Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-08-28 / 88. szám

Sátoralja-Ujliely, 1902. augusztus 28. 88. (2228.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Bíró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. —— Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. fi Dusa-htö ügye. — augusztus 27. A Dusa-hid ügyét lapunk egyik előző számában Wiczmándy Ödön butkai földbirtokos terjedelmes nyilt interpellációja vezette a nyilvános­ság elé. Ezzel szemben felkérettünk az ellentétes állásponton levő ol­dalról az első fokú határozat köz­lésére. Az audiatur et altera pars elvénél fogva, mivel ez az ügy már a nyilvánosság elé hozatott, természetesen helyt adtunk lapunk­ban a védekezésnek is. Erre Wicz­mándy Ödön a szombati számban nyilt levelet küldött hozzánk, ame­lyet szintén közreadtunk, a feleb- bezést azonban, az esetlegesen ki­fejlődhető sajtóperre vonatkozó hi­ányok pótlása miatt visszakiildöttük a beküldőnek. A kiadott nyilt levélre vonatkozólag pedig ismét felkérettünk a másodfokú határo­zat közlésére. És ezzel reméljük, hogy ez ügynek ily terjedelmes nyilvános tárgyalása befejeztetett. Matolai Etele alispán másodfokú határozata ez ügyben a következő: T. Zemplénudrmcgye alispánjától. 19607. szám. A Butka községében újólag fel­épített „Dusa“-hid hídfőinek betöltése és az útfél járók létesítése tárgyában a nagymihályi járás főszolgabirája f. évi augusztus hó 2-án 1838. szám alatt hozott határozatát a Butka köz­ség képviselőtestülete részéről augusz­tus hó 12-én 2038. Harbulyák Pál biró és Szoták István jegyző butkai elöljárók részéről augusztus hó 13-án és Haidinger István Butka község képviselő-testületi tagja részéről au­gusztus hó 18-án 2067. sz. a. közbe­vetett fellebbezés folytán, felsőbb el­bírálás végett folyó évi augusztus hó 17-én 2050. sz. a. kelt jelentésével bemutatván, — alólirt alispán ezen ügyben következőleg határozott: A Butka község képviselő-testű- lete, valamint Harbulyák Pál biró és Szoták István jegyző, butkai elöljá­rók részéről beadott fellebbezést el­utasítom és a fellebbezett határozatot a Haidinger István fellebbezésében felhozottak figyelembe vételével azon változtatással hagyom helyben és jóvá, hogy Harbulyák Pál községi biró és Szoták István körjegyző ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 90. §-ának a) pontja alapján a fegyelmi vizsgá­latot elrendelem s annak foganatosí­tásával a nagymihályi járás főszol- gabiráját megbízom. Utasít<xn tovább a nagymihályi járás fősíMpbiráját, hogy a hídfőket I-ső fokú”'Határozata értelmében — ha még meg nem történt volna — ha­ladéktalanul töltesse be, a feljárókat készíttesse el és a hidat a forgalom­nak adassa át. A vállalkozó által még a folyó évi julius hó 5-éré elkészített hid helyszíni szemléjét és felülvizsgálatát az 1890. évi I. t.-c. 62. §-ának 2-ik bekezdésében gyökeredző jogomnál fogva vállalkozó kérelmére ezennel elrendelem, anuak határidejéül folyó évi szeptember hó 9-ének d. e. 10 óráját kitűzöm s foganatosításával — amennyiben a hid vicinális közúton fekszik, az államépitészeti hivatal fő­nökének és a kir. kultúrmérnöki hi­vatalnak közbejöttével a járás főszol- gabiráját úgy is, mint a vicinális utibizottság elnökét azon utasítással bizom meg, hogy a leszámolást im­már jogerőssé vált határozata értel­mében a vállalkozóval foganatosítsa és az érdembe hozandó vállati össze­get vállalkozónak a szerződés értel­mében fizettesse ki. Minthogy pedig Butka község képviselőtestülete tagjainak és Har­bulyák Pál községi biró és Szoták István körjegyzőnek fellebbezésében a járás első tisztviselőjét eljárásában gyanúsító és magán személyeket is sértő kifejezések foglaltatnak, s azon hang, mely a fellebbezésekben nyil­vánul, megtorlás nélkül nem hagyható: ezen fellebbezéseket, a fellebbezők elleni eljárásra vonatkozó indítványá­nak megtétele végett a T. vármegye tiszti-főügyészének kiadom. Indokolás: Nem volt hely adható a községi képviselőtestületi tagok által beadott fellebezésnek, mert: a vármegye közigazgatási bizott­ságának ez évi január hó 14-én tar­tott ülésében 47/72 k. b. szám alatt hozott határozata értelmében a szóban lévő hid a butka—szelepkai vicinális • közút í'entartásához csoportosított ér-’ dekeltség által építendő fel, — a bid tehát nem Butka község magán hídja, s ennélfogva a hídépítésre vonatkozó összes képviselő-testületi határozatok illetéktelenek; mert az 1890. évi I. t. c. 41 és következő §-ai értelmében a községi közlekedési (vicinális) út­vonal közigazgatása az úti bizottság, illetőleg az úti bizottság elnökének hatásköréhez tartozik. Az idézett közigazgatási bizott­sági határozat szerint Butka község a költségeket csak előlegezni tartozik, amely előleg részére — egy hozandó határozattal megállapítandó hozzájá­rulási arány szerint az érdekeltség által megtérítendő leend. De eltekintve ettől, a járás fő­szolgabirája még a szerződés értelmé­ben is teljesen helyes módon járt el, mert az általános feltételek 8. §-a értelmében a vállalkozó feletti fel­ügyeletet a főszolgabíró gyakorolja. A fentiektől eltekintve sem volt a fellebbezésnek hely adható, mert: a képviselő-testüietet a főszolgabíró nem marasztalta, csak azt mondta ki, hogy az elöljáróknak megmarad a visszkereseti joga azon községi kép­viselő-testületi tagokkal szemben, akik az ez évi julius hó 5-én tartott képviselő-testületi közgyűlésen Wicz­mándy Ödön elnöklete alatt azt a határozatot hozták, hogy jóvá és helybenhagyták a községi elöljárók­nak eljárását, hogy t. i. a vállalkozó munkásait a munka teljesítésében megakadályozták, őket a munkából kizavarták. Ami pedig azt illeti, hogy az elöljárók a község képviselő testőle- tének határozatát hajtották végre, va­lótlan ; mert az elöljárók előbb intéz­kedtek, mintsem a község képviselő­testülete határozott: a képviselőtestü­let. eljárásuk után hozott határozatá­val tényöket csak helyeselte, tehát az elöljárók voltak marasztalandók. Nem mulaszthattam azonban el azt, hogy megtorlás nélkül hagyjam azt a hangot, melylyel a képviselő testület a maga fellebbezésében a fő­szolgabírót leckézteti s őt eljárásában gyanúsításokkal is illeti és megfeled­kezve saját méltóságáról s a köteles tiszteletről amelylyel a járás első tisztviselőjének tartozik az 1879 évi XL. t. c.-ben foglalt elvekkel magát ellentétbe helyezte; miért is az irato­kat indítvány tétele végett a t. vár­megye tiszti főügyészének kellett ki­adnom. Az Y.-ik kerületi kultúrmérnöki hivatal főnőkének Aug. hó 2-án fel­vett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatko­zata megcáfolja a pótbejárásra vonat­kozó elméletét s a „szigetinél a ket­tős csatorna helyett az egy vonalú csatorna létesítésének helyességét nyil­ván megállapítja. A 21398 számú határozat, mely szerint a „Pázsut“ jelöltetett ki föld­nyerő helyül, a versenytárgyalásnál egyáltalában nem szerepelt, nem ol­vastatott fel, az eljárásnál figyelmen kívül hagyatott, sem a versenytár­gyalási jegyzőkönyvben, sem a hirdet­ményben, sem a képviselő-testület által külön pontozatokban megállapí­tott feltételekben, melyek mind a hidműszaki irataihoz vannak csatolva — egyáltalában nem foglaltatik az a kikötés, hogy a föld a „Pázsit“-ról nyeressék, — sőt még annak sem található ezekben az iratokban nyoma, hogy ez a kérdés a versenytárgyalás­nál felvettetett volna; ezt tehát állí­tani lehetett, de a hatóság a fent fel­sorolt iratokból igazoltnak nem lát­hatja. Ebből kifolyólag tehát helyes az I-ső fokú határozat indokolása s felek kihallgatására szükség annál in­kább sem volt, mert a határozat a műszaki iratok alapján volt megho­zandó és hozatott meg s vállalkozót különben is csak a szerződés és mel­lékleteiben foglaltak kötelezik. A felebbezésben foglalt azon vád, hogy Thuránszky Tihamér vállalkozó a jegyző és képviselő-testületi tagokkal szemben megkisérlett „megvesztege- getési igéretek“-kel jutott a vállalat­hoz, semmivel nincs igazolva; sőt a versenytárgyaláson felvett jegyző­könyvből kitűnik, hogy egyedül vál­lalkozó volt az, ki az összes ajánlat­tevők között a Butka község részéről külön 4 pontban összeállított pótfel­tételek 4-ik pontjának hajlandó volt megfelelni, vagyis, hogy a fenyőfa hossztartók helyett ugyanazon árban tölgyfa hossztartókat szállít — és a vállalat is ennek folytán adatott ki — a többi ajánlattevők azon jegyzőkönyvbe vett határozott kijelentése után, hogy tölgyfa hossztartókat alkalmazni nem hajlandók — Thuránszky Tihamérnak. A „Pázsithoz vezető út azon időben való járhatatlan volta a mű vezetésé­vel megbízott királyi mérnök által Julius hó 8-án felvett jegyzőkönyv­vel van igazolva, tehát a fellebbezés­nek ide vonatkozó része — eltekintve attól is, hogy vállalkozóra a „Pá­zsitéról való földnyerés nem volt kö­telező — figyelembe nem vétethetett s ha vállalkozó erre nézve a község­gel alkudozásba becsájtkozott, az a vállalat körén kívül eső ténye s azt hihetőleg a vállalat mielőbbi befejez- hetése céljából tehette. A vis majort a szerződéshez fű­zött „általános feltételek“ 23. §-a ér­telmében a felügyelettel megbízott közeg egyoldalú megítélése szerint állapítja meg s a Vis-majorra vonat­kozó jegyzőkönyvben felhozott okok helyességének megállapítása a felül­vizsgáló bizottság hatáskörébe esvén, a fellebezésnek erre való vonatkozása magától elesik; megjegyeztetvén, hogy a vis-majorra vonatkozó jegyzőköny­vet a körjegyző távollétében a segéd­jegyző és a község bírája Írták alá. II. Nem volt hely adható a köz­ségi biró és jegyző 1838. szám alatt beiktatott fellebbezésének sem, mert ez sem elfogadható indokokat, csu­pán tagadást és valótlan állításokat tartalmaz. Tagadja, hogy ők vállalkozó mun­kásait két ízben is elzavarták volna és hogy a munkát ők tiltották volna be, holott úgy a julius 24-iki vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben, valamint a képviselő-testület julius hó 5-én meg­tartott ülésében felvett és a julius hó 12-iki főszolgabírói vizsgálat jegyző­könyvéhez hiteles másolatban csatolt jegyzőkönyvben, nemkülömben a köz­ség elöljáróinak az aug. 2-án megtar­tott vizsgálatról felvett jegyzőkönyv­höz csatolt beadványban ezt önmagok besömerik, tehát miszüksóg sem volt arra, hogy a vállalkozó aug. hó 2-án az elöljárói tagok megnevezésére fel- hivassék és hogy az, hogy kik voltak azok az elöljárói tagok, tanukkal iga­zoltassák ; mert ezt a főszolgabíró a vállalkozó jelentésének bevárása nél­kül is megállapíthatta a vizsgálati iratokból. Miután a pedig a munkásoknak a munkából történt kizavarásánál sem vállalkozó, sem Haidinger István nem volt jelen: mielőtt biztos tudomása nélkül személyeket nevezett volna meg, — anélkül, hogy a fellebbezés állítása szerint vállalkozó zavarba jött volna, mely zavarból Haidinger István sem segíthette ki, meg kellett hallgatnia azokat a munkásait, akik jelen voltak. Azzal pedig éppen nem védekezhetnek, hogy ők csak a kép­viselő-testület határozatának tettek eleget, tehát törvényrendelte köteles­ségüknek feleltek meg, — mert a képviselő-testülettel nem előzetesen,, de utólagosan tartottak ülést s ha­gyatták helyben eljárásukat. Az a Dúsa medrének megbolyga- tását illető, több ízben felhozott tila­lom, amint a meghallgatott kir. kul- turfőmérnök is megmagyarázza, a mederben anyaggödrök csinálására, nem pedig a csatorna egységes kiá­sására szól. Hogy anyaggödröket nem szabad a kiszárított mederben ásni, vagy ásatni, az természetes; — vi­szont azonban, hogy a rossz pillér miatt két ágban vezetett csatornát a változott hidnyilásoknak megfelelőleg egységesíteni kell, az még természe­tesebb. Hogy pedig ehez valami kü­lönleges szakértői felügyelet nem volt szükséges, az szintén a kulturfőmér- nöknek Wiczmándy Ödön butkai föld- birtokoshoz ez évi julius 26-án 1128. szám alatt intézett nyilatkozatából látszik, mely szerint amennyiben „az ásandó főág alsó és felső szélességét, valamint mélységét az alsó és felső elágazási pontoknál az egységes csa­torna-szelvények teljesen meghatároz­zák, fel nem tehető, hogy itt valami helytelenség elkövethető legyen.“ De még ha elkövettek volna is vállalkozó munkásai a csatorna ki­ásásánál helytelenséget, nagyon helye­sen mondja a híd munkálatainak el­lenőrzésével a képviselő-testület ré­Laptmk mai Máma 4 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents