Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-22 / 125. szám

4. oldal.

ZEMPLÉN.

November 22.

család meghívására, a jövő hó 7-én Tokajban fog hangversenyezni. — A fiatal művésznőt, mint értesülünk, érdeklődéssel várják Tokajban, ahol a hangverseny sikere iránt máris élénk érdeklődés nyilvánul. A rendezést Dr. Engl Jakab ügyvéd, a »Tokaj és Vidéke“ szerkesztője vállalta magára, a kinek neve is elég biztosíték arra, hogy a tokaji szegény gyermekeket ruháztató egyesület javára rendezendő hangverseny a kivánalmaknak megfelelőleg, fényesen sikerüljön. Mint értesülünk, Tokaj város intelligenciájának kedvelt műkedvelői közül a hangversenyen való szives közreműködésüket többen felajánlották ; ezideig: Römer Sándorné zongorajátékkal, Weisz Jenő szavalattal és Fekete János énekkel. A hangverseny műsorát legközelebb közreadjuk.

— Uj nagybirtokos. A sztak- csini uradalmat Hering Gottfried Jánostól Schäfer Adalbert 3,200.000 koronáért vásárolta meg. Az uj tulajdonos fűrésztelepet létesít és parket- gyárat alapit Sztakcsinban.

— Szarvasirtás a felvidéken. Felvidékünk sztropkói járásában mintegy 3 év óta nagyon megszaporodott a szarvasállomány. Sajnos azonban, hogy a felvidéki vadorzók, kellő ellenőrzés hiányában, e nemes vadat pusztitják, sőt valóságos irtóháborut intéztek ellenük. A vadorzók paraszt puskások, kiknek sem vadászati jegy alapján, sem pedig bérelt vadászterület hiányában joguk nincsen vadászni. Szabadon járva-kelve, megengedik maguknak, hogy eltekintve az idegen területen űzött vadászatukat, tilalmat ne ös- merjenek; ismétlem a szarvasállomány kiirtása képezi vadorzói szabályzatuk 1. S-át, mivel abból kikerül 150—200 klgr. hús, az agancs, no meg a bőr. É rendszeres szarvasvadászat különösen az Olyka völgyén van rendszeres üzembe véve. így történt e hó 15-én is, amidőn egy paraszt-puskásokból álló társaság nekiindult szarvasvadászatra a pakasztói erdőbe, de úgy a saját, mint a mások vesztére, mivel a megsebzett szarvast lehajtották a nemes kompánia kutyái Orosz-Petrócz községébe, ahol Hadik Endre gróf területén a döglőfélben levő 14-es szarvast a parasztgazdák fejszével és dorongokkal agyonütötték. Mire az érdemdús vadásztársaság lejött a községbe a zsákmány után, a hús már a gazdák között, békességes megegyezés alapján szét lett osztva s nekik már nem jutott semmi. Üdvös dolog lenne, ha a hatóság minden felvidéki paraszttól a fegyvertartás kedvezményét megvonná, mert különösen a felvidékiek tudják azt, hogy amelyik paraszt fegyvert tart, nem önvédelmi szempontból, de mint vadorzó tartja azt.

— Szabad líceum képviselők számára. Pap Zoltán a tiszalöki kerület függetlenségi tpárti képviselője meginterjúvolta Kmetty Károly egyetemi professzort, a magyar közjognak tudós tanárát az úgynevezett „mentelmi jognak“ tartalmáról és az intervju lefolyását közzétette a „Független Magyarországában.

Teljesen megbízhatatlan forrásból értesülünk, hogy ez a példa általános tetszésben részesült a képviselők körében s a fiatalabb honatyák azóta olyan tömegesen jelentkeztek volt professzoraiknál, hogy jó Vécsey Tamás tanár ur diadalmasan kiáltott fel: ime visszatért tehát a „cupida legum juventus“ ideje, üdv neked „Papinianus szelleme.“ Utóbb pedig a tudományszomj oly sűrűn és oly hatalmasan kezdett dörömbözni a tanár urak ajtajain, hogy ezek elhatározták, miként „szabad líceum“ név alatt külön előadásokat fognak tartani azoknak a volt „hallgatóiknak,“ kiknek sikerült hallgatókból „beszélőkké,“ képviselőkké válniok.

A szabad líceum megnyitásáig a következő érdekesebb interjuvokról számol be ösmeretlen tudósítónk.

Katona Lehel, az árpádszállási

kerület országgyűlési képviselője f. hó 20-án felkereste Mindentudó Adá- mot, egyetemünk nagyhírű profesz- szorát, hogy nézeteinek kifejezésére bírja a budget-jog lényegéről. A képviselő az idegen hangzású szót igaz magyar accentussal hangoztatva ejtette ki.

A tudós professzor meggyőző erővel bizonyította be, hogy a budget nem budget, hanem büdzséit, vagy ha úgy tetszik büdzsé és nem más, mint az évenkénti állami költségvetés.

Egy másik képviselőnek pedig — ugyanazon forrás szerint — dr. Alapos Aladár „rendkívüli egyetemi tanár“ érdekes előadásban fejtette ki az „appropriatió“ fogalmát és a tanár ur határozott meggyőződése szerint a kormánynak csak akkor van joga a költségvetés megszavazott bevételeit a megállapított szükségletekre fordítani, ha erre a törvényhozás felhatalmazást ad. Mint pikantériát említi tudósítónk, hogy dr. Mogorva Orbán tanár ridegen elutasította a nála kihallgatásra jelentkező képviselőt, jóllehet ez egykor hallgatója volt és azt mondotta neki: „tetszett volna akkor érdeklődni ez iránt, mikor be volt iratkozva nálam.“

Azt is beszélik, hogy az egyik képviselő, akinek nevét azonban megtudni nem sikerült, az iránt szeretett volna magának tájékozást szerezni az egyetemen, hogy az indemnity megszavazása bizalmi kérdés-e a kormánynyal szemben, vagy sem. Pártja azonban lebeszélte ennek a kérdésnek nyilvános szellőztetéséről. 39-ik.

— A Sátoraljaújhelyi Izr. Népkonyha Egyesület f. hó 23-án vasárnap délután 3 órakor az izr. hitközség tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgya: Az elnökség s tisztikar lemondása s ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedések megtétele.

— A nagymihúlyi magángimnázium érdekében dr. Glück Samu, Oppitz Sándor és dr. Eperjessy Lajosból álló 3 tagú küldöttség szerdán tisztelgett gróf Sztáray Sándornál, hogy a nemes és kulturális jelentőségű terv megvalósításához pártfogását kérjo. A gróf — mint a „F. Z.“ írja — nagy lelkesedéssel és örömmel üdvözölte az eszmét, mely a vidéknek és különösen Nagymihály városának magyarosodását, műveltségben és idegen forgalomban való emelkedését és gazdasági fejlődését is hivatva van előmozdítani, s megígérte, hogy teljes pártfogásával és odaadásával fog ennek a nagy jelentőségű intézménynek létrejöttén buzgólkodni.

— Nagyobb rendet kérünk ! Egyeseknek rossz szokásait nem egyszer sínyli meg az ember. Azok a cselédek, akik a rendőrség részéről még nem részesültek a megérdemlett büntetésben, annyira végig locsolják a járdákat, hogy az ember akár a nyakát is kitörheti. Nehogy azonban a járdát igénybe vevő halandó a nyak- és lábtöréstől végkép megszabaduljon, —• gondoskodik róla nehány kereskedőnek alkalmazottja. Ládát, zsákot telve árucikkel és egyéb a boltba és nem a járdára való holmit a bolt elébe, a járdára rakja nem annyira gyönyörűségére, mint boszantására a járókelőknek. így esik meg azután, hogy a mi pazarnak korántsem mondható villanyvilágításunk mellett az ember esténkint neki megy egy ládának vagy zsáknak, és mert az erősebb bírja — nem a láda, se nem a zsák dűl fel, de fölbukik az a szerencsétlen ember, akit a sors arra vezetett. Ilyen esetek csaknem napirenden vannak. Ezeknek kikerülése végett felkérjük a rendőrséget és az illető kereskedőket a célnak egyedül megfelelő — együtt-működésre.

— Éjjeli jelenet. Tegnap éjjel egy elázott napszámos vidám hangulatban haladt végig a Széchenyi-utcán. Any- nyira beléje szorult a jókedv, hogy végre is nótázni kezdett és nagyokat kurjongatott. Az elázott napszámos lármája figyelmessé tette a sarki rendőrt, aki utána baktatva rá is szólt az ordítozó részegre:

— Nem hallgat el azonnal 1

— Mán mért hallgatnék, mikor olyan jó kedvem van.

— Hát nem tudja, hogy ilyenkor a becsületes ember csendben megy haza?

A részeg ember megállt, feljebb tolta szemére húzott kalapját, aztán emigyen vágott vissza a rendőrnek.

— Hát mán honnan tudja, hogy én — haza megyek?

— Uj pénzintézet. A mezőlaborczi takarékpénztár alapitói már összehívták az alakuló közgyűlést s igy az uj takarékpénztár megnyitása már csak rövid idő kérdése. Eddig 80.000 korona van előjegyezve.

— Öngyilkos önkéntes. Farkas József, a Miskolczon állomásozó cs. és kir. 65-ik gyalogezred önkéntese folyó hó 19-én revolverrel agyon lőtte magát.

— A gyermekek legjobb erősítő és tápszeréül a Zoltán-féle csukamájolaj ajánlható, melynek rendszeres használata által a gyermekek kóros behatásokkal szemben ellentállóképe- sek lesznek. A Zoltán-féle csukamájolaj teljesen szag és iznélküli, tápereje nagy, könnyen emészthető s úgy felnőttek, mint gyermekek szívesen veszik be. Üvegje: 2 korona a gyógyszertárakban.

— A t.-terebes—gálszécs—raran- nói vasút építési munkálatait már megkezdették; az építés nagy munkaerővel lesz keresztülvive úgy, hogy a kész vasut-hálózat már 1903. év szeptemper hó 1-én át lesz adva a forgalomnak.

— Lélekvándorlás. Megtörtént az eset. Egy kisebb rangú tisztviselő és egyik ismertebb szabónk beszélgettek egymással. Többek között a spi- ritismusról is szó lévén, a tisztviselő azt kérdezte a szabótól :

— Mondja csak kérem, hisz-e ön a lélekvándorlásban?

— Persze, hogy hiszek — válaszolta a kérdezett mester.

— Hát mondja meg akkor, hogy mit gondol, mi volt ön azelőtt ?

•— Mi voltam ? — kérdezte gondolkodva a szabó. — Hát szamár.

— Micsoda? Szamár? . . .

— Az hát, persze, hogy szamár.

— Aztán mikor volt az?

— Akkor mikor magának ruhát csináltam abban a buta feltevésben, hogy majd az árát is megfizeti 1

— Dr. Halász Henrik orr-, gége-, fül- és fogorvos, volt egyetemi tanár segéd, kinek több jeles szakirodalmi dolgozatai is jelentek meg, Miskolczon telepedett le.

— A Horgony Pain-Expeller (Richters Linimentum Capsid comp.) igazi népszerű háziszerré lett, mely számos családban már több mint 34 év óta mindig készletben van. Hátfájás, csipőfájdalom, fejfájás, köszvény, csúznál, stb.-nél a Horgony-Pain-Expel- lerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sőt járványkornál, minő: a kolera és há- nyóhas-folyás, az aTestnek Pain-Ex- pellerrel való bedörzsö'ése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott az influenza ellen is és 80 f., 1 k. 40 f. és 2 k. árban a legtöbb gyógyszer- tárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: »Richter féle Horgony-Pain-Expellert« vagy »Ricliter-féle Horgony-Linimentc-et tessék kérni és a »Horgony* védjegyre figyelni kell.

IRODALOM.

Szendrői Holozsnyay Cyrill dalaiból.

Feleségem sirhalmára.

I.

Ha jő ismét a szép tavasz S nyílni fognak a virágok: Kis fiaddal együtt szedünk Nefelejtset, gyöngyvirágot.

Nefelejtssel, gyöngyvirággal Szórjuk be majd sötét hantod,

S a boldogok örök álmát Békén, csöndben, tovább aiszod.

II.

Te már túl vagy e lét baján,

A szived sem beteg: Meggyógyult az, szegény asszony, Mikor sírba tettek.

Nem gyötör már szenvedésed,

Nem gyötör a kínod;

Fájó lelked mély keservét Elaltatta sírod.

Csak az beteg, csak az szenved,

Ki e földet járja;

De ott alant, a hant alatt Ugyan mi is fájna . . .? !

Meddig tart még . . .

Meddig tart még e kinos lét, — Éltem foszladó fonalát Vájjon mikor szakítja szét A végzet.

Meddig várom még a halált ?

Hogy már nem soká késhetik, —

Utolsó s örökös ágyam

Tán már maholnap megvetik,

Úgy érzem,

Oh 1 már nem soká lesz vágyam.

S én úgy várom már e véget,

Hisz’ elsírtam minden könyem S már a fájdalom sem éget, Meghalni —

Hát miért is ne tudnék könnyen...?!

iksz.

Barátság.

(Költemény prózában)

Németből: W. Janka.

Barátság, igy nevezik azon magasztos érzelmet, melyben annyi sokszor csalódunk. Jó ismerősömnek mindig némi tartózkodással adom a „barátom“ nevet. Milyen nevet is adhatnánk annak, ki több, mint ismerősünk, de kevesebb, mint barátunk ?! A barátság olyan, mint a rózsa, melynek illata szétterjed, enyhíti a mindennapi é'et unalmát, nemesíti szivünket, lelkületűnket, sőt még a bánatot is felejteti velünk. De ha a barátság valóban isteni adomány, kerüljünk minden udvariatlan bizalmaskodást, mely sér- tőleg hat; igazi őszinteség uralkodjék köztünk, mert ha egyszer a gyanú szivünkbe fészkelte magát, nyoma még annak megsemmisülése után is hátra marad.

A parányi folt, mely egünk felett képződött, nem foszlik szét többé, las- san-lassan nagyobbodik és észrevétlenül támad láthatárunkon sötét felhő s a bizalom és szeretet fel van dúlva.

A rózsának levelei széthullnak, bár minden egyes levél megőrizte illatát, mely a rózsának legszebb éke. Az elszáradt ág igy azután nem virit- hat többé, díszes pompája örökre elmúlt !

Legyen tehát a barátság olyan, mint a szirt, mely a földrengésnek ellentáll, mely kimagaslik a dühöngő tenger hullámai közt, s bár a tajtékzó vizek körülcsapdossák és fehér párába burkolják, de ahelyett, hogy megsemmisülve : szétrombolná, mint ragyogó gyöngyös csipke ezüst fátylon örök díszét képezi az állhatatosságnak.

„Nők feladata a Székelyföldön.“ E címen Geőcze Sarolta Írónő kiadta a tusnádi székely kongresszuson elmondott beszédét, amelyben mélyreható érvekkel a nők feladatáról értekezik a Székelyföldön. A 15 oldalra terjedő röpirat telve van meggyőző igazságokkal, tárgyalja a székelyföld bajait s hű képét tárja fel a székelyföld viszonyaival kapcsolatban az orvoslandó mizériáknak, melyek elősegítik a Romániába való kivándor- lást.^jMeggyőző érveléssel mutatja ki, hogy a vidéken elszórt nőegyletek erős, egész országra kiható akciót létesíteni nem képesek s ezzel kapcsolatban az izolált erők egyesítését