Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-27 / 101. szám

4. oldal.

ZEMPLÉN.

Szeptember 27.

ük meg azt is, hogy a leghitelesebb forrásból vett értesülésünk van ai'ról, hogy a Nemzeti Szalon Sátoraljaújhelyben legközelebb képkiállitást fog rendezni, nagy örömére minden művész-barátnak. A Nemzeti Szalon vidéki kép- kiállitásai missiót teljesítenek. Megszerettetik és megismertetik a magyar képzőművészetet a vidékkel, mely előtt ah ! — oly idegen az s mely csak olcsó, de rossz reprodukciókból elégíti ki művészi élvezetét.

Most Rózsa Miklós, a Szalon kitűnő és agilis titkára Kassán készít elő képkiállitást, mely után Ujhelyre kerül a sor. Itt volna tehát az ideje, hogy már most akciót kezdjünk a siker érdekében. A festőművészet most van nálunk emelkedőben. Itt az ideje, hogy a vidék a maga egész erejével támogassa a nemes művészet kifejlődését.

fi Zemplén karácsonyi pályázata.

A leánykérdésről.

Irta: Gál Lajos.

Egy kis versecskét tudok, amit hazánk egyik neves költője irt, s amelynek két sora igy hangzik:

„Rózsa virág remek szép,

Amig bimbó le ne tépd!“

E verssorok mindig az édes, serdülő leányokat juttatják eszembe. A leányt, aki az emberi nem rózsája, tehát királynője a teremtésnek, miként királynője a rózsa a virágoknak. A leányra gondolok, aki mint asszony koronája, lelke, menyországa és üdve lesz a családi tűzhelynek, ha egy jellemes, gyöngéd, szerető férjet kaphat. — De elhervad, elpusztul, ha nemes hivatását, mint asszony el nem érheti és lesz belőle fanyar, irigy, elégedetlen aggszűz.

Amig rózsává nem fejlik a virág üde és kedves. Ha rózsává lesz le kell tépni, mert ez a rendeltetése. Amely rózsát le nem tépnek, az magától hull le. A rózsának sorsa a hervadás. A leánynak hivatása a férjhezmenés. De amig a rózsa elhervad, a leány mint asszony virúl, mert éltető eleme a házi boldogság.

S mégis, hány és hány derék, szép leány marad pártában, aki erről nem tehet, mert nem ő választja a férfit magának, hanem a férfi választja őt.

A házasságok statisztikája napról- napra megdöbbentőbb képet mutat. A családalapítás mindig nehezebb. Az élet megdrágult. A nősülendő fiatalemberek fogynak. Mi lesz ebből ? Nagy csapás, amely a nemzetet, a társadalmat élte gyökerén fogja megtámadni.

Hogy ez igy van, nem is kell vitatnom. Leányos apák és anyák igazat adnak nekem. Statisztikusok bizonyítják állításomat. — Pedig, ami még fokozza a bajt, a leányok többen vannak, mint a férfiak. Ha minden férfi megnősülne, az nem lenne elég. Hátha még a férfiak közül sokan vissza is riadnak a nősüléstől ?

A leánykérdést tehát, mint fontos problémát felszínen kell tartani, mert annak megoldása nemcsak Amor hatalmát jelenti, hanem olyan szociális baj nálunk Magyarországon, amelynek orvoslását vitális nemzet-gazdasági érdekek is megkövetelik.

Ezen érdeket óhajtom én szolgálni szerény képességemmel; s gyenge toliammal szeretnék oda hatni, hogy legalább valamit lendítsek kedvenceim sorsán.

Ha Hymen rovatának csak egy sornyi újdonságot is eredményezne fáradozásom, már meglenne jutalmam. S ha hozzám szegődnének a hölgyek is, bizonyára siker koronázná munkánkat.

Hogy mi okozza a házasságok kedvezőtlen statisztikáját, azt sejteni könnyű, megfejteni nehéz. De a nehézségektől vissza riadni nem szabad, ha azok legyőzése üdvös eredméuy- nyel kecsegtet. Már pedig, ha kikutathatjuk a baj okát, annak orvosságát is megtalálhatjuk.

1.

Hogyan lehetne a nőtlen embereket reá birni, hogy hozomány nélkül is többen nősüljenek?

2.

Hogyan kell viselkednie a leánynak a fiatalember irányában, hogy azt minél előbb és minél biztosabban meghódíthassa úgy, hogy ezt lehessen neki mondani: „Beszéljen az édes mamával!“

3.

Célra vezető-e, ha a fiatal leány bizalmas pajtáskodásba igyekszik lenni az ismerős, de érzelmeit illetőleg reá nézve még idegen fiatalemberrel ?

4

Mily módszert kövessenek a lányos mamák leányaik nevelésénél, hogy azok minél előbb menyaszonyi koszorúhoz juthassanak ?

5.

Hogyan neveljük fiainkat, hogy azokból agglegények ne váljanak?

6.

A hozomány feltétlen kelléke-e a jó házasságnak; vagyis a szegény leány hogyan tehet szert legkönnyebben vőlegényre?

* *

*

Az ezen kérdésekre beérkező válaszok a „Zemplénében felsorolva lesznek, s azok után én magam is elmondom e tárgyban tett tapasztalataimat és véleményemet.

Remélem, hogy Zemplénmegye szellemes és mindenek fölött bájos hölgyei minél számosabban szerencséltetnek válaszaikkal.

Addig is : Hymen velünk !

E kérdőpontokban foglalta ösz- sze Gál Lajos a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék albirája, lapunk kitűnő munkatársa a Zemplén karácsonyi mellékletéül szolgáló munkák kérdőpontjait. Amint már a múlt szombaton is jeleztük, a pályázat főlényege az a kérdés, hogy mi okozza a házasságok kedvezőtlen statisztikáját ?■

Pályázhat Zemplénvármegye hölgyközönsége tekintet nélkül arra, hogy előfizetője lapunknak, vagy sem. Pályázhatnak azonkívül minden más vidékről olyanok, akik előfizetői a Zemplén-nek.

Pályázati határidő ez év november hó első napja. A pályázati művek közlését akár álneve, akár teljes neve aláírásával kivánhatja a szerző. De a mellékelt zárt jeligés levélben kiírandó a teljes név, mivel a két legszellemesebb és legbecsesebb felelet szerzőjét a szerkesztőség karácsonyi jutalomban fogja részesíteni.

Az első legjobb dolgozat szerzőjének jutalma: egy arany karkötő, amelynek érmébe véset- jük: „Emlék a Zemplén szerkesztőségétől. “

A második dij: egy doboz Kug- ler cukor.

A felelet nincs az egyes kérdőpontokhoz kötve, a fő, hogy a pályázati kérdés általánosságban is jól és szellemesen legyen megírva.

Azokat a jeligés leveleket, amelyek dolgozata jutalomban nem részesült a zsűri fogja megsemmisíteni.

A zsűrit lapunk szerkesztősége a következőképpen állította össze:

A zsűri elnöke: Dókus Gyula.

A zsűri tagjai:

Pilászy Margit, a sátoraljaújhelyi polgári leányiskola tanárnője.

Dr. Kossuth János. Gál Lajos. Ifj. Meczner Gyula. Dr. Hám Sándor.

Biró Pál.

HÍREK.

Krónika.

— szept. 27.

Az idő.

lm: ősz van, ősz, de nincs fuvallat, lm: ősz van, ősz, de nincs eső,

Levél lehull a sok faágról És a meleg az rekkenő.

Ez a végzet, hogy soha sincs az Amit szeretne mindahány,

Hiába jósol Falb tanár ur A naptár minden oldalán.

Hiába jósol rendelésre Meleget, esőt és szelet,

Időnk saját eszére hallgat;

Hogyha ugyan kapott eszet.

Finale . . .

Minden hétben hét nap vagyon: Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök; Péntek, Szombat és Vasárnap,

De mindahányt vigye ördög.

Mert egyikök se hoz esőt — Bocsánat! hogy visszatérek! — Felszántja szombat reggel,

Amit hozott este, péntek.

Ami esett kedden délbe Tűnik gyorsan szerda reggel;

Mi harmat volt péntek éjjel, Elszállt szombat napkelettel.

És igy megy ez infinitum írhatnám által két napon,

De mindenki tudja úgyis :

Legjobb lesz, ha nem folytatom ...-th.

— Egyházmegyei hir. A kassai egyházmegye püspöke Kuhik József lasztóczi káplánt adminisztrátornak küldte ki a zemplénmegyei Jankóéra. Helyébe lasztóczi káplán Szuchy Dezső lesz.

— Sajtóhiba. Előző számunkban ifj. Meczner Gyulának, lapunk fő- szerkesztőjének vezércikkébe sajtóhiba van, amennyiben egy mondatból a velők szó kimaradt és igy a jelzett mondat e része helyesen igy olvasandó : „Rákóczinak, Kossuthnak és velők Andrássynak hagyományait őrzi,“ stb.

— A megyasszói ref. egyház restaurált templomának felavatása és felszentelése október hó 19-én lesz, melyre az egyháztanács mindazokat, akik ez egyház és temploma iránt érdeklődnek, meghívja. Az ünnepély kezdete fél 10 óra; délben közebéd (3 korona), este táncmulatság lesz. A rendezőség fölkéri mindazokat, akik az egyházat — ezen ünnepély alkalmával — megtisztelni akarják s a közebéden részt venni kívánnak: az ez év okt. 10-ig e szándékukat a lelkészi hivatallal tudatni szíveskedjenek, hogy az elszállásolásról gondoskodni lehessen. A megelőző napon, okt. 18. d. u. a szerencsi vasúti állomáson fogatok fogják várni az érkezőket.

— Iskolatársák találkozója. E hó 23-án találkozóra jöttek össze az 1893. évben fölszentelt római katho- likus papok Izbugya-Hosszumezőn, Bélafi Bálint ottani róm. kath. plébánosnál. Kilencen voltak együtt, a kik együtt végeztek. A házigazda a legszívesebb vendégszeretettel fogadta és látta el régi iskolatársait. Délben nagy ebédet adott, melyen részt vett Lehoczky Endre szinnai esperes-ple- bános és címzetes kanonok is. A szebbnél-szebb pohárköszöntők egymást érték s a megye vidékeiről elzarándokolt lelkészek a legkedélyesebb hangulatban töltötték a napot és örültek a viszontlátásnak. A találkozóról csak egy társuk hiányzott, aki akadályozva volt a megjelenésben. Az iskolatársak évről-évre más-más ple- bánostársoknál adnak találkát egymásnak

— Aratási ünnep. Szép aratási ünnep volt e hó 21-én Szilvásujfaluban. Szokolszky Bertalan ottani róm. kát. plébános kepósei az aratás befejezése után hosszú menetben vonultak föl a róm. kát. papiak udvarára. Elől a kepésgazda hozta a buza-ko- szorut, utána a kepések, férfiak és nők vegyesen sorakoztak. A parókia- épület tornáca előtt a kepésgazda üdvözölte a plébánost, akinek most volt első aratása Szilvásujfaíuban és áldást s szerencsét kívánt az uj föl- desurnak. Utána Szokolszky Bertalan szólt a néphez. Estére a plébános megvendégelte udvarán kepéseit, ahol vig muzsikaszó mellett éjfélig mulatott és táncolt a falu népe. Á plébános asztalánál az arató-ünnep alkalmából nagy számú vendég-sereg gyűlt egybe és a legkedélyesebb hangulatban maradt együtt az éjféli órákig.

— Iskolaszentelós. A málcai ref. újonnan épült iskola ünnepélyes felszentelése e hó 21-én ment végbe. Kiss Tamás megható ima után szép beszédet intézett az egybegyült közönséghez ; hazafiságra, erkölcsösségre és vallásosságra intvén a híveket. Ezzel az ünnepély véget ért; a híveket ezután a lelkész megvendégelte

— A krasznóci gör. katholikus iskola ünnepélyes felszentelése vasárnap f. évi szeptember hó 28-án d. e. 10 órakor fog megtörténni.

— Betegsegélyző díjak elévülése. Kérdés merülvén fel az iránt, hogy a betegsegélyző pénztárak javára fizetendő járulékok elévülésére vonatkozólag mely törvényes szabályok alkalmazandók, erre nézve a kereskedelmi miniszter a következőkről értesítette a törvényhatóságokat: a betegsegélyző pénztárak javára eső járulékok közigazgatási utón a közadók módjára hajtatnak be s miután a köz - adók kezeléséről szóló törvény nemcsak az egyenes és közvetett adók, valamint az illetékek elévülésére vonatkozik, hanem kifejezetten az egyenes adók módjára beszedendő minden követelésnek és tartozásnak elévülését is szabályozza, ennélfogva az öt esztendőben megállapított elévülési idő a betegsegélyző pénztárakat illető járulékok elévülésére is irányadó.

— Halálos kimenetelű verekedés. Mernyiken táncmulatságot rendezett az ottani fiatalság, melyen a falu apraja és nagyja megjelent. Liszkovszki Mihály csáklyói juhász-legényt balsorsa szintén odavitte, aki örömét abban kereste, hogy a táncoló legényeket megkergette s azok közül Hreha Andrást, Szabol Andrást, Mruszko Mihályt el is páholta. Mruszko nem vette tréfára a dolgot és kikapta a juhász kezéből a hatalmas botot s azzal úgy fejbe ütötte a duhajkodó Liszkovszkyt, hogy az nyomban összeesett és pár percnyi vergődés után meghalt. Mruszkót a csendőrség letartóztatta, a bíróság pedig halált okozó súlyos testi sértés miatt megindította a vizsgálatot.

— A cséplőgép áldozata. Állandó rovatot lehetne vezetni azokról a szerencsétlen emberekről, akiket a cséplőgép tett nyomorékká. Egy ilyen áldozat került ismét a helybeli kórházba. E hó 22-én Lukács István királyhelmeci napszámos Tóth-Kor- mos István ottani lakos udvarán a lovak által hajtott cséplőgépnél volt elfoglalva, miközben a szétszórt törmeléket egy rövid szárú seprővel a gép dobjába kaparta. A gép a seprőt oly erővel kapta be, hogy a szerencsétlen ember kezét már nem tudta visszarántani s igy a keze ujjait elszar kitotta. A súlyosan sérült embert ápo-x lás végett az újhelyi korházba szállították s a vizsgálatot megindították, nem-e terhel valakit felelősség a szerencsétlenségért.

— Ellenőrzési szemlék. Megírtuk már, hogy a honvéd ellenőrzési szemle az ez év október 2-án és a népfölke- lők szemléje október hó 23. és 24-én fog Sátoraljaújhelyben megtartatni. Most a közös hadsereghez tartozó nem tényleges állományú tartalékosok és póttartalékosok szemléjének idejét