Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-12-13 / 134. szám

ZEMPLÉN. Deczember 13. /í. trot igazolok: Valkovszky . . S-: őliőssj Sándor. .das, eredményét fél 7 ; hii et: • ki Ferenczy Elek el- ’i, ■ ip.ly a következő: l m és ingok: Halász József, . Rose berg B.ornát, Reichard Lajos, . Fyoa arka.i ‘ tdön, dr. Erényi Manó, ráth Aladán Pehyna Miklós, Kroó Rleiszner f rigyes, dr. Kossuth Kádár Gyula. — Póttagok: s-Kíoi.n M.i.yer Behyna Kálmán, es '’ámuel. k ll-ik vál asztó-kerületben a . ő elnök dr. Kossuth ttese dr. Kellner irfiak: Dr. Fried ihy Géza, Kádár Gyula és PK. Jegyzők: Richvalszky Mihály. Személy- L i.e;. oiók: Csákó Imre és ' János. , iszt-ás eredményét csak-lőtt hirdette ki az el- ;:avi.zatok összeszámlá- 1 isebb eltérések me- asztattak a .követ­g’ c: Dr. Székely Al- I dár, Spitz Dávid, , Jumenfeld Emánuel, ■ é ., Rein István, Mecz- i . Sándor, Rutkai Mór, °óttagok: Róth Mór, !;! Dolozselek Albert. pénteki alkotmányos ; Jyot annyi sajnálatos e. züí meg, — véget ért Íratjuk a köz érdekében nkát tovább. . 1 í ég emlékeznünk a írói, Schmidt Lajos rend- ! Pilissy Béla alkapi- x intatos eljárásukkal éldásabb rendet tud­iZETEK hétrőf. # íépen is vélekedjék e felelős szerkesztője a ások felől, s bármi >s érvekkel is támo- yei közigazgatás álla- ikséges voltát, ime a . politikai kérdésnek i croquis-iró könnyed \i ró pengéjét s azt mon­om együtt bizonyára n ’G — hogy csak hadd a vármegye a maga választásaival együtt, k, mikor a vármegye ; y- gy csorbát ejtenek, szos modorban sirat- táblabiró-világot s a msztulását emlegetik. ií ezeknek a siratók- negyét féltik ők, mert az csak erősödhetik R 1, , — hanem féltik a d, — elfelejtik, hogy agyon megváltozott s gyében szinte oszlopa • i ;nak s fenntartója a ^'iemuek, az a mai lázasan sak kerékkötő. Félre lkat. De az bizonyos, ; elmúltával amint tott be minden más szellemnek kell be- yékbe is. Hogy ez i iszi a fülledt szo­ü la illatot: az ado­, ;v,k kedélyességét, az ■ :í7j moru körülmény, de 'os, hogy az igazi i i>' nnyira szükségünk cij i 1 t i kis füszerszámot. íz majd odajutok. :at adok felelős szer- • ^ állításának, holott ■tam vele helyez- i megyei választá- e: %. un. Mert én raj ón­ért minden formá- kis-cigándi aljegyző épviselő választásig, szebb és nemesebb Uq7q ! Van-e mód ' - ; elvi ' a na­gyobb politika áradatjába annyira belebukjunk, mint a választások alatt. Mert tetszik tudni, gonosz szerszám ez a választás. Ártatlan kapacitáláson kezdődik, de okvetlen nagy politika sül ki belőle. S nem lehetek e büsz­ke én, kis polgár, hogy a nagy po­litika dolgainak intézése az én vál- laimon nyugszik. Mert hisz a kortes urak minduntalan avval hozakod­nak elő. Hát még a sokféle kellemes meg­környékezés, a miben ilyenkor része­sülök 1 Csupa mulatság ez kérem- alássan. Áz ellenzéki kortes ténsur annyit beszél a fejembe, hogy szinte szédülök tőle, a kormánypárti kortes ur figyelmeztet a komoly politika út­jaira, melyről letévedni vétek volna, kedvemben járnak, Ígéretemet veszik, kapacitálnak, kínálnak is minden jó­val, szóval most én vagyok a világ központja, én, a kis polgár, akit más­kor kutyába se vesz senki. De csak legyen hát mégis vá­lasztás, akár képviselő, akár megyei, akár városi választásnak neveztessék az, mert az kedves nekem. Hogy ked­ves-e az ország érdekének ez a sok örökös baj, nyugtalanság, rosszindu­lat, szenvedély, — amit egy-egy ily választás felzavar s mely nem min­dig a közérdek szekerét viszi előre, az más lapra tartozik. így gondolko­zik, igen tisztelt szerkesztő ur, a vá­lasztó polgárok egyrésze. S mig eképen gondolkozik, mig nem lesz képes magasabb álláspontot elfoglalni, mig legszentebb jogának gyakorlásába nem fog belejátszani a melléktekintet ezer válfaja, addig nálunk minden névennevezendő választás inkább lesz politikai „hecc,“ — mint egy szent jog teljesítése. HÍREK. Krónika. — december 13. Minden hétben, semmi kétség, Van valami változat, Főszezon van, s minden lépten Szenzációs hir fogad. Ha azt kérded, hogy e héten Mi az, mi olvaszt közönyt . . .?! Azt vágom rá apropóra: Matolai leköszönt 1 Es mikor ezt megvitatjuk, Uj dologba kezdhetünk, Ha akarod,' hideg télről, Fagyról értekezhetünk. S ha meguntuk: apropóra, Odavetve felhozom: A városi választásnak Volt-e nyoma „\oksod“-on . . .?! Mikor ezt is megvitattuk S kivitatkoztuk magunk: S már-már újabb théma híján Mindaketten hallgatunk. Újabb tárgyat pendítek meg S vetek eléd én oda: Milyen is lesz, hol is lesz a Törvényszéki palota . . .?! Megvitatjuk, megbeszéljük így lesz, úgy lesz, annyi tény . . . Ilyen csinos kis palota Nem lesz ám a féltekén. Tervrajz néluül megcsináljuk És azt hisszük már is áll . . . De azután közbe szólok: Öcskös! hát a megye bál . . .! Megye bálról jut eszembe Eme hétnek slagere, Fontos lévén s egy pár szívre Ennek is van ingere . . . Figyeljen jól minden hölgy, ki Pályamunkát beadott: Ez ügyben a jury kérem E napokban dönfni fog. —th. Uj szezon. — december 12. December hónap közepén nem időszerűtlen már a báli szezonról Írni. Múlnak a napok és egyszerre majd­nem váratlanul beköszönt hozzánk — Karnevál, fényes kíséretével, a cigány táncra hivó nótájával, dallamos val- tzer-áriákkal a táncolni vágyó urak és hölgyek nagy örömére. Nem sorozom ezek közzé az apá­kat, akik a fürdő-, színi- és isten tudja mi minden szezon alkalmával egyen- kint és egyetemlegesen sztrájkba kez­denek a pénzadást illetőleg épenúgy, mint a báli szezon alkalmával. Ki­mondják solemniter és kereken: „Nem előirányozok. Nem csinálom én a ban­kót 1 (És ezt a sablont nagyon gyak­ran és nagy hangsulylyal mondják.) Nem mentek, punctum 1 .. .“ Azonban az utolsó percben, vagy mint azt illik mondani, a tizenkettedik órában, meg­lágyul a papa szive s megnyitja az örömök, üdvök forrását — a bugyel- lárist. Mert hajh 1 a pénz csak érc, de az a sírban, még akkor is, ott is örökre beszél. . .. És a pénzkérdés, ruhakórdés és a többi kérdés eldöntése után az aka­dályokon megjegecesedett örömmel merülnek bele a fiatalok (s mivel a vén kecske is megnyalja a sót:) gyak­ran az öregek is az élvezetekbe. Az öregek csak kibicelnek ugyan, de a kibickedésről tudjuk, hogy ez is foglal­kozás, még pedig élvezetet szerző fog­lalkozás. Az öregek kibicelése mellett mu­lat aztán a fiatalság; a nők, ha tán­coltatják őket, a férfiak, ha nem ez alkalomra tették el gondjaikat. Bár a mai jeunesse dorée-ről rossz nyel­vek beszélik, hogy nem táncol a bál­ban, inkább sampuszt iszik addig, vagy gyönyörködik a spageta kékes lángjaiban. Pedig megérdemelnék az áldo­zatot hozó hölgyek — apái, hogy ha már beugrottak a kiadásokba, leg­alább kedves leányuk őnagysága érezze jól magát. Ilyenkor aztán a papa elfeled minden áldozatot, Kar­neválnak, a tánc örökös hercegének minden köteles adóit, a felülfizetést, a fiakker diját és a sokféle többi dijat. A hölgyek pedig, különösen azok, kik először lépnek a bálterem par­kettjaira s kik oda nagyon sok ró­zsaszínű álmot, nagyon sok dólibá- bos, fantázia szülte vágyakat visznek : éppen nem érdemlik, hogy csalód­janak. Legyen az előre elképzelt, sokszor sóvárgott impresszió tiszta, érintetlen s olyan varázsos, amily tiszta és érintetlen volt akkor, mikor az ébredező lélek csapoagásai kö­zött megszületett. A bálok sikere, a teljesedett ál­mok boldogító érzete pedig egyedül az urak hangulatától függ. Nem idő­szerűtlen tehát nekik a bálok kü­szöbén fülükbe súgni: A bálban kell mulatni és mulat­tatni urak, nem pedig a Chateau Yquem mellett — a bál után. Vicomte. — Kinevezés. Jászter Kálmán kir.-helmeczi járásbirósági joggyakor­nok a sajó-szentpéteri járásbírósághoz aljegyzővé kineveztetett. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Mi- hályfi József sátoraljaújhelyi állami elemi iskolai tanítót a Torontálvár- megyebeli Boksánbánya községben levő elemi iskolához áthelyezte. — Uj orvos. Dr. parnói Molnár János, szliácsi állandó fürdőorvos vá­rosunkban fogja ezután orvosi gyakor­latát folytatni. Annak idején a vörös­kereszt-egylet budapesti kórházának nőgyógyászati osztályán volt alkal­mazva s azóta is, mint fürdőorvos ki­válóan a női bajok tanulmányozásá­val foglalkozott. Lakása a Szánky- féle ház emeletén van. — Eljegyzés. Widder Herman a Widder és Társa budapesti cég bel­tagja, néhai Widder Lázár nagymi- hályi volt terménykereskedő fia, e hó 9-én Budapesten eljegyezte Rosen féld Etelka kisasszoyt. — Felolvasó-est. A sátoraljaúj­helyi reformátusok legközelebb a múlt csütörtökön, d. u. 5 órakor tartott, negyedik vallásos irányú felolvasó estéje ismét nagy számú közönség érdeklődése mellett folyt le. Ez esté­ken szereplők, a hallgatóság részéről, mindig nagy elismerésben részesül­nek. De meg is érdemlik, mert a változatos műsort, mindig ügyesen va­lósítják meg. Valóban koszorút érdé • mel az a lankadatlan buzgóság, amely- lyel a vegyes-énekkar tagjai, — most ének, majd szavalat művészi előadá­sával, — hozzájárulnak az esték si­keréhez. — A negyedik vallásos-est lefolyása a következő volt: A sze­replők bevonulása után a hallgatóság serege közösen énekelte el a 39-ik dicséret 1-ső versét. Az ének elhang­zása után Korbély Géza ág. hitv. ev. lelkész imádkozott áhítattal, benső- séggel, majd szépen megirt s szónoki hévvel előadott felolvasást tartott a ke­resztyén missióról. Alapos ludassal ismertette a hittérités munkáját és eredményét a kér. vallás keletkezésé­től napjainkig. Az ismeretterjesztő, szép felolvasást a figyelmes közönség érdeklődéssel hallgatta végig. Erre Marschner H. „Éji dalát“ adták elő (estveli énekké átalakítva) Szalay Béla ref. orgonista gondos vezetése mellett Spillenberg Sarolta, Szép Ilonka, Mester Dezső és Lábos Béla. A szép melódiáju, pompás precizitás­sal előadott kvartett nagy tetszést ara­tott. Most Czigler Mariska lépett a kö­zönség elé s elszavalta Kozma Andor­nak „Krisztus mindenütt“ c. vallásos költeményétnemes közvetlenséggel,sok érzéssel, nagy rátermettséggel. Ezután egy nagyhatású duett következett. Spillenberg Sarolta és Szép Ilonka zengték el, Szalay Béla szép harmo- niumkisérete mellett Szügyi József „Karácsonyest“ c. énekét. Ä művészi színvonalon álló előadás feltétlen el­ismerést vívott ki. A kellemesen hul­lámzó hangon elzengett ének áhítatot keltett a figyelmes hallgatóság lelké­ben. Még Farkas Andor szavalta el Rudnyánszky Gyula „Isten“ c. költe­ményét, a tőle megszokott ügyesség­gel, a mélységes tartalmat minden részletében pompásan visszatükröztető előadásban; amire aztán a hallgatóság — a szokásos gyülekezeti közös ének­lés után — egy szépen sikerült össze­jövetel kedves emlékeivel oszlott szét, mert az ismeretterjesztő felolvasás mellett vallásos hitét s buzgóságát ne­velő művésziesen előadott énekekben és szavalatokban gyönyörködhetett. — Mint értesülünk, a következő fel­olvasó-est, a közbejövő ünnepek miatt, 1903. január 8-án lesz megtartva. — Tűz. Ma délután kevéssel 4 óra után tűz ütött ki a városban. A Bercsényi- és Malom-utca sarkán levő, Bolgáry András által lakott és Blum szedliszkei lakos, vállalkozó tulajdo­nát képező ház gyűlt ki a kémény­ből kipattanó szikrától, melytől a pá­don, a kémény közelében fölhalmo­zott szalma gyűlt meg. Az égő ház­tól már a közvetlen mellé épült Képes Gyula nyug. törvényszéki biró háza fedele is tüzet fogott, amelynek azon­ban idejében elejét vették. Bolgáry- nak a padláson volt fehérneműje égett oda. A ház biztosítva volt. — Nyilvános nyugtázás és köszö­net. A sátoraljaújhelyi ágost. hitv. ev. egyház özv. Fekete Józsefné úrnő őnagysága nemeslelkü gyűjtéséből ol­tár-alapot létesítvén, mély háláját fe­jezi ki a jótékony célt kegyes ado­mányaikkal gyámolitó adakozók iránt, s köszönettel nyugtázza az első gyűjtő ivén az egyház pénztárába befolyt következő adományokat: Dohánygyári munkásnők 13 K. 20 f. — Giroth Mihályné 10 K. — Szombathy Lász- lónó, Benárd Jenő és Rosznáky Gyula 5—5 K. — Matolay Ida, özv. Román Jánosné, Meczner Gyuláné, Quitt Rezsőné, Kelevéz Andor, Moldoványi Géza, Székely Elekné, Adriányi Gyu- láné, Fried Lajosné, özv. Fekete Jó- zsefné, Kegel Éde, Beszterczey Gyu­láné, Szilvássy Maliid, Korbély Gó- záné, Jászai Antalnó 2--2 K. — Ozv. Liszy Elekné, Fejes Istvánná, Tóth Károlyné, Gojdics nővérek, Gsécsy Imre, Bratian Farkas István, Qichváry

Next

/
Thumbnails
Contents