Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-30 / 102. szám

102. (2232.)

Sátoralja-Ujhely, 1902. szeptember 30.

Harmincharmadik évfolyam.

Megjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat este.

Szerkesztőség és kiadókiTatal: SAtoralja-Ujliely, főtér 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 üli,, vastagabb betűkkel 8 üli.

Njilttérben minden garmond sor 30 üli.

POLITIKAI HÍRLAP.

ifj. Meczner G-yula Bíró Pál dr. Eám Sándor

főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor.

—- Egyes szám ára 8 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 üli. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 üli. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény.

....f....................................

Ünnepnap.

— szupt. 28.

Ünnep az utcán, ünnep a templomokban, vasárnapnak csendes áhítata a szeptemberi hűs levegőben. A kultúra ünnepe pedig benn egy dicső emlékekkel gazdag megyei székház nagytermében. Felavatták a kultúra egy uj bástyáját: megalakították a Zemplénvármegyei Kazinczy Kört. És eljött erre a nagy napra, tolongott a nagyteremben a mi lelkes hazafias közönségünk óriási sokasága, a szép honleányok és mindenki, aki csak módját ejthette, hogy itt legyen és lelkes hozsánnával üdvözölje Zem- plénvármegye kultúrájának hatalmas ébresztését.

A zöld asztaloknál, ahol rendesen a megye politikai életének prózaibb hangulata uralkodik, ezúttal szépséges asszonyok ültek tanácsot, a földszint többi részét a megye és város közéletének szereplői, lelkes és nagy ifjú gárda, a karzaton a diákok rajongó serege, a haza reményeinek sátoraljaújhelyi, hajtásai.

És e lélekben és külsőben ragyogó nagy sokaság fölött dicső múltúnk zászlóvivői mintha szellemük fényével ragyognák be a felcsapkodó lelkesedést, úgy ömlik össze e hangulat a falakat díszítő Rákóczi, Kossuth és An- drássy színes képeivel.

<Bartók Lajos a nagynevű poéta a megye tradíciójának e képeit ötletes beszédben forrasztja össze az uj kulturális kör megválasztott elnökének Hadik Béla grófnak családi hagyományaival.

ügy érzi, hogy az az ég felé törő lelkesedés, amely ma Hadik gróf elnöki székfoglalójának hazafias, a nemzeti érzések pazarul pompázó gyöngyeivel ékes szép szavait fogadta, e megye hagyományainak ujjáébresztését várja.

A poéta ragyogó szavaival szinezi be ezt a következtetést. Bízik abban, hogy a vármegyének e lelkesedésben fellángoló reménye teljesedésbe megy, mert Hadik Béla gróf mint a múltban elődei a harc dúló zajában is bátran és vitézül viselkedtek, úgy e hagyományok szellemében élve ő majd most a béke idején itt a nemzeti kultúra egyik bástyájáról, ősi erényei, tudása, lelkesedése és szive teljes melegével fogja áldásos munkára vezetni ez uj kör szép és lelkes közönségét.

Hadik Béla gróf záró beszéde abban a szellemben, amelylyel őt Bartók poétikus szavai aposztrofálták, megköszönve a nagyközönség nagyrabecsült bizalmát a magyar asszonyok honleányi szeretetére apellálva, hazafias lelkesedéstől és poétikus lendülettől ékesen szárnyaló szavakkal zárta be ez ünnepnap fenséges aktusát.

E napsrószleíes tudósítását a köveik ezőkbefiSrötílj ük :

*

Az alakuló közgyűlés.

— szopt. 28.

Az az üdvös és hazafias mozgalom, mely hónapokkal ezelőtt egy irodalmi kör létesítése érdekében Fe- renczy Elek dr. kezdeményezésére indult meg Zemplénvármegyében, ma délután a vármegyei székház nagytermében testet is öltött. A nagyterem zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, mikor Matolai Etele Zemplén- vármegye alispánja, mint az előkészítő munkálatokra kiküldött bizottság elnöke elfoglalta az elnöki széket.

Rövid és lelkes beszédben üdvözölte a szép számban egybegyűlt közönséget, ösmertette a bizottság eddigi működését, amely a bemutatott alapszabályokat elkészítette. Az ünnepi közgyűlés az alapszabályokat elfogadja, mire Matolai Etele a Zemplénvármegyei Kazinczy Kört meg- alakitottnakmondja ki s bejelenti, hogy a kör első alapitó tagjául belépett Fe- renczy Elek dr. 400 koronával, hogy a mai gyűlésre a „Magyar Tudományos Akadémia“ Ballagi Géza drt, a. „Petőfi Társaság“ Bartók Lajost, a kassai Kazinczy Kör pedig Gerlóczy Károly elnöklete mellett öttagú bizottságot küldött ki. Lévay József a „Kisfaludy Társaság“ küldötte táviratban mentette ki elmaradását és a legőszintébb bittel ajánlja, bogy a kör céljaihoz, programmjához s irányához méltó elnökül Hadik Béla gróf főispánt válasszák.

A legmelegebb lelkesedés felzugó őszinte erős megnyilatkozásával fogadta a gyűlés Matolai ajánlatát és elnökéül Zemplénvármegye népszerű főispánját választotta, aki az elnöki széket elfoglalván, a következő hazafias lelkesedéstől sugárzó gyönyörű beszédet mondotta:

(Hadik gróf beszéde.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A legőszintébb köszönetnek szavai azok, melyek első sorban ajkaimra tolulnak. Köszönetét, szívből jövőt kívánok mondani Önöknek azon megtisztelő bizalomért, melylyel a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör megszületésének mai napján engem oly mód felett kitüntettek, midőn e kör elnöki tisztét reám ruházni szívesek voltak. Az elnöki széket ezennel elfoglalva, nem mulaszthatom el, hogy örömtelt szívvel ne üdvözöljem a díszes közönséget, mely e mai, Zemplénvármegye társadalmi viszonyaira — remélem — emlékezetes napon, a szép, igaz és nemes iránt érzett lelkesedés által vezéreltetve itt megjelent,*hogy kivegye részét e kör alapvető munkájából, hozzájárulva így — a megyei élet keretében — a magyar nemzeti társadalom kiépítéséhez. És nem mulaszthatom el, hogy egyúttal le ne rójjam a hála adóját azon férfiak iránt, kik mint a Magyar Tudományos Akadémia és különböző irodalmi társaságok kiküldöttjei, eljöttek a távolból ide, hogy a mai ünnepélyes napnak jelentőségét emeljék, és hogy már egy érdemdús múlt példájának erejével, követésre buzdítsanak, lelkesítsenek bennünket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha azon harcokat, küzdelmeket szemléljük, melyeket ha nem is trombita-harsogas és öldöklő fegyvereknek csörtetése mellett harci babérokért, de csöndben, kitartó szorgalommal és céltudatos következetességgel, a szellemi haladás terén, államok és nemzetek, egymás ellen állandóan folytatnak, úgy azt látjuk, hogy csak akkor leszünk képesek helyünket e harctéren sikerrel megállani, ha mint kulturáltam, mint kulturnemzet lépünk a harcolók, a küzdők sorába. Éppen ezért a közművelődésnek teljes erőből való előmozdítása mindannyiunknak szigorú kötelességét képezi.

És hogyha ismét tekintetbe vesz- szük a mi belső viszonyainkat, ha figyelemmel kisérjük hazánk nemzetiségi mozgalmait, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogyha valahol, hát bizonyára 5 magyar hazánkban, a közmivelődésnek nemzeti alapokon való fejlesztése, honfiúi feladataink között elsőrendű szükséget képez. És e célok elérésére nem-e a leghathatósabb eszközök a hazai művészetnek, a magyar irodalomnak ápolása, pártolása, épen az, mit e kör programúiul tűzött ki maga elé ? De más fontos hivatás betöltése is vár a Kazinczy körre. Mert ha az első lépés után nem megállás fog következni, hanem ha melegen felkarolva e kör ügyét, kebleinkben a siker iránt táplált bizalommal, sziveinkben hazafias lelkesedéssé,!, meg fog indulni az egyes tagok között a nemes versengés, erősen remélem és bízom benne, hogy e kör egyszersmind a társadalmi együttérzés és összetartás ápolójává és ezáltal a nemzeti feladatok megvalósításának egyik fontos tényezőjévé fog válni. Mindez okokból igen szerencsés választásnak tartom, hogy e kör épen egyikúttörőnkneke téren,Kazinczy Ferencnek a nevét viseli, ki egész életén át minden szép- és igazért oly melegen tudott hevülni. Ő volt az, aki midőn még minden sor, amelyet magyarul Írtak, hazafias cselekedetszámba ment, tollával a magyar irodalom előharcosává szegődött és leveleivel, melyek irodalmunknak mindenkor nagybecsű kincsét fogják képezni fölkeresve e hazának minden Íróját, a magyar nyelv pártolására és terjesztésére serkentette őket.

És épen itt, e megye területén, a sárospataki kollégiumban szerezte meg az ifjú Kazinczy az ő alapvető ismereteit, amelynek valamikor nagy hasznát vehette, innen, az általa elnevezett Széphalomból indította meg később a nyelvújításnak nagy harcát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Lebegjen Kazinczy Ferencnek hazafias munkában eltöltött élete állandóan szemeink előtt! Az ő példája buzdítson lelkesítsen működésűnkben 1 És váljék e kör, fejlődve és megizmosodva, az együttes békés munkálkodásban összeforrott társadalomnak vezércsillagává, bevilágítva fényével késő nemzedékekig Kazinczy Ferencznek halhatatlan emlékét. Az alakuló közgyűlést megnyitom.

Zajos lelkesedés, tetszés és taps szakította meg minduntalan Hadik gróf székfoglalóját, mely után a tisztikart és választmányokat választották meg. Főtitkárrá Ferenczy Elek drt, akit lelkes éljenzéssel fogadtak ez uj tisztében. Ferenczy nehány szóval megköszöni a kitüntető bizalmat. A tisztikar és választmányok elnökeinek és előadóinak névsorát lapunk csütörtöki száma közli.

Ezután Ballagi Géza orsz. képviselő, mint a Magyar Tudományos Akadémia küldöttje üdvözli a mai napot, mely Zemplénvármegye kulturális életében fordulópontot jelent. Fontos nemzeti érdek van abban, hogy a főváros mellett erős szervezetű és folyton fejlesztett irodalmi élet fejlődjön ki a vidéki városokban, amelyek egy-egy nemzetiségi vidéknek bástyái. Ezeket pedig őrizet és gondozás nélkül hagyni nagy vétek volna és kiszámíthatatlanul káros a nemzeti érdekekre.

(Bartók Lajos beszéde.)

Ballagi után Bartók Lajos a Petőfi-Társaság küldöttje emelkedett szólásra. Mint poéta, hangulatos színekben ragyogó és mint függetlenségi és 48 as pártember, kultúrpolitikai szempontból rendkívül érdekes beszédet mondott. Azzal kezdte, hogy Ferenczy Elek dr. barátja lebivta őt ide lelkesíteni. De ő úgy érzi, hogy itt ő lelkesedik, itt ő nem lelkesíthet, nem szárnyalhatja túl azt a lelkesítő hatást, mely innen Rákóczi és Kossuth képeiről száll szerte a levegőben és a szépséges honleányok hazafias szivein is általjárva a gyújtó sugarakat a földből az égbe vetitik fel, hogy a magyar nemzeti kultúra lángoló oszlopával egyesülve e fény átható erőjével bevilágítsanak a nyu- goti fejlődésbe és a nemzeti erőtől duzzadó magyar kultúra hirét a fejlődő világ előtt nagygyá és hatalmassá tegyék. Gyújtó erővel szól azután azokról a nemzetiségi áskálódásokról, amelyek nem nyíltan, de bujkálva és gyáván igyekeznek aláásni a magyar kultúra hatalmas oszlopait. Fel kell fegyverkeznünk, erőssé és hatalmassá kell tenni a kultúránkat, nemzetivé és magyarrá, hogy azok a gyáván bujkáló támadások hajótörést szenvedjenek a magyar kultúra hatalmassá fejlesztett falazatain. Egy ilyen hatalmas falazat legyen ez a ma megalakult irodalmi kör is, itt e határvármegyében, amely körül az idegen nemzetiségi aspirációk szennyes vizének hullámai hömpölyögnek. Bízik benne, látja a mai ünnep hangulatából, hogy ez az uj zempléni kultur- áramlat a magyar nemzet erejének fejlesztésében számottevő és hatalmas lesz. Mert élén látja azt a Hadik grófot, aki fiatal ambíciója lelkes és erős sugallatával mondotta el imént hazafias székfoglalóját, aki előtt a családi tradíciókból a nemzeti érdekek védelmében a legszebb példák fénye sugárzik. A haza és király védelmében mindenkor elszánt önérzettel, bátorsággal küzdöttek a harcban. A vitéz Hadik generális a magyar huszárjaival végig- spacirozott az Unter den Linden-en, hogy hírnevet vigyen kifelé rólunk. A mi harci bátorságunk hirét. A békében is a hazafias törekvések harcosaiként tűntek ki mindenkor és ezért bízik benne erősen, hogy Hadik Béla gróf vezetése mellett fel fog virágozni ez az uj levegőben kisarjadzott kultur-akció. Azután egy pompás hasonlattal végezte beszédét, melylyel a pártokon felül emelkedő nemzeti kötelességekre célzott. A vas és az arany párbeszédével metaforizálta, melynek végső mottója a vas ama elkeseredése volt, hogy őt mindig a vassal verik. Épp igy a magyar: az is mindig egymást üti, egymást veri

Lapunk mai isima 4 oldal.