Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-02-27 / 23. szám

Sátoralja-Ujhely, 1904. Február 27. 23. (2445.)

Harminckettedik évf olyan.

Megjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat este.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: őátoralja-Ujhely, lőtér 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apróhirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill.

Nyllttérben minden garmond sor 30 fill.

iij. Meczner G-yuia dr. Szirmay István dr. Hám Sándor

főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona, fő évre 6 kor negyedévre 3 kor.

Egyes szóm óra 8 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy d'isz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény.

Kalács után ostor.

— febr. 27.-z. A magyar delegáció eddigi nyilvános üléseiben már tiszta benyomást kapunk a tekintetben, hogy az obstrukció minő magatartást fog követni a március elején ismét összeülő országgyűlésen. Minden jel szerint igaznak fog bizonyulni az a feltevésünk, hogy leszerelés, legalább önkéntes és gyors leszerelés nem lesz. Ugyanaz a férfi, aki az ellenzéken 1889. óta folyton a katonai követeléseket választotta pártállása ürügyéül, aki a szabadelvű pártba történt belépése után is mindig uj fegyvereket szolgáltatott az ellenzéknek, aki mint a képviselőház elnöke kerülő utón folyton támogatta az obstrukciót, ez a férfi most, a szabadelvű pártból való kilépése, oly tarthatatlannak indokolt kilépése után visszatért kiindulási pontjához. Visszatért annak dacára, hogy kivánatai már Bánffy alatt és most a kormány programraja által, a menynyiben gyakorlatiak és komolyak voltak, nemcsak teljesittettek, hanem immár messze felül is vannak múlva. De őt mindez nem elégitette ki, mert hát az ő kielégítése nem tisztán tárgyilagos téren van és igy immár ő a szuggerálója és súgója az obstrukciós pártoknak, kivált a mindig lesből működő néppártnak. Ő tehát — úgy látszik — már megtette intézkedéseit az összejövő országgyűlésre nézve.

De a Tisza-kdbinet is tett a

Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA.

Egy modern gyerek.

— Vig elbeszélések. Irta Wihs Béla. Megjelent a „Zemplén“ nyomdójóban. Ára 2 kor. —

Négy ivre terjedő, modern alakú és modern tartalmú könyv van előttem. Tíz kis elbeszélésbe foglalt szecessziós szatírája a gyermeknevelésben is lábrakapott szecessziónak. Kissé torzító tükre e kis munka a mai modern családokban ragályként terjedő ama nevelési rendszernek, melyből, ha a szülők idejekorán észre nem térnek, egy minden tekintetben szerencsétlen nemzedék fog támadni, tehetséges semmittevők, zavargó proletárok, üresfejü nagyravágyók, jellemte- len krakélerek csoportja, szégyenei és rémei a szülőknek és a tisztességes társadalomnak.

Neveléssel foglalkozó ember vagyok magam is s a fiatal szerzőnek vig alakban föltüntetett szomorú képeit bármennyire szeretném is a fiatalos ideálizmus túlfeszült képzeletének betudni, mégis sok tekintetben igazat kell neki adnom. Az élet létező és lézengő példákkal bizonyítja, hogy van ilyen nevelés, hogy a túlmaga részéröl intézkedéseket, mint azt az épp most közzétett jelentés mutatja, hogy a legszélesebb terjedelemben létesítettek állami ösztöndíjakat magyar tisztikar nevelése céljából, ösztöndíjakat, melyek lehetővé teszik, hogy ugyanabban az arányban, melyben a magyar nemzet a közös hadsereg kiegészítő része számára katonát állít, magyarul beszélő tisztekről is gondoskodás történjék. Ezekkel az össztöndi- jakkal alapítványi helyeket létesítenek a Wiener-neustadti akadémián, a bécsi műszaki katonai akadémián, a hadapród-iskolában és a katonai fö- és alreálisko- lában. A pénzbeli költségek erre a hazafias célra aránylag igen csekélyek és a nemzet könnyen, sőt lelkesedéssel ajánlja fel azokat.

