Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-08-19 / 84. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Áuguszt. 16. belőle, hanem áldó és védő kart is, mely megóvja őt az ínségtől, atyailag gondoskodik róla és — kenyérhez juttatja. Úgy kell lenni, hogy a kiván­dorlás által legjobban sújtott me­gyénkén ilyen áldásos útra veze­tett e probléma megoldására irá­nyuló igyekezet s annak első ered­ményét üdvözölhetjük a vissza- vándorlási adatokban. Ezek az adatok a reménység örömtüzei gyanánt gyulnak ki minden ma­gyar ember lelkében és lelki sze­meinkkel már látjuk a jövendőt, mikor a megkezdett munkát foly­tatva a fiait visszanyert egységes és erős magyar nemzet gazdag lesz és hatalmas, valamerre édes anyanyelvűnk szerteleng e hazában. L. M. — augusztus 16. A jogi oktatás reformjáról szóló előadói tervezettel szemben — a buda­pesti magyar királyi egyetem jog- és államtudományi kara ellentétes állás­pontra helyezkedett. Erről egyébként mi már szóltunk; ez alkalommal csak azt említjük meg, hogy a kar­nak véleményes jelentése füzet alak­jában most jelent meg. Az adóvégrehajtás felfüggesztése. Ahhoz a mozgalomhoz, amely az adó- végrehajtásnak a nyári hónapokban való felfüggesztését célozta, mind több vármegye csatlakozik. így ma Hont és Nógrád vármegyék kérik a képviselőházat az iránt, hogy az adó- végrehajtást csak az októberi és ja­nuári évnegyedben eszközöljék. Hont vármegye azonkívül a tanítói nyug- dijjárulék törlését is kéri. Újítás a postánál. A kereskedelmi minisztériumban érdekes terv megvaló­sítását készítik el. Arról van ugyanis szó, hogy a posta- és táviró-segéd- tiszti állásokat megszüntetik, úgy hogy már az idén nem is lesz segéd­tiszti tanfolyam. Ezentúl a posta, úgyszólván nevelni fogja magának a segédtiszteket, még pedig olyképpen, hogy fölvesznek bizonyos számú olyan ifjakat, a kik a középiskola négy osztá­lyát elvégezték, ezeket aztán beoszt­ják a kezelés különböző ágazataiba. A kereskedelmi kormány most kér­dést intézett a posta- és táviró-igaz- gatósághoz, hogy körülbelül hány fiú dallamos, kedves hang zenéje nyilal­lott a szivébe. — Asszonyom ez lehetetlenség. Én ott, hol szerelmet várok — nem elégedhetem meg a barátság Ígéreté­vel. Vagy a szivét kérem, vagy pedig lemondok mindenről — még az életemről is 1 Mert én bennem semmi­féle tehetség sincs ilyen lét elviselé­sére. Mély keserűség beszélt a férfiből. A nő nyugodtan nézett vendége felhevült arcába. — Ön nagyon fiatal még Miklós, azért beszél igyl Azért, mert egy asszony ki önnel egyidős — s igy kor terintetében sem önhöz való — nem akarja szerelmét viszonozni — ön lemond az élet, a boldogság minden reményéről ? Lássa, ha férfi lennék — bizonyítanám, hogy egy asszonyt köny- nyü feledni. Egy reális kúrát ajánlok beteg szivének. Utazzék el hosszabb időre I Járja be a külföldet, vagy men­jen hazájába, a havasokba vadászni. Az utazás változatosságot nyutó élete — vagy a vadászszenvedély izgalma lassan feledtetik önnel létezésemet. S ha majd megnyugodott szívvel, edzett akaraterővel visszatér ide — bennem egy jó, öreg barátnőt fog találni mindég, ki szívesen, örömmel fogja hallgatni — midőn ön majd egy uj szerelméről fog mesélni nekem. fölvételére volna szükség. A kereske­delmi minisztert ez ujjitás foganatba vételénél a gazdasági szempont vezeti. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. fi Dusa-htö ügye. A Buttka községben újonnan te­lepített Dusa-hid ügyében Wiczmándy Ödön vármegyei biz. tag lapunk júl. 31-iki számában az illetékes várme­gyei hatósághoz és mérnöki hivata­lokhoz intézett nyílt interpellációt közölt. — Ennek folyományaképen lapunk aug. hó 9-ón megjelent szá­mában az ügy állásáról a következő tudósítást közöltük: „E hó 2-ik napján a járási fő­szolgabíró, a kultur főmérnök és az államépitészeti hivatal kikül­döttje Buttkán megjelentek és a községnek már régebben tett táv­irati jelentésével kapcsolatban meg­állapították, hogy a község helye­sen és törvényesen járt el. A kul- turfőmérnök pedig e hó 4-én a kérdéses terület felmérését szakértő közege által már teljesítette is. Mindezek után konstatálhatott, hogy semmi akadály nincs többé, hogy a vállalkozó a hidat megfelelően el­készíttesse és a forgalomnak átadja. Sajnos azonban — Írja a tudósítás — még mai napig sincs hatósági intézkedés arra, hogy a hídfők be­tömése folyamatba vétessék. Itt a térigény hordás ideje és hidunk még ma sincsen.'* Ezekkel szemben, nehogy ez utóbbi tudósítás a nagyközönség félre­vezetésére és megtévesztésére szolgál­jon, kötelességünknek tartjuk az ille­tékes nagymihályi járási főszolgabíró még aug. hó 2-án, tehát a foganato­sított vizsgálat után haladéktalanul meghozott I. fokú, az ügyet teljesen megvilágító hozzánk beküldött hatá­rozatát egész terjedelmében közölni: 1838/1. szám. A Butka községben újonnan fel­épített Dusa-hid hídfőjének betöltése és az uj feljárók létesítése tárgyában a vármegye alispánjának 15236, 16189, 16667 és 16769. sz. rendeletéire meg­tartott vizsgálatok alapján és eredmé­nyeihez képest alólirott főszolgabíró következőleg határozott: Amennyiben az uj Dusa-hid épí­tési vállalkozójának, Thuránszky Ti­hamér szalóki lakos földbirtokosnak a hid építéséhez elfogadott és egyszer­smind a vállalat alapjául szolgáló s a versenytárgyalást megelőzőleg a tör­vény által rendelt módon és időben Higyje el, hogy azon idő, midőn ön elfeled engem — nemsokára be fog következni! Az ifjú felállott. Nyugodságot parancsolt természetének, szilaj vére lüktetésének, de a hangja, az az elfoj­tott, remegő hang elárulta azt a mély keserűséget, mely összegyűlt szivében — lelkében. — Megfogadom tanácsát asszo­nyom ! elutazom — meg akarok gyó­gyulni — s önt is megkímélni alkal­matlan látogatásaimtól. Isten önnel nagyságos asszonyom 1 — Mélyen, szertartásosan hajolt meg Bánhidy. Ajkai futólag érintet­ték az asszony fehér kezét. Júlia a férfi szeme közé nézett. — Ön haragszik Miklósi? — Nem asszonyom, nem harag­szom, de menni akarok. Nem volna önérzetem, ha ezek után még marad­nék ! Midőn az ifjú után az ajtó bezá­rult, a fiatal asszony behúnyt szem­mel, sokáig ült egy helyben. Kezét homlokára szorította, keble hevesen emelkedett; látszott, hogy önmagával küzködik, az emberi élet legnehezebb, leggyötrőbb harcát vívta a lelke. Mi­dőn hosszú idő után letette' kezét homlokáról — az arca sápadt, de nyugodt volt. (Vége köv.) Butka község elöljáróságánál közszem­lére kitett hid tervezet és előmérct költségvetés alapján nem csak joga, de sőt kötelessége volt a régi hid ro­zoga pillére miatt két részre osztott csatorna ágakat, a csatorna szelvény figyelembe vételével az uj hid pillérei jóváhagyott elrendezésének megfele­lően, tudniillih a középső ÍO'O méte­res nyilas alatt egy ágba egyesíteni, a panaszos feljelentésekben és a vizs­gálat folyamán »szigetközinek elne­vezett és a két csatorna ág eredeti létesítése alkalmával kikerült földmeny- nyiség depóniájául szolgáló földrészen végig a tervezet szerint kiásatni, és az ebből nyert földanyaggal az egyik fö­löslegessé vált csatorna ágat és a két hídfőt betömni, és csakis amennyiben ez az anyag, valamint a régi feljárók és csatlakozó úttestek lenyeséséből s azok szabályszerű kiképzéséből kike­rült földmennyiség a két hídfő betö­mésére és az uj feljárók létesítésére elégtelen leendett, vált volna köteles­ségévé a be'öméshez hiányzó föld­anyagot szállítással fedezni; a község elöljárósága pedig ez­által, hogy vállalkozó kubikosáit a mun­kából- dacára annak, hogy a Dúsa lecsapolási munkálatok végrehajtásával megbízott Haidinger István Herceg Lobkovitz Rezső uradalmi felügyelője, a kubikosokat a munkába visszaállí­totta — a felsőbb hatóságok utasítá­sának kikérése illetve beváráca nélkül, ismételten elkergette, és vállalkozót munkája teljesítésében megakadályozta, — ez által is anyagi kárt okozván neki, mert a kubikusokat hasztalanul eltöltött munkaidejükért ki kellett fi­zetni, tekintettel arra, hogy vállalkozó Thuránszky Tihamérnak a f. évi július hó 28-án kelt_1896. sz. a. az iratóknál levő jelentése szerint most már a leg­nagyobb munkaidő beálltával munká­sokat egyáltalán nem kaphat, ennél- fogya a hídfők betömését nem esz­közölheti, de sőt erre, a mennyiben a munkában ismételten gátoltatott, nem is kötelezhető: őt az általa újon­nan felépített s külömben a földmun­kától eltekintve még a folyó évi julius hó 5-én teljesen befejezett hid hídfői betömésének és az uj feljárók létesí­tésének kötelezettsége alól felmentem, s erre a község elöljáróságát legelső sorban Harbulyák Pál bírót és Szoták István körjegyzőt, mint akik hatáskö­rüket túllépve, a munkát önhatalmúlag beszüntették, ezennel szigorú megha­gyással kötelezem, hogy a hídfőket jelen katározatom vételétől számított 8 napok alatt minden további kése­delem nélkül annál is inkább tömes- sék be, és az uj hídon ezáltal a köz- lekedhetést állítsák elő, mert ellen­esetben azt költségükre, nem tekintve arra, hogy mibe kerül, magam fogom végrehajtatni. Elmarasztalom továbbá nevezett elöljárókat az összes felmerült eljárási és vizsgálati költségekben és azok megfizetésére kötelezem, fentartatván az elöljáróknak — arra való tekintet­tel, hogy a község képviselőtestülete eljárásukat jóvá és helybenhagyta és magáévá tette, sőt meghagyta, hogy a csatorna korrekciót s innen a föld kiemelését ezután se engedje meg, a község képviselőtestületének jelen volt mindazon tagjai elleni viszkere- seti jogát, a kik a határozat megho­zatalában részt vettek, s a jegyzőköny­vet aláírták. — Viszont vállalkozó ér­dembe hozandó vállalati összegéből az ezen földmunkára megállapított té­tel a betöltés teljesítésére kötelezett elöljárók, esetleg képviselőtestületi ta­gok javára, a felülvizsgálat és végle­ges átvétel alapján foganatosítandó leszámolás alkalmával vissza fog tar­tatni, de előzőleg ezen tételből vállal­kozó javára a munkából elkergetett kubikosok haszontalanul eltöltött napi­bére, továbbá a földmunka tételének megfelelő árengedmény, bélyegilleték, adó és az elkészített hid munkabére után számítható és az igazságtalan s tisztán felbujtásnak tulaldonitható huza­vona folytán keletkezett kamat-vesz- tesség levonandó leend. A hídfők betömését és ezzel kap­csolatosan a Dúsa lecsapolási csator­nájának a hid alatti és feletti kiiga­zítását az elöljáróság, a Dusa-szabá- lyozás végrehajtásával és felügyeleté­vel megbizott Haidinger István ura­dalmi felügyelő felügyelete alatt, az V. kér. kir. kultúrmérnöki hivatal által megállapított vonalzás szerint egyik rétmester közbejöttével tartozik foga­natosítani, megjegyeztetvén, hogy a hídfők betöltésénél és a feljárók elő­állításánál a munkálat vezetésével meg­bizott Czakó Ignác művezető, kir. mérnök utasításait köteles kikérni, és a munkát ennek megfelelően tervsze­rűig végrehajtani. — E célból a mű­vezető mérnöknek a bekivánt tervet, és előméret-költségvetést visszaadom. A község megnevezett elöljárói ellen a fegyelmi eljárás elrendelését, és ennek alapján esetleges szigorúbb megbüntetéseket ez alkalommal azon indokból mellőzöm, mivel a vizsgála­tok folyamán meggyőződtem arról, hogy az elöljáróság, különösebben pe­dig a betiltást foganatosító községi biró ezen kardinális hibát, mely által a község lakosainak a vármegyei hír­lapokban közölt nyílt levél szerint is nagy károsodást és hátrányt okozott, szenvedélyes befolyások nyomása alatt követte el. Már ez alkalommal figyelmeztet- tettem azonban Szoták István körjegy­zőt, hogy attól a hangtól és modor­tól, a melylyel beadványait, alaptalan bejelentéseit és jegyzőkönyveit írja s egyes képv. testületi tagok, különösen pedig Haidinger István uradalmi fel- ügyelő iránt viseltetik, óvakédjék és ne feledkezzák meg azon kö­teles tiszteletről, mellyel neki úgyis, mint a közs. képviselőnek tehát egy felettes testület tagjának úgyis, mint herceg Lobkovitz Rezső, a körjegyző- ség legnagyobb birtokosa, képviselő­jének tartozik. A község képv. testületének ez évi augusztus hó 2-án az azon napra kitűzött vizsgálatomat megelőzőleg tar­tott ülésében Wiczmándy Ödön képv. testületi tag részéről beadott és' a képv. testület által elfogadott indítvány­ban foglalt azon kérelem, hogy Thu­ránszky Tihamér vállalkozó ellen a hídnak a szerződési határidőre való el nem készítése miatt a megfelelő köt­bér állapíttassák meg, elutasittatik, mert a művezető mérnök által ez évi május hó 22-ik napján fölvett, és a község bírája és jegyzője által aláirt jegyzőkönyvben megállapított vismajor következtében a szerződési határidő az építési napló tanúsága szerint 40 nap­pal hosszabbittatván meg, a hid mun­kálatok befejezési határideje ez évi augusztus 5-ik napján jár le. Vállalkozó mindazonáltal az épí­tési napló tanúsága szerint oly nagy erővel fogott a munkálatok végrehaj­tásához, hogy a vismajor dacára már f. évi julius hó 5-re készült el a híd­építéssel és a feljárók létesítését is már f. évi július hó 4-én kezdte meg és azt 4—5 nap alatt be is fejezte volna, ha abban a község elöljárósága által nem gátoltatik, vagyis az erede­tileg 1, évi június hó 26-ra kitűzött határidőt legfeljebb 10 nappal lépte volna tu', a vismajor következtében megállapított uj határidő előtt pedig 27 nappal előbb lett volna kész, mint arra a szerződés szerint kötelezhető lett volna. Vállalkozót tehát anyagi felelősség ebből a szempontból, hogy a hid mai napig sincs a forgalomnak átadva, nem terheli és ellene kötbér meg nem állapítható. Ugyan ebben az indítványban a művezető kir. mérnök részéről csak + időszakonkinti gyakorolt ellenőrzés el­len foglalt panasznak sem adatik hely, mert a község képviselőtestületének f. évi március hó 26-án tartott rendkí­vüli közgyűlésében felvett jegyzőkönyv szerint a hidmunkálatok állandó ellen­őrzésével és az anyag átvételével ifj. Harbulyák Pál biró, Popelyás István és Nadzam Mihály butkai lakosok bí­zattak meg és a művezetőnek csak kéthetenkinti egyszeri kiszállása kérel- meztetett, ennélfogva állandó ellenőr­zést nem is gyakorolhatott.

Next

/
Thumbnails
Contents