Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-10-11 / 107. szám

Október 11. ZEMPLÉN. 5. oldal 16-án Alexandre Bisson és Berr D’ Turique vígjáték a a „Nevezetes kas­tély“ Heltai Jenő fordításában. Szereposztások. Bizonynyal ér­dekelni fogja színházlátogató közön­ségünket a Komjáthy-társulat három bemutató előadásának szereposztása s az, hogy kik, melyik darabban mu­tatkoznak ibe a közönségnek. A „Bernardo Montilla“ szereposztása a következő : Don Bernardo Montilla — Komjáthy; Ines — Takács Ma­riska ; Don Ricardó — Odry; Lujza — Tóth Ilonka; Julia — Breznay Anna; Gonzaló — Bartha 1. — A „Katonákéban: Udvardy Ferenc — Bartha L; Udvardy Pál — Komjáthy ; Pető Bálint — Vágó Béla (ki közön­ségünknek ez alkalommal mutatkozik be); Zsuzsanna — Breznay Anna; An­na — Tóth Ilonka ; Klára — Berlányi Wanda. — A „Nevezetes kastély“- ban: Caude Borrois — Komjáthy; Gaston — Odry ; Colombin — Vágó ; Cabriac — Nagy; Ludovic — Szőke ; játszanak még Takács Mariska ; Ber­lányi Wanda; Breznay Anna. IRODALOM. Jussak eszedbe. Ha majd örülni fogsz S kacagni boldogan : S körülrajonganak A kacagok sokan : Ha csillogónak látod Az életet talán, Akkor: — bolond e kérés, De ne gondolj reám . . .! — Hanem csendes este Ha egy csillag szalad Le a kéklő egen, S te elsírod magad: Ha majd köny lopódzik Éjsötét szemedbe: Akkor rózsaszálom Hadd jussak majd eszedbe... írj. j. j. A Kazinczy-kör első házi estélye. Á Zemplénvármegyei Kazinczy-kör október hó 18-ikán este 6 órakor a vármegyeház nagytermében tartja első házi estélyét, amelyre az összes tagok hivatalosak. A változatos műsorral ellátott háziestélyen, mint vendég, Tarnay Alajos hírneves budapesti ze­neszerző és zongora-művész is részt fog venni. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1902. évi, egyszersmind a VIII. évfo­lyamnak októberi füzete a követ­kező tartalommal jelent meg: 1. Nép- és helyrajzi viszonyok a Krajnyán 1413-ban. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén vármegye történeti föld­rajza. (XLVHI.) (Barkó és vára.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén vár­megye politikai és helyrajzi ösmerte- tése. (79. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zem­plén vármegyéről. (79. folyt.) Latin­ból : Dongó Gy. Géza, — 5. Babo- csay Izsák naplója. (29. folyt) és vége.) Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (72. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Bodrog-Keresztur város régi törvényei. (6. folyt). Közli: Becske Bálint. — 8. Olasz-Liszka Diáriomából. (III.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 9. Levelesláda. Anjoukori örökvallás-levelek. (IX—XI.) Közli: Dongó Gy. Géza. —10. Deregnyei Da- róczy Ferenc végrendelete. (5. folyt.) Közli: Péter Mihály. — 11. A Rá- kóczi-féle adománylevelekből. (XX- YIII)—XXIX.) Közli: Karsa Ferenc. — 12. A ref. egyházlátogatások jegyző­könyveiből. (IV.) Közli; Dongó Gy. Géza. — 13. Irodalom. A napfajok demográfiája Zemplénben. (Könyvis­mertetés.) Irta: — ó. — 14. Tárca. Somlyai Báthory Zsófia. (2.) folyt, és vége), Irta: Csengery József. — 15. A szerkesztő postája. — A havon- k'nt 2 ivén megjelerő „Adalékok“ elő­fizetése egész évre (12 füzetre) csak 6 K. — Melegen ajánljuk minden­kinek, akit vármegyénk viszontag­ságos története érdekel; főképp pe­dig ajánljuk a vármegyebeli közsé­gek ügyeimébe, mivelhogy ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyv­táblákkal még szolgálhatunk. — Ezeknek az ára 1 kor. 80 fillér, pós- ai* küldéssel: 1 kor. 90 fillér. Egy remekmű ingyen. Páratlan fényes meglepetésben fogja részesíteni a Független Magyarország, a függet­lenségi és 48 as pártnak ez a kitünően szerkesztett közlönye, olvasóit kará­csony alkalmából. A Független Ma­gyarország előfizetői, azok is, akik csak egy hónapra fizetnek elő, ingyen kapják meg a Független Magyarország Kossuth-naptárát, Ez a mű 30 ív, tehát mintegy 5Ö0 oldal terjedelemben fog megjelenni, pompás kiállításban, gazdag tartalommal, szebbnél-szebb képekkel, A Független Magyarország Kossuth- naptára egy egész regényt, valamint igen sok hasznos tudnivalót fog tar­talmazni. A mű bolti ára 3 frt. lesz. A naptárt megkapja mindenki, aki leg­később december 1-ig előfizet a Füg­getlen Magyarországra, melynek kiadó- hivatala Budapesten, IV., Váczi-utca 81. sz. alatt van. Előfizetési ár egész évre 14 frt., félévre 7 frt., negyedévre 3 frt. 50, egy hóra 1 frt. 20 kr. TANÜGY. A népnevelés ügyében. I. 1902 okt. 8. (y.) Intelligens emberek társasá­gában nevetségessé tenné magát ma bárki, ha földünk geológiai életidejét pl. a történelmi időszámítás arányá­ban vitatná. — Nem sokban külöm- böznók az ilyen ember a v—i kupak­tanács tagjaitól, kik ordítva rohanták meg egyik szomszéd városunk nagy papját, hogy „kergesse el a tanítóju­kat, mert az boszorkányságot ver a gyerekek fejébe: azt tanítván hogy a föld forog! pedig a biró sógor kutjá- ból sem ömlött ki a viz, se a másé­ból. Az emberiség kezdettől fogva egy ideál elérésére törekedet. Nem­csak láthatatlan, de elmével is íelér- hetlen magasztos valami az, ami után őseink épp úgy epedtek, vágytak, mint vágyunk mi, s fognak még utó­daink is pár évszázadon át; mert a céltól még messze vagyunk. Ez a ma­gasztos ideál a tökéletesedés. Az em­ber önkénytelenül érzi lelkében, hogy hasonlóvá kell lennie ahoz a magasz­tos fogalomhoz, kitől létét, eredetét vette, aki láthatatlan bár, de mérhet- len bölcsességével kormányoz, terem­tett és fentart mindeneket. Olyannyira át van hatva a művelt ember lelke az istenség fogalmától s ennek nagysága, hatalma előtt mentői műveltebb, annál mélyebben és iga- zabb tisztelettel hajtja meg fejét, — hogy ez az érzés folyton ösztönzi a gondolkozó elemeket arra: miszerint szellemileg alacsonyabb fokon álló em­bertársaik kiművelésére, tökéletesebbé s értelmesebbé, világosabban látókká tételére mindent elkövessenek. Dacára, hogy egoisztikus vélekedésünkben sze­retünk mindenkit rosznak tartani, — mégis olyan az ember gondolkozási és cselekvési módja, hogy szánja a nálá­nál szegényebbet, könyörül az elha­gyotton, fölemeli a gyengét. Ez az el­járása az emberiségnek áll úgy az anyagi, a reális, mint a szellemi, a pszihológiai élét terén. Ebből az iniciativából indul ki törekvésünk is; a népnevelós fejlesz­tése iránti buzgólkodás ide vezet gyö­kerében. Hogy a népnevelésügy terén a legutóbbi évszázad alatt több ered­mény vivatott ki, mint előzőleg évez­redek alatt, az csak előlirt tételeimet erősiti meg; mert minden nemű ha­ladást tekintve az emberiség törté­netében, a XIX. század bámulatra méltó lépéseket tett a tökéletesbülés felé, — tehát mert haladt szellemileg, nemesedett lelkileg is; és közelebb jutott egy nagy lépéssel lelke ide­áljához. Nem hiszem, hogy volna olvasóim közt valaki, aki bizonyos jól eső érzést ne találna emlékei között, mely valami nemes, jó tett elkövetése után töltötte el lelkét. Szinte nőni érzi magát az ember egy olyan tény tu­datában, melylyel embertársán segí­tett, azt esetleg nagy bajtól, kártól, veszélytől mentette meg. Könnyű már­most megmagyarázni, miért vannak oly lánglelkü apostolai a szellemi fejlődésnek s különösen a népneve­lésnek, s hogy miért halad ez oly roha­mos léptekkel napjainkban előre. Hi­szen a tökéletesség magasabb fokán áiló egyén, lelke nemességétől ösztö­nözve, nem képes addig nyugodni, mig saját tiszta, magasabb gondolko­zás módjának hacsak részecskéjét is át nem plántálta az elmaradottabb, a műveletlenebb ember leikébe. Ez olyan valami delejes érzés, amely vonz,, ápol, hat, alkot, gyarapit. Életem legszebb órái közzé azo­kat számlálom, amelyekben alkal­mam volt tudatlanabbakat bizonyos dolgok felől felvilágosítani, — kétke­dőket a józan ész és haladó tudomány erejével meggyőzni, — és .. . nagyok­tól, tudományosan képzett főktől ma­gasabb ismeretkörü tételek feleit vi­tát folytatni. A lélek egy magasra törő ösz­töne adja tehát az impulzust ahoz, hogy tudatlanokat tanítsunk, a mo­dern reális tudomány fényével vilá­gítsunk a babonás és elmaradott gon­dolkozásunk előtt. Fölemeljük őket oda, hová mi már eljutottunk, töké­letesítjük egymást, mert mindnyájan tökéletességre törekszünk. Ez az em­beri lélek végcélja, egyedüli rendel­tetése. = Kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Koródyné Sze- gedy Gizella aranyos-maróthi el. isk. tanítónőt a sátoraljaújhelyi elemi is­kolához tanítónőnek kinevezte. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A kamarák. — okt. 10. A kereskedők és iparosok pana­szától visszhangzik az ország. Keres­kedelem nincs, az ipar pang. Alig tudják emlékezeteikben tartani a leg­különbözőbb címeken reájok nehezedő terheket. A magyar kereskedő és iparos középosztály és a kiskereskedő és kisiparos napról napra súlyosabb gonddal hajtja fejét pihenőre: honnét vegye másnap a legszükségesebbet, sokszor a mindennapi kenyerét, ház­bérét, kereseti (?) adót, személyzetének fizetését. — Beteg, nagy beteg ma kereskedelmünk és iparunk és bár­merre fordulunk, nem hallunk mást, — mint panaszt, keserű panaszt, hogy bent vagyunk a nehéz, súlyos idők kellő közepén és még csak remény sem int, hogy a helyzet meg fog ja­vulni. Vájjon történik-e valami ezen tarthatatlan helyzet javítása érdekében ? Föladatuk magaslatán állanak-e a ke­reskedelem és ipar védelmére alkotott kereskedelmi és iparkamarák ? Van-e működésüknek valamely kézzel fogható örvendetes eredménye, mely a keres­kedők és iparosok szomorú helyzeté­nek tényleges javítására vezet. A ka­marák mai bürokratikus szervezetöknél fogva produktiv tevékenységet nehezen fejthetnek ki és az azokban elhangzott szakvélemények túlnyomó részben meg- hallgattatás nélkül hangzanak el és miben sem járulhatnak ahoz, hogy uj életet öntsenek a vérszegény ma­gyar kereskedelembe és iparba. Merő ellentétét képezik az ország gazdasági egyesületeinek, melyek egészen más természetű szervezetekkel bírnak, mely sokkal egyszerűbb külsőleg, de belül annál pezsgőbb ott az élet és a ma­gyar gazdáknak ezen országban domi náló helyzetetjjteremtctt, mig a keres­kedelmi és ipari osztálynak az anyagi gondok fölszaporodása mellett azt is észlelnie kell, hogy messze mögötte maradt tekintélyben is a földbirtokos osztály mellett, mely a kereskedelem megkárosításával és háttérbe szorításá­val csodálatos, szinte félelmetes ered­ményeket ért el és útját egyengette az agrár törekvéseknek, a fogyasztónak a termelővel való közvetlen érintkezését mozditva elő, mig a kereskedő és ipa­ros, tehát a föntartó elem magára ha­gyatva téníereg és a mikor felemeli panaszos jajszavát, szemben találja magával az összetartó, erősen szervezett agrár tábort, melyről el kell minden­kinek ismernie, hogy mit akar és ezen akaratának érvényt is tud szerezni. A szemlélő érdekes megfigyelést tehetett, mint folyt a viaskodás a leg­utóbbi hetekben. Amig azonban az erő érzetében vagdaloztak jobbra-balra, hogy elfoglalják még azt az utolsó hadállást is, mely a mostoha viszonyok közepette a kereskedelemnek és ipar­nak megmaradt, addig a kereskedelmi világ tanácskozásáról távol maradt még a kereskedelmi világ nagyobb része is, mintha minden rendben volna. A kereskedelmi és ipari világ helyzete folyton rosszabbodik és sú­lyosabb lesz és az érdekeik védelmére szervezett kereskedelmi és iparkamarák ezt tétlenül kénytelenek nézni. Nem segíthetnek a bajokon. így elérkezett immár annak ideje, hogy sürgősen refor­máljuk a kereskedemi és iparkamará­kat. Ne legyenek azok hivatalok, csupán véleményező fórumok, hanem aktiv testületek széles tevékenységi körrel, melyektől az eddiginél jóval nagyobb tevékenységet várhatunk. Legyenek a kamarák űterei a kerület kereskedelmé­nek és iparának, a melyek megérzik a bajt és orvosolni tudják, amihez ma nincsen hatalmuk, de enélkül ered­ményeket felmutatni képesek nem lesznek. N—ó. A SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETE. A. Helybon P. C Philips egyik jeles angol elbeszélő irta. Marquis Géza fordításában olvashatja. I. D. Helyben. Csillag ragyogvány sugára Oldozd fel szivemet, Legyen a napnak éjszakája, Ha nem szeret engemet. Nem Ígérhetünk semmit. De — kérjük — száll­jon magába. K. Béla Homonna B. Harkányi „Carrascó“- ja 1901-ben nyert a bécsi derbyn. Nem közölhető : Achilles. Kiadó tulajdonos: Éhlart Gyula. HIRDETÉSEK Van szerencsém a n. é. hölgyközönség b. tudomására hozni, miszerint a budapesti ta­nulmány utamról, hol a női divat ághoz tartozó szabászatban és izlésteljes ruhák varrásában teljes kiképeztetésemet nyertem, haza érkezve, önálló szahá- szati és ruha varroda termet nyitottam. Ezen a téren nyert bő ta­pasztalataim reményleni engedik azt, hogy a női divat legkénye­sebb igényeinek, melyek a bpesti, bécsi, valamint a párizsi divat­lapokban megjelennek, elvállal­hatom. Magamat a nagyérdemű hölgyközönség kegyes pártfogá­sába ajanlva Autal Gryuláné, szabászati és női ruha varroda terme, Kazinezy-utcza 657. sz. Szabászat tanításra hölgyek fel­vétetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents