen kivánszorgott a korcsmá­ból, de alig jutott ki, összeroskadt. Lesnyák fia és Rombula még utána mentek, mint a vért szomjuhozó va­dak, nekiestek a félholtravert ember­nek és fejét, ajakát baltával ketté vágták. A szerencsétlen véget ért Szegedit, akinek Kereszturban neje és hat apró gyermeke maradt kenyérke­reső nélkül, csak harmadnap találták meg az arrajárók a korcsmától mint­egy 200 lépésnyire. A csendőrség a borzalmas eset után megindította a vizsgálatot és csakhamar nyomra akad­tak a mádzombori csárdában. A gyil­kos család rövid vallatás után beval­lotta gaz tettét. Most már a helybeli kir. ügyészség fogházában várják méltó büntetésüket. — A királyhelmeczi izr. nöegy­let bálja. Úgy látszik: a bálrendezések körül a nők sokkal nagyobb taktikai ügyességet tudnak kifejteni, mint a férfiak. Éles látásukkal és finom ér­zékükkel jobban kitudják fürkészni és helyesebben alkalmazzák a rende­zés titkait, mint a frakkos rendező­ség egész táborkara. Legalább a báli riporterek jelentéseiből ezt a statisz­tikai eredményt állapítjuk meg. Évek hosszú sora óta gyűjtött adataink szerint a nőegyletek által rendezett táncestélyek voltak mindeddig a leg­sikerültebb mulatságai a bálszezonok­nak. Most ismét egy fényes sikerű nöegyleti bálról számol be tudósítónk, a királyhelmeczi izr. nőegylet báljá­ról. Egy nagysikerű est elmaradha­tatlan kellékei: a teljes erkölcsi és anyagi siker, pezsgő jókedv, szives vendégszeretet, meleg hangulat, fesz­telenség, szép asszonyok és leányok és akcióképes fiatalemberek hosszú sora, a legteljesebb mértékben kép­viselve voltak e táncmulatságon. A pezsgő jókedv és meleg hangulat emeléséhez nagyban hozzájárult a táncestélyt megelőző hangverseny élvezetes sikere. A hangverseny mű­sorát dr. Fried Lajosné és Friec' Etelka Erkel F. „Hunyadi László“ cimü operájának négykezes nyitányá­val nyitották meg. Ismert művészi játékuk olyan hatást keltett, hogy dr. Fried Lajosné a szűnni nem akaró tapsviharnak engedve, kényte- en volt játékát megismételni, mely alkalommal kitűnő magyar dalokat .átszőtt. A műsor második pontját Zöldhelyi Berta jól átérzett s ügye­sen előadott komoly szavallata ké­pezte, a szavalatot nagy elismeréssel honorálta a közönség. Azután egy melodrámát adott elő Havas Mór helyes szavalási rutinnal Aczél Adél korrekt játéka kíséretében. Ezután Gabányi egyik párjelenetét adták elő Balázs Anna és dr. Kádár Rezső. A kisasszony meglepő természetesség­gel és bájjal felelt meg nem épen könnyű feladatának, dr. Kádár elő­adásáról is csak jót mondhatunk. Ötödik pontul ismét Fried Etelka szerepelt. Ezúttal operett részleteket énekelt saját zongorakisérete mellett. Azt hisszük eleget mondunk azzal e pontról, hogy a kisasszonynak há­romszor kellett megismételnie énekét, sőt még ezután is percekig tombolt a közönség. A műsort dr. Kádár Rezső vig monológ szavalata rekesz­tette be zajos derültséget keltve. — A jolenvolt hölgyek névsora — azoké, kiket tudósítónknak feljegyezni sike­rült — a következő: Asszonyok : Aczél Izidorné, Aczél Józsefné, Altmann Dezsőné, Báthy Gedeónné, Blaustein Herman né (Sziny- nyér), Burger Henrikné, Dobé Ist­vánná, Fenyvessy Kálmánná, dr. Fried Lajosné (Ujhely), dr. Frieder Vilmosné, Fuchs Jenőné (Ujhely), Fuchs Pálné, Fuchs Sándorné, dr. Fuchs Emilné, Gottsegen Samuné, Havas Mórné, Klein Mórné (N.-Gé- res), Klein Menyhéítné, Klein Sá- muelué, Kis Vilmosné (N.-Géres), Kohn Mórné (Mihályi), Lebovics Mórné, Mitrovics Andorné, Nagy Al- bertné (Ujhely), Oláh Ignácné, Roth Adolfné (Szerdahely), Rosenblüth Vincóné, Steinfest Ignácné, Steinfest D.-né, Szkicsák Istvánná, Schuszter Györgyné, Vadász B.-né (Falkus), dr. Weinberger Józsefné, Widder Gyuláné (Ujhely), Zoltán Lajosné, Zinner Gézáné, Zöldhegyi Sámuelné. Leányok: Aczél Adél, Balázs Annuska (Szinnyér), Betelheim Berta (Sátoraljaújhely), Blechner Irén, Ber­ger Rózsika, Blum Zsófi (Tolcsva), Éiszelt nővérek, Franki Zelma, Fried Etelka (Sátoraljaújhely), Klein Rezsin, Klein Boriska, Rózsika és Irénke, (N.-Géres), Kiéin Irén, Kohn Ilonka, Knopfler írónké, (Kövesd), Mitrovics Margitka, Róth Annuska (B.