Minden megtörténik tehát, ami a magyar nemzet jogos ambícióját a katonai életre vonatkozólag kielégítheti, minden, ami Magyarország nemzeti fejlődésének megfelel és ami az adott viszonyok közt keresztülvihető. Csak rosszakaratú önzés néma lelkiismerettel lesz tehát képes még tovább is megakadályozni az országgyűlés munkaképességét. De akkor aztán, minthogy nemcsak az obstrukcióval való szelíd bánásmódra, hanem Magyarország javára is kell gondolni, ha az obstrukció tovább is elzárkózik minden belátás elől, a kalács után, reméljük, az ostor fog következni.

liberális és hibáit a „modern“ jelzővel szépitgető családi élet az oka annak a szerencsétlen állapotnak.

A kötet hőse, a modern gyerek típusa Pistike. A család s különösen az apa büszkesége, akinek nem a gyermekszobában van a helye, hanem mindig a felnőttek között lábatlanko- dik s fejlődő eszével, gyermekes kíváncsiságával megfigyeli s eltanulja a nagyok szokásait, beszédmódját s tetszik neki, ha a nagyok vele is foglalkoznak. E közben azután eltanul sok, gyermeknek épen nem való dolgot is, megfogamzik lelkében észrevétlenül a rossz csirája, Önfejű, akaratos lesz s mikor büntetni akarják „ennivaló kedvességével“ büntetés helyett mosolyra, csókra bírja szülőit.

A felfordult világot eléggé jellemzi az is, hogy a nevelésben a szigort az anya képviseli, míg az apa el van telve 1 álságos szeretettel gyermeke iránt. Tetszenek neki a gyermek ügyesen elkövetett hibái s ő az első, aki nemcsak mentegeti az anyja előtt, de mondhatni társává szegődik, legyezgeti rossz tulajdonságait s akaratlanul is oka lesz a gyermek ferde- irányú fejlődésének. Tetszik neki a gyermek finom külseje, könnyen fogó esze, s úgy társalog vele, mint valami

Örökbehagyott visszásságok.

— febr. 27.

Nemcsak az emborek, de a nemzetek életében is nagy szerepet játszik a juss, mely az elődöktől reájuk hagyatott.

Egész nemzeti életünkben visszatükröződik az a jelleg, mely eleinte sajátossága volt s melyből a késő epigonok se tudtak kivetkőzni.

Nem akarunk ráutalni korai őseinkre, csak arra hivatkozunk, hogy mihelyt az irás mestersége általánosabb lett, a magyar nemes béke idején rendesen hivatal után sóvárgott. Akár volt nagyobb vagyona, akár nem, mindig hivatalt vállalt. Tetszett neki ez az urias foglalkozás, mely tisztelettel és fizetéssel járt úgy, hogy a magyar nemesség, ha egyébként a harc mezejére nem szólította a haza, gazdasága mellett is aspirált valami neki való hivatalra.

Ez az ősi szokás ráragadt a mai társadalomra, elannyira, hogy még a magánhivatalokat is elárasztják az Írástudó emberek. Ám ott rendszerint csak a szükséglethez képest találnak alkalmazást. Nem úgy a közhivataloknál.

Még csak nehány évvel ezelőtt a közhivatalok valóságos asylumai voltak a protekció gyermekeinek. Sok oly hivatalt kreáltak, melyre szüksége sem az országnak, sem a törvényhatóságoknak, sem a községeknek nem volt. De meg, ha csak ezeket töltötték volna be pártfogoliakkal! De ha valahol volt valaki, aki egyik-másik befolyásos úri emberrel jó viszonyt tartott fenn, hát betették üresedés nélkül is valami közhivatalba.

A bürokratizmus már-már fenyegető veszélylyé vált, amikor a szükség megparancsolta, hogy ennek a félszegségnek határt szabjanak. A protekciót gátak közé szorították, az érdemnek több érvényt szereztek. Nem mondjuk, hogy a visszásság ebben az irányban teljesen megszűnt, de ha szemforgató álszenteskedóssel nem bíráljuk a viszonyokat, be kell vallafelnőttel s gyermekes csinjeit ötletességnek, leleményességnek, a felnőttektől ellesett, gyermek szájába sem nem való, sem nem illő beszédet pedig a lángész megnyilatkozásának tartja. Valósággal eltelve gyermekével nem is tudja elgondolni, hogy milyen szomorú következményei lehetnek engedékenységének s hogy ilyen nevelés mellett mindaz a jó, a mit a gyermek anyjától tanul, teljesen kárba vesz. O nyugodt abban a tudatban, hogy Pistike „zseniális kölyök,“ az „apja fia“ s gyönyörködik a gyermek pajzánságaiban.

A „Pistike házasodik“ és a „Leánykérés“ cimü részekben már a rossz irányban fejlődött gyermeket látjuk és sok helyen igen érdekesen rajzolja az iró a korán érett, vásott gyermek beszéd- és cselekvésmódját. Akaratlanul is mosolyra indít bennünket, mikor elmésségével s a nagyoktól ellesett tények elősorolásával még az apját is sarokba szorítja. Tetszik neki a szomszéd Erzsiké s elindul megkérni. Titkát csak az apjának árulja el, az anyjától fél s becsületszavát veszi az apjának, hogy nem árulja el szándékát az anyja előtt. Megkéri Erzsikét, akinek szülői jót nevetnek a gyermek különös megnunk, hogy a protekció s vele együtt a korrupció a hivatalokból mindinkább kiszorul.

Nem csekély mértékben hozzájárul e kedvező eredményekhez a közigazgatás tervbe vett s részben már tényleg végre is hajtott egyszerűsítése. A kereskedelmügyi minisztériumban például már igen lényeges személyi változtatásokat szült ez az intézkedés. Egy csomó tisztviselő ott már feleslegessé vált s onnan el lett vezényelve.

Ám nemcsak a kereskedelmi minisztériumban, hanem közhivatalaink még legnagyobb részében is sok a felesleges személyzet. A közigazgatást ez a fölös számú perzonális rendkívül terheli s azért most már erélyesen dolgoznak azon, hogy végre teljes rend álljon be. Ne legyen több tisztviselő, mint a mennyi föltétlenül kell. Maguknak a tisztviselőknek is érdeke ez, mert kevesebb személyzetet jobban lehet fizetni. Azért csak helyeselhetjük, hogy az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének választmánya elhatározta, hogy az állami adminisztráció egyszerűsítése érdekében közreműködik. Ez okból bizottságot küldött ki a munkaprogramm elkészítésére. A bizottság — mint azt lapunk más helyén megírjuk — kérdéseket fog intézni a közigazgatás különböző ágazatában működő férfiakhoz és megállapítja azokat az elveket, melyek alapján a személyzet túltengését meg lehet szüntetni, egyes hivatalok teljesen egyesithetők és a meglévő munkaerő jobban kihasználható; a fölösleges állások megszüntetésére is kitérnek.

Kívánatos, hogy a szaturálás mielőbb végrehajtassák, hogy végre megszűnjék tetterős ifjúságunknak hivatalokba való tolongása.

Van még elég életpálya, hol a buzgó, szorgalmas fiatalság boldogulhat s nem árt, ha inkább önálló foglalkozásokhoz fordul, mert ez által a nemzet produktiv munkaereje üdvösen fokozódik. G. Géza.

jegyzésein s megígérik, hogy megkapja, ha előbb doktor lesz. Ez igen elszomorítja s szomorúságát némileg csak a finom, édes befőtt enyhíti.

A „Husvétkor“ c. részben a locsolás előzményeit és következményeit írja le a szerző úgy a gyermekre, mint az apjára nézve elég jellemzően. A „Békebiró“ c. fejezetben pedig a modern férjet és feleséget mutatja be találó vonásokkal, itt-ott talán túlozva is. Összevesznek azon, hogy megnézzék-e a „Loute“ francia vígjátékot vagy nem. Vitatkozásukat hallja Pistike is s békebiróként lép fel apja és anyja között s ezek kibékülve és a gyermeket a cseléd gondjaira bizva sietnek az erkölcsök iskolájába.

A kötet legsikerültebb két fejezete a „Cirkuszi élmények“ és „A kis krakéler.“ Ezekben a részekben látjuk minden ferdeségei mellett is az igazi gyermeket, annak ezer apróságra kiterjedő kíváncsiságával, jellemző kérdéseivel s valódi lelkivilágával. Különösen az utóbbiban sikerült az egyszerű favágó gyermekének összehasonlítása az elkényeztetett urfi- val. Annak egyszerű, de tisztességes gondolkozása és szerénysége, ennek akaratos durcássága és kegyetlenség e

Lapunk mai Nzáina 6 oldal.