Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-08 / 14. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Március 8. A Hegyalja lakossága magán-, elsősorban ön erejéből akar mindig segiteni, s e miatt kéri: adassék meg annak módja is. Ilyen a szövetkezetek létesítése. De hogy ezek virágozhassanak szükséges, hogy a szövetkezeti törvény olyképpen módosíttassák, hogy tagjaival szemben álló követelései, mindenkor elsőbbséggel bírjanak bármely eléb kötött követeléssel szemben is. Teljes bizalommal Nagyméltósá- god kormánya iránt, van szerencsém az emlékiratot átnyújtani. * Ehhez a beszédhez nem kell kommentár. Nem is kommentálni akarjuk, csak reámutatva arra a határozott, férfias, nyílt és őszinte hangra, amely az egész beszéden végig vonul első sorban is örömünket akarjuk kifejezni, hogy ezt az ügyet a Tokaj-Hegyalja Andrássy Sándor gróf kezébe tette le. Azután pedig kifejezést akarunk adni annak az erős meggyőződésnek, hogy ahol egy Andrássy gróf igy beszél, ahol a politikai és köz- gazdasági élet oly hatalmas tényezője igy nyilatkozik ottan már jó- előre is — félig nyert ügyünk van. Csak éppen a minap olvastam egy olasz hírlapban, hogy az olasz és magyar borkereskedelmi szerződés statusquoja iránt a bizalmat az olasz közvéleményben is éppen az a tény ingatta meg legerősebben, hogy a legnagyobb magyar borvidék ügyét, a diplomácia ténykedései előtt is mindig imponáló tekintélyben álló Andrássy név egyik méltó örököse karolta fel. Természetesnek találtuk olasz részről ezt az ijedelmet és óriási nyereségnek tartottuk a szerződésügy legkedvezőbb kimenetelére. Elvégre is Olaszország egyik szövetsége:- államunk és keresi velünk minden téren a méltányos és békés együttélés lehetőségeit. Az olasz kormány előtt alig tűnhetett volna fel méltányosabbnak, komolyabbnak és jelentősebbnek ez a borkereskedelmi kérdés, mint éppen most az Andrássy gróf exponálásával. Ilyképpen tehát már maga tiones) ^ előszámláló „Azari Re- gestrum3 szerint nem kevesebb, mint 32 községet találunk az Azary- család birtokában. Abban a Regestrum- ban emlittetik, hogy 1594-ben Azary Miklós és társai protestálnak nemes Rákóczy Ferenc ellen a Buttka, Ladmócz, Pelejte és Kis-Azar községekben volt birtokrészek elfoglalása miatt. Az Azaryakkal egykorú, vagy későbbi birtokosok voltak még itten: Pelejtey Gáspár, Morvay János, Gáspár deák és Ujlaky Gergely. Jelenlegi birtokosaik a Szemere- és a Dienes-családok.—Pelej tey Andrásnak az 1383-ból felmaradt végrendelete alapján (1. „Akk“ V. óvf. 337. lapján) bízvást feltehető, hogy már az Árpád-korban virágzó egyházi életet élt község volt mind a két Azar, melyeknek közös dicsősége lehet, hogy vagy az egyikök, vagy a másikuk adhatta a történelemnek Ozoray Fü- löpöt, Zsigmond királynak azt a kedves emberét, ki a XV. század elején a csizmadiaságból a temesi bánságig vitte fel (Buday Polg. Lex. III. K. 21. 1.) és a kit a Sztáray Albertnek 1417-ben adott királyi levél is dicséretekkel halmoz el.*** A XV. század elején megindult 3 Akk n. 260. 1. Folyóiratunk szerkesztőjének sz. közlése, az olasz kormány, a statusquo merevségétől távolabb—tekintve a köz- gazdasági fejlődés változait is — bizonyosan a méltányosság erősebb érzetével, az engedmények iránt hajlékonyabb inspirációkkal folytathatja e kérdés kereskedelmi tárgyalásait. De egyébként is ösmerjük mi jól Andrássy Sándor gróf közgazdasági szereplését. Látjuk majdnem napra-napra. Mint a zemplén- megyei gazdasági egyesület elnöke fáradhatatlan kitartó tevékenységgel, energiával, erős buzgalommal vezeii és irányítja egy nagy vármegye közgazdasági életét. Eddig mindig azt láttuk, hogy amihez fogott, azt erős kézzel irányította, hogy amely ügyet nyílt meggyőződésével, lelkesedéssel felkarolt azt minden leküzdhető akadályon keresztül soha meg nem pihenő gondoskodással vitte előre. Nos akik igy ösmerjük Andrássy Sándor gróf gyéniségét és közgazdasági tevékenységét — és a tokajhegyaljai mozgalom is ebben a hitben bizta ügyét reá -— biztos reménységgel nyugodhatunk meg abban, hogy ez a rendkívül fontos ügyünk a leghivatottabb kézben van. Olvassuk a kormány előtt tett nyilatkozatából, hogy itt nemcsak kötelességet kell teljesíteni, hanem a múltban elhanyagolt hibát kell megreparálni, olvassuk, hogy a „valamivel“ megadott engedmény már nem elegendő a bajok orvoslására. És mindezekből kiolvassuk azt, hogy a bajunkat komolyan felismerték és hogy az orvosláshoz egy komoly, munkás főur komolyan hozzálátott. És ha egyelőre messze is vagyunk még a teljes javulástól, mindenesetre megköny- nyebbülést érzünk, mint az a beteg, aki teljes, feltétlen bizalommal és szeretettel csügg — orvosán. — márc. 8. A halmii petíció nemrégen sátoraljaújhelyi eseinénynyé fejlődött, amikor a F. H. megírta, hogy ezen petíció kormánypárti védőjéül dr. Nagy Dezső fővárosi ügyvéd a sátoraljakelyhes huszita vallásmozgalom Zemplén felsővidékét sem hagyta érintetlenül. A hussziták terjeszkedésének nyomait találjuk Kis-Azarban is. A jelenlegi róm. kát. templom és az előtte álló harangláb — mindkettő huszita korbeli építmény — arról tesz bizonyságot, hogy itt a husziták „gyülekezethet alapítottak. A husziták azari szereplése és a protestántizmus megjelenése közt jókora időszak van. Valószínű tehát, hogy ebben az időközben a templom a róm. katolikusoké volt. A haranglábon, a harang mellett átfutó gerendán, a következő felírás látható: „FACT. ANO 1619.“ Ámde vannak adataink, hogy itt már 1636-ban, sőt még előbb is „ref. gyülekezet“ volt és a nevezett templom ez időben a reformátusok tulajdonát képezte. Világos hát, hogy e haranglábat is a reformátusok állították. Hogy aztán miért építették igy: bizonyára, hogy a főépület épitésmód- jával egységessé tegyék. A ref. egyház első megalakulására nézve semmi okmány nem található; de több körülmény bizonyít a mellett, hogy mindjárt a reformá- ció után alakulhatott.4 4 Az egyháznak 1636-ban való fennállása mellett szól egy régi köziratban közölt leltár, melyben, többek közt, az mondatik, hogy van az ecclesiának: „egy meszelyes, ezüst, A szólón cirádás pohara, ilyen Írással; „Math, újhelyi választástvédők budapesti képviselője, a halmiaknak dr. Fried Lajos sátoraljaújhelyi ügyvédet ajánlotta, aki tekintettel a magas honoráriumra melynek felét a sátoraljaújhelyi függetlenségi körnek szánta, ezt az ajánlatot elfogadta és a kormánypárt védelmére el is utazott Halmiba. Ama közleményben aposztrofált dr. Nagy Dezső ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamara titkára, aki ezen közleményről csak most értesült, ezzel szemben cáfolatot közöl velünk. Annak idején az említett újság „minden megjegyzés nélkül“ közölt „tényeket“, mi is minden megjegyzés nélkül közöljük dr. Nagy Dezső cáfolatát, amint következik : Én Fried Lajos sátoraljaújhelyi ügyvéd urat a halmii mandátum megtámadásából folyó vizsgálati ügyben sem egyik, sem másik félnek jogi képviselőül nem ajánlottam és sem neki, sem másnak e tárgyban táviratot nem küldöttem. Dr. Nagy Dezső. Uj állami népiskolák. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternek különös főgondját képezi a népoktatás fejiesztése. Évről-évre szaporítja az állami elemi iskolák számát. Minden egyes ily iskola a művelődésnek és magyarosodásnak egy-egy vára és ezért különös nagy örömmel kell üdvözölnünk Wlassics akcióját. Zera- plénvármegyében is újabban három iskolát létesített, öt tanítóval. Erzsébet királyné szobra. A Zemplén részére irta: Petrik Albert műépítész. Budapest, márc. 5. Az elmúlt esztendő szobrász és építő művészeinknek igazi erőpróbája volt. Korszakai kotóan hatalmas és szép feladat nyílott meg ambíciójuk és képességeik előtt, dicső emlékű Erzsébet királyi asszonyunk szoborpályázatának kihirdetésével. A feladat nagyszabású volta próbaköve lehetett a magyar művész-invenció és alkotó képességének. Mint ahogy a rideg tűzkő a szikrák özönét szórja ki magából, ha a kemény acéllal csiholjuk azt, úgy kellett volna a sok szép eszmét, a feladat nagyszerűségétől megihletett mű- vészlelkeknek napfényre hoznia. Hiszen minden kedvező körülmény seA jogfosztogatások, a templomelfoglalások idejében a templom 1756 körül újra a katolikusoké lett. Az istenháza nélkül maradt protestánsok csak 1800—1804. évek alatt építettek újat maguknak, mely 1853-ban toronynyal láttatott el, 1894-ben pedig a buzgó lelkipásztor, Péter Mihály fáradozásából az egész épület renováltatott. Hívei máig is Kálvin hite szerint dicsérik az Urat. Említésre méltó dűlőnevek K.-Azar határában: Páskom, — Vágás, — Porvász, — Alsó- és Felső Lázárka, — Klinok, — Kotylyina, hol az elpusztult Razimó is volt. A hegyek egyes részeinek elnevezése : Kakas- vár, Pánthy-vár, Laczkó-Kosár. A hegyekben van nagy kiterjedésű erdeje, a hol nyúl, őz, szarvas, vaddisznó elég nagy számban található. Ezelőtt mintegy 6 évvel rae- szet is égettek e hegység egy részében. A lakosság nyelvre nézve tót, de akad egynéhány, ki a magyar szót is megérti. Vallásra nézve legtöbb köztük a gör. kát., azután a róm. kát. és az ev. ref. 26. Bibite ex hoc omnes. Fieri fecit (Jener. Dom. Basil SASSY, A. 1636,* Ez azonban már nincs meg, do meg van egy másik szent- : edóny, melynek oldalán 1039, óvszám olvasható. Az egyház törtánetót röviden és vázlatosan megírta Péter Mihály s kéziratban ő őrzi. B, ; gitségükre sietett, hogy nagyot és szépet segítsen alkotni nekik. A sokat szenvedett mártír királyi asszony jóságos szive, életének sok fenségesen szép epizódja, melyeket e jóságos szív cselekedett, hozzánk magyarokhoz való igazi meleg ragaszkodása mennyi művészi eszme inspirálója lehetett. És a művésznek nyitva volt az útja, ha mert nagyot alkotni, mert semmi szép tervet nem kellett elejteni a megvalósításra, összegyűlt alap kicsiny volta miatt. És vájjon mi lelt az eredmény? Tizennyolc pályamű, amely a városligeti művész-templomban, a Műcsarnokban napok óta a közönség szemlélésének tárgya. 18 munka, amely közül a nemzetközi zsűri egyet sem talált az első díjjal megjutalmazhatónak. Én megvallom, ennek a zsűrinek az ítéletét feltétlenül helyesnek és igazságosnak tartom, bár a fővárosi lapok között vannak olyanok, melyek elitélik és a sikertelenségét ezen nagy pályázatnak egyenesen nekik tulajdonítják. Pedig ez nem kisebb igazságtalanság, mintha abban keresnők a pályázat sikertelenségének okát, hogy művészeink nem végeztek jó munkát, avagy ily nagyszabású leiadat megoldásával képességük és tudásuk nem állana arányban. A hiba itt egészen másutt keresendő. Mert világos, hogy hibának valahol lenni kell, ha művészeink minden tudásukkal síkra szálltak és a legszebbét és legjobbat adták, a mi a viszonyok között tehetségüktől csak telhetett; a zsűri viszont a lehető legigazságosabb Ítéletet hozta meg a beérkezett pályaművek fölött s eredmény még sincs. Ez a hiba a pályázati hirdetés szövegezésében van, amely úgy az emlék koncepciójára, mint annak költségeire nézve teljesen szabad kezet hagy a művészeknek. Egyetlen kikötés csak az, hogy a szobor a Szent- György-térre kívántatik, s azért a pályázóknak számot kell vetniök a tér alakjával, területével, esetenkint való nagy forgalmával és környezetével. Megkivántatik továbbá, hogy a műalkotás a dicsőült királyné emlékéhez méltó legyen. Ebben a hirdetésben nincs megjelölve, hogy a szobor felállítására összegyűjtött közel másfél millió korona tisztán csak a szoborra magára forditandó-e, avagy abból a Szt.-György tér szabályozásának költségei is fede- zendők lesznek. Ez a homályos szövegezés a pályázó művészeket két táborra osztotta. Az egyik úgy vélte, hogy az egész ősszeg a szoborműre A nép foglalkozása földmivelésből és állattenyésztésből áll. Az utóbbi évek kedvezőtlen anyagi viszonyai a lakosság nagy részét arra kényszeri- tették, hogy másutt próbáljon szerencsét és bizony a munkabíró erő jelentékeny része Amerikában foglalkozik. Van az ev. ref. egyháznak egy, a kor igényeinek megfelelő iskolája. Törvényszéke S.-A.-Ujhelyben; szolgabiró-, adó-, posta- és táviró- hivatala Gálszécsen. Soroz a 66. hadkiegészítő kerületbe, a 9. honvédezredbe, tartozik a 28. népfelk. járásba. Lakosainak a száma: 532.
