Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-10-16 / 109. szám

Október 16. ZEMPLßN. 3. oldal. képű atyafi beleunt a folytonos ván­dorlásba, és most a csendőrök üldö­zése elől ide menekült és meghúzódik szülőföldjén, a Ronyva partján. Elha­tározását be is jelentette a rend első őrének, a rendőrkapitánynak, akivel — ha jól sejtjük — állandóan hadi­lábon fog állani. Mikor a becsületes és tisztességes viselet legelemibb sza­bályainak kioktatása után megkérdez­ték Fáraónak közibénk jött ivadékát, kogy hol kivánja kunyhóját felállítani, a szurtos cigány igy felelt: — Kérem alázattal kibontom a ponyvát és a Ronyva mellett állitom fel kastélyomat. Egyben ki is jelentette, hogy télére fára is lesz szüksége, gon­doskodjék erről a város jó-előre. — Legújabb polgártársunktól, ha már eljött s itt akar maradni — amihez különben föltétlenül joga van, — bizonyára senki sem venné rossz né­ven, ha mentői ritkábban mozdulna ki Ronyva-parti kastélyából. — Halálos verekedés. Borcsik Ist­ván és Szatmári Farkas nagyrozvágyi földmivesek a minap valami csekély­ség miatt szóváltásba elegyedtek. A szóváltás hevében Szatmári Borcsi- kot egy tajtékpipával úgy fejbe ütötte, hogy az menten összerogyott s nehány órai kínlódás után meghalt. Szatmá­rit letartóztatták. SZÍNHÁZ. E hó 14-én megnyíltak Thalia ka­pui s Echegaray „Bernardo Montillá“- jával megkezdődött a 20 előadásra terjedő színi szezon, hogy hangulatot és elevenséget lopjon — legalább a szín­házi esték tartamára — a ködös és hi­deg októberi esték nyomott hangula­tába. Örömmel üdvözöljük körünkben a színtársulatot,mely megerősödve mind­járt az első estén megerősített abban a feltevésünkben, hogy korrekt, jól összetanult előadásokra van kilátá­sunk. * Bernardo Montilla. A tévedései­ben is zseniális spanyol szerző, Eche­garay Jósénak e nagyhatású tár­sadalmi színmüvét tűzte ki Komjáthy bemutató előadásul. Maga a darab nélkülözi a szokatlan fordulatokat, inprovisált jeleneteket s talán éppen e közvetlenségénél fogva hat a lé­lekre megindító impresszióval. Minden egyes szó sietteti a darab menetét s az epizód-jelenetek mellőzésének ter­mészetszerű következményeként a cse­lekmény rohamosan halad a kifejlet felé. A kifejlet fizikai megsemmisü­léssel fenyegeti a két egymással szembe állított, erkölcsileg jogosult tényezőt: Montillát és Ricardot s elő­áll a társadalmi problémák gordiusi csomójának egyedüli megoldó eszköze­ként : a kardok pengéje. De az utolsó szavakban érezzük Montilla szavából a darab tulajdonképpeni erkölcsi ta­núságát, hogy a gyalázatot nem a kard­suhintás nyomán felszökkenő vér, de az igazán szerető nő csókjai és köny- nyei mossák le. — Romját Átjátszotta Montilla szerepét. E szerep silhout- tejében emlékeztet Ohnet vasgyáro­sára. Pompázni, csillogni nem tudó, de mélyen érző szív a Montilla szive. Rokonszenvünk kiséri a második fel­vonás végéig, amig el nem követi szer­telen bosszújában a ballépést: s be nem szennyezi Lujzának, Ricardó ne­jének jóhirét, csak azért, mert Ricar- dót gyűlöli. Ez a darab egyedüli hi­bája. A szerző Montilla nagy jelle­méből ezen alig magyarázható tettet, a végkifejletben igyekszik eltüntetni — s miután ez félig-meddig sikerült — ébred fel rokonszenvünk ismét Montilla alakja iránt. Komjáthyról e szerepben csak jót írhatunk. Alakí­tása meggyőző erejű s a harmadik felvonás nagy hatása elsősorban