Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-25 / 100. szám

2. oldal.

ZEMPLßN

Szeptember 25.

Deo et libertate kivont fényes kardját a mai naptól kezdve Kossuth Lajos tér nevet fogja viselni.

A Kossuth-téri ünnepségen a Polgári Dalkör több énekszámot adott elő. Legnagyobb hatást keltette „Kossuth apánkhoz“ és a „Kossuth-hym- nusz“ cimü darab, ez Pap Zoltán, amaz Sz. Nagy József szerzeménye. Á Polgári Énekkar, ez a kis testület, mely minden hazafias ünnepség alkalmával hangoztatja lelkes dalait, méltán megérdemli a hazafias közönség dicséretét.

Este ősi szokás szerint 100 terítékű fényes áldomás rekesztette be az emlékezetes napot, melyen az ünnepi felköszöntőt Kudász Kálmán városi jegyző mondotta ; hogy a megjelentek ajkairól egymást érte a szebb- nél-szebb sok szép köszöntő, azt hiszem nem is szükség mondanom sem. Ha felemlítem még azt, hogy az egész ünnepnap folyamán a város felett levő magaslaton felállított tarackokból időközönként több száz üdvlövés, este pedig a hegyek tetejéről több ponton égő örömtűz hirdette a messze távolnak is, hogy Tokaj hazafias közönsége méltó módon kivette részét a nagy hazafi emlékére felmutatott hazafias áldozatból; híven elmondtam, ami e szent napon városunkban ez ünnep tárgyában történt. Legyen a kötelesség hű betöltéséből származó öröm és megelégedés, egy szép s feledhetetlen nap édes emléke a méltó jutalma mindazoknak, kik e nagy nap eseményeit irányították, annak emlékezetessé tételénél közreműködtek.

Gálszécs ünnepe.

— szept. 22.

Gálszécs város hazafias közönsége e hó 21-én ünnepelte meg Kossuth Lajos születésének százados évfordulóját. A város az ünnepség előtt már napokkal fel volt lobogózva, egyetlen egy ház sem hiányzott, melyen zászló ne lengett volna. 19-én d. u. 3 órakor a képviselőtestület díszközgyűlést tartott, amelyen jegyzőkönyvbe foglalták Kossuth Lajos hazánk nagyfiának halhatatlan érdemeit, kimondták, hogy a város főutcája Kossuth Lajos utcának neveztessék;

21-én a kaszinó által rendezendő Kossuth-ünnepélyhez való csatlakozás elhatároztatott; továbbá elhatároztatott, hogy a szintén 21-én, az ev. templomban tartandó hálaadó istenitiszteleten a képviselőtestület részt vesz; végül felkéretett a .város lakossága, hogy 21-én este ablakait világítsa ki.

Vasárnapon előre megállapított programra szerint az ünnepély az ev. ref. templomban rendezett hálaadó istenitisztelettel vette kezdetét. A templom szorongásig megtelt a város különféle felekezeteiből álló közönséggel. Az alkalmi ének elhangzása után Péter Mihály ev. ref. lelkész lépett a szószékre és megtartotta hálaadó imáját s alkalmi beszédét. Beszédében Kossuth Lajost úgy jellemezte, mint aki a legelső nemzeti igazságoknak volt az embere; a magyar szabadságnak az apostola; és a hazafiságnak volt a martyrja. Az első részben azokat az igazságokat fejtegette, amelyeket Kossuth kivívott, amilyenek: hogy a százados előítéleteket lerontotta, a jobbágyságot eltörölte, az emberek egyenlőségét vallási, törvényes téren, és a sajtószabadságot kiküz- dötte; Magyarországot Ausztria gyámsága alól felszabadította. Minden tettében, szavában mint az igazság emberét tüntette fel. A második részben a szabadságharc alatti nagyszerű szereplését jellemezte. A harmadik részben pedig Kossuthot, mint az önkéntes száműzetés martyrját festette le.

Az egész közönség fellelkesült érzelmekkel távozott az istenházából, hogy folytassa az ünnepélyt délután a kaszinó termeiben.

Délután 4 órára óriási közönség gyűlt össze a kaszinóban.