-Szerda­hely), Steinfest Dianna, Johanna, Gi­zella és Rózsi, Steinmecz Etel és Re­zsin, Stern Irma (Szerdahely), Weisz Józsa, Zöldhelyi Berta. — Hirtelen halál. Lukács Mária helybeli 42 éves napszámosnő f. hó 4-én Pázsit-utcai lakásáról fáért in­dult az erdőbe. Amint a fával a Ma­gashegyről hazafelé igyekezett, a Teitelbaum-ié\e borház közelében hirtelen rosszul lett és összeesett. Az arra járók talátak rá, de akkorára már nem élt. A helyszínén megjelent dr. Stern Ármin városi alorvos sziv- szélhűdést konstatált s azután a köz­temető halottas kamarájába szállít­tatta az asszony hulláját. — A kir.-helmeczi országos vá­sár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a király-helmeezi márc. 31-ikére kitűzött országos vásár márc. 24-én tartassák meg. — Kutya dolgok. Oda fent, felső Zemplénben most egyébbrői sem be­szélnek, mint a veszett kutyák garáz­dálkodásairól. Az évben egyre-másra kitör a veszettség és sok helyütt ko­molyan veszélyeztetik az emberek és állatok testi épségét. Legutóbb, min1; értesülünk, egy veszett eb megmart egy malacot, mely ebben az iszonyú nyavalyában szintén elpusztult. A tulajdonos azt kívánta az elhullott állatokat vizsgáló orvostól, hogy a veszettséget konstatáltatni kellene a budapesti bakterologiai intézetben, mire az állatorvos oda nyilatkozott volna, hogy az állatok agyvelejét csak a fél költségére küldheti fel Budapestre. Hát ez bizony nem he- yes eljárás. Mi úgy tudjuk, hogy a veszett állatok agyvelejét a veszett ség konstatálása végett hivatalból és nem a felek költségére szokták a bakteriológiai intézetbe küldeni. A do­log tehát abba maradt, mert a káro­sult fél nem akart költeni. Egy má­sik eset ugyancsak a felvidéken tör­tént. Egy dédelgetett házi ebecske megmart egy úri leányt. A kutyát a háziúr „bolondnak“ nyilvánította és agyonlövette. Nemsokára megveszett annak az úri embernek a kutyája is, aki a kutyát kiirtotta. Ez az ur azután megmart leányát nem a budapesti Pasteur-intézetbe küldte, hanem a sá­rosmegyei Szvidnik községben lakó kuruzsló-asszonyhoz — körisbogár- porért. És ezek a kutyamarások nap- nap mellett ismétlődnek; a kutyák azóta is egyre marják az embereket és állatokat. A községi birákon kívül a csendőrségnek volna első sorban kötelessége portyázás alkalmával ezek­ről a tarthatatlan állapotokról tudo­mást szerezni s az ilyen eseteket fe­lettes hatóságuknak késedelem nél­kül bejelenteni, hogy a közigazgatási hatóságok idejében és erélyesen te­hetnék meg a szükséges intézkedé­seket. Mert mégis csak elejét kell venni ezeknek az ember testi épsé­gét annyira veszélyeztető kutya-dol­goknak. — Báli tájékoztató. Március 5-én: Az ev. reformátu­sok hangversenyuyel egybekötött bálja a városi színházban. — Gazdák, ha nagy terméshez akarnak jutni, Mauthner-féle magva­kat vessenek. Idei árjegyzék ót, mely 226 oldalra terjed, Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedése Buda­pesten, Rottenbiller-utcza 33, minden­kinek ingyen megküldi. A kitünően tisztított, legnagyobb csiraképességgel biró, fajtiszta magvak árai alacsonyak. Különösen fölemlitendők az impreg­nált takarmányrépamagvak és a leg­nemesebb gabnafélék dús válasz­téka. 2 — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (vasárnap) márc. hó 13-án és (hétfőn) márc. 14-én a Juhász Jenő telkén lévő műtermükben levéte­leket fognak eszközölni. — Számtalan elisinerölevél és azon hiteles orvosi nyilatkozatok, melyeket a fővárosi, vidéki és kül­földi kórházakban folytatott kísérle­tekről és azok kiváló eredményeiről állítottak ki, bizonyítják, hogy a Zol- íán-féle kenőcs a csúz és köszvényes bajok biztos gyógyszere. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában, Budapesten. — Az összes szépitöszereket fö­lülmúlja a közkedvelt Földes-féle Margit-Créme. Gyorsan és biztosan eltávolít szeplőt, máj foltot, kiütéseket, ráncokat és egyébb arctisztátlanságot és igy nemcsak szépít, hanem fiata­lít is. Ára 1 korona, nagy tégely 2 korona. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszertárában, drogériájá­ban és illatszer kereskedésében. Után­zatoktól óvakodjunk. Nyer3 bastselyem 9 írt 90 kr.