Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-05-01 / 37. szám
Sátorai]a-Ujhely, 1902. május 1. 37. (2177.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadókiratal: Sitoralja-Ujhely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó d üli., vastagabb betűkkel S fill. Kyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula Biró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Jfájus elsején. — május 1. Ki ne üdvözölné ma a virág- nyílás, madár dal meghozóját, téged szép május, ki felüdited a borús kedélyt a zordonság után. Noha több szomorúságot fakasztasz ez éven is mint örömet, — mindazáltal légy üdvözölve. Hiszen annak a végtelen bölcsességnek titkaiba, mely áld vagy ver minket porszemeket, — úgy sem tekinthetünk be. A mi véges értelmünkre hiú kisérlet volna annak kutatása, miért vagy még te is szép természet oly szeszélyes! Virágot kellett volna találnod május elseje, — lehűlt lefagyott virágot találtál. A munkás kéz ismét kétségbeesetten hanyatlik le, látva fáradozásának sikertelenségét, erejének gyarlóságát a természet törvényeit alkotó hatalom ellen. Oh de élni akarunk mégis, — vannak kikről szeretettel gondoskodni oly édes kötelesség neküuk, nem szadad tehát remény vesztetten, kétségbe esve állauunk a csapással szembe.- De emelt fővel, megkettőzött erővel munká’kodnunk, hogy amit elvett tőlünk a balsors egy oldalon, fáradhatlan szorgalmunk pótolja más helyütt. így gondolkozva üdvözöllek téged tavasz legszebb napja, és fölemelem e napon lelkemetahoz akit a költő szerint „a bölcs lángesze föl nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt“ — s kérem: elégelje meg már e sorsüldözött nép keserveit, könyörüljön az önkezével, öntestén sebet ejtő magyar népen, — valami módon fordítsa jobbra gondolko- zásraódunkat, hogy ne a folytonos visszavonás és szeretetienség, de a béke és egyetértés országa jöjjön már el hozzánk 1 # Vörös zászlós menetekben, százezernyi tömegek rendeznek „felvonulásokat“ május 1 én. Régóta gondolkozom én a fölött, hol vette ez a tüntető, szocialisz- tikus színezetű ünnep, — hol vette a május elseji munkaszünet létjogosultságát? Mily társadalmi vívmány, nagy esemény fűződik e nap emlékéhez, hogy ma bezárulnak a műhelyek, néhol munkás kéz nélkül állanak a mezők is? Nem tudok elfogadható indokot találni. Sajnálom, hogy névtelenül elenyészett az az ember, aki ezt a május elseji ilyen ünneplést kitalálta, hadd maradt volna meg neve legalább az utókor elfogulatlan Ítélkezése előtt. — Hát oly annyira j bővében vagyunk mi rövid élet- ; pályánkon az időnek, iiogy rá j érünk a tavasz egyik legszebb | napját elhenyélni, átdőzsőlni, — erre napokig készülni, utánua még pár napig a mámort, vagy a kapott ütlegeket kiheverni? — Hát nincs nekünk szükségünk minden percre, hogy munkáljuk ennek az édes magyar hazának javát, előkészítsük egy jobb jövőjét. — Az angol szerint az idő pénz. Nekünk nem? Mi előbb megyünk azzal, ha véres szájú demagógok kirohanásaikban ma Istent, királyt, kormányt, felsőséget, vagyont, szeretetet gúny tárgyává téve leszidnak, — mert még e hatalom nem engedi meg nekik, hogy más által szorgalmas munkában szerzett vagyonokat szabad prédára üssenek! ? Oh nem igy képzelem én helyesnek szép május a te meg ünneplésedet, de úgy ha az ilyen botorságok teljesen elenyésznek ez édes haza földjéről, s e helyett a mai napon kétszeres áhítattal száll ég