Ott volt az intelligencia, a polgárság. Dr. Molnár Béla kaszinói elnök megnyitván a díszközgyűlést, megemlékezvén pár szóval Kossuth Lajos örök érdemeiről — felkérte az erre az alkalomra kiszemelt ünnepi szónokot: Péter Mihály ev. ref. lelkészt, hogy tartsa meg emlókbeszédét.

Az emlékbeszédet a közönség nagy figyelem és zajos éljenekkel honorálta, melyet a közönség nevében Molnár Béla köszönt meg.

A kaszinói díszközgyűlés befejezte után az esti órák is bekövetkeztek.

De az ünnepélynek még folytatása volt. Minden ház ablakán kigyul- tak a gyertyák, az egész város fénytengerben állott. Az utcákat és tereket hegedűszó hangjai mellett óriási emberáradat járta be: éltetve Kossuth Lajost, s az egyenlőséget, szabadságot és testvériséget. Hogy az alsóbb közönség is megértse a mai nap jelentőségét, a kaszinó előtti téren összegyűlt közönség előtt Ihnátko Emil g. kath. lelkész fejtegette szép szavakban Kossuth Lajos dicső tetteit. Buzdítva a közönséget az ő nagy elvei követésére. Este közvacsora volt a Nemzeti Szálloda nagytermében. Elsőnek Molnár Béla szólalt fel; fejtegetve a nap jelentőségét, örömét fejezve ki a felett, hogy Gálszécs ily fényes ünnepet rendezett. Utána Szabados Béla ruszkai

g. kát. lelkész hódolt Kossuth nagy lelke előtt. Ihnatko Emil g. kát. lelkész a szabadságharc három jelenlévő szereplőjét éltette. Kail Antal kir. já- rásbiró Péter Mihály ev. ref. lelkészért, mint a mai ünnep szónokáért ivott elismerő szavakkal. Péter Mihály Molnár Bélát éltette, mint a kaszinó lelkes elnökét.

így folyt le Gálszécsen a Kossuth- ünnepély.

Tállyán 21-én ünnepelték Kossuth emlékezetét. Az ünnepet a képviselőtestület díszközgyűlése nyitotta meg. Ezután Bernáth Béla ország- gyűlési képviselő vezetésével a testületek és a nagyszámú közönség az ág. ev. templomba vonultak, amelyben Kossuth megkereszteltetett. A templomban hálaadó istentisztelet volt, amelyek során Hézser Emil lelkész ünnepi beszédet mondott. Este kivilágítás volt.

Szerencsen is fényes Kossuth- ünnepet tartottak. A képviselőtestület díszközgyűlésén Molnár István biró megnyitója után dr. Kovács Gábor mondotta emlókbeszédét. Ezután Za- kár Margit szavalt, majd pedig dr. Szilva Béla szavalta el saját szerzeményű ódáját. Este a hegyeken öröm- tüzeket gyújtottak.

Hoinonnán szintén megünnepelték Kossuth születésének századik évfordulóját. Előbb diszgyűlés volt Haraszthy Miklós főszolgabíró elnöklésével, majd istentisztelet a református templomban. Végül az Andrássy- téren Janka Károly nagyszámú ünneplőközönség előtt lelkes emlékbeszédet mondott, melyet banket követett.

A sárospataki ev. ref. főiskola,

melynek nagy hazánkfia tudvalevőleg növendéke volt, fényes ünnepséggel rótta le hálás kegyeletét e hó 19-én Kossuth Lajos emléke iránt. Az ev. ref. főgimnázium növendékei közül százötvenen tizenöt tanár vezetése alatt nemzetiszinü jelvényekkel és zászlókkal keresték fel Kossuth Lajos szülőházát Monokon. Szerencsen Bárczy Gusztáv szolgabiró üdvözölte és fogadta a tanári kart és tanuló ifjúságot, akik a monokiaktól fölajánlott ötven kocsin impozáns menetben vonultak be Monokra Ott már nagyszámú közönség várta őket ünnepi díszben s fogadta a legnagyobb lelkesedéssel. Először a ref. templomban volt alkalmi istentisztelet, melyen a helybeli lelkész, Kun József tartott alkalmi imádságot a templomot zsúfolásig megtöltő ünneplő közönség előtt. Aztán Kossuth Lajos szülőháza elé vonultak s a Szózat

gyüttes eléneklése után dr. Rácz Lajos ref. főgimnáziumi igazgató tartott szivet-lelket mélyen megható s igazán Istenhez emelő, fenkölt ár- nyalásu imádságot, majd utána C s o n- tos József főgimnáziumi tanár méltatta lelkes és maradandó hatású emlékbeszédben Kossuth Lajos érdemeit és jelentőségét. A beszéd végeztével óriási koszorút tettek a Kossuth szülőházának homlokzatára s az igazgató záróbeszéde és hazafias dalok eléneklése után az ünnep véget ért s mindenki: közönség és az ifjúság azzal a tudattal távozott el, hogy nem is lehetett volna alkalmasabb helyen és méltóbban megünnepelni e nagy napot, mint itt és igy. A jelenlevők közül bizonyára senkisem fogja elfeledni e magasztos ünnep egyetlen mozzanatát sem, mert maga az a szent hely kimondhatatlan mély hatást gyakorolt minden ünneplőre. Az ünnepség után a legnemesebb lelkű íőuraink egyike, a hazai kultusz iránt mindenkor páratlan szeretetet tanúsító gróf Andrássy Dénes és hasonló lelkületű uradalmi jószágigazgatója, Sulyovszky István, vendégelték meg a tanulóifjúságot és tanári kart Razgha Dezső uradalmi főerdész vendégszerető házánál. Ez utóbbinak és nejének a tanári kar meleg szavakban közvetlenül, az előbbieknek pedig sürgönyileg fejezte ki köszönetét a szives vendéglátásért. Az ebédnél szebbnél-szebb, lelkesebbnél- lelkesebb tósztokban áldozott a tanári kar és a többi vendégek Kossuth szellemének és sürgönyileg üdvözölte a nagy férfiú fiait is. Délután öt órakor a derék monoki polgárok újból kocsikon vitték vissza Szerencsre vendégeiket, akik egy örökre feledhetetlen nap mély benyomásaival, kedves emlékeivel távoztak haza.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Állandó választmány. A vármegye állandó választmánya e hó

27-én (huszonhetedikén) d. e. 9 órakor, a székház kistermében ülésezik.

)( A város közgyűlése. Sátoral- janjhely r. t. város képviselőtestülete e hó huszonhetedikén szombaton délután fél 3 órakor ülést tart.

)( A vármegye nyugdíjalapja legutóbb azehó22-ik napján tartott pénztárvizsgálat alkalmával 244,886 K. 39 f. vagyonkészlet felett rendelkezett.

)( A községi és körjegyzők nyugdíjintézetének alapszabályait módosítani kívánja a vármegye közönsége. A módosítás dolgában legutóbb ma volt nagy értekezlet Dókus Gyula vmi. főjegyző elnöklete mellett a vármegye- házában.

)(Yadászterület bérbeadása. A radi

körjegyzőséghez tartozó hét község, névszerint Rád, Szinyér, Szent-Mária, Pálfölde, Zétény, Boly és Véke községek vadászati joga az 1903. jan. hó 1-től számítandó hat évre bérbe fog adatni. Az előbb említett négy községben ez évi okt. 3-án, az utóbb említett 3 községben pedig okt. hó 4-én, mindig a biróházánál tartandó nyilvános árverésen.

hírek.

— Személyi hirek. Kovaliczky Elek kir. közjegyző külföldön töltött hosszabb szabadság idejéről haza érkezett és átvette hivatala vezetését. — Barthos József a sátoraljaújhelyi járás főszolgabirája szabadságáról Sátoraljaújhelybe érkezett.

— Uj plébános. A Szerencsre kinevezett Szekeresi János erdőbényei róm. kath. plébános helyére Bubics Zsigmond kassa-egyházmegyei püspök Violet Gyula helybeli róm. kath. káplánt nevezte ki.

— Halálozás. Egy szép fiatal leányka költözött el az élők sorából. Tóber Olga, Tóber József helybeli szőlőbirtokos nővére, a budapesti „Vörös Kereszt kórházban 18 éves korában elhunyt.

— A Magyar Orsz. Vörös-Kereszt- Egylet választmánya ezúton is tudatja

a t. közönséggel, hogy az 1902. év okt. hó 1-ére elhalasztott jótékony sorsjátékának húzása a jelzett időben meg fog tartatni. Kéretnek ennélfogva mindazok, kik a jótékony cél érdekében a sorsjegyeket máig megtartották, miszerint azok értékét legkésőbb szept. hó 25-ig az elnökségnek megküldeni szíveskedjenek.

— Túl a nagy Krivánon! . . .

Már megjelent és meg is fagyott az első drótos-tót. Olyan ő, mint a cápa nyáron. Nélküle nem volna fagy és nem volna ősz. Egyszer a Kárpátokban fagy meg, máskor a liptói havasokban, de semmiesetre se ötezer méterrel a tenger színe alatt. Ehhez joga van. Mi még felöltőt hordunk akkor és megelégszünk az őszi ruhákkal, a mikor a szegény tót már rég megfagyott. Most is szeptemberben vagyunk és még künn találjuk az utcasarkon a bágyadt napsugarakat, de már megjött a hir, hogy tegnap éjjel nagy havazás volt a Kárpátokban és a hegyek ormain, különösen a liptói havasok nagy része hóval van födve és kora hajnalban megfagyva találtak egy szegény drótos tót fiút.

—• Szenzációs lopás. Nagy izgalmat keltett a városban folyó hó 24-én reggel az a lopás, melyet egy cseléd Veress Károly helybeli vasúti ven- dőglős kárára elkövetett. A lopás részleteiről a tudósításunk a következő: Veress Károly vendéglős — mint rendesen tenni szokta — lefekvés előtt az ágyba, párnája alá tette pénzes tárcáját. így történt folyó hó 23-án este is, a mikor a tárcában 3690 korona papírpénz volt. Másnap reggel, mikor Veress főikéit és szobájából távozott, a pénzzel telt tárcát a párna alatt felejtette. Csak később vette észre mikor zsebébe, tárcája után nyúlt, hogy a pénzt az ágyban felejtette. Nyomban felforgatták az ágyat és a tárcát megtalálták — 700 korona tartalmával. A többi 2990 korona hiányzott. A gyanú rögtön a szobát takarító Kovalcsik Dorottyára esett, akinek akkorára már nyoma veszett. A károsult azonnal a rendőrkapitányságra sietett, az eset felől jelentést tenni, a hol a szélrózsa minden irányában mozgósították a rendőrséget. A nyomozás során megállapították, hogy Kovalcsik Dorottya a lopott pénzzel egyenesen Bock Imre „Vadászkürt“-beli vendéglősnél szolgálatban álló csapos szeretőjéhez, Kruczek Lajoshoz ment, akivel hirtelen eltávozott. Bérkocsisok látták, hogy a szökevények a Petőfi- utcán át a Zsólyomka felé menekültek. Délig semmi hire nem volt a tolvaj szobaleánynak és kedvesének. Délután 2 óra tájban két gyanús alak vetődött a széphalmi felső korcsmába, mely Izrael Ignác tulajdonát képezi. A korcsmában akkorára már értesültek a lopásról és a tettesek szemólyleirásáról. Miután a két ismeretlenre a személyleirás ráillett, az esetről a községi biró utján jelentést tettek, mire a tettesek nyomozására kiküldött rendőrbiztos és Jurcsó Ágoston rendőrtollnok azonnal Széphalomra hajtattak, ahol a korcsma utcára szolgáló helyiségében iddogált és jóízűen falatozott Kruczek Lajos, a szomszéd szobában pedig kedvese, Kovalcsik Dorottya aludta az igazak álmát. A férfit, aki a belépők láttára zavarba jött, a szobaleánynyal együtt letartóztatták. A motozás alkalmával 2546 korona 02 fillért találtak a férfi zsebeiben, mig a hiányzó 443 korona 98 fillérből 440 korona Kovalcsik Dorottyánál volt elrejtve és igy 3 korona 98 fillér kivételével megkerült az ellopott 2900 korona. Az elfogott tetteseket délután fél 4 órára hozták Sátoraljaújhelybe, ahol a rendőrkapitányság zárkájában találtak ideiglenes lakásra. Másnap a kir. ügyészségnek adták át a két jó madarat.

— A karádi uradalom aratóün- nepélyéröl, mely a most felújított régi szokás minden melegével és fényével lett megtartva, s amely ünnepségről lapunk alkalmi tudósításokban is be