neki köszönhető. Partnere Odry e minden izében intelligens színész a darab minden részletében kifogástalanul ját­szott. A Ricardó lelkében végig menő átalakulásokat megkapó közvetlenség­gel juttatta érvényre, bár szavainak hatását néhol — különösen az első felvonásban Gonzalóval való vitatko- zási jelenetben — a darab kötött ré­szeinek éreztetett trocheusai szintele- nitették. Motiválása azonban kifogás­talan. Az erők között is kimagaslott. Takács Mariska (Ines) és Tóth Ilonka (Lujza) előkelő egyszerűséggel, a da­rab drámaibb jelenetében megkapó erővel játszottak. Bartha I. (Gonzaló), Breznay Anna és Szőke szintén el­fogadhatóan illeszkedtek a darab ke­retébe. Az összevágó előadást közepes ház nézte végig. Csupán a zenekar hiánya volt az oka a közönség fel­vonásközök alatti türelmetlenségének. up. ** A „Katonák.“ Tury Zoltán három felvonásos színművét adták fé­lig telt ház előtt e hó 15 én szerdán. Az előadásról térszűke miatt jövő szá­munk hoz tudósítást. IRODALOM. U.j krajcáros lap. Október hó 15-ike óta „Uj Lap“ címmel egy ki­mondottan keresztény irányú kétfillé- res napilap indult meg Budapesten, melyet már Sátoraljaújhelyben is áru­sítanak. Az uj politikai napilapot, mely egyik párthoz sem tartozik, Mihályfí Ákos dr. főszerkesztése mellettCryürky Ödön dr. szerkeszti. A Balaton írásban és Képben. Keszthelyen, a Balaton metropolisá­ban, a hajdani »Helikon* irodalmi ünnepélyek városában 1—2 két múlva hazafias irányú, érdekes könyv jelenik meg: ,A Balaton írásban és Képben.* Irta Sági János, a Keszthelyi Hírlap szerkesztőtársa, az Uránia Magyar Tu­dományos Színházban színre kerülő Balaton cimü darab szerzője. A dísz­munka 350 oldal s 120 képet tartal­maz. Az előfizetési ára mégis csak 3 kor. Hazánk gyöngyéről, a Balatonról ilyen irányban, ekkora terjedelemben, ennyi képpel könyv még meg nem jelent. A bolti ára 5 korona. Akik a Keszthelyi Hirlapnál már most meg­rendelik, 3 K. 40 fill, beküldése után bér mentve kapják. A „Yasárnapi újság“ október 5-iki száma 31 képpel s a következő tar­talommal jelent meg: »Az uj ország­ház.* (16 képpel az uj parlamenti pa­lota külsejéről és belsejéről) Csányi Károly tói. — »Az akácliget.« Költe­mény. Dalmady Győzőtől. — Regény­tár: »Varga Imre.« Regény. Irta Vér­tesi Arnold. (Goró Lajos rajzaival.) — »Piscsevics orosz tábornok vándorlásai és kalandjai.« Saját elbeszélése. A szláv eredeti után közli: Huszár Imre (képekkel.) — »Méretlen hús Tóthek- nál.« Közönséges falusi eset. Irta Mik­száth Kálmán. — »Rátót« (képekkel.) »Magyar remekírók.« — >A Vörös- marthy-szobor pályatervei.« (II. közle­mény képekkel) — »Zola Emil* (arc­képpel.) — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakk-játék, Képtalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A »Vasárnapi Újság« előfize­tési ára negyedévre négy korona. »Po­litikai Ujdonságok«-kal és »Világkró- niká«-val együtt hat korona. Megren­delhető a Franklin-Társulat kiadóhiva­talában (Budapest, IV., kér. Egyetem­utca 4. sz) Ugyanit megrendelhető a »Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Megemlítjük egyúttal, hogy legújabban Mikszáth Kálmán kitűnő írónk rendes főmunkatársa lett a »Va­sárnapi Ujság«-nak s kizárólag e lapba fogja írni nagybecsű szépirodalmi mű­veit : regényeit, elbeszéléseit, tárca­cikkeit. KÖZGAZDASÁG. * Magyar Mezőgazdasági Közigaz­gatás címen jelent meg a földmive- lésügyi minisztérium kiadásában egy terjedelmes 48 nyomtatott ívre ter­jedő tankönyv, mely egyrészt tan­könyvül szolgál a községi közigazga­tási tanfolyamot végzett halgatóknak, másrészt nélkülözhetlen kézi könyvet pótol a közigazgatási tisztviselőknek és a mezőgazdasággal foglalkozó kö­zönségnek. A könyv ára 2 korona. Lelkészek, tanítók, és jegyzőknek 1 korona; mely összegnek a m. kir. földmiv. minisztérium címére leendő beküldése ellenében megküldetik. * Tenyészló-kerületek. Az 1894. évi törvény cikk kimondotta, hogy az ország tenyészlókerületekre osztassák. Darányi földmivelésügyi miniszter ne­hogy a tenyészlókerületekkel a lóte­nyésztés rázkódtatásoknak legyen ki­téve, elrendelte, hogy az ország tör­vényhatóságainak nyilatkozatai, a vár­megyei lótenyésztő-bizottságok vélemé­nye s a négy ménteiep parancsnoksá­gának jelentése erről a kérdésről be- kéressék. Az anyag együtt van, hogy azonban a nagyfontosságu ügyben minden irányban tisztáztassék a hely­zet, s az érdekelt osztálynak vélemé­nye nyilvánítására alkalom nyujtassék, — Darányi földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy méntelepkerületenként ankétek tartassanak, melyek remélhe­tőleg a tenyészkerületek fontos kérdé­sének megoldását fogják eredményezni. Ezek a szaktanácskozások a jövő hó­napban kezdődnek. TANÜGY. A népnevelés ügyében. III. — okt. 15. (y.) Rövid hat év telt el azóta, hogy nemzetünk ezeredik évét szám­lálva ünnepelte meg e földön laktát. Szebbnél-szebb tervek, eszmék, ese­mények követték egymást a jubiláris évben, de egy sem volt magasztosabb, mint az országgyűlés ama határozata, hogy ezer népiskola állíttassák fel a millenium emlékére. Ez az esemény lázba hozta az országot, valami meg­magyarázhatatlan belső ösztön sugal­latából folyólag örült ennek mindenki. — Érezte e hon minden fia, hogy ve- zetőférfiai ennél üdvösebb, szebb dolgot nem művelhettek volna. Ez ismét csak megerősíti azon előbb hangoztatott té­telemet, hogy embertársaink szellemi elhaladásának munkálására valami belső ösztön késztet bennünket. Legye­nek is üdvözölve e harctér bajnokai, mert ők a legnagyobb jóltevői e nem­zetnek, habár valás-erkölcs ellenes iskolákat állítanak is fel némely fő­hatóság észjárása szerint. Tartozom még egy dolog kima- gyarázásával. Azt mondottam előbb, hogy a vallás tanítás nem kifogásta­lan a népiskolákban. — Ezt vallom és hangoztatom most is. Mert az nem áll érdekében még a magasabban képzett embernek sem, annál kevésbé a 3—4 évig iskolát látogató földmű­ves fiának, hogy ő azzal teljesen is­merős legyen, mi módon alkudozott Lóth az Úristennek, hogy hajította fejen Dávid Góliátot, — meg hogy hány ágazatra lehet a „Hiszekegyet“ felosztani; ezt tanulja meg az, aki bővebb időt szentelhet a dogmatika vagy az ókori szentirás tanulmányo­zásának ; de igenis a lélek legtisz­tább erkölcs tanárának parancsait kell a gyermek leikébe általa megérthető módon, helyes rendszer szerint a mai­nál nagyobb figyelem és igyekezettel beoltani, nem aprólékossággal, rész­letezésekkel szétforgácsolni a legfőb­beket, az isten- és emberszeretet pa­rancsainak alapos megértetését 1 Az állam annyira nem vallásta­lan az ő iskoláiban, hogy éppen el­lentétese az egyes, elfogult felekezeti iskoláknak. — Ne tessék félre érteni. Van felekezeti iskola is, mely minden tekintetben fölötte áll egy-egy állami iskolának; de hát nem minden isko­lának tanítója elfogulatlan, okos em­ber ám, azért ha diplomája van is. És nem az egészségeseknek készül az orvosság, de a betegek részére. Nem képzelek valami szebbet, mintha egy ember, ki máskülönben elég értelmes is, kellően tudja mér­legelni embertársának erkölcsi érté­két. Már pedig ehez szeretet és érte­lem, nem elfogulság kell. —Ismerek egy községet, a hol a római kath. úgy kerüli a görögöt, vagy a görög a reformátust, és viszont, mintha nem is egy nemzethez tartozók vol­nának. Égyszer megtörtént hogy róm. kath. ifjú református vallásu leányt vett feleségül. Olyan zúgás tört ki férfiak és asszonyok közt egyaránt, mintha egy méhkasba égő kéndarabot dobnak. — Hát ez az em­ber életcélja, rendeltetése, ezt paran­csolja valamelyik vallás katekizmusa ? Erre kellett ezen embereket gyermek­korukban megtanítani. Ezért volt a sok hittani óra, hogy jól a lelkűkbe véshessék, hogy hazugság a testvé­riesség, nem egy Istennek gyermekei vagyunk, de kerülnünk, gúnyolnunk, keserítenünk kell embertársunkat ha más felekezetű! Hát ez-e az igazi krisztusi tan ? Ez-e az alaptétele a keresztény erkölcs tannak? Nem szé­gyenkezünk-e miatt a Zoroaszter vagy Buddha hivei előtt?! Az állami iskola kizárja az ilyen vélekedésnek a gyermek lelkében való megerősödését. A gyermek megszokja a rendes tanórák alatt azt, hogy egyik szomszédja ref. a másik kath. a harmadik zsidó vallásu. Megszereti, megbecsüli azt egész életére, a kivel együtt nőtt fel. A vallástani órán ha még azt hallja lelkészétől, hogy min­den ember testvérünk, akkor nem féltem hogy ebből gyűlölködő, gonosz ember válik. De ridegen kizárni mást szivünkből azért, mert ez más vallásu, ez a legnagyobb gonoszság, a mit ember elkövethet; és aki erre tanítja a gondjaira bizott fogékony lelkű gyermeket, az a lelkész vagy tanító átok a társadalomban, azt ki kell irtani, mint dögvészt terjesztő bacil- lust. Népnevelési A másik ágára a reális tanulmán 'lően, a milag szintén majd rátérek! Addig is örömmel jelzem hogy a kultusz mi­niszter váraié; óban Bodrog Vécs éí óamutó községekben állami iskoláka lésügyünk téréi <. lé­pést tettünk éli i nies ügy munkásainak! Közöns Nyilvá A folyó ho • ikéi: : ... t lefolyt kettős 1 ;sas.sági ünnep alkal­mából Besseny é Róbert kir. tanácsos, kas-: -kerületi posta- és távin ugazgató, tsabacsűdi Dókus Gyula és kamarás vármegyei fője Ferencz József-real lovagkeresztese Dókus László v rmi '' u Noválc Lajos és Dezső Lajos sáros­pataki főiskola- - - tanitó­képezdei igaz; u > v. tanár s még több m llásu s a közélet pályájá , kitűnő ,-yéniség em­lékezett meg sürg ybei levéiileg csekélységünkről, kívánva családunk­nak boldogság Őrök háláv al telt szívvel, — nagy elfoglaltságom miar dunk köszönet t a . • : kezésekért! Alsó-Berei - kiben, 1902. okt. 15. id. Bereez Károly és neje:- szül. Hegyvárj Mária. A SZERKES ■ ti ' G jv ; r r K. J. Helyben. XDuii. xx iíoiupioun..0iI hölgyek küldtek koszorút Kossuth Lujza ra­vatalára. y. Helyben. Kérjük idejében a folytatá­sokat, lehetőleg péntek délig. M. B. Girincs. Alkalomadtán még fo­gunk foglalkozni az ügygyei s hozzáfűzünk egyes észrevételeket. Sz. Gy. Szerencs. Sorra korül. G. Ilonka Helyben Versecskójót, mivel nem nélkülözi a hangulatot, átjavitva hozzuk. >Tem közölhető. Leányálmok. Kiadó tulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents