Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-23 / 99. szám

Szepembter 23. ZEMPLÉN. 3. oldal. kivilágították és nagy stilü fáklyásme - netet rendeztek. Este 8 órakor ünnepi lakoma volt, amelyen szebbnél-szebb pohárköszöntők hangzottak el. — Bánóczon a nagy évfordulót az ev. ref. gyülekezet vasárnap ünne­pelte meg. Megható ünnepi imát és alkalmi beszédet Hutka József ev. ref. lelkész esperes tartott. A gyüle­kezet pedig Pánthy Lajos org. kán­tor orgona játéka mellett alkalmi éne­ket énekelt s befejezésül a „Himnusz“ fohásza szállt ég felé. A templom előtti téren nemzeti színű lobogón je­lezték a nagy ünnepet.“ Szerencsi, tokaji, sárospataki tudósításaink és minden községéből ennek a vármegyének, egybeforrott hazafias lelkesedéssel adnak hirt a nagy évfordulón lefolyt megható ün­neplésről. * A még egyre érkező tudósítása­inkat lapunk következő száma közli. Nyilatkozat. A F. H. szeptember 20-ikán meg­jelent „Megjegyzések“ közleményére következő észrevételeim vannak: 1. Sátoraljaújhely város képvise­lőtestülete a Kossuth-űnnep rendezé­sére 32 tagú bizottságot küldött ki, melynek a gyűlésről szoló jegyzőkönyv tartalma szerint elnöke a polgármes­ter volt. Ezen sok tagból álló bizott­ság azonban a gyors intézkedésre nehézkes lévén, kebeléből az ünne­pély rendezésére öt tagú szükebbkörü bizottságot küldött ki, melybe a pol­gármester szintén kiküldetett de nem mint elnök; ezen szűkebb és ak­tiv bizottságnak elnöke én voltam. Elnöke a polgármester már csak azért sem lehetett, mert köztudomás sze­rint szabadságát élvezve távol volt Sátoraljaújhelytől, hanem a bizott­ságban részt vett a helyettes polgár- mester, mint annak jegyzője s hatá­rozatainak végrehajtója, miudaddig mig a polgármester úr szabadságát betöltvén, hivatalát átvette. Ennek megtörténtével a polgármester úr azt hitte, hogy az ötös bizottságnak is ő az elnöke s — a bizottság egyik tag­jának sürgetésére — a bizottságot össze is hívta, tévedését azonban a bizottsági ülésen észrevéve az elnöki széket nekem legott átadta, mely után az ünnepély külső rendjének végleges megállapítása végett a bi­zottságot — azt hiszem — szeptember 12-ére, ismét összehívtam. S miután a jelenvolt polgármester, rendőrkapitány és Juhász Jenő tűzoltó főparancsnok urak részvételével az ünnepély külső rendje, felvonulás stb. megállapitta- tott, a F. H.-ban a megyeház erké­lyére vonatkozólag megjelent ésZem- plénmegye főispánját igaztalanul érintő közlemény tekintetében, mint a bi­zottság elnöke, fölhatalmazást kértem a bizottságtól, melyben dr. Schön Vilmos, dr. Szőllősy Arthur és Staut József urak is mint tagok vettek részt, annak köztudomásul hozatalára, hogy az érintett közleményben egy szó igaz sincs. Mindezekről Pataky Miklós városi főjegyző úrnak, ki a jegyzői tollat vezette jegyzőkönyvet kellett fölvennie, de mindezeket iga- zolniok kell a bizottsági ülésen részt vett, fentnevezett uraknak. Ezen szi­gorú és semmiféle félremagyarázást nem tűrő tényállás alapján, itt is ki kell jelentenem, hogy a megjegyzé­sek azon tartalma, miszerint az ün­nepélyes rendező bizottság elnöke nem én, de a polgármester lett volna, szi­gorúan következetes valótlanság s aki a F. H.-ot erről ellenkezőleg in­formálta s akinek nevét az említett újság a megjegyzések 5. pontjában „meg nem nevezhetőnek mond“ — igazai nem mondott. 2. A vármegyeház előtti ünnep­lésről a bizottságban nem volt szó — de nem azért, mert azt hitték, hogy meg nem engedik, hanem azért, mert arra semmi ok nem volt. Hogy pedig mégis később a programba föl- véve lett azért történt, mert 3. a bizottságnak tudomására ju­tott, hogy a régi honvédek külön kíván­nak ünnepelni s e végből már intéz­kedéseket tettek. Abban állapodott tehát meg, hogy az ünnepély egyön­tetűségét és igy magasztosságát eme­lendő érintkezésbe lép a 48-as hon­védek vezetőivel, s ha lehetséges megnyeri őket az eszmének, hogy az ünnepélyt velők együtt tartsák meg. Miután Matolai Etele honvédegyleti elnök ur itthon nem volt, id. Bajusz József egyl. jegyző urat a lakásomon tanácskozó bizottság ülésére, miután akkor súlyos betegen feküdtem, én kérettem megjelenésre, ahol ő meg­jelenvén, akkor az ellen, hogy az ünnepély szept. 19-ón tartassék meg kifogást nem tett s egyáltalán a bi­zottság által elfogadott programúira nézve csupán azon kiegészítést kérte, hogy Matolai Etele a honvédek nevé­ben a megye ház előtt szó­nokolhasson, ő pedig alkalmi költeményét ugyanott elszavalhas - sa. Mire a bizottság kijelentette, hogy dicső régi honvédeinknek fehér la­pot ad, azt töltsék ki, a hogyan akarják. Majd néhány nappal később tartott ülésünkön id. Bajusz József úr ismét megjelenvén azon kijelen­tést tette, hogy miután ők már szept. 14-ikére a régi honvédeket behívták, föltétlenül ragaszkodnak az ünnepély­nek e napon leendő megtartásához, — annyira, hogy ha ez nem fogad­tatnék el, az ünnepélyt ők külön tartják meg. Bizottságunk az ünnep méltósága, a béke és egyetértés ked­véért engedett, habár egyik felkért szónok és biz. tag dr. Hornyay Béla ur emiatt kétségessé tette, hogy csa­ládi körülményei folytán másképp rendezkedvén be az emléktábla lelep­lezésénél szónoklatát megtarthatja-e, aminthogy arról le is kellett mon­dania. Ezen tényállás után határozott valótlanság az, hogy a programm id. Bajusz József kívánságára a fent említett módosítástól eltérőleg meg­változtatva lett volna. S ilyképpen határozott valótlanság az is, hogy Matolaival csak pohárköszöntőt akar­tak mondatni s csak Bajusz „forszí­rozta“ volna ki, hogy a szabadban beszéljen. 4. Épp ily valótlanság az is, hogy ezeket se üléseken határozták volna el, hanem valahogy privátim, s „az értesítést az érdekelteknek Staut Jó­zsef főispáni titkár hozta felőle,“ mert megjegyezve, hogy Staut nem mint főispáni titkár szerepelt, amint ez ki­csinyes maliciával fel van hozva, de mint kiküldött városi képviselőtestü­leti tag : az ünnepély programja min­den részletében a helyettes polgármes­ter által jegyzőkönyvbe lett foglalva s magában a F. H.-ban is közzétéve, s a régi honvédek részére az értesítést maga Bajusz József úr vehette és vi­hette át. 5. Most ismételten kijelentem, hogy a főispánnak ezen ünnepély in­tézésébe, különösen az annyira firta­tott megyeházi erkély át vagy át nem engedésébe semmi beleszólása nem volt, aki pedig ellenkezőt állított, vagy állít, — az nem mond igazat. Amint erről a bizottság minden tagjának, kezdve dr. Schön Vilmos úron, mint a legidősebben — tisztességgel szava­tolnia kell. Elég szégyen, hogy mikor tisztességes embereket hazugságba kí­vánnak hajtani — a F. H. embereinél nincs annyi férfiasság, hogy megne­vezni merjék, kitől ered a koholmány forrása. 6. Midőn az ünnepi szónoklatok­nak oroszlánrészét a Zemplénmegyei Függetlenségi-párt legelsőbb és legte kintélyesebb férfíainak engedte át a bizottság: dr. Kossuth János, Mecz- ner Béla, Matolai Etele és id. Bajusz József személyében ; mit akarnak még Pekáry Gyula, Fried Lajos és Hericz Sándor urak nevének hangoztatásá­val ? Hisz a bizottság nem a sátor­aljaújhelyi függetlenségi-kör férfiúi­nak ünneplését rendezte, de a halha­tatlan nagy Kossuth Lajos születése százados fordulójának ünnepét. Kinek emlékével szemben ez urak bizonyára épp oly törpék, mint legszerényebb törpeségem, s hacsak ezért nem je­lentek meg az ünnepélyes banketten „a függetlenségi kör legnagyobbrészt távollevő tagjai“, részemről azt elfo­gadható indoknak nem tartom: ha­nem igenis nyíltan megmondva látom ebből azt, hogy a t. elmaradt urak a nemzeti érzelemnek még pártkülömb- ség nélküli megnyilatkozása esetében is képesek előtérbe helyezni a személyi elfogultságot a legszentebb hazafiui emlékek megnyilatkozásának. Ok a magukat notórius Kossuthistáknak tartó hazafiak — igy tüntetve Kos­suth szent emlékezése ellen. Sátoraljaújhely, 1902. szept. 22. Id. Meczner Gyula. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )(A szinnai főszolgabíró nyug­díjazásáról egy forrás olyan csep­peket szivárogtatna a közvélemény­be, amely a mi purifikáló szellem­ben működő megyei közigazgatá­sunk rendes mederbe terelt irányát akarná a saját intenciója életelixir- jével átitatni. Ez a forrás egyálta­lában Hecubának veszi azt a nem- zetileg és szociális szempontból is rendkívül fontos irányzatot, amely fölötte üdvös törekvésekkel a fel­vidék szegény népeinek egészséges helyzetét tartva szem előtt, a bi­zonytalan és rendezetlen helyzetet a rendes mederbe terelt közigaz­gatás fundamentumainak halasztást nem szenvedhető felépítésével akarja javítani. Ama forrás úgy látszik nem a nép érdekét viseli igazán szivén, hanem azon sopánkodik, hogy most már kilátás van arra, hogy a mai tarthatatlan zavaros helyzet rövid idő alatt végleg or­vosolva lesz. Ezért aposztrofálja hazabeszélő tónusban e kérdést, amelyet a vármegye fegyelmi vá­lasztmánya — a helyzethez mér­ten — annak rendje és módja szerint intézett el. Ugyanis a fegyel­mi választmány, rendszerinti elő­adójának, a vármegye főjegyzőjének javaslatára egyhangúlag hozta hatá­rozatát. Meddő kísérletezés tehát, hogy ott, ahol a rend mesgyéjén álla­nak és a törvény szava szerint jár­nak el, bárminemű ellenkező cél­zatosságnak még a látszatát is a közvéleménybe csempészhessék. )( Pénztárvizsgálat. Matolai Etele alispán folyó hó 22-én megvizsgálta Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város fő- és gyámpénztárát, melyeket kifo­gástalan rendben talált. )( Kérelem. Somossy Sándor szol- gabiró, a járási hivatalnak ezidőszerint való vezetője Szinnáról szept. 19-iki kelettel a következő kérelmet küldötte a vármegye törvényhatósági bizottságá­hoz : A nyugdijjazás során üresedésbe jött szinnai fószolgabirói állásra, mely az Elnöki körlevél szerint a f. hó 29-én tartandó közgyűlésen fog válasz­tás utján betöltetni, pályázom. — Hi­vatkozva egyrészről e vármegyében el­töltött tizennyolc évi szolgálatomra, másrészről, hogy a szinnai szolgabirói hivatal vezetésével a legválságosabb időben bízattam meg, tisztelettel for­dulok a Tekintetes vármegye törvény- hatósági bizottságához, hogyha engem erre az állásra érdemesnek talál, nagy­becsű támogatásába venni méltóztassék. )( A községi körjegyzők vármegyei kezelésben lévő nyugdíj alapja a leg utóbb foganatosított vizsgálat alkalmá­val 48,904 K. 93 fill, vagyonkészlet- tel bir. )( Megyék és városok monográ­fiájának kiállítása. Az oszágos törté­nelmi ereklyemuzeum a városi és me­gyei törvényhatóságokat megkereste, hogy a területükre vonatkozólag meg­jelent