felé ez a szent ima: Isten áldd meg a magyart! Áldd meg szorgalmas muukája után megérdemelt bőséggel, áldd meg egyetértéssel, békesség és egymás iránti szeretettel! Ezen módon gondolkozva fogjuk mi május elsejét ünneppé tenni lelkűnkben s ehez nem kell munkaszünet, sem gyülekezés, felvonulás és áldomás ivás! — május 1. Zemplénvármegyei orsz. képviselők a delegációban. A magyar Országgyűlés képviselőháza a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságba vármegyénk orsz. képviselői közül Andrássy Tivadar grófot a tőke-terebesi, Hadik-Barkóczy Endre grófot a nagymihályi és Dókus Ernőt a sátoraljaújhelyi választókerület képviselőit beválasztotta. A kvótának újra megállapítására kiküldött orsz. bizottságba pedig, mint egyik uj tagot Hadik János gróf orsz. képviselőt, az Abaujvármegyei Gazdasági Egyesület elnökét. Tállyi János dr., Eperjes hazafias érzelmű görög katholikus püspöke a magyarság ügyének ismét szolgálatot tett azzal, hogy Amerikába szakadt véreinknek idegen befolyástól való védelmére hozzájuk magyar pa pót küldött. Hodobay Andor, eperjes- egyházmegyei apátkanonok, apostoli visitator már e célból el is utazott Amerikába, Waschingtonba, ahol az osztrák magyar nagykövetség palotájában fog lakni. Nehéz viszonyok között, nagy hivatással megy oda. Kívánjuk a magyarság érdekében, hogy kiküldetése minél áldásosabb, eredményesebb legyen. Feladata az orosz propaganda működésével szemben az Amerikában élő görög katolikusoknak lelki gondozása, hogy megtartsa s megerősítse őket vallásukban a magyarságnak, ügy Írják, hogy az orosz propaganda gondoskodik róla, hogy fogadtatása ne tűnjék fel kedvezőnek s helyzetét amennyire lehet megnehezítse s épp azért annyival bátrabb lélek s diplomatikus tapintatosság kell bozá, hogy feladatában sikert érjen. Hiszszük, hogy a kellékek megvannak s óhajtjuk, hogy működését diadallal végezze. Az állami, vármegyei, városi és községi alkalmazottak definícióját, illetőleg törvényes fogalmát, a pénzügyi és belügyi miniszter, miután ez egyetlen törvényünkben sincs szabatosan meghatározva, most egy felmerült esetből kifolyólag a következőképp határozta meg: Állami alkalmazottnak az tekintendő, aki az államnál oly szolgálati viszonyba lép, amelynek egyik különös ismérve, hogy az állam által alkalmazott egyén, hacsak kinevezése időhöz nincs kötve, fegyelmi vagy büntető utón hozott és hivatalvesztést kimondó határozat nélkül alkalmazásától meg nem fosztható. Vármegyei alkalmazottak : kiknek állása az 1886 : XXI. törvénycikkben s az ennek alapján alkotott vármegyei szabályrendeletben föl van sorolva. Rendezett tanácsú város alkalmazottjai azok, akiknek állása az illető város szervezési szabály- rendeletében rendes évi fizetéssel rendszeresítve van. Községi alkalmazottak: akiknek stalluma az 1886: XXII. törvénycikkben és a községi szabályrendeletben, mint rendszeresített állás föl van véve. Nemzeti emlékek. Pázmány Danó levéltáros nagy szorgalommal állította össze a régi magyar vármegyéknek, — ezeknek a pusztuló nemzeti emlékeknek megyénkint csoportosított névsorát. Ebből adjuk közé az utána fűzött kommentár előtt a szomszéd vármegyék várainak jegyzékét : 1. Abaujvármegyében: Újvár, Regécz, Szaláncz, Boldog-Kővár, Fű- zérvár, Göncz, Kőszál, a Gagy melletti Amadé vára; a torna Szádvár és Solyomkő. 2. Beregvármegyében Munkács és Beregvár. 3. Bor- sodvármegyében: Diósgyőr, Ónod, Szendrő, Borsod, Dédes, Cserépvár. 4. Már amarosv ármegy ében : Huszt, Técső, Visk, Szuchai vár. 5. Sárosvármegyében : Sárosvár, Szénben, Újvár, Kapi, Tarkó, Herrog, Viszoka, Pálossá, Hanusfalva, Keczer, Lipócz, Szokolyi vár, Makoviczi vár. 6. Sza- bolcsv ár megy ében : Kis-Várda, Szabolcs, Besztercz, Fedej. 7. Ungvárme- gyében: Ungvár, Szerednyei vár, Konyursi, Gercsinyi, Neviczkei, Tár- allyai vár. 8. Zemplénv ármegy ében : Pataki vár, Tokaj, Szerencs, Tállya- Ujhely, Bodrog-Szerdahelyi, Zemplén, N.-Kövesdi, Leányvár, Helmecz, Bat- tyán, Lelesz, Terebes, Barkó, Jeszenő, Purusztyán, Varannó, Csicsva, Sztrop- kó, Mogyorói vár. Ez csak egy kis töredéke annak a nagyarányú nemzeti emlék-kincsnek amely nagyobbára már teljesen elpusztult, egyrésze pedig pusztuló félben van. Szomszéd vármegyénk ezen nemzeti emlékei közül talán a munkácsi vár őrzött meg legtöbbet régi patinájából, nálunk a pataki váron kívül romoknál egyéb alig maradt hátra. Némely várnak már hírmondó helye is alig van. Pedig ami közülök restaurálható, azt még áldozatok árán is meg kéne tartanunk. Akiknek ez módjában van, komoly szolgálatot tehetnének vele a nemzeti közügynek. De arra valamennyi érdemes volna, hogy szereplésének krónikája hitelesen össze legyen foglalva, s egyben legalább azt megóvjuk belőle, ami megóvható. Mindenekelőtt gondosan készült hü képekben kellene megörökítenünk valamennyit. Hisz ez aránylag a legkönnyebben elérhető és mégis valami: annyi, amennyi ahhoz kell, hogy a teljes feledés ellen biztosítva legyenek. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )(ínségeseknek állami segedelem. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Hadik Béla gróf főispán közbenjárására, a vármegyénkbeli Ínségeseknek közmunkával leendő foglalkoztatására 50,000 (ötvenezer) korona állami segedelmet utalványozott, mely összeget a sztropkó—havaj—mezőlaborczi közutak tovább menő kiépítésére fogják fordítani. )( Hivatalvizsgálat. Hadik Béla gróf főispán, titkár kíséretében ápr. 8-án Varannóra látogatott el s ugyanakkor két napig tartott eljárás során behatóan megvizsgálta a szolgabirói hivatal ügyvitelét és pénzkezelését. )( Állandó választmány. A vár- megye bizottságának májusi közgyűlését megelőző állandó választmányi ülést Hadik Béla gróf főispán f. hó 5- ének d e. 9 órájára tűzte ki. Az állandóválasztmány e tanácskozásának egyik főtárgya a vármegyei házi pénztár 1901. évi felülvizsgált számadása felett hozandó határozat. Állandó választmányi tárgyalás után a nevezett számadás 15 napi közszemlére fog kitétetni. Az e hó 22-én kezdődő májusi közgyűlés előtt 'május hó 21-én is lesz állandó választmányi ülés. )( A közig, bizottság legközelebb e hó 12-én (tizenkettedikén) d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését. )( Erdökezelési költségek. Az 1893—96 terjedő időre kirótt erdőkezelési költségeknek helyszíni leszámolása és rendezése tovább halaszthatatlanul sürgőssé válván, intézkedett az alispán, hogy a szóban levő tartozások tisztázása végett a várm. számvevőség egy tagja az illető járásokba további késedelem nélkül kiutazzék. )( A másodfokú erdei kihágási bíróság Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett e hó 6 án d, e. 10 órakor ülésezik. )( A fekete himlő. Nagyon távol van még tőlünk a veszélyes járvány, de csak dicséretes, ha már most megtótetnek az óvintézkedések. Lapunk mai ssima 4 oldal.