-tól 43 frt 25 ltr.-ig egész ruhára való. — Bérmentve és vámmentesen házhoz «zállitta­tik. — Nagy mintaválasztékot azonnal küld HENEBERG selyemgyáros, Zürich. SZÍNHÁZ. ** „Az aranyasszony.“ Egy új­donság került színre f. hó 3-án szín­padunkon : Schönthan és Koppel há­rom felvonásos vigjátéka „Az arany­asszony“ Makai Emil átültetésében. Erről a darabról fővárosi premierje alkalmából eleget beszélt a kritika és úgy találta, hogy Gerleváry gróf alakja bármennyire komikus is és bármennyire vígjátéki is, nagyon ke­véssé kell sovinisztának lenni, hogy sok helyen Ízetlennek találjuk. Na­gyon alacsony niveau az, ahová a darab egy magyar főnemest helyez; ez már nem meglévő hibák szatirikus ostorozása, de ízetlen és visszataszító karrikatura. Pellengérre állítani két testvérnemzetnek, a magyar és len­gyelnek főnemességét: bizonyára nem annyira merész vállalkozásra, mint inkább szerencsétlen invencióra vall. Gerleváry és Znojemszky nem ko­mikus, de undorítóan szánalmas alak­jai a darabnak, minden erkölcs- és jellernnélküli alakok azok s már azért sem lehetnek kacagtatok. Idegen lel­kében önkénytelenűl felmerülne a kérdés a darabot látva: ahol ilye­nekre képesek a főnemesek, milyen lehet ottan a nép. Lehet, hogy a túl­ságos soviniszta felfogás oka annak, hogy ezt a darab hátrányára Írjuk, ámde annyi bizonyos, hogy a jellem- gyöngeség a végletekig a vígjátékban sem mehet. Hiba, nagy hiba esett itt az átültető részéről is, hogy ily élesen éreztette Schönthan és Koppel urak tendenciáit. A darab tulajdon- képeni tárgya egy nagyon szép sze­relmi történet: Éva asszonynak, az „aranyasszony“-nak és Péter ötvös­legénynek szerelmi története, ki dia­dalmaskodik szerelménél, Éva asz- szonynál, Gerleváry gróf szerelme felett. De hát ez a diadal sem cr sokat. Gerleváry annyira szánandó, (nem nevetséges!) annyira szánalmas alakká törpül Éva asszony előtt, hogy egy percig sem kétséges: ki marad győztes a harcban. Egyébként a me­se és tárgy elég vonzó lenne s sok jelenete van, amely igazán szép és hatást előidéző. így Péter második felvonásbeli monológja, egyszerűsé­gében és közvetlenségében is megkapó szerelmi vallomás. Fáy Flóra alakí­totta a címszerepet, Éva asszonyt. Alig lehet róla újat mondani, csak ismételnünk kell az eddig mondotta­kat. Nem marad szerepének egy pa­rányi része sem, amelyet kiváló siker­rel meg ne játszna, s ott is, ahol hal- gatnia kell, arcára ülnek azon érzel­mek, miket a többi szereplő dikciói- nak tartama alatt át kell éreznie. Tőle már közepes munkát se várunk, tudjuk, hogy amire vállalkozott: ha­tással fogja eljátszani. Odry, Péter szerepében vált ki az este. Második felvonásvégi monológja után ismé­telt tapsokra kellett színpadra jönnie. Ami okos dolog is volt tőle, hiszen a darab szerint ő a vallomás után a kertbe fut le, ahöl énekel. Egy­általán nagy részben osztozott a sikerben partnerével, Fáival. A két elzüllött mágnást Komjáthy (Gerle­váry) és Nagy Gyula (Znojemszky) alakították, ügy Komjáthy, mint Nagy Gyula excelláltak ez estén ; sok­szor fakasztották jóizü kacajra a külömben is lelkes és nagyszámú kö­zönséget. Meg kell emlékeznünk Breznay Annának, Borbála alakitójá­nak ügyes játékáról is, ki valódi ty- pusa volt a „kissé vén, de azért sze­relmes“ gazdasszonynak. A jelmezek kifogástalanabbak voltak, mint a „Dolovai nábob leánya“ előadásának huszár-ruhái s igy mi sem rontotta az illúziót. ** „Az Otthon“ f. hó 4 én tar­tott előadásáról jövő számunk hoz tudósítást. IRODALOM. „Zemplénvármegye Helységnév­tára“ címen a közeli napokban egy 8-ad alakú füzet jelenik meg Sátor­aljaújhelyben. A füzet vármegyénk teljes és nagy gonddal összeállított helységnévtára lesz, mely a legutóbbi népszámlálási és statisztikai adatok felhasználásával készül, táblázatos, könnyen áttekinthető módszerben. Tartalmazni fogja a vármegye összes községeit betűrendes sorban, a mi­nisztérium által megállapított kötelező elnevezés — és Írásmód szerint. — A község neve után fel lesz tüntetve határának terjedelme kataszteri hol­dakban ; lélekszáma, közigazgatási

Next

/
Thumbnails
Contents