monográfiákat, valamint egyéb történeti mukákat e hó közepéig küld­jék be. E művekből Kolozsvárit, a Kossuth Lajos születésnapja idején megnyitandó történeti kiálltáson egy külön osztályt redeznek be. A kiállítás látható lesz a Mátyás-szobor leleple­zése idején is. — Arra is fölkérte a muzeum a törvényhatóságok vezetőit, hogy a területükön levő történelmi emlékek (szobrok, nevezetesebb em­léktárgyak és táblák, történelmi épü­letek stb,) kabinet képeit hasonlóképen küldjék be azok íelállitási idejére, a történelmi adataira vonatkozó rész megjelölésével. Kívánatos beküldeni, ahol megvan, az emlékmű miniature- készitményét is. A kiállítási célra örven­detes lenne, ha amatőr-fényképészek is buzgolkodnánk a bevételek körül. HÍREK. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Christoph Béla számgyakornokot a sátoraljaújhelyi pónzügyigazgatóság- hoz pénzügyi számtisztté nevezte ki. — Egyházmegyei hir. A kassa- egyházmegyei püspök Varga Imre zborói segédlelkészt Zemplén-Vásár- helyre segédlelkészi minőségben áthe­lyezte. — Esküvő. Az elmúlt vasárna­pon Sátoraljaújhelyben szükebb ro­koni és baráti körben esküdött örök hűséget Preusz Elemér dr. ungvári ügyvéd Polónyi Ilonka kisasszony­nak, Polónyi Ignác helybeli borke­reskedő leányának. A polgári esküvő Székely Elek polgármester előtt dél­előtt történt meg, amelynél tanúként kozmái Kun Frigyes és dr. Blum Ödön belügyminiszteri titkár szere­peltek. Áz egyházi esküvő a Kazinczy- utcai szülői háznál folyt le délben 1 órakor, amelynél a nászasszonyi tisz­tet Halasi Mórné (Kisvárda) és Ro­senthal Sándor dr. ügyvédnő viselték. A menyasszony kísérője a bátyja, Polónyi Elemér zongoraművész volt. Esküvő után mintegy 35 teritékü ebéd volt a Korona-szálló éttermében. A pompás menü és Lukács Károly gyö­nyörű hegedüszava emelték a társa­ság jó hangulatát, amely még iro­dalmi színvonalra is emelkedett azzal a szellemes tószttal, amelyet Mezei Ernő az örömanyákra és Halasi Mór az ifjú párra mondott. Polónyi Fri­gyes a testvérek nevében búcsúztatta el menyasszony húgát. Az ifjú pár még délután nászutra indult Olasz­országba, a násznép a késő délutáni órákig együtt maradt és rövid tánc- mulatsággal fejezte be a szép esküvőt. — Értesítés. A magyarországi vörös kereszt egylet sárospataki vi­déki választmánya tudatja a t. közön­séggel, hogy 1902. okt. 1-ére elha­lasztott jótékony sorsjátékának hú­zása, a jelzett időben meg fog tar­tatni. Kéretnek ennélfogva mindazok, akik a jótékonycél érdekében sorsje­gyeiket máig megtartották, miszerint azok értékét legkésőbb szept. hó 25-ig az. elnökségnek megküldeni szí­veskedjenek. Sárospatak, 1902. szept. 16. Kitűnő tisztelettel a választmány. — Eljegyzés. Papp Jenő szobosz- lói máv. hivatalnok Nyir-Lugoson el­jegyezte Kutka Ilonka kisasszonyt. — Ősz. Beköszöntött az ősz, de nem is a szelíd arcú, nyájas viselke­désű ősz, hanem egyszerre a hideg, zord ősz apó, mely igen közel ro­konságban van a Tél apóhoz. A fia­tal emberek, kik még nem hajlandók parírozni s őszi felöltőiket is otthon hagyják, piros orral és zsebrevágott kézzel árulják el az idő rosszra for­dulását. A gyors időváltozás hidegről melegre s még inkább melegről hi­degre az oka, hogy a betegségek is szaporodnak. — Hitszónoklat az izraelita tem­plomban. A helybeli izr. anyahitköz­ség templomában e hó 27-én, szom­baton Adler Vilmos dr. hatvani rabbi magyar hitszónoklatot tart. — Gépkocsi közlekedés. Ninthogy Sztropkótól a legközelebbi vasúti ál-

Next

/
Thumbnails
Contents