Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-30 / 102. szám

Szép emb ter 30. ZEMPLÉN. 3. oldal. ban és dalban keres vigaszt és igyek- | szik feledni a civil-élet örömeit. Az önkéntesek legnagyobb része már ma elhagyta városunkat, mig a hdsereg többi legifjabb katonái október 5-én távoznak Sátoraljaújhelyből. — Egyházmegyei liir. Á kassai egyházmegye püspöke Szedlacsek Constantin tállyai róm. kath. segéd­lelkészt hason minőségben Bodókő- váraljára áthelyezte. — Kossuth-ünnepröl ad jelentést a következő tudósitásunk : Erdő-Hor­vátiban az ev. ref. hitközség és a ref. iskola növendékei Kossuth Lajos szü­letésének századik évfordulóját haza­fias kegyelettel ünnepelte meg. A ref. hitközség e hó huszonegyedikén dél­előtt a ref. templomban tartott isteni­tisztelettel ünnepelte a nagy nap em­lékét. Hol a ref. énekkar alkalmi éneke után Sallay Sándor ref. lel­kész magas szárnyalásu imát és gyö­nyörű hazafias izü ünnepi beszédet mondott. Úgy a beszéd, mint az al­kalmi ima nagy hatással volt a hí­vekre. A templomban szép számú és más vallásu hallgatók is voltak. Az énekkar Himnusz éneke után az ün­nepély bevégződött. — Az iskolai ünnepély szept. 28-án tartatott meg a ref. iskola feldíszített termében. Egy magas emelvényen virágok között volt Kossuth két kisebbszerü szobra és a falon függött zászlók közt Kossuth Lajos arcképe. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődött; az iskola zsúfo­lásig megtelt ünneplő közönséggel, még az udvar is telve volt hallgató­sággal. Az iskolai növendékek éne­kelték a Szózatot, Sallay Sándor isk. széki elnök ünnepi megnyitó beszéde után Oaál Endre tartotta az ünnepi beszédet s ezzel kapcsolatosan alkalmi felolvasást is Kossuth Lajosról és a 48-iki eseményekről. Úgy a beszédet, mint a felolvasást lelkesen megélje­nezte a hazafias közönség. Az iskolai növendékek alkalmi költeményeket szavaltak, szépen sikerült úgy a sza­valás, mint a növendékek alkalmi éneke. Különösen nagy hatást tett Papp Zoltán orsz. képv. Kossuth Him­nuszának eléneklése és Mák kai Matild Kossuth Lajos sírja c. szavalata. El­nök köszönetét mondva a tanítónak a magyar ünneplő közönség nevében a szép és felejthetetlen emlékű ün­nep rendezéséért és a hallgatóságnak a megjelenésért. A Himnusz éneklése zárta be az ünnepélyt. — Halálozások. Id. Karvázy Pál, Szabadka szab. kir. város nyugalma­zott tb. főmérnöke, Hönsch Dezső kir. főmérnöknek, az államépitészeti hi­vatal főnökének apósa — mint rész­véttel értesülünk — folyó hó 28-án 78 éves korában Sátoraljaújhelyben elhunyt. A családot ért gyászesetet a következő jelentés tudatja: Alulírot­tak mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett jó atyjok, nagy apjok és ipájok id. Karvázy Pál Szabadka szab. kir. város nyugalmazott tb. főmérnöke, életének 78-ik évében folyó hó 28-án esti 6 órakor a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. Lelke üdvéért az engesztelő sz. mise októ­ber hó 1-én 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni s hült teteme folyó hó 30-áu fog délután fél 4 óra­kor a helybeli köztemetőben örök nyugalomra tétetni. Legyen áldott az Ur neve. Örök béke s övéi emléke viraszszona drága halott hamva fe­lett. Sátoraljaújhely, 1902. szeptember hó 28-án. Hönsch Dezsőné sz. Karvázy Ilona, ifjabb Karvázy Pál, gyerme­kei; Hönsch Ilonka, Hönsch Mariska, Hönsch Dezső, Hönsch.Gyula, Kar­vázy Jolánka, unokái. Özv. Karvázy Józsefné szül. Frey Jolán, menye. Hönsch Dezső, veje. — A temetés ma délután ment végbe a helybeli köztemetőben a család, rokonok és