Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-07-05 / 65. szám
ZEMPLÉN. Julius 5. szittani idősb Meczner Gyula, illetőleg a szabadelvü-párt és a polgármester közt. Ez a fondorlat egy újabb — fogás. A Kúria ítélete után. — A nagyközönség ünneplése. — Sátoraljaújhely, jul. 4. Mai vezető cikkelyünk foglalkozik annak az ünneplésnek jelentőségével, amely csütörtökön este zajlott le a Korona szálló összes helyiségeiben. A nagyközönség őszinte, meleg érdeklődéssel vett részt az ünnepségen, mely Dókus Ernő orsz. képviselőnket és id. Meczner Gyulát a volt választási elnökét érte. A magyar királyi Kúria Ítélete, amely hosszas küzdelem és bírói eljárás után tisztának mondta a sátoraljr újhelyi mandátumot és választási elnöknek fényes elégtételt nyújtott, oly általános örömet keltett Sátoraljaújhelyben, amelyhez méltó külső megnyilatkozás volt a csütörtöki est. De nemcsak a politikai szereplőknek, hanem e harc érdemes jogi funkcionáriusának Thuránszky Zoltán dr.-nak is kijutott az ünneplésből. Azt a fáradhatatlan és mindenre kiterjedő nagy fiskális működést, amelyet mint vá- lasztástvédő kifejtett, id. Meczner Gyula köszönte meg neki lelkes éljenzéssel kísért egy második felszólalásával. Id. Berecz Károly a fosztok poétája rigmusokba is szedte ebbeli érdemeit. Az ünnepség lakomával kezdődött, amelyhez fogható nagy lakomát még alig láttunk itten. Kedvezett a kivitelhez a kellemes, üde nyári est. A Korona szálló kerthelyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség, mintegy 15 hosszú asztal teljesen elfoglalva díszes hölgyközönséggel és a választópolgárok óriási sokaságával. A nyári teremben lévő főasztalnál foglatak helyet, az asztalfőn Dókus Ernőné, mellette jobbra és balra ültek : idősb Meczner Gyuláné, Dókus Gyuláné, Hadik Béla gróf főispán, Dókus Ernő, idősb Meczner Gyula, Dókus Gyula, Thuránszky Zoltán dr.-né, Katinszky Geyza, Ambrózy Nándorné, Ferenczy Sán- dorné, Szilvássy Mathilde, Ferenczy Sándor törv. biró, Szerviczky Ödönné, ifj. Bajúsz Józsefnó, Mauks Elemérné, Ambrózy Nándor, Polonyi Ignácznó, Rosenthál Sándor dr. és neje, Éhlert Gyula és neje, Juhász Jenőné, Évva Mariska, Kellner Sománé dr.-né, Bo- gyay Béla és neje, Hám Sándor dr. Nemthy József. A többi asztaloknál is a díszes hölgyközönség soraiban lelkes férfiközönség, akiknek ifjabb része később a táncterembe, a nagy kávéházi helyiségbe vonult, másik rész pedig a pezsgő és jó hangulat benyomásaival időzött a kerti asztalok mellett világos reggelig. A részletes tudósításunk a következő : * A lakoma. Csütörtökön este 8 órakor a Korona szálló kerthelyisége megtelt a város közönségének sokaságával. Mintegy 15 hosszú asztalnál foglaltak helyet, hölgyek és urak vegyesen. Pompás kedvvel kezdődött a lakoma, mikor Katinszky Geyza rk. esperes-plébános felemelkedve, a következő tósz- tot mondotta el: Mélyen tisztelt Uraim és Hölgyeim! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt bocsássanak meg, hogy a társadalmi illem bevett szokása ellenére az »Uraimat* előbbre helyeztem; de mig egyfelől egyházam törvényei ezt Így rendelik, — már pedig én egyházam parancsát soha sem fogom alárendelni az illem követelményének, — másrészt politikai okok is ezt a sorrendéit javasolják, mert a hölgyek még nem bírnak választói joggal. (Derültség.) És ez jól is van úgy. Mert, ha a hölgyek is választanának országgyűlési képviselőt, akkor az országházában nem honatyák, hanem honfiak ülnének. (Élénk derültség.) Nekünk szerencsénkre igen derék, közszeretetnek örvendő honatyánk van, s midőn ma a sátoraljaújhelyi választókerület örömünnepet ül, teszi ezt azért, mert mélyen tisztelt képviselőnk a közelmúltban kettős diadalt aratott; az elsőt a választó polgárok bizalmával és rakaszkodásával vívta ki; a másodikat egy tiszteletreméltó hölgy Justitia istenasszony segítségével. (Lelkes éljenzés.) Ha igaz, amit a költő mond, hogy nem érez az, ki érez, szavakkal mondhatót, — úgy e pillanatban nekem sem szabad csillogó szavak ékes mezébe öltöztetni akarnom érzelmeimet, s azért röviden, de őszinte szívvel azt kívánom, —• s ebben Önök itt velem mindannyian egyet értenek, — hogy Dókus Ernő Öméltóságát, szeretett képviselőnket, választókerületünk, édes hazánk és mindnyájunk javára és örömére az Ur Isten igen-igen sokáig éltesse! (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Utánna Dókus Ernő orsz. képviselő mondotta a követkoző pohárköszöntőt : Mélyen tisztelt hölgyek és urak! (Halljuk! Halljuk!) Midőn nyolc hóval ezelőt a sátoraljaújhelyi képviselő- választást kérvénynyel támadták meg, ennek sorsa az idegenek előtt holt bizonyossággal eldöntöttnek látszott. (Úgy van! Úgy van!) Mert hazánk egyik legkiválóbb jogásza dr. Edvy Illés Károly szerint a lutriból a lehető legelőnyösebb számot nyerte. (Tetszés) S a kérvényezők kívánságának teljesüléséhez nem kellett semmi más, mivel hogy a vádak közzül legalább egyetmet ma ü, mert etetés-itatás történi ,rási tanyán. A szinDániel Tibor báróét, ’ki c másc dk választáson Deésen jutott a megbízó levélhez, mert kis- auiu Vuib , U51J Dezső dr. pócsváradi képviselőét, aki a függetlenségi elveket vallja, amiért néhány választójának pénzt Ígért, ha rá szavaznak, irórml Rirnao T^nos dr. Csongrádon ., las/: tol rár-kormánypárti képét, ak): kiderült, hogy korte- s jz 6 jóvoli 'jól különböző jogci- M<atl la mákat rendeztek. A . In n? 'Ifimben, melyet Vav- iJélt1 .érd. t, egyetlenegy válaszai f sem em:-isitett meg. Alaki ki- k miatt, ] Sszint mert nem vol- ■ kláirdsol, szabályszerűen hite- rß, M zint íert hiányzott a szük- í. ■ óx . szesen ötöt utasított a a Kur mindkét tanácsa. A cionáb-k jószántukból tizenkét 9S‘ ‘' udák vissza kérvényüket, 0,- í edig megújították. A gálát során négy képviselő mon- tt le marid: náról. Werner Gyula :.yar-;gen: Ől, Örley Kálmán a ibffy István a szal- l . és s Ferenc a szolnokiról. Az e s. ; zenhét esetben rendelt cl \ tot s ennek megtör- , ':v ; 1 t esetben utasította cl a é;. , et, a második tanács • . olt* ötben ártott vizsgálatot s A ;ott tizenkét petíciót. ler Gyula beszédét, 1!".'! a • Curia előtt mondott, legközelebb égés; terjedelmében kö- ! -g a't c, mert a F. H. cirnü .s . azt teljes iszében ferdítve közli, különösen, amely Meczner Gyulának a 1 ;ái ■ nykedésével kapcsov..or ' r .. it tartalmazza. Addig i", n . !•; 1 gyalásról folyton és in.veil ni’' kés. ett jegyzetekkel bi- r ik ieghatái ozottabb ferdítésnek ■■v-nősítjük azt a udósitást, mivel erre \ unatkoznia > a dasztási elnök csak cl jelentet : ki, hogy a peticionálók a II. szavazatszedő helyiség kordonai- val nem tak eddig s panasz L. v u tették, mert ott a polgá uk I- i;ed Lajos dr. kérésére 1 ;dtc, Uogy az ellenpárt válaszkordonok közé vonuljanak, hol :.i ■ tab rt ütv szabadon mulatoztak í: _ rn hord-’ v az utcán hevertek. F t :i ondott és ezt azért mondta vá. isi elnök, hogy a kérvénye- ■ ' viselőiének az utolsó tárgyaldhozott éi ‘ út, mely e kordo f s ’gyekez :tt argumentumaiba ve--.! : "cntsa és megvilágítsa, hogy ■ niG teljes szabadságot élve különben hiszen igy szól írracster vallomása is. Es am rétiét most már célzatul erei az e, yenetlenséget akar tam és a fővárosi szalonok pikáns indiskrét fürtjébe bonyolódtunk. 0 elmondta véleményét a keresztesi lányokról. Tardos Miéi szép leány, de ostoba, Győry Elza előkelő famíliából való, de a fogai öreg korára épp úgy kihullanak, mint az anyjának. No hát a Fássy lányok szép arcuak, műveltek is, gazdagok is, de mindenki tudja, hogy termetük olyan, hogy szabójuknak valóságos remek műveket kell alkotni, hogy fogyatkozásaikat e téren eltakarják. Ilyen társalgást folytattunk egész este. Ernát nem hívta fel senki, én sem vittem el senkit táncolni. Amint a keresztesi nagyságoktól kezdve végig mindenkit leszapultunk, csakhamar arra a fölfedezésre jutottunk, hogy mi nagyon jó barátok tudnánk lenni. — Mondja csak, miért nem megy maga férjhez ? — fordultam egyszerre hozzá ezzel a merész kérdéssel. Zavarba jött. Arcát pír futotta el és megrázta hófehér karján a csörgő karéket. Azután lehűtötte arcát tollas legyezőjével, olyan szélvihart támasztva vele, hogy a felettünk nyújtózkodó pálma minden levele megmozdult. — No jó 1 hát magának megmondom. Mert. . . mert nem kért meg senki. Engem megbámulni, megdicsérni szokás, de megkérni, azt még nem próbálta senki. Félnek a nyelvemtől, félnek a hajlamaimtól. Az igaz, hogy nem is elégednék meg olyan fiatalemberrel, ki ötszáz forintra megnősül és napernyővel megyen haza szép csendesen a hivatalból rántást kavaró feleségéhez. Nem, ez nem az én világom! Formális barátságot kötöttem Ernával és egyórtelműieg megállapítottuk, hogy mi korrumpált emberek vagyunk ugyan, de okosak. Van ízlésünk, van műveltségünk és minden tekintetben a modern korszellemmel tartunk lépést. Szörnyen hizelgett mindkettőnknek a kölcsönös elismerés és gúnyosan méregettük végig a kisvárosi fiatalságot, köztük B’ehér Lacit, ki kotlós- hoz illő gondoskodással forgolódott egy sápadt kis libácska körül, ki — mint Erna mondta — félig-meddig menyasszonya is volt. * No beszélj mari nógattam Lacit, mikor két óv múlva együtt ültünk fel a Keresztes felé menő vonatra. — Hát igen! Én voltam a vőfélye. Már csak a vőlegényt vártuk, talán ismerted is a tavalyi bálról Né- methy Gézát, azt a szép fekete ba- juszu fiút. Istenemre, párti lett volna még az ő magas igényeinek is. De bolond egy leány az. Égész idő alatt viccelődött velem. „Mikor jön már az az őrült kenguru.“ Soha olyan menyasszonyt nem láttam. Nem volt azon egy szikra meghatottság sem. Mikor aztán eljött Géza, odasugott nekem: — Nézze csak, hogy áll rajta a keztyű! Ha-ha-ha I És olyan kacagásra fakadt, hogy szegény Géza zavarában leejtette a klak kj át, aztán még nagyobb zavarban ráhágott és agyontaposta. Erna pedig erre valóságos kacagási görcsöket kapott. — Különös egy szituáció lehetett! — vetém közbe. — Soha olyan kényelmetlenül nem éreztem magamat. Aztán az a bolond lány azt mondta, hogy ő nem megy Gézához. A kacagástól egyszerre siró görcsöt kapott és összevissza beszélt, „apai kényszert“, esetlen keztyűhuzást emlegetve minden összefüggés nélkül. Szegény Némethy Géza másnap ópiumot ivott (igaz, elfelejtettem megmondani patikárius volt) és Erna .. . len egy az igazság mezében jelenjék meg a bírák előtt s e mezben maradjon akkor is, mikor érintve lesz. És habár a panaszok oda lettek koncentrálva, ahol a fantáziának igen nagy tere nyílt, azok, akik az eseményeket közvetlenül és elfogulatlanuúl bírálták meg, e választás megsemmisítését mégis le- hetlennek tartották. (Úgy van ! Úgy van!) Mert annak pártokon felül álló elnöke egyetlen intézkedést, egyetlen lépést sem tett, melyet nem a törvény rendel, vagy a törvény enged. (Általános helyeslés. (Úgy van ! Úgy van 1) Nem, mert ez ügyben oly férfiak voltak hivatva bírói széket ülni, kikre sem pajtáskodással, sem presszióval, sem bombasztikus frázisokkal, se az igazság nyakának kicsavarásával nem lehet befolyást gyakorolni, kik az igazság keresésében egyenes utón haladva, azt biztos szemmel, biztos Ítélettel találják meg, bármily furfangos szövevény mögött is rejtőzködjék. Az igazság megtalálásában kétségkívül első sorban azokat illeti az érdem és köszönet, kik határozott férfias vallomásaikkal megnyitották az igazság kapuit, de a főérdem mégis azon férfiúé, ki bölcsességével, tapintatával, nyugalmával, lehetetlenné tette, hogy ezen választás szomorú emlékké váljék. Ki nyolc hónapon keresztül szenvedte el a méltatlan támadások mérgezett nyilait s kinek ténykedését nem csak egész terjedelmében helyben hagyta legfőbb bíróságunk, hanem — amint azt az Ítélet szövege igazolja—• neki oly fényes elégtételt is szolgáltatott, a milyet hazafias, buzgó, pártatlan működésével sokszorosan kiérdemelt. (Lelkes éljenzés. Felkiáltások: Éljen Meczner Gyula!) Én ezen férfiúért Meczner Gyula barátomért (Éljeni Éljen!) emelem poharamat és kivánom, hogy a gondviselés őt családja boldo- gitására, barátai örömére s a közügy hasznára, melynek támogatására szenteli tevékenységének legnagyobb részét — igen sokáig éltesse. (Hosszan tartó lelkes éljenzés. Szónokot és Meczner Gyulát számosán üdvözlik.) A két első felköszöntő után állott fel idősb. Meczner Gyula és röviden, a meghatottság igaz hangján mondta a következőket: Igen tisztelt hölgyek és urak 1 (Halljuk ! Halljuk!) Érzem teljes súlyával azt, amit előttem szóló kedves és tisztelt barátaim mondottak. Nyolc hosszú hónap óriási küzdelme viharzott ősz fejem körül, mely alul az ország legfőbb bíróságának bölcs Ítélete mentett fel, elégtételt adva a szenvedett sérelmekért. Sátoraljaújhely város polgárai érdekében egész életemben a legtisztább szívvel, barátsággal és becsü— És Erna ? . . . — Ernát ma is úgy bámulják, mint eddig. Most még rosszabb nyelvű lett. Csábitó szépsége mellett vén lány marad. Úgy kell neki! — Érdekes leány. — Nem érdekes, hanem bolond. Azaz tudod, amit akkor mondtam, mikor bemutattalak neki. Gondolkozók. Egy férfi tud szeretni és gondolkozni egyszerre, de egy nő, egy időben csak az egyiket. Meglepett a Laci beszéde. Ez a fiú úgy látszik szokott gondolkozni. Nem néztem volna ki belőle. A vonat fütyült s az én állomásomon megállt. — No szervusz Laci, tisztelem a Keresztesieket 1 Az esküvődre majd elmegyek. — Elvárlak! Kiszálltam a vonatból, mely tova zakatolt Keresztes felé. Soká néztem utána és elgondolkoztam a Laci boldogságán, aki két hónap múlva vezeti oltárhoz az ő sárga képű libácskáját és eszembe jutott Erna, a szép és boldogtalan Erna, a kinek az esze megölte a szivét.
