Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-12-09 / 132. szám

2. oldal. ZE;MPLSN Deczember 9. posványosodik a pártharcoknak örökösen megújuló tusáiban, vagy hajótörést szenved a párt-program- mok idejét múlt dogmáin. Laptársunk is, a függetlenségi párt helyi orgánuma, most még meggyőződéssel hirdeti, hogy „a vármegyéből kiveszett az alkotmá­nyos érzék,“ — „az alkotmány ős- védő bástyái most a klikk-uralom tanyái,“ —• „a sasok régi fészké­ben baglyok ütöttek tanyát“ stb. stb., de ha majd újra napirendre kerül egy törvényjavaslat, mely hi­vatva lesz az állami közigazgatás törvénybe iktatott elvének testet és életet adni, akkor majd újra feltá­mad a régi bizalmatlanság, a régi aggodalom, s ha baglyok tanyáiból újra felépülnek a frázisok védő­bástyái. Hiszen nálunk, pardon: náluk nem az a kérdés, hogy mit akar valaki, hanem hogy ki akar vala­mit. A „közös ügyes“ kormánynak nemcsak állami közigazgatást, de állami költségvetést sem hajlandók ők megadni. Alkalmi szólam és nem igazság tehát az, ha bagolyfészekről, meg klikk-uralomról beszélnek. Az igaz­ság az, hogy elavult, elkorhadt a rendszer, amelylyel ma közigazga­tásunk tisztviselői hivatalba jutnak. Uj módszert és gyökeres refor­mokat kérünk tehát, addig pedig, mig ezt elérhetjük, mig a válasz­tási jog kezünkben van, csak egy elv vezéreljen bennünket annak gya­korlásánál: a közérdek. Szirmay István. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Újítás a vármegyei rendszerben. — december 8. Régi hagyományos, szinte patri­archális intézményünkön: a vármegyei rendszeren nagyváltoztatásokat ejtet­tek. Prestige-én nagy csorba esik, de nem hisszük, hogy sajnálkoznunk kell ezen. A vármegye rógente egész kis királyság volt. Területre nézve egy régi német hercegség nagyságával hogy lehettem csak egy pillanatig is Tamássyné lovagja. A nyilatkozat célja nagyon átlátszó volt. És mikor Flóra, a lányok doyenja, aki elismert kapacitás volt a titkok kisrófolása terén, odahajolt a piros Rumpvedhez, hogy illatos lehellete végig csiklan­dozta a kadét arcát, Hans izgatottan folytatta: — Tudja, az egy rossz asszony, a múltkor is a zöld szalon sarká­ban . . . Flóra eleget tudott. Hidegen fel­állott és lesújtó pillantással mérve végig Rumpved Hans tiszthelyettes urat, kijelentette neki, hogyalovagi- atlan embereket megveti és aki egy nőről ilyen nyilatkozatokat tesz, az ő barátja sohasem lehet. A kadét hebogett valamint (talán a szolgálati szabályzat egyik parag­rafusát). De még akkor sem tudta összeszedni magát, mikor már haza ballagott a kaszárnyába és szokása ellenére elmélkedni kezdett. Az asz- szonyokat boncolgatta nem túlságosan nagy életismerettel. Györgyike pedig folytatta bevásár­lásait délelőtt, délután, estefelé (különö­sen estefelé), ami amellett bizonyított, hogy Tamássy Pálnak kimeríthetetlen hitele volt a verődi divatkereskedések­ben ; Bogáti Sándor pedig fáradha­tatlanul cipelgette a súlyos csoma­gokat. Egyesek fejében érni kezdett az a gondolat, hogy Tamássy Pál gazdag földbirtokos létére csomag­vetélkedvén, sajátlagos juriszdikcióval rendelkezett és csak bizonyos tekin­tetekben, különösen a számadásra nézve tartozott felelőséggel az ország önkormányzatának. Nagyon hasonlí­tott berendezése és szervezete a S váj ez mai kantonjainak rendszeréhez. A megyéknek mindannyiszor fontos sze­rep jutott az országos dolgok irányí­tásában, amelyekre gyakran döntő befolyást gyakoroltak. A történelem­ből tudjuk, milyen messzire kiható ténykedést fejtettek ki a megyék Rákóczy Ferenc idejében, a kurucok és labancok szerencsében folyton vál­takozó hadviselése alatt. A későbbi időkben is, önkormány­zatukon kívül, meg az igazság élet és halál fölötti ítélkezésben is szinte korlátlan hatalma volt a vármegyé­nek. A jó Werbőczy nem igen oko­zott fejtörést a vármegyének. A táb- labiró, a hajdúk szives közreműködésé­vel, a deresen intézte el a legbonyo­dalmasabb jogi kérdéseket, nagyon rövidesen és nagy hatással. A deres immár régen a lomtárba került, a táblabiró még csak emléke­zetünkben él. Ám a vármegye ósdi szelleme kisért még mind e mai na­pig s a korhadt rendszer teljesen el­törölve — dacára évtizedek óta tartó erőlködéseknek — még mindig nin­csen. Legjobbjaink csak keztyüs kéz­zel mernek hozzányúlni, mintha fél­nének, hogy tradícióink ideálizmusán rést törnek. Csak időnként, szinte szakgatva kapkodják el egy-egy al­kotó részét. Á közigazgatás egyszerű­sítése címén — mint ismeretes — a jövő év első napjával elveszik tő­lük a pénztári és a számvevői teen­dőket állami kezelésbe, megfosztván őket számos tisztviselőtől és vagy száz hajdútól. Ezzel természetesen kisebb lesz a vármegye hatásköre is és hatalma megrövidül. Bárha autonómiája még megmarad, mégis olybá kell ez intéz­kedést vennünk, mint az öreg szú­ette fára mért első szekercecsapást, melylyel leteriteni akarják. S a lehullott fagalyakból frissen lüktető élet fog kelni. Az állami ke­zelésbe átvett adminisztráció-ágazat biztosabban és pontosabban fog mű­ködni, mint eddig. S ezzel letűnt a Kriványok korszaka, mert alkalom nélkül még a tolvaj sem lophat. Egészséges vármegyei rendszerrel könnyebb lesz igazgatni az országot s reméljük, nincs messze az idő, hogy hazánk minden megyéje teljes, töké­letes rendezettségnek fog örvendeni. szállítói vállalatot akar berendezni. Pedig csak szállította feleségének az al­kalmat, hogy Bogátival szemben egész taktikai ügyességét kifejthesse. És egy csillagos estén, mikor a verődi kor­zót fehér hóból szőtt nagy halotti lepel borította, a zöld szalon ismere­tes sarkában megszólalt Györgyike: — Tudja Bogáti, mit suttognak rólunk az emberek ? És Bogáti Sándor elképedve a merész szavaktól, amiket a szép asz- szony istenien naiv hangon ejtett ki ezután, megszólalt, maga sem tudva, mit mond: — Öntől függ. Györgyike ártatlanul csillogó sze­mekkel, amiben a férfiak iránt érzett megvetésének egész pokla lángolt, ránézett Bogátira és kérdezte: — Hát szeret? — Imádom! Másnap Tamássy Györgyike már egyedül sétált a verődi nagyutcán és hóditó mosolyának sugarait osztogatva, szeme szögletével kereste a legköze­lebbi gavallért, kit érdemesnek talál a garde kitüntető szerepére. Mert Bogáti Sándort, mikor ki­csalta belőle a vallomást, visszalökte abba a forgatagba, ami a hat lányos mamák sóhajtásának szeléből támad. Tamássy Pál egyelőre nyugodt lehetett és férji tekintélyének, meg kezének súlyát egy legközelebbi alka­lomig tartalékba tette. )( A városi választásra, amely előreláthatólag nagyon izgalmasnak és élénknek Ígérkezik Matolay Etele alispán a következő hirdetményt teszi közzé: Hivatalos hirdetmény! Sátoralja­újhely r. t. város képviselő-testületé­nek választás alá eső tagjai közül a múlt 1901. évi december 20-án tar­tott képviselő-testületi közgyűlésben megejtett sorsolás alkalmával kisor- soltattak : Az I-ső választó-kerületből: Csomós András, Rooz Adolf, Koval- csik János, Vincze János, Halász Jó­zsef, Roth Vilmos, Tóth Ándrás, Tarri Károly, ifj. Kulcsár Ferenc, Zombory János és Móré Dániel. — A II-ik választó-kerületből: Malárcsik József, Izsépy Miklós, dr. Löcherer Lőrinc, dr. Thuránszky Zoltán, Reichard La­jos, Mauks Endre, Fieiszner Frigyes, Behyna Miklós, Kosinovszky Kálmán, és Nagy Kálmán. — A III-ik vá­lasztó-kerületből: Malárcsik Pál, Mester István, Meczner Béla, dr. Kos­suth János, Bauer Antal, dr. Hornyay Béla, Fábry Károly, Oláh Béla, Blu­menfeld Emánuel, Szokolay Emil és Petz Vilmos. — Ézek szerint az 1-ső v.-kerületben (választási hely: csiz­madia szin) 11 rendes és 3 póttag. A 2-ik v.-kerűletben (választási hely : a városháza közgyűlési terme) 10 ren­des és 3 póttag. „A 3-ik v.-kerületben (választási hely: Ősbudaváravendéglő) 11 rendes és 3 póttag lesz válasz­tandó. Választási elnökül, ki egyszer­smind a 2-ik kerületben a választást vezeti, a vármegye törvényhatósági bizottsága által dr. Ferenczy Elek bizottsági tag küldetett ki, aki az 1-ső és 3-ik kerületbe a választásve­zetőket, valamint a jegyzőket is az 18Ő6. évi XXII. törvénycikk 47-ik szakasza értelmében kijelöli. A vá­lasztás megtartásának határidejéül az 1886. évi XXII. t.-c. 45. sza­kasza alapján a folyó 1902. évi de­cember hó 12-ik napját kitűzöm. A választás mind a három kerületben reggeli 9 órakor veszi kezdetét és dél­után 4 óráig tart. A szavazás szava­zat-lapokkal fog történni. A megha­talmazások a választást megelőzőleg legalább egy órával a választási el­nöknek, illetőleg a választást vezetők­nek bemutatandók. A póttagokra a szavazat a rendes tagokkal egy sza­vazati lapon, de külön megjelölve adandó be. Az első választó-kerületben az 1—43-ig és 64—326-ig terjedő nép- összeirási számú házak választói; — a második választókerületben a 44/a—63- ig, továbbá 327—505-ig, 670—733-ig és 750—762-ig terjedő népösszeirási számú házak választói; — a harmadik választó-kerületben az 506—669-ig, 734—749-ig és 763. számtól végig ter­jedő öi. számú házak választói fog­nak szavazni. — A fentebb megneve­zett és kisorsolt képviselőtestületi ta­gok újból választhatók és megválaszt­hatok mindazok, kik 24-ik életévüket betöltötték és nagykorúak, továbbá, akik az 1886. évi XXIII. t -c. 37. sza­kasza alapján kifogás alá nem esnek és az 1874. évi XXXIII. t.-c. 3., 6., 7. és 9. szakaszaiban megemlített mi­nősítéssel bírnak, ha egyszersmint írni s olvasni .tudnak. — Sátoraljaújhely, 1902. évi december hó 5-én. Matolai Etele, alispán. Lapunk zártakor kapjuk az érte­sítést, hogy az alispán Sátoraljaújhely város képviselőtestületi tagjainak vá­lasztására vonatkozólag „Póthirdet- mény“-t is bocsátott ki, melynek tar­talma a következő: Póthirdetmény. Sátoraljaújhely város képviselőtestületi tagjainak vá­lasztására vonatkozó folyó évi dec. hó 5-én fenti szám alatt kelt hivata­los hirdetményt hövetkezőleg helyes­bitem: 1. A II. kerületben 10 rendes és 3 póttag helyett 11 rendes és 3 póttag választandó; 2. a meghatalma­zások az 1886. évi XXII. t. c. 38. §-ának utolsó bekezdése szerint a vá­lasztási elnöknek mutatandók be és nem a választást vezetőknek; tehát mind a bárom kerületbeli meghata mazások dr. Ferenczy Elek választás elnök kezéhez adandók át. Miről a választó közönséget miheztartás végett értesítem. Sátoraljaújhely, 1902. dec. hó 8-án. Matolai Etele, alispán. )( Rendelkezési állapotba helyezés. A m. kir. pénzügyminiszteri, hó5-én kelt elhatározásával tudtára hozta a vármegye alispánjának, hogy a vár­megyei pénztárnál és számvevőségnél alkalmazásban levő tisztikart, eddig viselt hivatali cimök és javadalmazá­suk érintetlen hagyásával az 1903. évi január hó 1-ével rendelkezési álla­potba helyezte és őket a sátoraljaúj­helyi m. kir. pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez szol­gálattételre beosztotta, Guseo Ferenc., gyámpénztári könyvelőt pedig a sátor­aljaújhelyi m. kir. állampénztárba osztotta be. )( Országos és állatfelhajtásos vásárok 1903-ban. Sátoraljaújhely ren­dezett tanácsú városban a jövő 1902. évben az országos és állatfelhajtásos hetivásárok a következő napokon fog­nak megtartatni: 1. Állatfelhajtásos hetivásár január 13. 2. Appolónia or­szágos v. február 9—10. 3. Állafel- tásos heti v március 3. 4. Országos v. április 2—3. 5. Állatfelhajtásos heti v. május 5. 6. Állatfelhajtásos heti v. junius 9. 7. Sarlós országos v. jú­lius 2—3. 8. Állatfelhajtásos heti v. augusztus 4. 9. Dióverő országos v. szeptember 3—4. 10. Állatfelhajtásos heti v. október 2. 11. Imre országos v. november 3—3. 12. Karácsonyi or­szágos vásár december 17—18. )( Körjegyzői hivatalok vizsgá­lata. Haraszthy Miklós főszolgabíró a homonnai jegyzői hivatalon kívül sorra vizsgálta a járás összes körjegy­zőségeit, melyeknél mindenütt rendet talált. Á n.-kemenczei anyakönyvve­zető helyettest a rendkívül nagy számú téves bejegyzések miatt az anyakönyv vezetésétől eltiltotta. ________________________________1 HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Barna Ig­nác, a m. kir. igazságügyminiszterium törvényelőkészítő osztályába beosztott budapesti kir. ítélőtáblái biró f. hó 6-án dr. Meczner sárospataki jogaka­démiai tanár kíséretében városunkban időzött. A jeles kodifikátor Gál Lajos kir. törvényszéki albirót látogatta meg abból az alkalomból, hogy a küszöbön levő büntető törvény novellájának kritikai feldolgozásához a Gál Lajos közreműködését is kikérje. Dr. Barna Ignác ugyanis az igazságügyminisz­terium támogatásával a „Magánjogi kodifikatiónk“ cimü általa szerkesz­tett jogi lapot uj évtől akként fogja kibővíteni, hogy egy részét a büntető törvénykönyv novellájának kritikai feldolgozására használja fel s e cél­ból tett látogatást Gál Lajosnál is. Gál Lajos felvezette az illusztris ven­déget a„Kazinczy-kör“házi estélyére, ahol a táblabiró igaz örömmel hall­gatta végig az élvezetes műsort. Az­után a 9 órai vonattal elutazott Uj- helyből. — Zemplénvármegyei bál. Folyó hó 8-án, tegnap délután 3V2 órakor tartotta alakuló ülését a Zemplénvár­megyei bál rendező-, báli- és végrehajtó bizottsága. A rendezőség nagy am­bícióval fogott a rendezési munkála­tokhoz. Előbb a tisztikart választot­ták meg. Diszelnök lett: Gf. Hadik Béla. Bálbizottsági elnök: MatoW Etele. Rendezőbizottsági elnök: Bái 5 ’Sennyey István. Háznagy: Dr. Hor­nyay Béla. Pénztáros: Dókas László. Jegyző: Bernnth Aladár. A végre­hajtóbizottság következőkép alakult meg: Elnök : Dókus Gyula. Tagok : Thuránszky László, Dókus László, dr. Hornyay Béla, Bernáth Aladár, Staut József, ifj. Meczner Gyula, dr. I’sépy Tihamér. A vármegye bizottsági tagjaiból alakult bálbizottsági tagok

Next

/
Thumbnails
Contents