Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-10-18 / 110. szám

Október 18.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

vedett. Még azon éjjel hideg borogatást rakott élete párja férje arcára, azután teleragasztotta a kéznél lévő Forti-ílastrommal.

De ez még mind nem lett volna baj. Az esztelen macska az ugrás következtében megütötte barátunk gyógyuló félben volt fogát. Az odvas fog az imént még vígan hortyogó családapának, csakhamar heves fájdalmat okozott és alig tette le ismét a ház népe fejét, fogfájós barátunk akaratlanul is föllármázta a házat.

— Mi az öregem? — szólt gya- nakvólag az asszony.

— Az átkozott macska . . .

— Megint a macska ? Talán a lámpa is . . .

— Vigye az ördög a lámpát, nem lámpa, de a fogam. .. .

Barátunk azután elmondta fele- ségénék a fogfájás keletkezését. A szegény asszony férje fájdalmait csillapítani igyekezvén, urát a szomszéd szobába küldte, ahol az ablak párkányán egy kis üveg folyadék állott, rajta a következő feliratú vignettával:

Fogfájás ellen.

Külsőleg.

_____

Barátunk a koromsötétségben tapogatózva, lassú léptekkel igyekezett az orvossághoz, amely majd megváltja kínzó fájdalmától. Végre odaért és a kis üveg tartalmát tenyerére öntve, a fájós fog helyét kívül és belől jól bedörzsölte és mint aki jólvégezte munkáját, ismét tapogatózva tért vissza ágyához.

Első pillanatban — úgy képzelte,

— hogy a fogfájás alább hagyott, de

— sajnos — ez csak képzelet volt. A fog a kúra után sem szűnt meg fájni. Szegény barátunk egyre jajgatott, ide-oda vetette magát az ágyban, majd főikéit és járni kezdett; ebben a szándékában azonban megakadályozta a sötétség. Ismét lefeküdt — és tűrt. Tűrt páratlan megadással hajnalig. Mikor reggel felé egy kis világosság szűrődött át a drapszinü függönyön, — a mi barátunk fölkelt. Akkorára már ébren volt egyik fia is, aki, mikor szánakozólag apjára tekintett, jóízűen elkacagta magát és felkiáltott :

— Ni ni, mama, apa bemázolta magát.

A mama még reggeli álomba volt merülve és eszében sem volt fia nevetésére fölébredni. Aludt tovább jóizüen és csak akkor ébredt föl, mikor fia álmából fölrázta.

Az apa — rosszat sejtve — a tükör elé sietett, mig a mama hirtelen lábra kelt. A következő pillanatMost maga a protestáns fejedelem, a nagy Bethlen Gábor mért halálos csapást a vár Szent-György-lovagjára. György grófot Barkóból kiűzte 1624- ben és Széchy Györgynek, kedvelt hadvezérének adományozta.

Hanem ez a Széchy-uralom csak ideig-óráig tartott. Mikor György urat láb alól elteszik, rendeli az 1625. 44. törv. cikkely: „néhai nagyságos Széchy György ur“ özvegyével szemben, hogy Barkó várát „tekintetes és nagyságos Homonnay-Drugeth János gróf urnák“ visszaadni tartozzék sha kívántain ék,az „ország nádorispánja, minden bírói orvoslat elmellőzése mellett is kény- szerithesse a vár és tartozékainak visz- szadására.“ Hanem a mint János gróf a várba lábát ismét beteszi: újra maga a protestáns fejedelem, akkor már Rákóczi György, ütött rajta villámerővel.

Ez a második villámcsapás, mely a „tűzokádó öreg álgyúk“ irányából sújtotta, sokáig váratott magára, 1664- ben mégis megtörtént.

Azóta Barkó vára rom.

Vele együtt a „magyarság végvára“ is!

És azóta mindmáig várja a vár szép múltjáért a szebb jövőt — cserébe.

Ne várja hiába 1

(Folytatjuk.)

ban kétségbeejtő látvány tárult a mama és apa szemei elé.

A párnán veres tentából valóságos mappa piroslott. A fogfájós apának pedig félarca és szája lángvörös volt.

Szegény barátunk éjjel a sötétben egy ablakkal tovább ment és az első ablak párkányán volt fog-orvosság helyett a túlsó ablakra helyezett vörös tentával kente be kívülről és belülről fájós fogát.

Mindezek láttára tisztelt barátunknak nyomban elmúlott a fogfájása.

(j. á.)

— Felelős szerkesztőnk távollétében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős.

— Kinevezés. A vallás- és közokt. miniszter Koródy Ferenc tanfel. tol- nokot Barsvármegyéből a zemplénvár- megyei kir. tanfelügyelőséghez hasonló minőségben áthelyezte.

— Kirendelés. Az igazságügyminiszter a sátoraljaújhelyi törvényszék területére vizsgálóbíróul Keresztessy Lajos törvényszéki bírót, állandó helyetteséül pedig Wieland Lajos törvényszéki bírót rendelte ki. — Ugyancsak kirendelte Ternyánszky József gálszécsijárásbirósági joggyakornokot az ugyanottani járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyetteséül.

— Anyakönyvi kinevezések. A m. kir. belügyminiszter Horkay János körjegyzőt a vámosujfalusi kerületbe anyakönyvvezetővó kinevezte. Továbbá anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki a következő segédjegyzőket : Halász Pált a mádi, Matisz Istvánt a bélyi, Rácz Bélát a szed- liszkei, Nagy Lajost a homonna-oly- kai, Guttmann Vilmost a nagykövesdi, Éles Gábort az erdőhorváti, Szelényi Gézát a csanálosi, Nagy Istvánt a monoki anyakönyvi hivatalokhoz.

— Kettős házassági ünnep folyt le e hó 14-én Alsó-Bereczkiben, Id. Berecz Károly tanító és m. kir. postamester, lapunk munkatársa házánál. Leánya Vilma, Bottka Gyula k.- toronyai tanítóval, — fia Károly Sallay Mariskával keltek egybe. — Násznagyok voltak: ifj. Berecz Károly részéről; Oláh Péter (Abauj vm.) böődi ref. lelkész, e. m. tanácsbiró és Kört- vélyessy István lasztóczi földbirtokos; nyoszolyóasszony : Ocskay Józsefné szül. Olchváry Anna úrnő; Nyoszo- lyó leányok: Alexy Ilon (Pelejte) és Sallay Ilon (Lasztócz); Bottka Gyula részéről násznagyok: Molnár János sárospataki főbiró és Bottka Ferenc pelejtei földbirtokos; nyoszolyóasszo- nyok: Gutman Mórné (Szerdahely) és Bottka Ferencné. Nyoszolyó leányok: Reich Jolán és Margit (Luka) Kozma Ilona (Ladmócz). Vőfélyek : detek-és tengerfalvi ifj. Meczner Gyula Sátoraljaújhely r. t. város h. polgármestere, a Zemplén főszerkesztője; Schulcz Aurél a.-bereczki földbirtokos, Sallay Béla n.-mihályi kir. aljárásbiró és Berecz Ottó miglészi tanító, és Szeretin Vilmos. Eskető pap Persenszky János,

k.-toronyai ev. ref. lelkész. Az ünnepségen jelenvolt többek között Bereg- százy István kir. tanfelügyelő és Éhlert Gyula a „Zemplén“ kiadóhivatalí főnöke. — A lakomán Beregszászy István tanfelügyelő az ifjú tanitópárért; Molnár János főbiró násznagy az egész családért; Id. Berecz Károly a Dókus- családért, Gyula, Ernő és Lászlóért; Oláh Péter az örömszülőkért; Berecz Ottó a sajtó munkásaiért, nevezetesen a Zemplén főszerkesztője: ifj. Meczner Gyula és Éhlert Gyuláért mondott tósztot, miközben felolvasták az érkezett sürgönyöket. —Végül Berecz Károly, az örömapa köszöntötte fel ügyes versben a vendégeket, köztük az eskető papot, a teljes szellemi és testi erőben levő 104 éves Persenszky Jánost.

— Halálozás. Krompai Mészáros Karolina életének 59-ik évében, hosz- szas betegség után, e hó 15-én este fél 8 órakor elhunyt Kolbásán. Temetése ugyanott 17-én d. u. 3 órakor ment végbe általános részvét mellett.

A sokat szenvedettnek legyen könnyű a föld!

— Az iskolák megnyitása. A járványos betegségek miatt bezárt elemi iskolák és óvodák — az állami elemi iskola kivételével — megnyílnak. Az állami iskola, mivel a bennlakó iskolaszolga gyermeke vörhenyben megbetegedett, továbbra is zárva marad.

— Brutális anya. Szilágyi Lász- lóné vasúti hordár neje ma délután 1 óra tájban részeg állapotban egy jókora konyhakéssel több helyen súlyosan megsebesítette kilenc éves gyermekét. A sérült gyermeket dr. Stem városi alorvos részesítette az első segélyben. A gyermek sebei, különösen a fején, súlyos természetűek. A brutális anya ellen megindították a vizsgálatot.

— A páriák. A belügyminisztériumban évek óta sok okos ember töri rajta a fejét, hogy mit csináljanak azokkal a szerencsétlen elhagyatott gyerekekkel, akikről az anya nem tud, az apa és az illetékes megye vagy helység nem akar gondoskodni s a kormánynak a jóakaratát is hozzá számítva, nincs elég pénze. Most aztán valamelyik derék agyvelőben megszületett az országfelforgató eszme. Zseniális és egyszerű megoldás, csak — egy kissé olyan élesfejü kanál lesz, amely fenekestől, üstöstől felforgatja majd a megkozmásodott titkokat, vagy emberi gyöngeségeket. Arról van szó, hogy: kikutatják az apákat és irgalmatlanul rászorítják őket az Isten és emberek szerinti kötelességeik teljesítésére. Ennél okosabb és józanabb paragrafust még aligha iktattak törvénybe. Mert elvégre, az mégsem járja, hogy az a nyomorult kis pária az életével fizesse meg a nagyságos vagy méltóságos papája kedvteléseit. Csak hadd legyen por, mindegy akármilyen nagy, nem fog azért olyan kárt tenni a titkos és homályos apákban, mint az éhség a törvénytelen gyerekek légiójában.

— Elfogták a sikkasztó postaszolgát. Még 1900. junius havában történt, hogy a helybeli m. kir. postahivatalban Teitelbaum Lipót itteni bor- és petróleumkereskedő egy „Ri- boli Giovani Fiume“ címmel ellátott, 2000 koronát tartalmazó pénzeslevelet adott fel, mely mielőtt rendeltetési helyére jutott volna, a postán eltűnt. A pénz elsikkasztásával nyomban a levél eltűnése után, Mozsár János postaszolgát gyanúsították, még pedig — amint az a rendőrkapitányság részéről megindított nyomozás során kiderült — nem alaptalanul. Mozsárt akkor letartóztatták, de a gonosz ember konokul tagadott. A legterhelőbb bizonyítékok dacára váltig erősitgette, hogy teljesen ártatlan. Arról sem akart tudni semmit, hogy váltót hamisított volna, gedig ez a bűncselekménye is rábizonyult. A rendőri elő- nyomozás megejtése után Mozsár János a kir. törvényszékhez került. Rövid vizsgálati fogság után védőügyvédje közbenjárására szabadon bocsátották. Mozsár fölhasználva az alkalmat, a főtárgyalás elől Amerikába szökött s azóta ott tartózkodott. Amerikából nemrég jött haza. A minap régi ismerősei felösmerték és jelentést tettek itthonlétéről, mire a törvényszék a lopás és okirathamisitás bűntettével vádolt Mozsár János letartóztatása iránt haladéktalanul intézkedett. A helybeli csendőrőrs parancsnoka, Molnár Mihály nyomban kiküldte a Monoki Imre és Rosenberg Mór csendőrökből álló járőrt Nagy-Kövesdre, ahonnan Mozsár nősült. Előbb lakásán, anyósánál keresték, de nem találták, azután a szőlőbe mentek kutatására, ahol Mozsár — nem is sejtve a közeli veszedelmet—szorgalmasan dolgozott. Azonnal letartóztatták és e hó 16-án délután bekísérték a sátoraljaújhelyi csendőr-őrsparancsnoksághoz, innen pedig átkisérték a kir. ügyészséghez, ahonnan egyhamar nem szabadul ki az elfogott postatolvaj.

— Kereskedés trafikokkal. A pénzügyminiszter az újságok hirdetéseiből azt látja, hogy ügynökök nemcsak egyéb üzleteket, hanem trafikokat is kinálgatnak eladásra. A pénzügyminisztérium azonban azt mondja, hogy a dohányárusitás joga kincstári adomány, ami nem lehet szabad forgalom tárgya. Azok az ügynökök tehát, akik trafikot kínálnak megvételre, visszaélnek a közönség tájékoztalan- ságával. A kereskedelemügyi miniszter leiratban fólhivta ennek folytán a hatóságokat arra, hogy utasítsa az elsőfokú iparhatóságot, hogy az olyan ügynököt, aki trafikot kínál megvételre, az ipartörvény 58. szakasza alapján büntessék meg és ha trafikadásvétel közvetítésére adtak ki iparigazolványt, azt haladéktalanul vonják be.

— Brutalitás. A múlt héten nehány fogoly került a szerencsi városháza fogházába. Valószínű, hogy eszükbe jutott a nóta:

.Kicsi nekem ez a ház,

Kirágom az oldalát!'

mert e hó 11-én csakugyan oldalba rúgták a komor épületet és — elillantak. Amikor a szökést észrevették, már csak egy fogoly volt ott a szabad levegő szívás szándékának határozott megnyilatkozása közben. A rendőrök a menekülőt körülfogták, Úgy látszik, hogy nem igen bírhattak vele, mert négy csendőr sietett a szökevény megrendszabályozása végett a rendőrök segítségére. A szerencsétlen fogoly benne volt már a védekezésben, mert szembeszállt a fizikai túlerővel is. Erre a rendőrbiró rendeletére az egyik csendőr szuro- n/át használta. Komolyabb baja, igaz, hogy nem történt; és hogy mégis fölszólalunk ellene, tesszük ezt merő humanizmusból. Tudtunkkal zárt helyiségben volt a fogoly. Hogy esik az mégis, hogy hét ember ne tudna megfékezni egyet anélkül, hogy vért ne bocsásson. A vizsgálatot egyébként a Kassáról távirati utón kért csendőrtiszti bizottság folyamatba tette.

— Ezernyolcszáz gazdasági ismétlőiskola. A népoktatásnak fontos és hasznos kiegészítőjéül vált be az úgynevezett ismétlő-iskola, melyet a köz- oktatásügyi minisztérium most igen helyesen a gazdasági szakoktatással hoz kapcsolatba, úgy, hogy a földmi- ves gyermekét az ismétlőben okszerű gazdálkodás elemeire tanítják meg. Nehány év alatt, a miniszter országszerte ezernyolcszáz ilyen gazdaságiismétlő iskolát akar fölállítani, melyeknek szervezetét és tantervét megszerkesztve, azokat országos érvénynyel látta el.

Betegség elöl a halálba. TiszaLuczról írják nekünk, hogy Kovács Demeter tiszaluczi lakos régóta súlyos betegségben szenvedett. Betegsége az utóbbi időben oly mérveket öltött, hogy a szerencsétlen ember fájdalmában bezárkózott szobájába és egy konyhakéssel átmetszette nyakát. Hozzátartozóinak azonban feltűnt Kovács eltűnése s az ajtót idejekorán feltörték. Kovács Demeter súlyos sérülést szenvedett; lehet azonban, hogy még fölépül.

— A zugirászat ellen. A vajdahunyadi járásbíróság vezetője a legnagyobb erélylyel törekszik gátat vetni a zugirászatnak. E célból ren_ deletet adott ki, a melyben a törvényr való hivatkozás mellett egyebek közt azt mondja: „Van szerencsém a városi főjegyző urat, valamint a bíróság területén működő valamennyi körjegyzőt hivatalosan figyelmeztetni, miszerint jövőben azon esetek kivételével, melyekben törvény, vagy megbízás alapján saját nevükben képviselnek valamely felet, a képviselettől tartózkodni szíveskedjenek és semmiféle — különösen a vezetésem alatl álló kir. járásbírósághoz intézendő — beadvány szerkesztésébe be ne folyjanak, mert ellenesetben ellenük a büntető eljárás haladéktalan bevezetése iránt fogok intézkedni. A világosan felismerhető zugirász-beadvá- nyokat pedig, mint képviseleti és nem törvényesen ellenjegyzetteken