nagyszámú ismerősök jelenlétében. — Özv. Wieden Károlynó szül. Woj- cicky Terézia folyó hó 29-én, életé­nek 76-ik évében hosszas szenvedés után Sátoraljaújhelyben meghlat. Az elhunytban Wieden Ede rendőrségi írnok édes anyját gyászolja. Teme­tése október 1-én délután 4 órakor | lesz. — Esküvő. Vájsz Géza derecs­kéi fűszerkereskedő e hó 28-án eskü­dött örök hűséget Sátoraljaújhelyben Schleisz Mariskának, Schleisz Ferenc bodnár-iparos leányának. — A novemberi csillaghullás. A novemberi csillaghullás katonáéknál az idén, mint a hadügyminisztérium­ból kiszivárgott híresztelések jelentik, sokkal több tisztnek hozza majd meg a várva-várt előléptetést, mintsem azt a rendes körülmények közt várni le­hetett. — Táborszernagygyá ugyan ez alkalommal senkit sem fognak előléptetni, ellenben altábornagygyá 10 vezérőrnagyot és vezérőrnagygyá 19 ezredest fognak kinevezni, ami különben megfelel a normális előlép­tetési aránynak. — Szokatlanul nagy lesz az előléptetett törzstisztek száma a tábori tüzérségnél, mely az uj szer­vezés következtében hegyi és tarack­osztagokra oszlik. Hadnagyi rangot kapnak a mull évben levizsgázott összes tiszthelyettesek. A hadbírói és katonaorvosi karban szintén előnyö­sek lesznek az idén az előléptetések. — Tiszti vizsgák. A múlt héten fejezték be Kassán a tiszti vizsgála­tikat. A Sátoraljaújhelyben állomásozó honvédzászlóaljhoz beosztott öt önkén­tes, névszerint Farkas Andor, Fehér Barna, Mártha Gyula, Princz Antal és Tóth Alajos, valamennyien letették a tiszti vizsgát. Mindannyian őrmes­teri rangban tértek vissza a zászló­aljhoz. — Szarvasbőgés. A homonnai já­rás erdőségeiben mostanában több főúr tartózkodik. Ilyenkor nyernek főuraink a vadászat nemes élvezeté­ben kárpótlást azokért a mesés, nagy összegekért, melyeket az egyes va­dászterületekért fizetnek. Tudtunkkal gróf Andrássy Géza eddig 3 darab szarvast lőtt Nagy-Kemenczén, gróf Sigray Palotán, gróf Andrássy Sán­dor Ulicson, gr. Fábric Agyidóczon két-két darab szarvast lőttek. Homon- nától egy rövid kilométernyire Udva felé hallani azokat a sajátságos han­gokat, melyek lázba ejtik a gyakor­lottabb Nimródokat is. — Mailáth József gróf karádi birtokán az elmúlt hét hétfőjétől szer­dáig szépen sikerült fogolyvadászatot rendezett, amelyen rószvettek a házi­gazdán kívül ’Sennyey Béla báró, Orosz György aranykulcsos, Szilágyi Béla. Kossuth János dr., Kazik István és Csiba György uradalmi erdész. Esett: 170 fogoly. — Levéltöredékek. „Kedves Apám 1 Küldjél három forintot! A tanár ur azt mondta, hogy szamár, a tántim meg azt, hogy csirkefogó vagyok. Máskü­lönben jól vagyok és maradok szerető fiad: B. Laczika III. b. oszt. tan.“ „Kedves Fiam 1 Ha te jól érzed ma­gadat, úgy mi is jól érezzük magun­kat. Itt küldök egy ócska kabátot, csináltass magadnak belőle újat. Egy­szersmind tudtomon kívül küld anyád három forintot, bánj vele takarékosan. Különben szamár vagy, én pedig ma­radok a te apád: L. B. Zs.“ — Öngyilkossági kísérlet. Kiss Mária sárospataki szakácsnő vízben feloldott kékkövet ivott. Az életunt nő a méregtől rosszul lett, ami meg­mentette a biztos haláltól. Rosszullé- tét a háziak észrevették és nyomban orvosért siettek, aki a lánynak ellen­szert adott be és igy megmentette az életnek. — Személyszállító vonatok a kas­sai hetivásárokra. A magyar királyi államvasutak összes vonalain az ez év október l-étől a téli menetrend lép életbe. E szerint a Sátoraljaújhely —legenyemihályi—kassai vonalokon Sátoraljaújhelytől Kassáig a kassai hetivásárok napjain, vagyis minden szerdán