Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-12 / 68. szám

2. oldal.

zemplEn.

Julius 12.

Oly államférfim minőségek nyilatkoznak meg momentuózus beszédeiben, oly jelentékeny erély, tapintat, belátás jellemezte nagyszabású egyházkormányzati tevékenységét s végezetül oly nagystílű diplomáciai adományozottság jelentkezett az egyház és állam között feltorlódó ellentétek kiegyenlítésének főfontosságu munkájában: hogy mindezen előkelő szellemi tulajdonságok az egyházfejedelmi bibor nélkül is közéletünk oszlopemberei díszes sorába iktatták volna Schlauch Lőrincet.

Természetes hát, hogy a váratlan elhunyta nyomán keletkezett gyász és részvét határozottan országos jellegű s a koronától egyházmegyéje legalacsonyabb kunyhójáig kiterjed.

— julius 11.

A sátoraljaújhelyi választókerület

megválasztott szabadelvű képviselőjéhez Dókus Ernőhöz, abból az alkalomból, hogy a kir. Kúria a választás ellen beadott petíciót elutasította, az üdvözletek az ország minden részéről nagy számmal érkeznek. Áz üdvözlők soraiban az elsők közt volt Széli Kálmán miniszterelnök, Darányi Ignác földmive- lésügyi és Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter. A miniszter- elnök ez alkalommal Rátótról a következő távirattal üdvözölte Dókus Ernőt:

Szívből gratulálok. Nagyon örülök.

Széli.

Képviselőválasztás a szobránczi kerületben. Szobránczon a képviselő- választás julius 22-én lesz. Választási elnök: Bánóczy Béla, szavazatszedő küldöttségi elnök: Csehticzky József, helyettesek : Szakái István, Tahy Ábrahám. Á szavazatokat a csendőrségi laktanya mellett fekvő állami iskolában és a körjegyzői hivatalos helyiségben adják le a választók. Á kerülethez 64 község tartozik 3022 választóval. A kerületben két jelölt mérkőzik, Sztáray Sándor gróf, aki zem- plénmegyei birtokos, de birtokainak nagyrésze a szobránczi kerületbe esik és Csuha István szobránczi birtokos. Csuha Istvánt Patay András ajánlálensz meg lelkem előtt tisztes alakoddal, hófehér arcoddal, hófehér hajaddal? ! . . . Ne félj, ne félj, sírban porló édes anyám, hallom a te intő szavadat, látom a te intő újadat, nem hozok szégyent a te szent nevedre . . . alud- hatol, álmodhatol tovább csöndes koporsódban. . . .“

Ilyen gondolatok forrongtak a boldogtalan leány égő agyában, ilyen érzelmek marcangolták szivét. Utoljára pedig a legszörnyűbb, a legrettenetesebb elhatározás érlelődött meg hánykódó lelkében:

„Csak a méregpohár lehet az én megváltóm!“

Elmúlt a következő nap. Sötét, csillagtalan éjszakán ismét fuvolaszó csendül meg az ódon kastély regényes kertjében. Csodálatos fuvolaszó . . . ilyen bús, ily szivettépő, ily lelketrázó dal talán még sohasem zengett, mióta a világ fenn áll. Mintha az emberi szívnek minden búja, minden keserve benne sírna, benne zokogna . . . Egy csöndes őrült fuvo- lázik a méltóságos úr nagy kertjében, a százados hársfa zúgó lombjai alatt. . . . A kastélylakóinak és a falubelieknek önkéntelenül megborzad a szivük, megreszket a lelkűk, könycsor- dúl végig az orcájukon, amint ezt a fuvolaszót hallják. Csak az a halo- vány arcú, csak az a liliom vállu szőke leány nem indul meg, csak ő alszik tovább némán, érzéketlenül az ódón kastélyban, kiterítve hófehér selyemmel bevont, gyöngyvirággal, vadrózsával telehintett ravatalon . ..

Zilahi Tihamér,

sára e hó 2-án léptették föl. Sztáray Sándor gróf pedig e hó 6-án lett fölléptetve Szobráncz-fürdőben, ahol pro- grammbeszédet mondott. Mindkét je- tölt szabadelvüpárti programmot vall és mindkettőnek nagy a pártja. A választási mozgalom nagy arányokat öltött, s a velünk közölt adatok szerint a két jelölt között a küzdelem erős lesz. Ä Szobráncz mellett fekvő községekre a Csuha-párt számit. Ellenben Sztáray Sándor gróf híveit főképp kiterjedt uradalmának községei adják. A választók tekintélyes száma Amerikában van, azután a mezei munka is sok választót fog visz- szatartani, úgy hogy számítás szerint mintegy 2000 választó fogja szavazatát a mérkőzés napján leadni. Csuha István, mint értesítenek, szerdán tartotta programmbeszédét. — A Sztáray Sándor gróf jelölésére cgybegyült nagy értekezletről táviratilag üdvözölték Széli Kálmán miniszterelnököt és a szabadelvű párt elnökét Podmaniczky Frigyes bárót. Podmaniczky az üdvözlő táviratra a következő távirattal válaszolt :

A szabadelvű párt nevében megelégedéssel és őszinte örömmel veszem tudomásul gróf Sztáray Sándor a szabadelvű párt hívének felléptetésé^ az irántam nyilvánított bizalmat megköszönve, arra kérem a szobránczi szabadelvű pártot, hogy összetartás s egyetértés segélyével a szabadelvű zászló győzelmét biztosítsa.

Podmaniczky, pártelnök.

Nagy hűhó semmiért.

— A jegyzői nyugdíj-ügy. —

Glriucs, júl. 10.

Amilyen az ügy, olyan a cim. Nagy füst, semmi tűz.

Á folyó év május 22-ikére hirdetett törvényhatósági közgyűlés előtt, előttünk jegyzők előtt meghordozták ha nem is az ősi véres kardot, de legalább is a debreezeni tűzoltó-diákok néhai nagy botját. Tűz van! baj van! rohanjunk a védelemre, és mi rohantunk nyugdij-ügyünk védelmére. S szerencsénk, hogy e higgadtabb rész elég korán nyugtatott meg bennünket — tűz nemléttéről és hogy nincs veszedelem, mert mi felbőszülve a nagy bot láttára: talán képesek lettünk volna tűz nélkül is sorra beverni, az ártatlan háztetőket.

És most a hivatalos lapban közölt „jegyzői nyugdij-szabályrendelet“ tervezetét olvasva meggyőződhettünk, hogy az egy jó indulatu szakértelemmel készült tervezet, melyben vannak ugyan a jegyzőkre nézve terhes pontok, de egészben véve legkevésbé sem szolgál azon téves feltevésen alapuló gyanúra okot, hogy az a jegyzők iránti ellenszenv hatása alatt készült volna.

De itt is beteljesedett azon megdönthetetlen igazság, hogy nincs az a rósz, melynek jó oldala ne lenne, ha más nem, az okulás. Ezen vaklárma is tanulságul szolgált egyrészről arra, hogy méltányos dolog, ha valakinek jövőjéről intézkedünk megkérdezni azt a valakit, hogy mit szól hozzá? mert az a valaki érzi legjobban, hogy hol és mi fáj; másrészről pedig teljesen meggyőzött bennünket azon reményünk beteljesüléséről, hogy vármegyénk uj vezérében nemcsak a vármegye, de a jegyzői kar is egy igazságos — a valódi, tiszta szabad- elvüség útjáról le nem téríthető főhatóságot nyert.

így jó, igy helyes! Szóljon a jegyzői kar ezen saját életébe vágó ügyhöz ha akar — több szem többet lát — hátha fel fedez benne oly tételeket, melyek érdekét sértik, legyen alkalma ebbeli nézetét az illető faktorok tudomására hozni, s legyen ezeknek alkalma annak helyes vagy helytelen voltát mérlegelni. Szerény nézetem a szabályrendeletre vonatkozólag a következő.

Jó oldalán kezdve a legelső és legfőbb érdeme, hogy ezen szabály- rendelet a már egészen elposványosodott jegyzői nyudij-ügyet van hivatva a feneketlen kátyúból kisegíteni. Egyik kimagasló pontja, hogy belevonja a nyugdij-alapot képező törzsfizetésbe a jegyző által használt földek bérórtékét. Ez teljesen méltányos, mert ahol ily földek nincsenek, ott a jegyzők készpénz fizetései mindenesetre nagyobbak, s igy nyugdíjazás esetén amazok ezekkel szemben a jelenleg érvényben levő szabályrendelet szerint meg vannak érdekükben rövidítve.

Örömmel üdvözöljük azon újítást, mely a régi, egy Ízben már folyamatba volt — de eltörölt — jövedelmet állítja vissza, melylyel a községek az alaphoz járulnak. Itt azonban nem tartom igazságosnak az egyenlő megadóztatást; mert mért fizessen csak annyit az a jegyzőség, melynek jegyzője 2000—2400 korona fizetést húz, mint a kissebb fizetésű jegyzőség?

Fizessen minden jegyzőség 5%-ot a 800 koronán felüli fizetés után még a 40 koronán felül.

A percent üzletéből én a jegyzők által fizetendő 5%-ot túlterhesnek találom. Semmiféle állásnál nem tudok rá esetet ily magas percentre. Igaz ugyan, hogy a szabályrendeletkészitő előtt azon magas cél lebegett, hogy a nyugdíj-alaptőke felszaporodjék egy oly tekintélyes összegre, mely biztosítja az alapot a mostanihoz hasonló válságos állapottal; de méltányos-e, hogy a most szolgálatban álló jegyzők biztosítsák a jövő nemzedék jövőjét, kiknek lehet, hogy alig fog kelleni fizetni 2°/»-ot.

Nézetem szerint költségvetés készítendő minden évre a nyugdijszük- ségletről, melynek egyik tétele a törzstőke szaporulatáról is gondoskodna — és csak annyi %-nyi vettessék ki minden évben, amennyi a fedezetre szükséges. Megtörténhet ugyan, hogy az igy mutatkozó per- centszükséglet magasabb lesz 5°/o-nál. De legalább a mostaniak nyugdija is biztosítva lenne ezáltal, anélkül, hogy a törzstőke csonkulna.

A szabályrendelet visszamenő intézkedései — a segédjegyzőkre vonatkozót kivéve — teljesen törlendők ezek amily előnyösek az alapra oly hátrányosak az egyénekre.

Ezen átmeneti kornak jegyzőire tarthatatlan pont a nyugdijképesség.

A kor miért 70 év? Ha a mostani ifjú 24 éves korába jegyzővé lett 64 éves korában egészen nyugdij képes lett.

Az 1871-ik év előtt szolgált jegyzőknek pedig ha már betöltötték is a 40 évi szelgálatot 70 évesnek kell lenni, hogy egész nyugdij képes legyen. 70 éves nyugalom ... I De hol? a sírban. Mi jegyzők nem igen szoktunk hetvenkedni. 40 évi szolgálat jegyzői irodába!! még az 1871-ik évek óta tartó szolgálaton felül!! akkor már nyugodhat, de hol? ott ahol a 70 éves agg.

A most életben lévő szabályrendelet humánusabb. Ott az 1871 ik év előtt szolgálatban volt jegyzőktől 35 évi szolgálat, az összes jegyzőktől pedig 65 év kívántatik : maradnánk a réginél.

Még egy pont, mely valószínűleg feledékenységből maradt ki, mely leginkább szolgált félremagyarázásokra. A tekintetes vármegye által fizetendő — törvénybatóságilag megszavazott, miniszteri jóváhagyást nyert 4000 korona évenkénti hozzájárulás a hátrálékos összeggel.

De ezen feledékenységet — bízunk a fentemlitett igazságosságban, hogy elintézést fog nyerni a végleges megállapodásnál.

Ezek volnának nézeteim; ha a tényezők valamit megszivelhetnek belőle, kárpótolva volnék azon aggodal’ lomért, hogy a Zemplén tisztelt olvasóit ezen, kartársaim kritikája alá bocsátott cikkemmel talán egy sokkal érdekesebb hasábtól fosztottam meg.

Marikovszky Bertalan.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

A közigazgatási bizottság ülése.

— Saját tudósítónktól. —

Sátoraljaújhely, jul. 11.

Zemplénvármegye közigatási bizottsága e hó tizedikén csütörtökön reggeli 9 órától délutáni 1 óráig Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett tartotta rendes havi ülését.

Az alispán havi jelentéséből, melyet az alispánnak törvény szerinti helyettese Dókus Gyula főjegyző terjesztett elő, örömmel vett tudomást a bizottság arról, hogy a törvényhatósági útadónak az 1901. és 1902. évekre tiz-tiz százalékkal alkalmazásba venni rendelt adókulcsot főispánunk személyes és ismételt közbenjárásai következtében nyolc-nyolc százalékos adókulcscsal engedte alkalmazásba venni a kereskedelemügyi kir. miniszter. A főispánnak az adózó közönség érdekében tett ebbeli sikeres fáradozásáért tisztelettel mondott köszönetét a közigazgatási bizottság.

— Amerikába kivándorolt vármegyénkből a f. év junius havában 204 egyén, visszajött 171 és igy a fogyás 93 a lélekszámban. — Galicziából való 27 lengyel zsidót utasított vissza a járási hatóság vármegyénk területéről a múlt hó folyamán. A csendőrség vissza toloncolta őket, mert tisztességes megélhetés módjukat igazolni nem tudták.

Somossy Andor kir. ügyész jelenti, hogy a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék fogházában 244 volt a júniusi rablétszám, s abban az elitéit rabok 255, kik közül 163-at foglalkoztatnak szőlőmunkálással. A kir. ügyész indítványára felirt a bizottság az igazságügyminiszterhez, hogy a nagyváradi és a temesvári főügyészi kerületekből legyen szives legalább is 80 főnyi rabmunkást küldeni Ujhelybe, hogy a szőlősgazdák részéről a fogházfelü- gyelőségnéi előjegyeztetett keresletet ki lehessen elégíteni.

Nemthy József árvaszéki elnök jelenti, hogy a vármegyei árvaszók- nél elintéztek az előadók junius hó folyamán 2399 ügydarabot, a hátrálék 406. Ujhely város árvaszékénél elintézést nyert a múlt hónapban 220 ügydarab, hátrálék 14.

Felvidékünk ínségesei körében a múlt hó folyamán 613 kézi és 75 igás erő foglalkoztatott közmunkával.

A részükre küldött 50,000 K. államsegélyből kifizettetett részükre a múlt hónapban 1770 korona kereseti összeg.

Hönsch Dezső kir. főmérnök jelentése szerint vármegyénk egész területén úgy az állami, mint a törvényhatósági közutak jó karban vannak. A koskóczi vámos-hid helyreállítását egy-két hét alatt már befejezik. Széphalom mellett a 17. számú, Sztrop- kó és Havaj közt a 7. számú hidak építése folyamatban van. A butkai Dusa-hidtól Deregnyő községig és Deregnyő községben engedélyezett közutszakasz-épitést már befejezték.

Löcherer Lőrinc t. főorvos jelenti, hogy az emberegészség állapota vármegyénkben annyiból nem volt kifogástalan a múlt hó folyamán, hogy hökhorut (szamárköhögés) 106 esetben lépett fel járványszerüen.

Sátoraljaújhely város választói névjegyzéke felebbezés révén a közig, bizottság elé kerülvén tárgyalta ezt az ügyet a vármegyei ügyész véleménye alapján és az igazoló választmány részéről egybeállitott szóban levő névjegyzéket, a felebbezés eluta- > sitásával, változatlanul jóváhagyta.

Beregszászy István kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a június folyamán meglátogatott iskolák szellemi állapotára nézve a bodrog-kisfaludi iskola kitűnő, a lazonyi és dénes- falusi iskolákban az eredmény jeles.

— Hasonlóképp kitűnő az eredmény a battyáni és a terebesi kisdedóvókban is. Az agárdi magán elemi iskolában az eredmény jeles. Igen nagy haladás volt észlelhető a sárospataki tanítóképzőnél,