Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-20 / 124. szám

2. oldal. ZEMPLÉN November 20. tanúsítsák szegénynyel és úrral, hatal­massal és ügyefogyottal szemben. Ma már azonban feltétlenül meg­követelhetjük, hogy a korszellem eb­ben a tekintetben is behatoljon a hi­vatalos szobákba. Előzékenység legyen a jelszó min­den féllel szemben, legyen az bár köz­kórházi ápolásra szorult nyomorék, vagy befolyásos bizottsági tag. Ne saj­náljuk a felvilágosítást, az útbaigazí­tást attól az embertől, aki hivatalos szobánkba vetődik, vagy odajönni kénytelen. És legyünk előzékenyek nemcsak a felek személye, hanem ügyei iránt is. Necsak azt keressük, hogy milyen kibúvóval rázhatjuk le nyakunkról Nagy Jánost, vagy Kiss Andrást, mi­lyen siber-rel tolhatjuk ezt, vagy azt az aktát egy másik tisztviselő-tár­sunkra, hanem törekedjünk alapos — a mi nyelvünkön szólva — érdemle­ges munkára. Ismételem, ezzel az aposztrofálás- sal nem akarok senkire sem célozni és azt sem fogom rósz néven venni, ha valaki mindezek elolvasása után akár négyszem közt, akár nyilvánosan azt mondaná nekem: „de jó lesz ám ezt a prédikációt a szerkesztő urnák is megszivelni.“ Szirmay István. — nov. 19. Tanítók flzetésjavitása. Örvende­tes hirt jelenthetünk a tanároknak és a tanítóknak. Jogos követeléseik, ame­lyek fizetésük javítása és rendezése érdekében hangzottak el, nem talál­tak siket fülekre a tanügyi kormány­nál. Sőt visszhangjuk nagyon is meg volt. A tanügyi kormány e méltányos kívánságokat szóvá tette s a pénz­ügyminiszterrel ineghányta-vetette a kérdést. Most abban a helyzetben van, hogy előnyös és biztos Ígéretet tehet a tanári és a tanitói-karnak, mondván, hogy lesz valami a fizetó- tésük rendezéséből és javításából. — íme itt van a félhivatalos nyomán tett ígéret: Az állami tisztviselők kongresz- szusi végrehajtó-bizottságának elnök­sége megbízható helyről azt a tájékoz­tatást kapta, hogy a fizetésjavitásra vonatkozó törvényjavaslat benyújtása csupán azért késik, mert a tanárok és tanítók részéről újabban megindított mozgalom következtében a pénzügyi s a vallás- és közoktatásügyi miniszte­rek között szükségképen megindított tárgyalások mindeddig végbefejezéshez nem jutottak. Remélhető azonban, hogy a fennforgó nehézségek néhány nap alatt eloszlathatok lesznek s a várva-várt törvényjavaslat napvilágot lát, amelynek mielőbbi benyújtását és gyors letárgyalását a pénzügyminisz­ter, illetve a kormány, többször kije lentett ígéretét mielőbb beváltani kí­vánván, annál inkább óhajtja, mert a fizetés javításra a folyó évben lelvett három millió korona felhasználása iránt is idejében kíván gondoskodni. Az állami tisztviselők tehát nyugodtan és biztosan várhatják a kormány Ígéreté­nek idejében váló beváltását. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Városi közgyűlés. — nov. 18. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselő-testülete f. hó 18-án délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgyát a város 1903. évi költségvetési előirányzatának megállapítása képezte. A közgyűlést Székely Elek pol­gármester kevéssel fél 3 óra után nyitotta meg nehány rövid szóval. (1903. évi költségvetés.) A költségvetés tárgyalása nagyobb vitát általában nem provokált, egyes tételeinél történtek ugyan felszólalá­sok, az azonban inkább csak olyan felvilágosítás, vagy magyarázat-kérés yolt. Amint a tárgyalás végére jutot­tak, id. Meczner Gyula a pénzügyi bizottság elnöke emlékezett meg a város rendezett anyagi viszonyairól, a helyes és takarékos gazdálkodásról, a költségvetés reális voltáról, hogy ha bár ez idén is nagyobb összeg vétetett fel rendkívüli kiadások címén, a községi pótadó csak 33°/o-ot fog kitenni. Itt megjegyezzük, hogy a város rendes bevételei 229.189 K. 53 f., rendes kiadásai 271.605 K. 95 f., rendkívüli kiadásai 17.585 K. Összesen 289-190 K. 95 f. A hiány e szerint 60.001 korona 42 fillér, amely 182.437 K. egyenes állami adó után 33%-ban fizetendő városi pótadó útján lesz fedezve. — Megjegyezzük, hogy a fizetések fel­emelése folytán előállott kiadási több­letet a képviselő-testület --a pénz­ügyi bizottság jelentése és javaslatához képest -- egyelőre csak feltételesen állította be az 1903. évi költségve­tésbe és ez a kiadási tétel csak a szervezési szabályrendelet módosítá­sának jogerőre emelkedése után lesz folyósítható. — A közgyűlés ebből az alkalomból id. Meczner Gyulának, a p. ü. biz. elnökének és a bizottság többi tagjainak a közérdeket szolgáló önzetlen munkásságukért jegyzőkönyvi elösmerést és köszönetét szavazott. — A háztartási költségvetéssel egy­idejűleg beterjesztette a pénzügyi bi­zottság a kövezés, a köztemető és a városi nyugdíjalap költségvetéseit is, melyek szintén elfogadtattak és tör­vényhatósági jóváhagyás végett fel­terjesztetni rendeltettek. (Az 1901. éri zárszámadások). Az 1901. évi zárszámadások tör- vényhatóságilag jóváhagyatván, a köz­gyűlés a jóváhagyást tudomásul vette. (A tanitógyűlés költségei). November 20-ikán tanító gyűlés tartatván, ebből az alkalomból Vágó Gyula állami elemi iskolai igazgató kérvényt terjesztett be, melyben mél­tányosnak tartaná, hogy a város a november 20-ikán tartandó gyűlés költségeinek részbeni fedezésére meg­szavazna egy bizonyos összegbt. A közgyűlés méltányosnak találta a kívánságot s a költségek részbeni fedezésére 100 koronát szavazott meg. (Egyéb ügyek.) Az epreskert és a dohánygyár keleti részén fekvő szántóföld birto­kára vonatkozó szerződéseket a köz­gyűlés jóváhagyta. A város pénztárának havi vizs­gálatáról szóló jegyzőkönyveket tudo­másul vették és megőrzés végett a városi számvevőnek adták ki. Jóváhagyta a közgyűlés a Bog- lyoska- és Csalogány-utcák rendbesze- dése tárgyában a hozzájárulási arányt megállapító tanácsi határozatokat. A gyepmesterrel még a nagyköz­ség idejében kötött szerződés lejártát a polgármester bejelentvén, megbízták versenytárgyalás utján uj szerződés kötésére. Wlassics Gyula vallás- és közokt. miniszter leiratát, melyben tudatja, hogy a városi két óvodát 1903. márc. 3-tól állami kezelésbe veszi, örömmel vették tudomásul és ebből az alkalom­ból a miniszterhez köszönő-iratot in­téztek. A fogyasztási adók házi kezelése tekintetében uj reformokat léptettek életbe. Ezen adók eddigi drága keze­lésénél egyes feleslegesnek bizonyult ellenőrző közegek alkalmazásának mel­lőzésével jövőben nagyobb megtakarí­tást fog a város elérni. Valkovszky Elek pénztárnok ab­beli kérelmével, hogy az adóügyi osz­tálynál alkalmazott dijnok javadalma­zása a pénztár terhére vétessék át, elutasittatott. — Ennek a kérdésnek a tárgyalásánál a polgármester szo­katlanul idegeskedett és a városnak ezt az általánosan becsült tiszviselő- jét egészen indoktalan erős kritikában részesítette csupán azért, mert az adó­behajtásnál feltorlódott teendők ellá­tására egy dijnokot mert felfogadni és annak eddig saját zsebéből fizetett napidijait a városi pénztárból megté­ríteni kérte. — A meg nem érdem lett „megrovási kaland“ a közgyűlés tag­jaiban visszhangra egyáltalában nem talált. (Félévi halasztás.) Rátért ezek után a közgyűlés a polgármester által visszafizetendő drá­gasági pótlék beszolgáltatási idejének meghatározására. A közgyűlés a város polgármesterének az 1901.évidrágasági pótlék visszafizetésére egy félévi ha­lasztást engedélyezett. (Szabályrendelet módosítás.) A szervezési szabályrendelet 39. §-a, a rendőri személyzet javadalma­zásának felemelése iránt keletkezett törvényhatósági bizottsági határozat alapján és értelmében módosíttatván, az ekként kiegészített szabályrendelet a törvényhatóság záradékának reáve- zetése végett feíterjesztetni elhatároz­tatott. Járdái Lajos vincellér javadal­mazásának felemelése iránt beadott kérvényével alap hiányában elutasit­tatott. Az állami elemi iskola udvarára építeni kért kútra vonatkozó előter­jesztést a közgyűlés — tekintettel a vízvezeték létesítése tárgyában meg­indított alapmunkálatokra — elejtette. Végül nem hagyhatjuk emlitet- lenül, hogy indítvány folytán a köz­gyűlés megbízta a polgármestert, hogy az ebadó eltörlése, s ezzel az ebtar­tási szabályrendelet megváltoztatása iránt előterjesztést tegyen. * Ezeken kívül többé-kevésbé köz­érdekű ügy elintézése után a köz­gyűlés délután V46 órakor véget ért. )( Közkórházi főorvos. A várme­gye nagymihályi közkórházához igaz­gató-főorvossá kinevezett Chudovszky Móric dr. hivatali esküjét a vm. alis­pánjának kezébe letévén, elfogatta uj hivatalát a közkórháznál. )( Napidijas. Az írnokká kinevezett Sztankó László helyére ideiglenes napi- dijassá Matolay Géza neveztetett ki. )( A vármegyei pénztárak és számvevőség államosítása dolgában ma d. u. 4 órakor Hadik Béla gróf főis­pán elnöklete mellett, szaktanácskozás volt a vármegyeházán. A szaktanács­kozásra, hivatalosak voltak : az alispán, főjegyző, főpénztáros és főszámvevő a vármegye részéről, úgyszintén a pénz- ügyigazgatóság részéről: a kir pénz- ügyigazgató, az állampénztáros és a számvevőségi főnök, )( "Vadászterületek. Lapunk utján is tudatjuk a vármegye Nimródjaival, hogy a Bodrogközön fekvő Kisgéres és a hozzátartozó Keresztur puszta határában gyakorolható vadászat joga a községházánál nov. hó 29-én (hu- szonkilencedikén) d u. 3 órakor, — a Megyasszó község határában hat éven át használható vadászati jog pedig a község házánál az ez évi dec. hó 8-án (nyolcadikán) d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverés alkalmával fog bérbe adatni. )( Hibaigazítás. Lapunk folyó hó 13-ikán megjelent számában a közegész­ségügyről szóló referádánkban szám­hiba csúszott be. U. i. a vörhenyben eddig megbetegedettek száma nem 3400, hanem 143; a halálozások száma pedig nem 143, hanem 38 volt. HÍREK. Emlékezés. — nov. 19. November hónap tizenkilen­cedik napján, Erzsébet napon va­lami melancholia lopódzik a ma­gyar szivek fölé! Magyarország nagyasszonya, a Mater Dolorosa jut eszünkbe, aki szivének meleg érzéseivel, lelkének megannyi szálával hozzánk, a magyar nem­zethez volt kötve. Nagyasszonyunkká avatták őt tettei, melyekben angyali lelké­nek fenkölt