és szombaton egy tehervona- tot személyszállításra rendeznek be, mely Sátoraljaújhelyről reggel 3 óra 47 perckor indul és Kassára reggel 7 óra 50 perckor érkezik. — Ez az uj vonat kétségkívül nagyban előfogja mozdítani Kassa város heti piacá­nak forgalmát. — Szilágyi és Diskant miskolczi | gépgyáros cég borsajtóinak hirdeté­sére felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég által feltalált és készített „Kincsem“ és „Hegyalja“ borsajtók a melyeknél a régi világ fából készített, prése geni- álisan egyesítve van a modern tech­nika vívmányaival. A sajtó felső része aczél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must-sehol sem érint­kezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, izét, zamat­ját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb da­rabokban is könnyen ki lehet venni. A cég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. Processus vermiformis. Szepes-Toplicz, 1902. aug. 1. Önök most talán azt hiszik, hogy itt — e hasábokban latin nyelvre akarom önöket tanítani, avagy, mint a sorok tartalma mutogatja, belgyógyá­szati tantételre, sebészeti experimen­tumra, haladópárti találmányra. Eszem ágában sincs. Politikai lapokban ily virtuozitásnak nincs helye. Ma­gam is belátom, hogy jobb lett volna a históriának ép oly címet adni, mint azt a francia szerzők teszik, kik uj, modern betegségről beszélnek és ve­zércikkeznek — a la siécle — comme il fautl Mert tetszik tudni, a világ oly annyira haladt már, hogy még az orvos-, sebész-, általában termé­szettudományokba is csempészik bele a politikát, a napi sajtó hangulatát, extrén nagylelkűségét, jószívűségét! Azonban mindig csak a külföldi saj­tót tessék gondolni, mi magyarok, sokkal szerényebbek vagyunk, ami­hez nem értünk, abba nem ütjük bele orrunkat, tudomány helyett petíciók­kal foglalkozunk, pedig igazán nem érdemes. A politika olyan háládatlan terület, melyen épenséggel dicsőség­teljesen lehet éhen halni. No de messzire kalandoztam már el. Orvosi jelszót tűztem ki, foglal­kozni akarok tehát doktori vélemé­nyekkel és pedig kifejtem oly szak­szerűig, hogy aztán ne legyen ám kedve egyhamar senkinek, engem con- vagy inzultálni. A franciák t. i. oly sarcasmussal fogadnak minden újabb hódítást tudomány, művészet, gépészet, hadászat, hidászat, szépé- szet, festészet, éneklészet, faragászat terén, hogy a legkomolyabb gondolat, vagy cselekedet is nyomorékká lesz, mihelyt francia levegő érinti, francia földre lép a hypothesis alakjába haj­tatott ellenálhatatlan, de meg nem tartható, frissen fejt elmélet. Most az angol király betegsége alkalmából is megdöntik, majd újra építik, tikkasztják, betömik ama hi­ányokat, melyeket az orvostudo­mány ily alkalommal felmutat. És a midőn nem lehet biztos diagnózist csinálni, mindjárt ott lebeg az állandó phrázis: divatos betegség! így bán­tak el a diphteríával, igy a veszett­séggel, melynek pedig a nagy párisi Pasteur volt a zabolázója, igy az influenzával, náthával, igy bánnak most ama kis féregszerü nyulvány- nyal, mely ott székel a jobb lágyék- tájban mintegy oly függeléke a vak­bélnek, melynek semmiféle extra sze­repe nincs, mely olyan „Extra wurst“ titulussal székel a bendő alatti tájé­kon. Eddig — talán 6 ezer éven át — semmiféle fontosságot nem tulajdo­nítottak a kis jószágnak, most az­tán, mivel a sebészeknek kell valami, a mibe belekapaszkodjanak, mihelyt megnyitották az ember hasát, — nemhogy abból jósoljanak, mint va­lamikor a delphii jósnő a belekből — hanem, hogy ismét legyen valami, a mit kelljen össze varniok. Ugyan — hát nincs igazuk ezeknek a francia okos fejeknek?? Eddig semmiféle belgyógyászati tankönyvben nem ta­lálták nyomát sem a nagy vilá­got döntő appendicitisnek, egysze­rűen néhány sorban emlékeztek meg róla, mint akár csak a foghus gyula- dásáról, — ime most, miután már néhány nevezetes emberen végeztek hatalmas operációkat, nevezetessé lett a kis féregszerű nyúlvány, mint valami generális, államférfiú. . . Államokat, koronázási ünnepeket kormányoz . . . százezer, millió családot tesz tönkre közvetve. Szegény angolok! 372 éven át búr háború . . . utána pedig: ap­pendicitis 1 Hát ilyen kis „féregcse“ legyen képes mindent, fényt, hatalmat tönkretenni? Nem! urak nem! Száz­szor is mondom, hogy nem! Ha millió tudós is fogja állítani, mégsem hiszem! Se az ó-, sem az uj-testamentumban, semmiféle korszakbeli tudományos könyvben nyomát sem találjuk! Hanem bizonyos csak az, hogy létezik chronikus bélgyulladás, chro- nikus hashártyagyulladás, chronikus gyomor-, máj-, veselob-, szóval chro­nikus alhasi bántalmak — de hogy a processus vermicularisnak ily: óriási szerepe volna — nem hiszem ! Tessék a franciákat követni! Ép’ annyi a sze­repe, mint a mandoláknak — megda­gadhatnak, de veszélyt sohasem hoz­nak. Az ember nélkülük meg is élhet, ezt az okosabbak belátták és rendesen ki is szokták vágni annál, ki gyak­rabban szenved tőle. Hiszen ha a sok ürülék, piszok, vér, geny, nyák, tör­melék, idegen test minden emberben épen csak ebbe a „féreg“-be jutna, mi lenne az emberekből ? A hasűri operációt különösen ér­tik, a processus vermicularist bátran kidobhatják az emberi testből, tehát két hatalmas tényező szerepel az uj divatos betegség diagnosztizálásánál. F’ehérváry minisztert is szeren­csésen megoperálták, Kézsmárszky orvos-professzort azonban már nem tudták megmenteni. Mint hallom, egyik kiváló képviselőnk is ebben szenved. De ki ne szenvedne e bajban, mihelyt csak olvassa a lapok tudósításait, mi­helyt csak egy kicsit nehézkes széke, pláne ha béldugulása van! Akkor bi­zonyára már mindenki azt hiszi, hogy egy kiló ürülék, geny, piszok halmo­zódott fel abban a bizonyos processus vermicularisban. Ha pedig tényleg igazuk volna a tudósoknak, akkor minden embernek a hasát, mihelyt megszületik, megkellene újítani, ne­hogy később életében kellemetlensé­gek érjék. Azt hiszem, ez utóbbi esetben az ókori időszak veszi kezdetét . . . jó­sok és jósnők fognak szaporodni, akik ismét a belekből fognak jósolni. Dr. Klein Simon. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. K. A. Kassa. Cime: Berehtold Kézmér gróf Nagy Kázmór, posta ugyanott. Utolsó állomás : Legenye Mihályi. P. M. Felelős szerkesztőnk ma elutazott, mihelyst hazaérkezik : válaszolunk. Nem közölhetők: Az árvíz . . . (Leírás) Csipkevilág (Makáma). Kiadó tulajdonos : Éhlert Gyula. HIRDETÉSEK. árverési hirdetmény. Alulírott bélyi körjegyző ezennel közhírré teszi, hogy a körjegyzőség­hez tartozó Bacska község volt úr­béreseinek tulajdonát képező összes területeken gyakorolható vadászati jog f. évi október hó 13-ik napján délután 3 órakor 6 egymásután kö­vetkező évekre nyilvános árverésen a legmagasabb ajánlattevőnek bérbe fog adatni. Miről bérelni szándékozók azzal értesittetnek, hogy a bérleti feltételek Bélyben a körjegyzői irodában meg­tekinthetők. Kelt Bélyben, 1902. szept. 27-én. Vischán József, körjegyző. Nőtlen urasági inas kerestetik újévre, esetleg már október 15-ére, falura nagyobb házhoz. Bizonyítványok kéretnek. Czim a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents