Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-10-16 / 109. szám
Október 16. ZEMPLßN. 3. oldal. képű atyafi beleunt a folytonos vándorlásba, és most a csendőrök üldözése elől ide menekült és meghúzódik szülőföldjén, a Ronyva partján. Elhatározását be is jelentette a rend első őrének, a rendőrkapitánynak, akivel — ha jól sejtjük — állandóan hadilábon fog állani. Mikor a becsületes és tisztességes viselet legelemibb szabályainak kioktatása után megkérdezték Fáraónak közibénk jött ivadékát, kogy hol kivánja kunyhóját felállítani, a szurtos cigány igy felelt: — Kérem alázattal kibontom a ponyvát és a Ronyva mellett állitom fel kastélyomat. Egyben ki is jelentette, hogy télére fára is lesz szüksége, gondoskodjék erről a város jó-előre. — Legújabb polgártársunktól, ha már eljött s itt akar maradni — amihez különben föltétlenül joga van, — bizonyára senki sem venné rossz néven, ha mentői ritkábban mozdulna ki Ronyva-parti kastélyából. — Halálos verekedés. Borcsik István és Szatmári Farkas nagyrozvágyi földmivesek a minap valami csekélység miatt szóváltásba elegyedtek. A szóváltás hevében Szatmári Borcsi- kot egy tajtékpipával úgy fejbe ütötte, hogy az menten összerogyott s nehány órai kínlódás után meghalt. Szatmárit letartóztatták. SZÍNHÁZ. E hó 14-én megnyíltak Thalia kapui s Echegaray „Bernardo Montillá“- jával megkezdődött a 20 előadásra terjedő színi szezon, hogy hangulatot és elevenséget lopjon — legalább a színházi esték tartamára — a ködös és hideg októberi esték nyomott hangulatába. Örömmel üdvözöljük körünkben a színtársulatot,mely megerősödve mindjárt az első estén megerősített abban a feltevésünkben, hogy korrekt, jól összetanult előadásokra van kilátásunk. * Bernardo Montilla. A tévedéseiben is zseniális spanyol szerző, Echegaray Jósénak e nagyhatású társadalmi színmüvét tűzte ki Komjáthy bemutató előadásul. Maga a darab nélkülözi a szokatlan fordulatokat, inprovisált jeleneteket s talán éppen e közvetlenségénél fogva hat a lélekre megindító impresszióval. Minden egyes szó sietteti a darab menetét s az epizód-jelenetek mellőzésének természetszerű következményeként a cselekmény rohamosan halad a kifejlet felé. A kifejlet fizikai megsemmisüléssel fenyegeti a két egymással szembe állított, erkölcsileg jogosult tényezőt: Montillát és Ricardot s előáll a társadalmi problémák gordiusi csomójának egyedüli megoldó eszközeként : a kardok pengéje. De az utolsó szavakban érezzük Montilla szavából a darab tulajdonképpeni erkölcsi tanúságát, hogy a gyalázatot nem a kardsuhintás nyomán felszökkenő vér, de az igazán szerető nő csókjai és köny- nyei mossák le. — Romját Átjátszotta Montilla szerepét. E szerep silhout- tejében emlékeztet Ohnet vasgyárosára. Pompázni, csillogni nem tudó, de mélyen érző szív a Montilla szive. Rokonszenvünk kiséri a második felvonás végéig, amig el nem követi szertelen bosszújában a ballépést: s be nem szennyezi Lujzának, Ricardó nejének jóhirét, csak azért, mert Ricar- dót gyűlöli. Ez a darab egyedüli hibája. A szerző Montilla nagy jelleméből ezen alig magyarázható tettet, a végkifejletben igyekszik eltüntetni — s miután ez félig-meddig sikerült — ébred fel rokonszenvünk ismét Montilla alakja iránt. Komjáthyról e szerepben csak jót írhatunk. Alakítása meggyőző erejű s a harmadik felvonás nagy hatása elsősorban neki köszönhető. Partnere Odry e minden izében intelligens színész a darab minden részletében kifogástalanul játszott. A Ricardó lelkében végig menő átalakulásokat megkapó közvetlenséggel juttatta érvényre, bár szavainak hatását néhol — különösen az első felvonásban Gonzalóval való vitatko- zási jelenetben — a darab kötött részeinek éreztetett trocheusai szintele- nitették. Motiválása azonban kifogástalan. Az erők között is kimagaslott. Takács Mariska (Ines) és Tóth Ilonka (Lujza) előkelő egyszerűséggel, a darab drámaibb jelenetében megkapó erővel játszottak. Bartha I. (Gonzaló), Breznay Anna és Szőke szintén elfogadhatóan illeszkedtek a darab keretébe. Az összevágó előadást közepes ház nézte végig. Csupán a zenekar hiánya volt az oka a közönség felvonásközök alatti türelmetlenségének. up. ** A „Katonák.“ Tury Zoltán három felvonásos színművét adták félig telt ház előtt e hó 15 én szerdán. Az előadásról térszűke miatt jövő számunk hoz tudósítást. IRODALOM. U.j krajcáros lap. Október hó 15-ike óta „Uj Lap“ címmel egy kimondottan keresztény irányú kétfillé- res napilap indult meg Budapesten, melyet már Sátoraljaújhelyben is árusítanak. Az uj politikai napilapot, mely egyik párthoz sem tartozik, Mihályfí Ákos dr. főszerkesztése mellettCryürky Ödön dr. szerkeszti. A Balaton írásban és Képben. Keszthelyen, a Balaton metropolisában, a hajdani »Helikon* irodalmi ünnepélyek városában 1—2 két múlva hazafias irányú, érdekes könyv jelenik meg: ,A Balaton írásban és Képben.* Irta Sági János, a Keszthelyi Hírlap szerkesztőtársa, az Uránia Magyar Tudományos Színházban színre kerülő Balaton cimü darab szerzője. A díszmunka 350 oldal s 120 képet tartalmaz. Az előfizetési ára mégis csak 3 kor. Hazánk gyöngyéről, a Balatonról ilyen irányban, ekkora terjedelemben, ennyi képpel könyv még meg nem jelent. A bolti ára 5 korona. Akik a Keszthelyi Hirlapnál már most megrendelik, 3 K. 40 fill, beküldése után bér mentve kapják. A „Yasárnapi újság“ október 5-iki száma 31 képpel s a következő tartalommal jelent meg: »Az uj országház.* (16 képpel az uj parlamenti palota külsejéről és belsejéről) Csányi Károly tói. — »Az akácliget.« Költemény. Dalmady Győzőtől. — Regénytár: »Varga Imre.« Regény. Irta Vértesi Arnold. (Goró Lajos rajzaival.) — »Piscsevics orosz tábornok vándorlásai és kalandjai.« Saját elbeszélése. A szláv eredeti után közli: Huszár Imre (képekkel.) — »Méretlen hús Tóthek- nál.« Közönséges falusi eset. Irta Mikszáth Kálmán. — »Rátót« (képekkel.) »Magyar remekírók.« — >A Vörös- marthy-szobor pályatervei.« (II. közlemény képekkel) — »Zola Emil* (arcképpel.) — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakk-játék, Képtalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre négy korona. »Politikai Ujdonságok«-kal és »Világkró- niká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., kér. Egyetemutca 4. sz) Ugyanit megrendelhető a »Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Megemlítjük egyúttal, hogy legújabban Mikszáth Kálmán kitűnő írónk rendes főmunkatársa lett a »Vasárnapi Ujság«-nak s kizárólag e lapba fogja írni nagybecsű szépirodalmi műveit : regényeit, elbeszéléseit, tárcacikkeit. KÖZGAZDASÁG. * Magyar Mezőgazdasági Közigazgatás címen jelent meg a földmive- lésügyi minisztérium kiadásában egy terjedelmes 48 nyomtatott ívre terjedő tankönyv, mely egyrészt tankönyvül szolgál a községi közigazgatási tanfolyamot végzett halgatóknak, másrészt nélkülözhetlen kézi könyvet pótol a közigazgatási tisztviselőknek és a mezőgazdasággal foglalkozó közönségnek. A könyv ára 2 korona. Lelkészek, tanítók, és jegyzőknek 1 korona; mely összegnek a m. kir. földmiv. minisztérium címére leendő beküldése ellenében megküldetik. * Tenyészló-kerületek. Az 1894. évi törvény cikk kimondotta, hogy az ország tenyészlókerületekre osztassák. Darányi földmivelésügyi miniszter nehogy a tenyészlókerületekkel a lótenyésztés rázkódtatásoknak legyen kitéve, elrendelte, hogy az ország törvényhatóságainak nyilatkozatai, a vármegyei lótenyésztő-bizottságok véleménye s a négy ménteiep parancsnokságának jelentése erről a kérdésről be- kéressék. Az anyag együtt van, hogy azonban a nagyfontosságu ügyben minden irányban tisztáztassék a helyzet, s az érdekelt osztálynak véleménye nyilvánítására alkalom nyujtassék, — Darányi földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy méntelepkerületenként ankétek tartassanak, melyek remélhetőleg a tenyészkerületek fontos kérdésének megoldását fogják eredményezni. Ezek a szaktanácskozások a jövő hónapban kezdődnek. TANÜGY. A népnevelés ügyében. III. — okt. 15. (y.) Rövid hat év telt el azóta, hogy nemzetünk ezeredik évét számlálva ünnepelte meg e földön laktát. Szebbnél-szebb tervek, eszmék, események követték egymást a jubiláris évben, de egy sem volt magasztosabb, mint az országgyűlés ama határozata, hogy ezer népiskola állíttassák fel a millenium emlékére. Ez az esemény lázba hozta az országot, valami megmagyarázhatatlan belső ösztön sugallatából folyólag örült ennek mindenki. — Érezte e hon minden fia, hogy ve- zetőférfiai ennél üdvösebb, szebb dolgot nem művelhettek volna. Ez ismét csak megerősíti azon előbb hangoztatott tételemet, hogy embertársaink szellemi elhaladásának munkálására valami belső ösztön késztet bennünket. Legyenek is üdvözölve e harctér bajnokai, mert ők a legnagyobb jóltevői e nemzetnek, habár valás-erkölcs ellenes iskolákat állítanak is fel némely főhatóság észjárása szerint. Tartozom még egy dolog kima- gyarázásával. Azt mondottam előbb, hogy a vallás tanítás nem kifogástalan a népiskolákban. — Ezt vallom és hangoztatom most is. Mert az nem áll érdekében még a magasabban képzett embernek sem, annál kevésbé a 3—4 évig iskolát látogató földműves fiának, hogy ő azzal teljesen ismerős legyen, mi módon alkudozott Lóth az Úristennek, hogy hajította fejen Dávid Góliátot, — meg hogy hány ágazatra lehet a „Hiszekegyet“ felosztani; ezt tanulja meg az, aki bővebb időt szentelhet a dogmatika vagy az ókori szentirás tanulmányozásának ; de igenis a lélek legtisztább erkölcs tanárának parancsait kell a gyermek leikébe általa megérthető módon, helyes rendszer szerint a mainál nagyobb figyelem és igyekezettel beoltani, nem aprólékossággal, részletezésekkel szétforgácsolni a legfőbbeket, az isten- és emberszeretet parancsainak alapos megértetését 1 Az állam annyira nem vallástalan az ő iskoláiban, hogy éppen ellentétese az egyes, elfogult felekezeti iskoláknak. — Ne tessék félre érteni. Van felekezeti iskola is, mely minden tekintetben fölötte áll egy-egy állami iskolának; de hát nem minden iskolának tanítója elfogulatlan, okos ember ám, azért ha diplomája van is. És nem az egészségeseknek készül az orvosság, de a betegek részére. Nem képzelek valami szebbet, mintha egy ember, ki máskülönben elég értelmes is, kellően tudja mérlegelni embertársának erkölcsi értékét. Már pedig ehez szeretet és értelem, nem elfogulság kell. —Ismerek egy községet, a hol a római kath. úgy kerüli a görögöt, vagy a görög a reformátust, és viszont, mintha nem is egy nemzethez tartozók volnának. Égyszer megtörtént hogy róm. kath. ifjú református vallásu leányt vett feleségül. Olyan zúgás tört ki férfiak és asszonyok közt egyaránt, mintha egy méhkasba égő kéndarabot dobnak. — Hát ez az ember életcélja, rendeltetése, ezt parancsolja valamelyik vallás katekizmusa ? Erre kellett ezen embereket gyermekkorukban megtanítani. Ezért volt a sok hittani óra, hogy jól a lelkűkbe véshessék, hogy hazugság a testvériesség, nem egy Istennek gyermekei vagyunk, de kerülnünk, gúnyolnunk, keserítenünk kell embertársunkat ha más felekezetű! Hát ez-e az igazi krisztusi tan ? Ez-e az alaptétele a keresztény erkölcs tannak? Nem szégyenkezünk-e miatt a Zoroaszter vagy Buddha hivei előtt?! Az állami iskola kizárja az ilyen vélekedésnek a gyermek lelkében való megerősödését. A gyermek megszokja a rendes tanórák alatt azt, hogy egyik szomszédja ref. a másik kath. a harmadik zsidó vallásu. Megszereti, megbecsüli azt egész életére, a kivel együtt nőtt fel. A vallástani órán ha még azt hallja lelkészétől, hogy minden ember testvérünk, akkor nem féltem hogy ebből gyűlölködő, gonosz ember válik. De ridegen kizárni mást szivünkből azért, mert ez más vallásu, ez a legnagyobb gonoszság, a mit ember elkövethet; és aki erre tanítja a gondjaira bizott fogékony lelkű gyermeket, az a lelkész vagy tanító átok a társadalomban, azt ki kell irtani, mint dögvészt terjesztő bacil- lust. Népnevelési A másik ágára a reális tanulmán 'lően, a milag szintén majd rátérek! Addig is örömmel jelzem hogy a kultusz miniszter váraié; óban Bodrog Vécs éí óamutó községekben állami iskoláka lésügyünk téréi <. lépést tettünk éli i nies ügy munkásainak! Közöns Nyilvá A folyó ho • ikéi: : ... t lefolyt kettős 1 ;sas.sági ünnep alkalmából Besseny é Róbert kir. tanácsos, kas-: -kerületi posta- és távin ugazgató, tsabacsűdi Dókus Gyula és kamarás vármegyei fője Ferencz József-real lovagkeresztese Dókus László v rmi '' u Noválc Lajos és Dezső Lajos sárospataki főiskola- - - tanitóképezdei igaz; u > v. tanár s még több m llásu s a közélet pályájá , kitűnő ,-yéniség emlékezett meg sürg ybei levéiileg csekélységünkről, kívánva családunknak boldogság Őrök háláv al telt szívvel, — nagy elfoglaltságom miar dunk köszönet t a . • : kezésekért! Alsó-Berei - kiben, 1902. okt. 15. id. Bereez Károly és neje:- szül. Hegyvárj Mária. A SZERKES ■ ti ' G jv ; r r K. J. Helyben. XDuii. xx iíoiupioun..0iI hölgyek küldtek koszorút Kossuth Lujza ravatalára. y. Helyben. Kérjük idejében a folytatásokat, lehetőleg péntek délig. M. B. Girincs. Alkalomadtán még fogunk foglalkozni az ügygyei s hozzáfűzünk egyes észrevételeket. Sz. Gy. Szerencs. Sorra korül. G. Ilonka Helyben Versecskójót, mivel nem nélkülözi a hangulatot, átjavitva hozzuk. >Tem közölhető. Leányálmok. Kiadó tulajdonos: Éhlert Gyula.