jósága az idők vége­zetéig meg van örökítve. Mater Dolorosává tette őt lelki fájdalma, végtelen bánata, mely a marty- rok tövises, de sugárözöatől ra­gyogó koronáját helyezte fejére, nemzetétől adott koronája mellé. E napon ünnepelni szoktunk és most szomorkodunk. Szomor- kodunk, hiszen az elvetemült ban­dita tőre nemcsak királynénkat, a bánatos anyát, hazánk patro- náját ölte meg, de megölte azt a lényt, akinek szive dobbanása egy volt a mienkkel s akiről oly jól esett tudni, hogy minket iga­zán szeret. Akkor pártfogolt bennünket legjobban, mikor még a magyar­nak nem igen akadt pártfogója! Rokonszenve nagy kincsünk volt. Elvesztettük őt, de ő nem halhat meg, emléke körüllebeg a Quarnero és Kárpátok közén, élni fog mindig, mert „uem halhat meg az, ki a nemzet szivében él“! —h. — Anyakönyvi kineveüósek. A belügyminisztérium vezetésével meg­bízott miniszterelnök Zemplénvárme- gyében a bánóczi anyakönyvi kerü­letbe Simcsik Nándor segédjegyzőt, a viravaiba Adorján Endre segéd- jegyzőt, a tőke-terebesibe pedig Figula László segédjegyzőt anyakönyvvezető- helyettesekké nevezte ki. — Elmaradt látogatás. Gróf Ló- nyay Elemér, aki útközben megbe­tegedett, dacára, hogy fogadtatására Bodrog-Olasziban nagy előkészülete­ket tettek, — nem jött haza, hanem nejével, Stefánia főhercegnővel vissza tért Meránba. — Esküvő. Markovics Gyula lasztoméri földbirtokos folyó hó 18-án Csapon tartotta esküvőjét Moskovics Karolinnal, Moskovics N. tiszaszent- mártoni földbirtokos leányával. — Missió. A Jézus-társasági atyák már megérkeztek Sárospatakra. A lelki szent gyakorlatok sorát P. Midlinszky nyitotta meg, kinek szívhez szóló és szivreható férfias szónoklatát néma áhítattal figyelte az ezernyi-ezer hall­gatóság. A folytatólagos prédikációk f. hó 20-tól kezdve a legközelebbi szerdáig naponta kétszer tartatnak és pedig délelőtt kilencedfél órakor s este hatkor. A szomszédfalvak hívei is szép számmal sereglenek a bűnbánatot hir­dető apostoli lelkületű atyák meghall­gatására. Tekintettel a távolabb lakó s a gyöngélkedő hivekro, a missioná- riusok egy napot Halászhomokon fog­nak tölteni, amikor is a vallásosan gondolkodó nagylelkű főur, Windisch- Grátz herceg minden alkalmazottját fel fogja menteni a mezei munka alól. — Hét fok hideg A hivata­los kalendárium szerinti tél ugyan csak dec. 21-én kezdődik, de az idő — úgy látszik — sehogy sem akarja respek­tálni szent Julián ócska naptárát. Ma hajnalban ránk köszöntött az igazi tél 7 és fél fokú hideggel. A fák levelei, melyek néhány nap óta egyenként, csendesen, zizegve hullottak a földre, ma egyszerre befejezték hullásukat. A fagy mind leszedte a fáról. Hét fok hi­deg ! Ennek a fele se tréfa. Ma reggel a thermométer hét fok hideget muta­tott. Az emberek dideregve siettek végig az utcákon és mert csípős szél is fújt, amely az ember csontjáig ha­tolt, kiki feltúrté a téli kabátja gal­lérját is, hogy jobban megvédje ma­gát az oly hirtelen beállott, szigorú téli időjárás ellen. Ennek az időjárás­nak pedig aligha örül más, mint a korcsolyázó sport hívei. De azoknak aztán van okuk az örömre. Az álló­vizeken már jégkéreg képződött s valószínű, hogy a korcsolyázók ez idén jobban kielégíthetik passziójukat, s városunk korcsolyázó-egyletének jégpályáján is vidámabb lesz remél­hetőleg az élet, mint volt egy pár tél

Next

/
Thumbnails
Contents