Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-01 / 24. szám

2. oldal

ZEMPLÉN.

zolták mások is. Sőt egyszer- másszor bizonyára bevallotta, ha másnak nem, hát saját magának — Pekáry Gyula is.

Szirmay István.

• — márc. 1.

Értekezlet a Latorcza-vidéb érdekében. Régi panasza az Alsó-La- torcza vidékének, hogy a Felső-La- torcza és az Ondava—Tapoly szabályozása óta ez a ..vidék valóságos árviz-fészek lett.. Örömmel értesültünk, hogy a földmivelési kormány újból kezébe vette a hosszú idő óta stagnáló kérdést és a múlt hó 26-án leküldötte a Bodrogközre Bulyovszky osztálytanácsost, aki az érdekeltség, az állami szakemberek, a Tiszaszabá- lyozó és szomszédos társulatok képviselőinek bevonásával Királyhelme- czen egy szakértekezletet tartott. Ennek az értekezletnek a lefolyásáról és az egész közérdekű kérdés beható ismertetéséről lapunk legközelebbi számában egy igen érdekes és alapos készültségre valló közleményt fogunk hozni, amelyre ezen az utón is felhívjuk olvasóink figyelmét.

HÍREK.

A „Kazinczy-kör“ estélye.

— márc. 1.

Február hó 27-én, szombaton a „Kazinczy-kör“ ismét igen sikerült házi estélyt rendezett. A műsor már előre is nem közönséges élvezetet ígértemért végre sikerült a körnek Fejes Istvánt is, ezt az édes szavú, meleg szivü poétát is megnyerni egy felolvasásra.

A vármegyeház nagyterme tehát 27-én újra megtelt a „Kazinczy- kör“ már megszokott, rendes közönségével. A műsor első száma szavalat volt. Dr. Hunyor Sándor szavalta el Arany János remek balladáját: „Az egri leányt.“ Hajlékony, szép csengő hangja, szabatos, jól átérzett és átéreztetett előadása zajos tetszést váltott ki. Utána következett a Fejes István felolvasása. Fejes István saját költeményeiből olvasott fel kisebb lyrai verseket és egy elbeszélő költeményt. Á jól megválogatott darabok életének különböző szakában mutatták be a mély érzésű költőt, mintegy elibénk állítva tehetségének folytonos fejlődését, izmosodását. Előbb az ábrándos lelkű, szerelmes szivü

kül, hogy fájdalmat okozna nekem az, hogy: nem vagy képes megérteni. Szeretni foglak, mert arcra olyan vagy, mint az a kép, amely lelkemben él, csak szivedre vagy olyan, mint az a másik kép, mely szintén rajt van szivem lemezén, de amelyet letörölni óhajtanék.

Szeretni foglak, hiszen te tulajdonképen nem is tehetsz arról, hogy fel nem fogod a lélek árnyalatait, ez olyan hibád, amely nem tőled eredt, s melyet megjavítani nincsen hajlamod.

Pedig, ha tudnád mily szép, milyen sugáros a mi világunkban a szerelem?! Nem tobzódás az a gyönyörben, nem a test raffiniált élve, de valami csodásán finom, szubtilis szerelem, amely a lélekből meríti életét, s amelynek szépsége felül múlja Seherezád meséit. Nem a vér csapongó vágya az — úgy közönséges emberek szeretnek, de a lelkek harmóniája, mely olyan varázsom, olyan boldog, mint egy szerelmes, vágysóvárgó nyári éjszaka. Megmagyarázhatatlan az és én szánlak szép szegényem, hogy te ezt fel nem foghatod.

„Volt egy apának két fia. Az egyik, „a bölcs“ codexeket olvasott s ha elmerülhetett bennök: felragyogó!, a szeme, nevezhetetlen jóleső érzés töltötte el valóját. A másik, a fiatalabb ívogatván az éltető pálmabort; vad fénybe kigyulladt szemekkel nézte a codexek felé görnyedő

ifjút hallottuk, majd együtt örültünk és együtt sirtunk a meglett férfi, a szerelmes férj, az egyszer boldog, máskor kesergő atya örömén és bánatán. Á tetszés minden egy-egy vers után felzúgott a közönség soraiból, de a legmegkapóbb hatást „A születésem éjjelén“ cimü költeményével érte el Fejes István, melyben kórágyon fekve, súlyos betegségben sínylődve elkövetkezik születésének éjjele, Szent-Vincze napjának éjszakája és a beteg költő anyjához fohászkodik, hogy, imádkozzék érette a másvilágon. Érte és nejéért, aki úgy szereti őt, mint anyja szerette. A mély érzéstől áradó, szép költemény minden egyes hallgatót mélyen meghatott. Utolsónak Fáy Gyula történetét olvasta fel a költő, aki nászéjjelén elhagyja fiatal nejét és elmegy küzdeni a magyar szabadságért és elesik Szt. Tamás sáncain.

Á Kazinczy-kör közönsége zajos éljenzéssel és tapssal köszönte meg a „mi“ költőnknek azt az igazán emlékezetes élvezetet, melyet felolvasásával nyújtott.

A másik felolvasásnak már de- rültebb thémája volt. Dr. Hornyay Béla olvasta fel egy igen sikerült, derűs epizódokkal bővelkedő előadásban „régi emlékeit.“ Emlékeket abból az időből, mikor ő először vett részt műkedvelői előadás rendezésében és a ránki fürdő erdejében. A felolvasás részleteit most nem ismertetjük, mert ígéretét bírjuk Hornyaynak, hogy ideadja lapunknak az „emlékeket“ és igy hiba volna kontár kivonatokban ösmertetni azt, amit olvasóink egész terjedelmében nemsokára élvezni fognak. Annyit azonban el kell mondanunk, hogy a közönség igen jól mulatott a jóizü, sikerült felolvasás alatt.

A műsor utolsó száma zenei előadás volt. Beethoven: Adagio Canta- bile-jét és Chopin-Nocturne-jét adta elő gordonkán Orlovszky Frigyes, a kit dr. Perényi József zongorán kisért. A közönség feszült figyelemmel élvezte és végül zajosan megtapsolta a szép és szabatos játékot.

Az izr. nőegylet bálja.

— márc. 1.

Adhatnék neki egy másik, méltóbb címet, mely ez lenne: az idei farsang legsikerültebb, legnépesebb mulatsága.

De nem is lehetett az máskép. Hogy ez a bál sikerben első helyen fog állani, azt tudta mindenki jó

bátyját és szánakozott rajta, a „szegényen". De a bölcs elmerült eodexeibe s bár ő is megizlelte a pálmabort olykor-olykor, mig a fiatalabbnak eszébe sem jutott, hogy codexek olvasásába merüljön.“

Keszavadász, a hindi költészet nagyja mondja el ezt a mesét s olyan találó reánk is ez a mese.

Én is élvezem néha-néha azokat a gyönyöröket, amiket te annak vélsz, de te az én világom, az én különleges, exclusiv világom gyönyöreit soha.

Ezért foglak én téged szeretni mindig „úgy“ és „amúgy“ soha. Nagy az én fájdalmam, mély a keservem, hogy nem szerethetlek „amúgy“ is.

Mégis csak kiváló, bölcs férfiú volt Keszavadász, de kár hogy annak a fiatal pálmabort élvező ifjúnak bajára nem mondott egyúttal orvosságot is. Akkor az én feléd vágyódó szivem mélységesen tiszta szerelme kigyógyithatott volna a hindi iró orvosságával téged is.

Akkor megtudnád, hogy mily szá- nandóan kicsiny boldogság volt a te boldogságod a mellett, amit én ismerek s hogy milyen szánandóan kis értékű a te szerelmed, illetve az a sajátos, egyéni valami amit te s egyáltalában a nők szerelemnek mondanak . . .

A sorsod az lesz: hogy átálmodva száz szerelmet, nem fogsz érezni egy igazit. Különben ez nemcsak a te sorsod, ez a nők legnagyobb részének a sorsa. Még talán azoké is, akik azt hiszik, hogy boldogok.

előre. És amit vártunk: beteljesedett. Annyira népes, nagysikerű mulatság volt az izr. nőegylet múlt hó 27-én a városi színházban megtartott bálja, hogy legragyogóbb lapját képezi az idei báli krónikának.

Este kilenc órakor már megteltek az összes páholyok előkelő, disz- tingvált közönséggel, megtelt lent a parkett s hullámzottak rajta tömött sorokban a táncoló párok.

Az első négyes két colonjához 80 pár állott fel. Ebben a farsangban erre példa még nem volt. A második négyest ötven pár táncolta.

