Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-12-04 / 130. szám

Deczömber 2. ZEMPLÉN. 3. oldal. — A „Zemplén“ 1903. évi naptára már megjelent és kiadóhivatalunkban 80 fillérért kapható. Vidékre portó­mentesen küldve 90 fillér. ■— A nap­tár tartalmát lapunk egyik közelebbi száma hozza. — Műkedvelői előadás Varannón. A varannói műkedvelő társaság leg­közelebb a »Buborék“ cimü darabot hozza szinre. A műkedvelői előadás iránt élénk az érdeklődés. A méltány­landó mozgalom élén Diószegliy Já­nos áll. — Yörhenyjárvány Tokajban. To­kajban is napról-napra jobban terjed a szülők réme: a vörheny. Az előbb csak szórványosan fellépett esetek immár annyira elszaporodtak, hogy a hatóság — mint értesülünk — az ottani izr. népiskolát, a melynek tele­pén két családnál is fordult elő vör- heny-eset további intézkedésig bezá­ratta. — Uj távirdahivatal. A kereske­delmi miniszter a bodrogkereszturi postahivatalnál távirdahivatalt léte­sített. — Eltűnt. Deutsch Herman hely­beli borügynök bejelentette a rendőr­ségnek, hogy Dávid nevű öcscse, aki „Dubi“ néven ösmeretes a városban, folyó hó 3-ika óta eltűnt. Á gyönge elméjű embert özv. Klein Hermanné korcsmárosnő a szefárd izr. metszőhöz küldte egy libával s azóta a szegény ember nem tért vissza. A rendőrség most mindenfelé keresi az eltűnt „Dubi“-t. — Milyen tél lesz? Merkel Ri­chard, a berlini Falb, a következőket jósolja az idei télről: December hó 1—6-ig állandóan szép, hűvös idő ; 7-től kezdve hidegebb, 12-től fokozódó hideg, hóviharokkal e hó 17-ig, aztán enyhébb, de nagy havazások; 19-én újra hevesebb hideg, majd viharos, de csökkenő hidegség 22-ig s a ka­rácsonyi ünnepekre tiszta, hűvös idő virrad, mely január hó 4-ig tart. Ja­nuár 5-től újra fokozódó hideg, heves hóviharokkal. A hideg e hó 9-én kü­lönösen erős lesz s utána nagy ha­vazás köszönt be, mely 15-ig tart. jGikkór üjább hidegek köszöntőnek be s csak 21-én lesz nyájasabb az idő, majd 31-ig szép, hűvös, részben na­gyon enyhe idő várható. Február hó 1-én havazás és fokozódó hideg, mely 6-án igen erős lesz, utána tartós hi­deg szélviharokkal. Ez a nagy hideg­ség és havazás egész északi Európára kiterjed, sőt részben déli Európára is. Csak 17-én enyhül meg az idő­járás és 27-ig szép, enyhe idő marad. 27-ike után újra hidegebbre fordul és március hó 5—10-ig igen fagyos na­pok köszöntenek be, hóviharokkal, melyek azonban főleg csak Észak- Németországra terjednek. 13-án, vagy 14-én enyhébb napok lesznek s ettől kezdve az idő fölmelegszik, kivéve nehány esős napot, melyek 20-ika körül lesznek. — Mégis csak szép dolog a tudomány, amely igy a jö­vőbe lát! —VA Zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyletének t. tagjait folyó óv december hó 16-án délelőtt 9 órakor Sátoraljaújhelyben a várme­gyeháza termében tartandó rendkívüli közgyűlésre szívesen meghívjuk. — Tárgy: A közigazgatás egyszerüsilé- sóről szóló jegyzői ügyviteli szabály­zat 88. §-ának rendelkezése szerint, a jegyzők által végezhető magánmun­kálatok dijjainak megállapítására vo­natkozó szabályrendelet alkotása. Te­kintettel ezen bennünket közelről ér­deklő ügy fontosságára, s különösebben arra, hogy a vármegyei főjegyző ur azt viszonyaink és óhajaink figyelem- bevételével szándékozik a jövő évi február havi törvényhatósági közgyű­lés elé terjeszteni — a gyűlésre teljes számmal megjelenni szíveskedjenek. Sárospatakon. 1902. nov. hó 26-án. Fodor Jenő, egyleti elnök. Hubay Kálmán, egyleti jegyző. — A sátoraljaújhelyi villany vilá­gítási és erőátviteli részvénytársaság következő kérelmének közlésére kérte fel lapunkat. Kérelem a tisztelt kö­zönséghez. Villanyvilágitási hálóza­tunk lúl terhelésének orvoslása céljá­ból az illetékes hatóságoknál már az elmúlt nyár derekán ennek megfelelő kibővítését és megerősítését kérelmez­tük, az engedélyt azonban csak na­gyon későn kaptuk meg és igy a a hálózatnak átalakítását és kijavítá­sát célzó munkálatokat a mostani téli idényben kell végeznünk; ami legin­kább azért kellemetlen, mert ezen munkák végrehajtása közben a háló­zatot le kell kapcsolni és a világítás ilyenkor meg lesz szakítva. Amidőn ezt a tisztelt közönség tudomására hozzuk, egyúttal megjegyezzük, hogy ezen kikapcsolásokat naponta mindég a délelőtti és déli órákra fogjuk szo­rítani és arra törekedünk, hogy át­alakítási munkálataink által, az áram- fogyasztás gátolva ne legyen. Mind­azonáltal kérjük a tisztelt közönség szives türelmét és elnézését olyan esetekben, ha a megszakítások a dél­utáni órákban is elkerülhetetlenné válnának. Az igazgatóság. — Tolvaj szobaleány. A szőke Zsófi megirigyelte úrnője arany kar­perecét. Mikor magára volt hagyva, bejárta az összes szobákat és minden nyitva talált fiókot felkutatott. Végre reáakadt egy szép, fonott arany kar­perecre, melyet úrnője nem vitt ha­zulról magával. Rákapcsolta kezére és mert a csillogó arany igen oda illett, többé nem is tette vissza. Mi­kor úrnője napok múltával kereste kedvenc karperecét, — sehol nem találta. Ugyanakkor a szobaleány volt távol hazulról, — saját vesztére. A karperecét rövid keresés után meg­találták a Zsófi szobaleány nyitva maradt kofferjében. SZÍNHÁZ. Halálos csönd. (Színre került a városi színházban f. hó 29-én.) december 3. A Cidek és Don Jüanok, Cervan- tések és Calderonok földén született ez a dráma; abban a hazában, mely­nek egyes helyei is a verőfényes élet lirizmusát és egyutal a borongó sej- telmességek mystikus költészetét le­helik ki magukból. Jose Echegaray, a déli Ibsen min­den alkotásából kiárad Andalúzia, Sevilla és Granada bűbájos poezise, mely akkor jut leginkább érvényre, mikor nőalakjait rajzolja meg: a szen­vedélytől égő, spanyol női jellemeket, felruházva azokat a férfiak vakmerősé­gével, a férfi lélek szilajságával, gigan­tikus szenvedélyeivel. Es amilyen esz­ményien tiszták női jellemei, ép oly sejtelmes és komor az a keret, amelybe bele viszi őket. De hát lehet-e ez más­ként oly drámaírónál, ki a madonnák hazájának romantikájával együtt Madrid és a Sierrák rejtelmektől terhes leve­gőjét szívja magába .. f Az pedig, hogy a verőfényben, a majdnem aetheri légkörben élő iró alkotásaiban túlnyomó a komorság, és nyoraasztóak az árnyak: megmagya­rázható az emberi lélek sajátosságából, mely a képzelet segítségével rémké­pet varázsol oda is, hol a tavasz hir­deti uralmát s egy-egy felbukkanó árnytól nem látja a fényözönt, a ra­gyogást. Nem egészen érthetetlen tehát az, ha valaki, — egy mélyen érző és gon­dolkozó, pesszimistikus lélek ellentéte­sen az impressziókkal, melyek hatot­tak lelkére : a fény, a derű hazájában, a megrendítő, idegizgató hatások lo­vagjává avatja magát. Különben is a spanyol föld nemcsak a romantika, a szenvedélyesen izzó szerelem hazája, de a sejtelmeké is. A spanyol föld nemcsak a barcarolák, a szerelmi köl­tészet troubadurjainak eldorádója igy, de mint mindenütt, viharzanak itt is setét, ádáz szenvedélyek, mert a lyra hazája is szülhet tragoediákat! Milyen tragoediákat.. . f! azt megmutatta ne­künk Echegaray. A ,Halálos csönd,' a »Silentió de muerto« egyike gyengébb alkotásai­nak. Amit megismerünk belőle: az a spanyol föld intrikákkal átszőtt, ful'asztó levegője. Ebben is, mint Echegaray többi darabjában egy nő szerepel, kit gyanú üldöz, sújt a rágalom. Ez az üldözött nő — Augusztiás. Vértanu- sága révén rokonszenves alakja a da­rabnak, de a csapás ellen, ami éri: fe lázad lelkiismeretünk. Felmerül lel­kűnkben a kérdés, hogy mivel érde­melte meg bukását. Ellentmondók, következetlenek a jellemek s ép azért marad a szív hidegen a tényezők harcának tető­pontján is, csupán idegeinket izgatja fel, gondolkozásunkra tesz hatást. De azért magával ragad kifogás­talan színpadi technikája, szereplőinek szenvedélyesságe, a darab menetének rohamossága. Együtt érzünk alakjaival, ragad velők a rokonszenv, a részvét, a szánakozás; lenyűgözi lelkünket a fajdalom, melynek sehol sincs vigasz­talása. Benne élünk darabjában, egyek vagyunk hőseivel, mert magasabb pie- desztáira helyezi őket nálunk jellemük fensége, érintetlen tisztasága. Nem a darab szövevényei, bonyodalmai, meg­ható meséje, nem a formaérzék, de a jellemek sajátossága teszi Echegaray darabjait vonzóvá, hatásossá és őt nagy drámaíróvá, Calderon méltó, irigyelt ntódává. A »Halálos csönd« meséje a kö­vetkező : Glória anyja egykor (6—8 év előtt) megcsalta az urát, noha már nagy leánya volt. A férj gyanakodott és egy kéteshirü házban felkereste az asszonyt, de ehelyett a leányát találja ott, ki az anyját szökni segítette. Atyja párbajt viv azzal az emberrel, kit leánya elcsábitojának tart és a pár­bajban elesik. Az an; a lelkiismerete furdalásainak áldozata lesz, a leány pedig kolostorba vonul. Nagynénje, Mercedes azonban nemsokára kihozza onnan és Glória Angustias név alatt újra megjelenik Madridban, a hol senki föl nem ismeri. Fgy nemes fiatalember, Raimondó megszereti a leányt és fele­ségül akarja venni. A leány is szereti Raimondót, ezt meg is vallja neki, de kijelenti, hogy nem lehet a felesége Raimondó csakhamar megtudja az okot ip: hogy Angustias nem más, mint Glória. A hozományvadász Gennaro, milliói kedvéért megbocsátaná gyalá­zatát és elvenné feleségül, de Glória Raimondót szereti. Gennaro bosszúból íelfödi a leány gyalázatát a madridi szálónokban és Glóriát egy estélyről kiparancsolják. Raimondónak feltűnik, hagy a leány nemcsak nem védekezik, hanem még vádolja, befeketíti magát. Sejti, hogy e mögött titok lappang. Nagy szerelmi önfeledtségében Glória is bevallja Raimondónak, hogy titka van, de ezt nem fogja elárulni soha. Azaz mégis ... a halálos ágyán. — — Raimondó tettleg inzultálja Genna- rot és egy másik uracsot, akik a véd­telen nőt megsértették. Két párbajt kell vívnia Glóriáért és a második pár­bajnál beleszalad ellenfele kardjába. Halálra sebzetten hozzák vissza Glóriá­hoz, ki ekkor elmondja a haldoklónak anyja történetét. Raimondó boldogan hal meg. Glória pedig e szavakkal borul a halottra; Csönd, halálos csönd, »Silentió, silentió de muertó.« A tartalom is mutatja, hogy An- gusztias-Gloria a darab főszerep'ője. Mesteri alkotás az Angusztias jellemé­nek érvényre juttatása, bár lelkében viharzanak ellentétes szenvedélyek ; de ebben a szerepben egymagában annyi a szingazdag poezis, hogy képes meg­menteni egy egész darabot. Virtuozi­tással kell bírni annak, aki e szerepet alakítja, mert e szerep szenvedélyes­sége dominálja a közönség lelkiálla­potát. Ez uralkodik, ez vezet, ez ér­dekel. Tóth Ilonka játszotta meg e szerepet minden ambíciójával, nagy igyekezettel. A szenvedély, a dac, a harag, a tűz, a fájdalom s minden ér­zelem, ami e szerepben összehozva van, kifejezést nyert alakítása által. Nagyon kifejező volt szemeinek réve- tegsége, kitörései, melyek a lelkében tomboló érzések harcának megnyilvá­nulásai voltak. A darab sikere az ő érdeme is. Megtett minden lehetőt, hogy kifejezésre juttassa szerepének minden árnyalatait, titokzatosságát, bo­rongó, de varázsos költészetét. Odry A. Rajmundó szerepében szinte derék munkát végzett. Stínte gyújtott dikcióinak szenvedélyességével és rohamosságával. Lefoglalta érdek­lődésünket s a közönség rokonszen­ves tapsaiból sok illette őt is. A többi szerep annyira jelenték­telen, hogy foglalkoznom vele felesle­ges. Legfeljebb Vágó és Komjáthy alakítását emelhetem ki; elsőét a tá­bornok, utóbbiét Orellano szerepében. A darab összevágósága kifogástalan, a rendezés ügyes. És e darabbal kapcsolatban tör­tént meg a ritka eset, hogy premiér zárjon be színi szezont, habár olyan rövid, négynapost is, mint sajnos! a mienk szokott lenni. Németh Pál. IRODALOM. Karácsonyi énekek. A napok­ban hagyják el a sajtót ily címen Szappanos Imre újhelyi rk. kántor összegyűjtött karácsonyi énekei. Van benne egy karácsonyi misét kitöltő ének-füzér. Azután külön számok a pásztor-misére. Mind igen jól sikerül­tek s nemcsak dicsérői a szerző alkotó erejének, de vegyeskarra való átírásuk is igen szép; orgonakiséretül is hasz­nálható. Kapható 2 K.-ért. Szappanos Imre rk. kántornál Sátoraljaújhelyben. Karácsonyi ajándéknak magyar képes könyvek. Azok a gondos szü­lők, akik gyermekeik szellemi nevelé- lésére is nagy súlyt fektetnek, még csak pár év előtt is nagyon meg vol­tak akadva, ha képes könyveket akar­tak venni gyermekeiknek. A magyar könyvpiacnak ugyanis fölötte kevés ilyen képeskönyve volt: a németor­szági, vagy bécsi litográfusok elárasz­tották a magyar könyvkereskedelmet olcsó és silány reprodukciókkal, ame­lyek részint szöveg nélkül kerültek forgalomba. Maga a kép idegen szel­lemű, idegen eredetű volt, valamint idegen volt az egész könyv is, mivel külföldön készült — s még a magyar szöveget is ott nyomták bele. A gyer­mek-irodalom e nagy hiányát egy­szerre és ugyancsak alaposan pótolta ez idén a »Magyar Kereskedelmi Köz­löny* kiadóhivatala, mely karácsonyra nem kevesebb, mint 30 különféle nagyságú és alakú képes könyvvel ked­veskedik az aprószenteknek. A köny­vek mindegyik lapján ott ékeskedik ez a fölirat: «Honi ipar« s ez nem reklám, hanem örvendetes igazság. Amint a küldött mutatványokból is meggyőződtünk, az igen csinos és kedves képeket hazai művészek fes­tették, melyek mindegyike egy-egy kis világot tár föl a képekért rajongó ki­csikék előtt :*s végre tőrül metszett ma­gyarság, naiv és mégis ötletes gyerek­kedély csap fe’énk a csengő-bongó kis versekből, melyek Zigány Árpád költői vénáját dicsérik. Ez a nevezetes és hazafias vállalkozás tehát minden esetre figyelemre és pártolásra érde­mes : nem csak azért, mert nagy pe- dagógiai fontossága van, mivel magyar szellemben, magyar szivekben fogant szóval és művészettel oktatja gyerme­keinket, hanem azért is, mert kizáró­lag Magyarországon készült és a ma­gyar ipar diadalát hirdeti a bécsi por­tékával szemben. Mind a két ok elég fontos arra, hogy a magyar közönség méltányolja a »Magyar Kereskede mi Közlöny« kiadóhivatalának ezt a dicsé­retes törekvését és pártfogásával buz­dítsa szép szándékainak további kifej­tésére. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Györgyike kedves, vonzó dolgai decem­ber közepón fognak jöhetni, a most küldött a karácsonyi számban fog megjelenni. Ilma. Most már nincs akadály. A sor már szombaton rá kerül, akkor lefogjuk közölni. S. B. Nem közölhetjük kérem. Kezdet­legesek. Kiadót iláj Jouos •' Shlart Qyals,

Next

/
Thumbnails
Contents