Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-09-11 / 94. szám
Szeptember 11. ZEMPNLÉN. 5. oldal. ján megállapított. Jellemző, hogy a választmány tagjai fel is vetették a kérdést, hogy ily hosszú s eredmény- dus munkálkodás után nem fog-e sértésszámba menni ily csekély összeg? Az elnökség azonban megnyugtató felvilágosítást adott s a választmány osztatlan öröm és lelkesedéssel hozta meg e csekély áldozatot annál is inkább, „mert — mint dr. Láczay László v. tag mondotta — ez kötelesség az előlegezett szellemi munkáért.“ Egyébbként a választmány egyhangú felfogásának és ez ügyben való állásfoglalásának bizonyságaképen a következő körlevél lett az összes társulati tagokhoz intézve: Tisztelt érdekeltségi tag úr! Most 22 esztendeje lesz annak, hogy a társulat igazgató-főmérnöke, ikervári Révy Géza Victor úr a társulat ügyeit vezeti és intézi; ezen idő alatt nemcsak a társulat védképessé- gét emelte, hanem annak belügyeit is rendezte, úgy, hogy a tiszai társulatok közt ma a bodrogközi társulat az elsők közt foglal helyet. Legjobb tudását, férfierejének egész teljességét, sőt mondhatni egézségét, áldozta föl igazgató-főmérnökünk a Bodrogköz érdekében, egyrészt a tudomány segélyével a védképesség fejlesztésén folyton dolgozva, másrészt gyakorlati tapasztalatait mint administrator (igazgató) is értékesítve. — A csendes, komoly munkának voltunk mi mindig emberei, azért nem tartottuk szükségesnek a mai kor azon divatját követni, hogy már 5 vagy 10 év után jubijáljunk, azért nem indítottuk meg e mozgalmat már akkor, mikor a töltésemelési munkálatokat befejeztük, avagy a mikor a szivattyútelepek elkészültek. Az igazgató-főmérnökünk iránti tisztelet és becsülés ma már a Bodrogköz határait túllépve ment át a tudatba és igy feleslegesnek tartjuk érdemeit külön felsorolni. De amint hiába lett volna előbb ez irányban bármely lépést megtenni, hisz útó- végre minden igazi férfi azért vállalja el állását, azért vállalja el a munkát, hogy kötelességének mindenképen eleget tegyen, — a társulat mostoha viszonyai nem is engedték volna meg, hogy idő előtt tegyük meg a lépést. Most a Bodrogköz szabályozásának nagyjában való és emberileg lehető befejezésekor — mert a még bekövetkezhető nagyobb teendők nézetünk szerint már állami feladatot fognak képezni, a midőn tehát mintegy uj korszakot kezdünk meg, méltányta lanság és igazságtalanság volna, a valódi érdem megjutalmazása elől szük- ktblüségből kitérni. Csak magunkat tiszteljük meg azzal, hogyha' igazgató- főmérnökünk önzetlen fáradozását, ered- ménydus működését anyagilag is jutalmazzuk. Hisz ha egyéb érdeme nem volna, már csak az a körülmény, hogy a válságos perceinkben itt nem hagyott bennünket, mint sok más elődje, elismerésre méltó volt és minket iránta hálára kötelezett. Ha a Tiszavölgyi társulatok történetét és beleletét figyelemmel kisérjük, nem találunk úgyszólván egy társulatot sem, mely vezető műszaki közegét egy ilyen hosszú idő után ne részesítette volna erkölcsi jutalom, tehát elismerés mellett, egyszersmind anyagi jutalomban is; sőt tudunk számtalan esetet, hol sokkal rövidebb működési időn belül egyes lőmérnökök, vagy igazgató-íőménökök nagyon tekintélyes tiszteletdijban részesültek, hogy több példát ne említsünk, a Felső szabolcsi társulat ép most részesítette igazgatófőmérnökét már 3 év után tiszteletdijban 1 Nem akarunk párhuzamot vonni ami társulatunk és más társulatok anyagi ereje, védképessége, valamint áldozatkézsége közt, de az a nézetünk hogy mi sem maradhatunk el és ami főmérnökünket a társulatunknál folytonos és eredményes munkában eltöltött 2 évtizedet meghaladó napjaiért, — mely egy szellemi munkásember életében egy egész korszakot jelent, — meg ne jutalmazzuk 1 Mert hisz akkor a társulat érdekében kifejtett majdnem emberfölötti munka a sok áldozat, a sok gond, a sok aggodalom hiába lett volna átérezve és átélve, ha az élet alkonyán a családja iránti köteles gondoskodás nem volna reá nézve köny- nyüvé téve. Hisz abból a nagy nyereségből, melyben mi egy szerencsés időben s szerencsés körülmények között sikeresen keresztülvitt konversió alkalmából részesültünk, de továbbá azon megtakarítások által, melyeket a személyzet létszámának folytonos apasz- tása által, valamint a munkamegosztás elvének helyes alkalmazása által a társulatnak folyton javára és előnyére tettünk, már mintegy előre élveztük a gyümölcsét annak a szerény tisztelet- díjnak, melyet mi igazgatófőmérnökünknek egyszer s mindenkorra most adni javasolunk. Szerénynek kell neveznünk a 20,000 koronában megálla-i pitani javasolt tiszteletdijat azon anyag és erkölcsi szolgálatok és sikerek fe jében, melyeket Révy igazgató ur a társulatunknak tett, illetve kivívott, de ez meg fog felelni egyrészt a társulatunk egézséges takarékossági elvének, másrészt igazgató-főmérnökünk a mai anyagias világban már ritkán található szerény és igénytelen egyéniségének, puritán jellemének. És meg kell itt jegyeznünk és különösen hangsúlyoznunk, hogy ezen összeg nem külön kivetés utján, hanem e kölcsönből még lel nem vett és múlt közgyűlési határozat által felvenni engedett utolsó részletből fogja a rendes költségvetési keretben fedezetét találni, úgy, hogy az érdekeltség ez összeget közvetlenül nem fogja megérezni, amint nem érezte meg annak idején a kellő időben esz közölt szerencsés conversió folytán keresztülvitt és a Bodrogköz védképes- ségét és vizmentesitését előidézett nagy munkálatok áldását, mert az annuitási összeg 20 év óta nem nagyobbodott ! A 25 évet be nem várhattuk, mert 3 év hosszú egy megtört szellemi munkás életében és mert az elnök-elődünk által örökbe kapott erkölcsi kötelezettségnek eleget kellett végre tennünk. Az összválasztmány megbízásából és neváben kérjük a t. érdekeltségi tagot, hogy igazgató-főmérnökünknek tiszteletdijként adni javasolt 20,000 koronát megszavazni szíveskedjék. A bodrogközi Tiszaszabályozó-tár- sulat Király-Helmeczen, 1902. aug. 28-án tartott választmányi üléséből a választmány nevében és megbízásából hazafias üdvözlettel Br. ’Sennyey Miklós, Gr. Mailáth József, t. alelnök. t. elnök. * Őszi vetések. Az őszi vetést nálunk Magyarországon még nem becsülik eléggé ; van bizonyos előítélet, sokszor félelem, hogy a magvak télen át tönkre mennek, miért is többnyire ta- vaszszal vettetnek. Több főzelék, virág, fa és faneműnél ez nagy hátrány, mivel azok a főzelék- és virágfajok, melyek őszi vetést igényelnek és télállók, tavaszszal sokkal jobban, gyorsabban fejlődnek és jobb eredményt hoznak; fa- és fanemümagvak, melyek őszkor vettetnek, már a jövő évben csiráznak, mig ellenben az ily fajok magvai tavaszi vetés folytán egy egész éven át fekszenek a földben, anélkül, hogy csíráznának és csak a következő évben kelnek ki. Különösen a következő magvakat kell november—decemberben vetni, hogy már májusban csírázzanak : Alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, magvatváló szilva, myrabolán, kajszinbarack és mandula ; őszszel ve- tendők a dió, maroni, gesztenye és tölgymagvak is. mivel tavaszig sokszor elromlanák. Fajokból szintén már a tél beállta előtt vetendők: a jávor, bükk, kőris, tölgy gesztenye, hárs, platán, szofora, szilfa és galagonya. Akác és gleditschia magvak csak április hónapban vetendők, mivel ezek vetés előtt forró vízzel leforrázva és még néhány óráig langyos vízben áztatva, vetés után 14 nap alatt jól kelnek ki. Főzelékfajokból késő őszkor vessük mindjárt állandó ágyakba a következő maavakat: petrezselyem, pasztinák, sárgarépa, feketegyökér, mezei saláta, téli laboda és borsómagot első szükségletünk fedezéséré. Virágfajokból már nyár közepén vetendők a következők magvai: árvácska, nefelejts és a többi 2 éves virágnövény. Késő őszszel (november) mindjárt állandó helyükre kell vetni: erdömes- tert, búzavirágot, szarkalábot, kerti mákot, kerti bükkönyt, nemophyllát, szalagvirágot és szilénia magot. Aki ezt teszi, mindennel meg lesz elégedve, mert az eredmény mindenk jr a legkedvezőbb, NYÍLT TÉR.*) Nyilatkozat. Alólirott ezennel kijelentem, hogy sem férjem Berzeviczy Egyed ur, sem leányom Berzeviczy Louise Anne adósságait magamra nem válialom és azokat helyettük kifizetni nem fogom. Bárcza, 1902. évi szept. hó 8-án. Berzeviczy Egyedné, szül. Bárczay Ilona. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőséget a szerk. Á SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. J. tanító. Igen, — az előfizetési ár tanítók részére évi 6 korona. Kiadó tulajdonos: Éhlert Gyula. B 1 E£ D S T Épületek, ingóságok, termények tűz- és jégkár elleni biztosítására, továbbá: élet- és járadék biztosítások felvételére ajdzillsoizlls : az Első Magyar Általános Biztosító Társaság fe©3r<ő.l©fi -íig^söfeség© S.-A.-UJHELYBEN, a „Zemplén“ kiadóhivatalában. Jr- MLÍLZ.