Fél 1 órakor megnyílt az étterem s mindenki kedve szerint dúskálhatott a földi javakban. A színházban is teríteni kellett, mert az étterem nem volt képes befogadni a jelenvoltakat.

De nemcsak népességére volt e bál elsőrendű, de fényére is. Olyan distingvált, előkelő publikum volt ott, hogy gyönyörűség volt nézni. Áz arany fiatalság az utolsó szálig ott volt.

A sikerre büszke lehet a bál rendezősége, büszke lehet a nőegylet fáradhatatlan titkára Klein Andor is, akinek a bál sikerében igazán nagyon sok, nagyon méltánylandó része van.

Reggeli V26 óráig folyt a tánc kitartó jókedvvel az „aranyérmes“ Lukács Károly muzsikája mellett, akinek talpalávaló nótáit bizony, bizony soká nélkülöztük. De ezen a bálon rákezdett újra ismerős, nekünk annyira kedves nótáira s mintha véle a régi bálok kedélyessége is visszatért volna.

Egyébként a bál sikeréről hiábavalóság volna beszélnem. Mindent megmagyaráz az alábbi névsor, pedig concedálom, hogy megkettőzött figyelmem dacára is lesznek kihagyott nevek.

Ez a névsor mindent megmagyaráz és mindent sejtet.

Asszonyok: ifj. Bajusz Józsefné, Burger Edéné, Bettelheim Miksáné, Bettelheim Mórné, Breiner Hermannó, Blumenfeld Adolfné, Blumenfeld La- josné, Braun Jenőné, Czakó Ignácné, Dókus Gyuláné, Danilovits Lajosné, Dévai Lajosné, dr. Erényi Manóné, dr. Ember Lászlóné, Engel Samuné, Engel Jakabné (Kassa), özv. Ember Ernő Mihályné, Éhlert Gyuláné, dr. Fridmann Árminná, dr. Fried Lajosné, dr. Fried Samuné, Fábián Mórné (Tállya), özv. Fáik Károlyné, Fridrich Mórné, Fridrich Vilmosné, Gál Mórné, Guttmann Mórné (B .-Szerdahely), Groszmann Gáborné, Göllner Lajosné, Gottlieb Ignácné, Gottlieb Ernőné, Dr. Haas Bernátné, özv. Hell Adolfné, Halász Hermanné, Halász Ignácné, özv. Hertzka Ottóné, dr. Kellner Sománé, Kádár Gyuláné, Karsa Kálmánná, Klein Gézáné, Klein Sá- muelné, Kemény Ferencné, Kaufman Árminná, Kun Frigyesné, özv. Korn- stein Mórné, Kincsessy Péterné, Landesmann Miksáné, Landesmann Ádolf- né, Landesmann Jakabné, Lebovits Adolfné, (Spatak), dr. Ligeti Józsefné, Nagy Albertné, Nyeviczky Pálné, Neubauer Miksáné, dr. Szepesi Arnoldné, Szőllősi Arthurnó, Szabó Jakabné, Singer Izraelné, Schön Mórné, dr. Schön Vilmosné, özv. dr. Steinerné (Bpest,) Safir Márkuszné, Schön Sándornó, dr. Stern Árminná, Schweiger Áronná, dr. ,Szentgyörgyi Zoltánná, Rei- chard Árminnné, Reichard Lajosné, Reichard Gyuláné, dr. Révész Miksáné, dr. Rosenthal Sándorné, özv. Rosenberg Sámuelné, dr. Rosenberg Bernátné, Reich Mórné (Luka), özv. Rácz Kálmánné, Róth Józsefné, Róth Vilmosné, Róth Mórné, Róth Bernátné, Radó Ödönné, dr. Reichard Salamonné, Teich Zsigmondné, Vitézné Liszy Cornél, Vértesi Zsigmondné, Weisz Emilné, Widder Gyuláimé, Werner Miksáné, Zimmerman Zsigmondné (Tolcsva), Zinner Hen- rikné, Zinner Adolfné.

Leányok: Bettelheim Anna, Berta, Blanka, Ilona és Paula, Braun Etel, Danilovits Mici és Viola, Demián,

Március 1.

Sári (Lőcse), Ember Jujóka, Fábián Terka (Tállya;, Falk Mina, Fried Etelka, Fridrich Rózsi, Goldblath nővérek (Debrecen), Göllner Aranka, Groszmann Milla, Glück Szidi, Hertzka Ottil, Landesman Bella és Irén, Lebovits Ilonka (Spatak), Markovits Zsófi, Nyeviczky Gabi és Pöszi, Reich Margit (Luka), Róth Gizi, Rosenberg Ilon (Varannó), Répássy Margit, Róth Zselka, Rózsási Boriska, Sei- gelmann Blanka (Kassa,) Szepesi Paula, Szőllősi Paula, Szilágyi Jo- lánka, Szentgyörgyi Sári, Singer Róza, Schön Hermina, Zöldi Frida és Honor, Werner Sári, Zinner Erzsók.-th.

— Lelkészi kinevezés. Gyurisin Mihály szerencsi gör. kath. segédlelkész Mátyáczra helyettes lelkészül kineveztetett.

— Áthelyezés. A m. kir. földmi- velésügyi miniszter Szmik Gábor helybeli kir. főerdészt Kassára; — és Grosch Dezső kir. segéd mérnököt hasonminőségben a brassói kir. kulturmérnökséghez helyezte át.

— Nyugalmazott fötörzsorvos. Szőllősi Lipót nyug. honvéd főtörzsorvos saját kérelmére nyugdíjáztatván, Sátoraljaújhelyben telepedett meg, ahol orvosi gyakorlatot szándékozik folytatni.

— Eljegyzés. Fülöp Tivadar Balmazújvárosból eljegyezte Schwarcz Farkas helybeli fakereskedő leányát, Herminát Sátoraljaújhelyben.

— A tűzoltó-egyesület február hó 28-ára hirdetett évi rendes közgyűlése nem tartott meg. A közgyűlés határidejét a parancsnokság legközelebb közzé fogja tenni.

— Felolvasás a munkás Önképzőkörben. A munkás önképzőkör felkérte Polgár Ernő joghallgatót, lapunk munkatársát, hogy a körben felolvasást tartson. Polgár Ernő „A kereszténység befolyása a magyar nemzetre“ című történeti tanulmányát olvasta fel múlt hó 27-én. A tanulságos értekezést általános érdeklődéssel és zajos tetszéssel fogadta a jelen volt közönség.

— Öngyilkossági kísérlet. A szerelem vitte erre a végzetes lépésre Tamás Margitot, egy kisvárdai születésű, 17 éves csinos képű leányzót, aki Szűcs József helybeli kovács- és kerékgyártónál állott szolgálatban. A fiatal, romlatlan lelkű leány reménytelenül beleszeretett szolgálatadójának egyik segédjébe, aki ösmeretségük rövid ideje alatt komoly szándékkal udvarolt és házasságot is Ígért a leánynak. A szerelmes Margitnak azonban egy jóakarója besúgta, hogy a kerékgyártósegéd, akit szerelmével kíván boldogítani, másfele is eljár és rutul visszaél bizalmával. Ez a váratlan hir annyira elkeserítette Tamás Margitot, hogy nyomban megérlelődött nála az öngyilkosság gondolata. Vasárnap este 8 óra tájban a nélkül, hogy szemére vetette volna kedvese hűtlenségét, hirtelen a Kereszt-téri lakásához tartozó kúthoz sietett, mely szemközt van a kerékgyártó- segéd szobájával, és kedvese nevét kiáltva, a négy méter mélységű kútba vetette magát. A házbeliek nyomban segítségére siettek, de a leány — a mentési kísérleteket visszautasította és minden áron bele akart fulladni a másfélméter mély vízbe. Szándékát azonban el nem érhette, mert alig merült alá, ruhája mindig a viz- szinón tartotta. Mintegy fél órai kísérletezés után sikerült az öngyilkosjelölt leányt a kút mélyéből a láncra erősített veder segélyével a felszínre hozni. Azután dr. Stern Ármin városi alorvost hivatták hozzá, aki sértetlennek és teljesen egészségesnek találta a szerelmes kis leányt. Most már kiábrándult és tovább teljesiti napi munkáját, mintha mi sem történt volna.

— Kivándorlók figyelmébe. A félhivatalos „Budapesti Tudósitó“ ezt a figyelmeztetést teszi közzé: Mint értesülünk, Rio de Janeiróban „Emprez*