Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-08-28 / 88. szám
Sátoralja-Ujliely, 1902. augusztus 28. 88. (2228.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Bíró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. —— Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. fi Dusa-htö ügye. — augusztus 27. A Dusa-hid ügyét lapunk egyik előző számában Wiczmándy Ödön butkai földbirtokos terjedelmes nyilt interpellációja vezette a nyilvánosság elé. Ezzel szemben felkérettünk az ellentétes állásponton levő oldalról az első fokú határozat közlésére. Az audiatur et altera pars elvénél fogva, mivel ez az ügy már a nyilvánosság elé hozatott, természetesen helyt adtunk lapunkban a védekezésnek is. Erre Wiczmándy Ödön a szombati számban nyilt levelet küldött hozzánk, amelyet szintén közreadtunk, a feleb- bezést azonban, az esetlegesen kifejlődhető sajtóperre vonatkozó hiányok pótlása miatt visszakiildöttük a beküldőnek. A kiadott nyilt levélre vonatkozólag pedig ismét felkérettünk a másodfokú határozat közlésére. És ezzel reméljük, hogy ez ügynek ily terjedelmes nyilvános tárgyalása befejeztetett. Matolai Etele alispán másodfokú határozata ez ügyben a következő: T. Zemplénudrmcgye alispánjától. 19607. szám. A Butka községében újólag felépített „Dusa“-hid hídfőinek betöltése és az útfél járók létesítése tárgyában a nagymihályi járás főszolgabirája f. évi augusztus hó 2-án 1838. szám alatt hozott határozatát a Butka község képviselőtestülete részéről augusztus hó 12-én 2038. Harbulyák Pál biró és Szoták István jegyző butkai elöljárók részéről augusztus hó 13-án és Haidinger István Butka község képviselő-testületi tagja részéről augusztus hó 18-án 2067. sz. a. közbevetett fellebbezés folytán, felsőbb elbírálás végett folyó évi augusztus hó 17-én 2050. sz. a. kelt jelentésével bemutatván, — alólirt alispán ezen ügyben következőleg határozott: A Butka község képviselő-testű- lete, valamint Harbulyák Pál biró és Szoták István jegyző, butkai elöljárók részéről beadott fellebbezést elutasítom és a fellebbezett határozatot a Haidinger István fellebbezésében felhozottak figyelembe vételével azon változtatással hagyom helyben és jóvá, hogy Harbulyák Pál községi biró és Szoták István körjegyző ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 90. §-ának a) pontja alapján a fegyelmi vizsgálatot elrendelem s annak foganatosításával a nagymihályi járás főszol- gabiráját megbízom. Utasít<xn tovább a nagymihályi járás fősíMpbiráját, hogy a hídfőket I-ső fokú”'Határozata értelmében — ha még meg nem történt volna — haladéktalanul töltesse be, a feljárókat készíttesse el és a hidat a forgalomnak adassa át. A vállalkozó által még a folyó évi julius hó 5-éré elkészített hid helyszíni szemléjét és felülvizsgálatát az 1890. évi I. t.-c. 62. §-ának 2-ik bekezdésében gyökeredző jogomnál fogva vállalkozó kérelmére ezennel elrendelem, anuak határidejéül folyó évi szeptember hó 9-ének d. e. 10 óráját kitűzöm s foganatosításával — amennyiben a hid vicinális közúton fekszik, az államépitészeti hivatal főnökének és a kir. kultúrmérnöki hivatalnak közbejöttével a járás főszol- gabiráját úgy is, mint a vicinális utibizottság elnökét azon utasítással bizom meg, hogy a leszámolást immár jogerőssé vált határozata értelmében a vállalkozóval foganatosítsa és az érdembe hozandó vállati összeget vállalkozónak a szerződés értelmében fizettesse ki. Minthogy pedig Butka község képviselőtestülete tagjainak és Harbulyák Pál községi biró és Szoták István körjegyzőnek fellebbezésében a járás első tisztviselőjét eljárásában gyanúsító és magán személyeket is sértő kifejezések foglaltatnak, s azon hang, mely a fellebbezésekben nyilvánul, megtorlás nélkül nem hagyható: ezen fellebbezéseket, a fellebbezők elleni eljárásra vonatkozó indítványának megtétele végett a T. vármegye tiszti-főügyészének kiadom. Indokolás: Nem volt hely adható a községi képviselőtestületi tagok által beadott fellebezésnek, mert: a vármegye közigazgatási bizottságának ez évi január hó 14-én tartott ülésében 47/72 k. b. szám alatt hozott határozata értelmében a szóban lévő hid a butka—szelepkai vicinális • közút í'entartásához csoportosított ér-’ dekeltség által építendő fel, — a bid tehát nem Butka község magán hídja, s ennélfogva a hídépítésre vonatkozó összes képviselő-testületi határozatok illetéktelenek; mert az 1890. évi I. t. c. 41 és következő §-ai értelmében a községi közlekedési (vicinális) útvonal közigazgatása az úti bizottság, illetőleg az úti bizottság elnökének hatásköréhez tartozik. Az idézett közigazgatási bizottsági határozat szerint Butka község a költségeket csak előlegezni tartozik, amely előleg részére — egy hozandó határozattal megállapítandó hozzájárulási arány szerint az érdekeltség által megtérítendő leend. De eltekintve ettől, a járás főszolgabirája még a szerződés értelmében is teljesen helyes módon járt el, mert az általános feltételek 8. §-a értelmében a vállalkozó feletti felügyeletet a főszolgabíró gyakorolja. A fentiektől eltekintve sem volt a fellebbezésnek hely adható, mert: a képviselő-testüietet a főszolgabíró nem marasztalta, csak azt mondta ki, hogy az elöljáróknak megmarad a visszkereseti joga azon községi képviselő-testületi tagokkal szemben, akik az ez évi julius hó 5-én tartott képviselő-testületi közgyűlésen Wiczmándy Ödön elnöklete alatt azt a határozatot hozták, hogy jóvá és helybenhagyták a községi elöljáróknak eljárását, hogy t. i. a vállalkozó munkásait a munka teljesítésében megakadályozták, őket a munkából kizavarták. Ami pedig azt illeti, hogy az elöljárók a község képviselő testőle- tének határozatát hajtották végre, valótlan ; mert az elöljárók előbb intézkedtek, mintsem a község képviselőtestülete határozott: a képviselőtestület. eljárásuk után hozott határozatával tényöket csak helyeselte, tehát az elöljárók voltak marasztalandók. Nem mulaszthattam azonban el azt, hogy megtorlás nélkül hagyjam azt a hangot, melylyel a képviselő testület a maga fellebbezésében a főszolgabírót leckézteti s őt eljárásában gyanúsításokkal is illeti és megfeledkezve saját méltóságáról s a köteles tiszteletről amelylyel a járás első tisztviselőjének tartozik az 1879 évi XL. t. c.-ben foglalt elvekkel magát ellentétbe helyezte; miért is az iratokat indítvány tétele végett a t. vármegye tiszti főügyészének kellett kiadnom. Az Y.-ik kerületi kultúrmérnöki hivatal főnőkének Aug. hó 2-án felvett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata megcáfolja a pótbejárásra vonatkozó elméletét s a „szigetinél a kettős csatorna helyett az egy vonalú csatorna létesítésének helyességét nyilván megállapítja. A 21398 számú határozat, mely szerint a „Pázsut“ jelöltetett ki földnyerő helyül, a versenytárgyalásnál egyáltalában nem szerepelt, nem olvastatott fel, az eljárásnál figyelmen kívül hagyatott, sem a versenytárgyalási jegyzőkönyvben, sem a hirdetményben, sem a képviselő-testület által külön pontozatokban megállapított feltételekben, melyek mind a hidműszaki irataihoz vannak csatolva — egyáltalában nem foglaltatik az a kikötés, hogy a föld a „Pázsit“-ról nyeressék, — sőt még annak sem található ezekben az iratokban nyoma, hogy ez a kérdés a versenytárgyalásnál felvettetett volna; ezt tehát állítani lehetett, de a hatóság a fent felsorolt iratokból igazoltnak nem láthatja. Ebből kifolyólag tehát helyes az I-ső fokú határozat indokolása s felek kihallgatására szükség annál inkább sem volt, mert a határozat a műszaki iratok alapján volt meghozandó és hozatott meg s vállalkozót különben is csak a szerződés és mellékleteiben foglaltak kötelezik. A felebbezésben foglalt azon vád, hogy Thuránszky Tihamér vállalkozó a jegyző és képviselő-testületi tagokkal szemben megkisérlett „megvesztege- getési igéretek“-kel jutott a vállalathoz, semmivel nincs igazolva; sőt a versenytárgyaláson felvett jegyzőkönyvből kitűnik, hogy egyedül vállalkozó volt az, ki az összes ajánlattevők között a Butka község részéről külön 4 pontban összeállított pótfeltételek 4-ik pontjának hajlandó volt megfelelni, vagyis, hogy a fenyőfa hossztartók helyett ugyanazon árban tölgyfa hossztartókat szállít — és a vállalat is ennek folytán adatott ki — a többi ajánlattevők azon jegyzőkönyvbe vett határozott kijelentése után, hogy tölgyfa hossztartókat alkalmazni nem hajlandók — Thuránszky Tihamérnak. A „Pázsithoz vezető út azon időben való járhatatlan volta a mű vezetésével megbízott királyi mérnök által Julius hó 8-án felvett jegyzőkönyvvel van igazolva, tehát a fellebbezésnek ide vonatkozó része — eltekintve attól is, hogy vállalkozóra a „Pázsitéról való földnyerés nem volt kötelező — figyelembe nem vétethetett s ha vállalkozó erre nézve a községgel alkudozásba becsájtkozott, az a vállalat körén kívül eső ténye s azt hihetőleg a vállalat mielőbbi befejez- hetése céljából tehette. A vis majort a szerződéshez fűzött „általános feltételek“ 23. §-a értelmében a felügyelettel megbízott közeg egyoldalú megítélése szerint állapítja meg s a Vis-majorra vonatkozó jegyzőkönyvben felhozott okok helyességének megállapítása a felülvizsgáló bizottság hatáskörébe esvén, a fellebezésnek erre való vonatkozása magától elesik; megjegyeztetvén, hogy a vis-majorra vonatkozó jegyzőkönyvet a körjegyző távollétében a segédjegyző és a község bírája Írták alá. II. Nem volt hely adható a községi biró és jegyző 1838. szám alatt beiktatott fellebbezésének sem, mert ez sem elfogadható indokokat, csupán tagadást és valótlan állításokat tartalmaz. Tagadja, hogy ők vállalkozó munkásait két ízben is elzavarták volna és hogy a munkát ők tiltották volna be, holott úgy a julius 24-iki vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben, valamint a képviselő-testület julius hó 5-én megtartott ülésében felvett és a julius hó 12-iki főszolgabírói vizsgálat jegyzőkönyvéhez hiteles másolatban csatolt jegyzőkönyvben, nemkülömben a község elöljáróinak az aug. 2-án megtartott vizsgálatról felvett jegyzőkönyvhöz csatolt beadványban ezt önmagok besömerik, tehát miszüksóg sem volt arra, hogy a vállalkozó aug. hó 2-án az elöljárói tagok megnevezésére fel- hivassék és hogy az, hogy kik voltak azok az elöljárói tagok, tanukkal igazoltassák ; mert ezt a főszolgabíró a vállalkozó jelentésének bevárása nélkül is megállapíthatta a vizsgálati iratokból. Miután a pedig a munkásoknak a munkából történt kizavarásánál sem vállalkozó, sem Haidinger István nem volt jelen: mielőtt biztos tudomása nélkül személyeket nevezett volna meg, — anélkül, hogy a fellebbezés állítása szerint vállalkozó zavarba jött volna, mely zavarból Haidinger István sem segíthette ki, meg kellett hallgatnia azokat a munkásait, akik jelen voltak. Azzal pedig éppen nem védekezhetnek, hogy ők csak a képviselő-testület határozatának tettek eleget, tehát törvényrendelte kötelességüknek feleltek meg, — mert a képviselő-testülettel nem előzetesen,, de utólagosan tartottak ülést s hagyatták helyben eljárásukat. Az a Dúsa medrének megbolyga- tását illető, több ízben felhozott tilalom, amint a meghallgatott kir. kul- turfőmérnök is megmagyarázza, a mederben anyaggödrök csinálására, nem pedig a csatorna egységes kiásására szól. Hogy anyaggödröket nem szabad a kiszárított mederben ásni, vagy ásatni, az természetes; — viszont azonban, hogy a rossz pillér miatt két ágban vezetett csatornát a változott hidnyilásoknak megfelelőleg egységesíteni kell, az még természetesebb. Hogy pedig ehez valami különleges szakértői felügyelet nem volt szükséges, az szintén a kulturfőmér- nöknek Wiczmándy Ödön butkai föld- birtokoshoz ez évi julius 26-án 1128. szám alatt intézett nyilatkozatából látszik, mely szerint amennyiben „az ásandó főág alsó és felső szélességét, valamint mélységét az alsó és felső elágazási pontoknál az egységes csatorna-szelvények teljesen meghatározzák, fel nem tehető, hogy itt valami helytelenség elkövethető legyen.“ De még ha elkövettek volna is vállalkozó munkásai a csatorna kiásásánál helytelenséget, nagyon helyesen mondja a híd munkálatainak ellenőrzésével a képviselő-testület réLaptmk mai Máma 4 oldal,
