Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-10-21 / 111. szám

Sátoralja-Ujholy, 1902. október 2í. 111« (22410 Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat tste. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TJjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Biró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. —- Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. állami tisztviselők szövetkezése. — október 19. Egy régi magyar közmondás tartja, hogy: , Segíts magadon, az Isten is megsegit !* Ezt a közmondást szem előtt tartva igyekeznek a különböző társa­dalmi osztályok hasonló sorsú tagjai egymással egyesülni, vállvetett erővel, közös munkálkodással sorsukon javí­tani. A mindennapi éleiben láthatjuk, hogy az ilyen célra egyesült szerve­zetek rendszerint eredménynyel is mű­ködnek. A kereskedők kereskedelmi egyesületekben tömörülnek. A gazda­sággal foglalkozók szintén társas szervezetet alkotnak. Az iparosok tár­sulás utján boldogulnak. Csak az ál­lami tisztviselők viseltetnek még min­dig hideg közönynyel a saját sorsuk iránt. Mintha nem is érdekelné őket anyagi javulásuk. Mintha a közönyösség sötét árnya kisérné őket minden tettükben, min­den gondolatukban. Nem kell vitat­nom, hogy ez a közöny bűn önma­gunk iránt. Ez a nembánomság meg­bocsáthatatlan hiba, amelylyel végre szakítanunk kell. Az állami tisztviselők óriási tes­tületet alkothatnak olyan erővel, olyan hatalommal, amelylyel mindent kivihetnének, amit sorsukra jónak és célszerűnek tartanának. Csak akarni és tenni kell. íme, amidőn felrázva hideg közönyünkből férfiasán tömörülve, testületi szellem­mel kértük jogainkat az egész ország rokonszenvét nyertük meg. Amikor az országos kongresszus egységes határozatban hozta meg Ítéletét, az előtt nem tért ki többé a kormány és az államhatalom. A fizetésjavitás kérdése már a megoldás küszöbén van. De ezzel nem fejeztük be mun­kánkat. Tovább kell küzdenünk. Az állami tisztviselőknek minden város­ban egyesülni kell, hogy jogaikat kivívják, s hogy ne csak a testületi szellemet ápolják, hanem élénk figyelemmel kisérjenek minden moz­zanatot, ami az állami hivatalnoki kar javára válhatik. Az osztrák államtisztviselők már régen megalkották, szövetkezeteiket, s azok hatalmas és imponáló testületté szervezkedtek, amely éber őre az ál­lami tisztviselők erkölcsi és anyagi érdekeinek. Ez a magasztos cél vezette az országos kongresszust akkor, amidőn alapját vetette meg a magyar „Ál­lami Tisztviselők Egyesületéinek. Sajnos, mindeddig ez az egyesü­let csak tervben van meg, mert léte­sítését mggátolta a tisztviselők kö­zönye. Pedig ez az egyesület volna hi­vatva szolgálni az állami tisztviselők érdekeit. Ez vezetné, irányítaná a tisztviselők helyzetének javítására célzó különféle törekvéseket. Ez moz­dítaná elő jogos igényeinket. Egyik célja lenne ennek az egyesületnek a vidéki fiók egyesü­leteket (alakulatokat) a szövetség rendes szerveként magába fölvenni, hogy igy a fővárosi és vidéki tiszt­viselők együttes és közös akcióra ké­pesítve a hivatalnoki kar helyzetét javíthatnák. Ezért szólok most az újhelyi ál­lami tisztviselőkhöz s kérem mind­egyiküket : ne feledjék el azt a ma­gyar közmondást, „Segíts magadon, az Isten is megsegít!“ Tömörüljünk. Alkossuk meg helyben is a vidéki fiókot, hogy bejelenthessük a köz­pontba való belépésünket. E napokban kaptam meg erre nézve az „Országos egyesület“ alap­szabályainak tervezetét. Mellékelve küldtek nehány belépési nyilatkoza­tot is. Tag lehet minden állami tiszt­viselő csekély 2 korona évi díjjal. Barátaim! Magyar állami tisztviselő urak 1 Kérem önöket 1 ne hagyjuk el­aludni szent ügyünket. A fizetés ja­vítással csak egy kis részét kapjuk meg jogos kívánságainknak. Ne le­gyünk közönyösek saját nyomorúsá­gunk iránt. Emelkedjünk fel végre az önérzet, a tett és testvéries egyet­értés piedesztáljára. Tömörüljünk, hogy erősek legyünk. Az erős győz, a gyenge elpusztul. Hiszen ösmerik önök azt a mesét, amikor az apa vi- szálkodó fiait egyetértésre akarva ser­kenteni, egy köteg vesszőt tett elibük, amelyet összekötve egyikük sem birt eltörni, feloldva pedig szálanként törte össze az apa a vesszőket. Jó lesz ezt a példát szem előtt tartani nekünk is. Egyenként csak gyönge vesszők va­gyunk. Együttesen pedig olyan hata­lom, olyan erő van kezeinkben, amely­lyel szemben bennünket elnyomni, megalázni senkinek nem lehet. Kérem önöket, adják értésemre, hogy kik óhajtanak belépni az orszá­gos egyesületbe, s illetve, hogy ki- vánják-e megalkotni a helybeli fiók­egyesületet. (Ez nem kerül többe sze­mélyenként évi két koronánál.) Ha majd ezen túl leszünk, bátor leszek egy helyben létesítendő fogyasztási szövetkezet, esetleg egy segély egy­let alakítása iránt indítványomat elő­terjeszteni. E tárgyban már öt hete teszek tanulmányokat, de az összes adatok még nincsenek birtokomban. Annyit jelezhetek, hogy tervem sze­rint, ha sikerülne egy fogyasztási szövetkezetei létrehoznunk, élelmi szereinket és más fűszer anyagot (cukor, kávé) legalább 25°/'o-al ol­csóbban szerezhetnők be, nem is számítva a minőség jóságát — mint eddig 1 Ez is nagy anyagi előny lenne; főképpen, ha előre bocsátom, hogy úgyszólván semmi néven-nevezendő anyagi kockázattal nem járna a do­log. Kérem, gondolkozzanak az eszme fölött. Azt hiszem megérdemli a fá­radságot. Gál Lajos. — okt. 21. Bartók Lajos indítványa. Az ország fővárosában e hó 19-én az Akadémiában felolvasó ülése volt a Petőfi társaságnak. A felolvasó ülést zárt ülés követte, és itt ezen a zárt ülésen tette Bartók Lajos, az ünnepelt poéta — aki váro­sunkban is egy csapásra meghó­dította a sziveket — azt a minket annyira érdeklő fontos indítványt, amelyről első helyen kell megem­lékeznünk. Nem kevesebbet indít­ványozott társaságának Bartók La­jos, mint azt, hogy kívánatosnak tartaná, ha a Petőfi Társaság a Zem- plénvár megyei Kazinczy körrel együtt irodalmi ünnepet rendezne esetleg a jövő évben, de minél előbb. Már most .mikor még az inditvány sorsá­ról nem szólanak tudósításaink —• szívből jövő köszönetét mondunk Bartók Lajosnak, ki körünk, az újon­nan megalakult kör ügyét szivén viselve irántunk érzett nemes ro- konszenvétől vezéreltetve ily nemes terv kivitelével akar hasznára lenni a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör­nek, városunknak és a megyének. Midőn Bartók Lajosnak indítványá­ért hálás köszönetünket újra tolmá­csolnánk, részünkről azon leszünk, hogy e szép terv zátonyra ne jut­hasson. Reméljük és bizalommal hiszsziik, hogy ezen elhatározásunk­ban a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör és a megye közönsége segíteni fog, illetve a terv létesítésének szép munkáját diadalra vinni főköteles­ségének fogja tekinteni. VÁRMEGYE ÉS VÁROS Galánthai Fekete Emil. ] Vár­megyénk egyik legöregebb szolgájáról kell adnunk szomorú hirt: Fekete Emil haláláról. A vármegye kiadója, a messzi földön hírhedt vadász, a felső és alsó régiókban nemcsak be­fogadott, hanem kedvelt, sok élményü, jó humoru, vicces cimbora, akiből az élet viharaitól edzett vasegészségnek szinte elpusztíthatatlan ereje látszott, mert magas koráig beteg sohasem volt: meghalt. — Szinte megdöb­bentünk az erős ember halála hírén, mert habár tudtuk, hogy hosszabb idő óta belső baj emészti szerveit, mindig hittük, hogy nehéz baját le­fogja küzdeni, s Emil bátyánk megint talpra áll. Sajnos, végzete másként határozott. A nyáron hiába keresett Karlsbadban gyógyulást, mert még betegebben tért haza s azóta állapota egyre hanyatlott, mig végre tegnap­előtt este, hosszú haláltusa után szerető felesége karjai közt kiszen­vedett. Kezelő- orvosai véleménye szerint halálát máj-rák okozta. A boldogult 1861 évtől kezdve ál­lott a vármegye szolgálatában. Ezt megelőzőleg katona volt és részt vett az 59-es évek közepén Olaszország­ban lezajlott háborúkban, a honnan mint obsitos altisztet bocsátották szülőföldjére. Nemesi származása, elő­kelő rokonsága és összeköttetései ré­vén, a ritka jó tulajdonságokkal meg­áldott fiatal ember mihamar méltó pozíciót teremtett magának a társa­ságban, s épen eme kiváló tulajdonai­nál fogva élte fogytáig kedves tagja volt. Szóval ha hírhedt vadász létére is, néha mégis túllőtt a célon, azért mindig szerettük Emil bátyánkat és őszinte részvéttel tesszük sirhalmára a megemlékezés örökzöld koszorúját. Mert emlékezése ezen páratlanul tipi­kus jó cimborának, tisztviselőnek és va­dásznak még hosszú időn át fennmarad, gyakran fölemlegetik majd vadász- társaságokban a nem rég múltak ked­ves alkalmait, a pajzán vadászkalan­dokat, amelynek hőseként szegény Emil bátyánk oly gyakran szerepelt. Különben hisszük, hogy itt maradt öregedő barátai közül lesz olyan, aki hivatott tollal megirt bőséges és ér­dekes visszaemlékezést fog közölni erről a valóban érdekes férfiúról, az örök-ifjú Emil bácsiról. — Halála hí­rére a vármegye székházára kitűzték a gyászlobogót, tiszttársai pedig külön jelentést adtak ki a szomorú esetről és díszes koszorút helyeztek ravata­lára. Temetése a Jókai-utcai halottas­házból e hó 21 én 3 órakor ment végbe. )( Az 1902. évi törvényhatósági útadók előírását tartalmazó lajstromok időnyerés tekintetéből közvetlenül fog­nak megküldetni a jegyzőségekhez vár­megyénk számvevőségétől. Két járás és pedig : a bodrogközi és a gálszécsi járások jegyzőségei már e napokban kézhez veszik szóban levő lajstromaikat. )( Pályázatok. A gálszécsi járás­hoz tartozó szécskereszturi körjegyző- ség, úgyszintén a sókuti körjegyzőség­ben rendszeresített segédjegyzői állás megüresedvén, vonatkozó pályázati hir­detményeket a vármegyei »Hivatalos Lap* legközelebbi száma hozni fogja. )( Az 1903. évi községi költségve­tések beküldése s még a f. évi törv. hatósági közgyűlés elé vihetése érde­kéből sürgősen felhívja az alispán a járások főszolgabiráit és szigorúan kö- telességökké tette, hogy az 1903- évi szóban levő költségvetéseknek a f. évi nov. hó végéig megtörténendő bemu­tatásáról múlhatatlanul gondoskodjanak. )( A vármegyei közegészségügyi bizottság f. hó 23-án d. e. 11 órakor ülést tart, melynek egyedüli tárgya a n.-mihályi kórházi főorvosi állásért be­adott kérvények feletti véleményadás. HÍREK. — Felelős szerkesztőnk távolló- tében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős. — Személyi hírek. Firczák Gyula, a munkácsi görög katolikus egyház­megye püspöke Windisch-Orätz La­jos herceg látogatása . céljából ma Sárospatakon időzött. — Jekelfalussy Lajos altábornagy, közös hadügymi- niszteri osztályfőnök Juhász Jenő ügyvéd látogatására Sátoraljaújhelybe érkezett. — Arnóthfalvy István ez­redes, a m. kir. miskolczi 10-ik hon­védgyalogezred parancsnoka a hely­beli zászlóalj megszemlélése céljából városunkban tartózkodik. — Lengyel Lapnak mai Máma 4 oldal. "

Next

/
Thumbnails
Contents