Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-01 / 11. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Március 1. vonatok sebességét és végeredményé­ben átlag 80 kilométernyi menetse­bességre törekszenek a Máv vala­mennyi elsőrendű vonalain. A május 1-én életbelépő nyári menetrendnél ezen gyorsítás részben már életbe lép. — Kiesett a kocsiból. Mádról Ír­ják, hogy Vashegyi Józsefné, báró Schell Ferenc szőlőfelügyelőjének neje az esti koromsötétségben Mád egyik fő utcáján oly szerencsétlenül esett ki felbiccenő kocsijából, hogy kar­ján veszélyes csonttörést szenvedett. — Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Balogh szül. Sóhalmy Aranka, férje Balogh Samu és fiók Zoltán, ifj. Sóhalmy György, felesége Toperczer Teréz és gyerme­kei Vilma, Imre, Gyurika; Sóhalmy János, felesége Czódly Rózsika és gyermekei János, Attila. Úgyszintén az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják a forrón szere­tett jó apának, apósnak, nagyapának idősb Sóhalmy György volt 1848—49- iki vörös-sapkás honvédnek Tállyán, 1902. évi febr. hó 20. napján d. u. 4 órakor 76 éves korában rövid szen­vedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. hó 28. napján délután 3 órakor té­tettek az ág. ev. egyház szertartásai szerint a tállyai családi sírboltba örök nyugalomra. Tállya, 1902. évi február hó 26-án. Áldott legyen emléke, béke lengjen sírja feletti — Helyreigazítás. Lapunk csütör­töki számába a dr. Kun Zoltánra vo­natkozó közlemény egyik megyei lap­ból vétetett át. Miután meggyőződtünk arról, hogy az téves információn alap­szik, kötelességünknek tartjuk kijelen­teni, hogy a Szécsi Géza gyógyszerész ellen folyamatban lévő kih. ügyben alispáni Il-od fokú Ítélettel dr. Kun Zoltán ellen nem a fegyelmi eljárás rendeltetett el, hanem miután a felje­lentő által ő is vádolva van, az alis- T'ár"' ;fA,et szerint, hogy magát mint iselő az ellene emelt vád el­olhassa, az ítélet jogerőssé fegyelmi vizsgálat lenne fo­iandó. legtalálták az édes anyjukat. Szerencsről Írják: Három apró sze­gény gyerek, egy nyomorgó öreg öz­vegyasszony három kis jószága a minap hiába várta haza édes anyját, a kenyérkeresőjét. Sirva-ríva indultak keresésére, hát amint mentek meg is találták őt a gör. kath. templom mel­lett. A ruhája vége, meg a lába me- redezett elő egy földomlatag alól, amely úgy maga alá temette, hogy csak holtan húzták ki onnan. Vaskó Jánosnénak hívják. A már jól kiá­sott földüregben megint sárgaföldet szedegetett, úgy zuhanhatott rá a föld és úgy rabolta el a kegyetlen halál három nyomorgó szegény porontyától. — Köszvényes és csúzos bete­geknél kitűnő eredménynyel alkalmaz­zák az orvosok a Zoltán-féle kenőcsöt, mert ez még oly betegnél is, kik évek óta szenvednek, pár nap alatt tökéle­tes gyógyulást idéz elő. Kapható üvegje 2 koronáért Zoltán Béla gyógytárában Budapesten. — Esés az induló vonatról. Mád­ról Írják, hogy e hó huszonhármadé kán Jánoky Béla mádi vendéglős oly szerencsétlenül szált le a Tokaj felől jövő vonatról hogy majdnem életét vesztette. Éjjel 11 óra volt már, amikor a vonatnak a mád—zombori állomáson a leszálló utasra való te­kintettel egy percnyi megállót kellett volna tartania. De a nehány másod­perc múlva, a kelleténél hamarább elinduló vonatról már csak életve­széllyel ugorhatott le a vendéglős, esésében végigterült a földön, úgy hogy hátán nagyobb zuzódásokat is szenvedett. Állapota súlyos. — Lelkészek, Tanítók, Kántorok s mind azok, kik hangjuk tisztaságát és ércességét épségben tartani óhajtják, használjanak Réthy-féle pemetefű-cu­korkát, de a bevásárlásnál arra vigyáz­zanak, hogy valóban Réthy-félét kap­janak, mivel számos utánzata van, — Rendőri liirek. Mérgezés. Teg­nap jelentést tettek a rendőrkapitány­ságnál, hogy Elek István vasúti gyári munkás mérgezési tünetekkel súlyosan megbetegedett. Miután nem önmérge­zésről van szó, a rendőrség a nyomo­zást ez ügyben megindította. Elek leg­utóbb a gyártelepen kávét ivott s attól lett rosszul. Orvosok véleménye szerint atropint ivott s attól állapota eddig válságos. — Eb- és macskazárlat. Lapunk múlt számában közöltük, hogy a múlt héten veszett-gyanús macska több embert és állatot megmart, amiért a rendőrhatóság a város összes kutyáira és macskáira 40 napi zárlatot rendelt rendelt el. Ezt ismételten azzal a fi­gyelmeztetéssel közöljük, hogy a zár­lat idején szabadon járó kutyákat és macskákat feltétlenül kiirtják s ezen felül tulajdonosaikat érzékenyen meg­büntetik. — Elveszett csikók. Katócs József ághesernyői lakosnak eltűnt egy 2 éves, sötét szinü csikója — hátulsó jobb lábán van egy „madárpók“ — kéreti nevezett kis birtokos az illető megtalálókat, hogy őt arról, ha esetleg a csikó megkerült, értesítsék. IRODALOM. Á Nagy Képes Világtörténet most megjelent 153. füzetének első képe Cromwell Olivér-t ábrázolja. Az a merev tekintetű térfi a maga idejében a megtestesült angol alkotmány volt. Az ő korában Anglia a legnagyobb szellemeket adta a világnak, mint: John Pym, Lord Fairfax, Shakespeare, Milton. Akármit mondjanak is az utób­binak nagy eposzára, az »Elveszett paradicsomra«, mégis az emberi szel­lem egyik igen hatalmas és megra­gadó alkotása az. Carlyle ez a mély itéletü történet filozófus is azt mondja, hogy Shakespeare és Milton a nagy folyamokhoz hasonlón hömpölyögnek át a gondolatok országán. Miltonnak az arcképe is benne van a Nagy Ké­pes Világtörténet, most megjelent 153. füzetében, mely a Cromwel Olivér ko­rát ösmerteti a világszellem kialakulá­sát eszközölt hatalmas motívumaival. A 12 kötetes nagy munka szerkesz­tője dr. Marczali Henrik egyetemi ta­nár, ki egyúttal e kötet Írója is Egy- egy gazdagon illusztrált kötet ára, dí­szes félbőrkötésben, 16 korona; füze­tenként is kapható 60 fillérjével. Meg­jelen minden héten egy füzet, Kap­ható a kiadóknál (Révai Testverek Iro­dalmi Intézet Részvénytársaság Buda­pest, Vili., Üllói-ut 18. sz.) Sátoralja­újhelyben a Lővy Adolf könyves bolt­jában. TANÜGY. A betyárok mellett. Ágh-Csernyö, február hó. A napokban három elemi iskolai tanítót ítélt el a m. kir. Kúria kisebb- nagyobb összegű pénzbüntetésre. E konkrét esetekkel nem foglalkozom. Hiszen minden pályán van dudva, kotyvalék. Van rósz orvos, ki gyomor- katarhust tífusznak néz, van ostoba ügyvéd, ki a paragrafusokat amúgy se érti, mint akár egy falusi kisbiró, vagy heccelődő pap és káplán, kinek a hazugságról halvány „dunszt“-ja sincs — és van tudatlan professzor és tanító, ki tettlegességével akarja sza­márságát titkolni. De azért, mert 5000 orvos között 5—6°/o csak a temetők megtöméséhez ért, nem mondják rá az egész karra, hogy „orvosbetyár,“ — az ügyvédekre sem azt, hogy „ügy­védbetyár“ — a papra, káplánra, mér­nökre, hivatalnokra — egyikre sem mondják — de igenis mondják a tan­férfiúra, a professzorra, tanítóra I Pedig van oly nehéz ez a pálya, mint bár­mely más, — hogy pedig sokkal több áldozattal jár, mint a többi, az is bi­zonyos. Azért a pár forintocskáért, melyet a szegény falusi tanító kol­dulva keres meg — házról házra jár­ván, azt akarnék, hogy a gondjaira bízott 100—120 kölyökkel úgy bán­jon el, mint a mézes kalácscsal, azon­kívül a szőlőknek is kedveskedjék I Ha pedig nagyságos Tóth Béla fővárosi iró úr elkeresztelő szavai e fővárosi — tanbetyárokra vonatkozik, úgy el kellett volna annak idején is­mernie, hogy a fővárosban sem job­bak a viszonyok a — tanbetyárokra nézve, mint falu helyen. Nemrégen az egyik fő- és szék­városi gymnasiumban állítólag bot­rányos eset történt; mondom: állító­lag, mert utólag mégis csak kisült, hogy inkább kellett volna az illető tanár úr szavainak hitelt adni, mint ama 10—15 bukófélben levő, rakon­cátlan, haszontalan tanulónak. Tessék csak elképzelni egy tanárt, a ki nem tűr restséget, figyelmetlenséget és szekundákat tanítványai részéről. Utóbbiak pedig felhasználva az „al­kalmat“ — fiihöz-fához szaladnak, te­lelármázzák a sajtót és a szülék által demonstrációt szerveznek. íme — ilyen a mai rend, a mai disciplina! A tanárnak, tanítónak, sohasem le­het igazai A drágalátos Beluska, Laczika, Jánoska, Józsika — meg a hányán vannak — mind becézgetett fickók; Isten ments, hogy ezeknek szamárfülein holmi folytonossághiány támadjon — a kóterbe vele — már t. i. a tanítóval! Régebben persze másként volt: a kóterbe a diák sé­tált. De más idők is voltak azok, mi­dőn még diszlett a gymnasium udva­rában a karcer, a tantermekben pe­dig járta a táncot a bot!! Nem is került ki a praktikus életbe annyi si- heder, annyi rossz életanyag. Mosta­nában jaj annak a tanárnak, aki az első osztályú cigarettázó diákot meg- feddni akarná, avagy tudatlansága folytán szekundába pónálná. Volna erre még parlamenti interpelláejó is! De megtörtént már az is, hogy a „pofozkodó“ tanitót az egész osz­tály szemeláttára ütötte véresre a nebuló atyja, egy államvasuti hiva­talszolga. Nos, hát azt állítom, — ez tovább­ra igy nem mehet, igy a közoktatási rendszert egyszerűen sutba kell dobni! Elő kell venni ismét a pálcázás, az elnadrágolás, a Karcer rendszerét. A mai rendszer mellett 60% aszfaltbe­tyárt nevelnek. Tessék csak visszagondolni a 10—15 év előtti időre — ez már csak rövid terminus! Es mégis egész más­ként volt. Tanúim: Zemplénv ármegye Lasztomér községében lelkészkedő Azary Andor plébános, nemkülönben Máthé Miklós, a ki szintén várme­gyénk egyik derék lelkipásztora.* Mindketten iskolatársaim voltak az ungvári kir. kath. főgimnáziomban. Bizonyíthatják ők is, hogy volt egy Mr... nevű latin tanárunk, ki pom­pásan tanított. — — Csupán az a hibája volt, hogy sokszor, igen sok­szor cibálta a hajamat. Az én ha­jam még akkor hullt ki felerészben, főtisztelendő Azary barátomé pedig B. . . tanár kormányzása idejében. Volt eset rá, hogy az igazgató ur — ki most a kassai kir. tankerület fő­igazgatója — jelenlétében ismertette meg velünk naiv pálca segélyével a rendhagyó igék konjugációját; B. ta­nár pedig a syntaxist. Sőt egy Ízben az akkori III. B. osztály mellett levő sütőkemencébe zárt el bennünket. — — De azért nem mentünk senkihez panaszra, mert szerettük, tiszteltük tanárunkat, ki bölcsen vezetgetett a tudomány csarnokában. Volt is foga­natja : úgy én, mint Andor barátom kitüntetéssel raktuk le az érettségi exament boldogúlt dr. Juhász Norbert kassai főigazgató előtt. De miként is bánhattak volna * Csurgovich György szalóki, Szluk János vásárhelyi, Firczák Sándor z.-boji és azt hi­szem, ha memóriám nem hagy cserbe, Roj- knvics Miklós pólyánkai lelkészek. ezek az oly nagyon szeretett tanár urak ama társainkkal, kik, mint pd. D. barátunk, boldogult Petri k tanárunk tiszteletére gombostűket raktak az asz­talra ------mondom, hogyis bánhattak volna másként, mint alapos testi fe­nyítéssel ?! Mindezek folytán erősen tiltako­zunk a „tanbetyárság“ titulus ellen. A mi derék tanári és tanítói karunk ezt nem érdemli meg, ellenkezőleg a legnagyobb tiszteletet, olyat minővel Németországban adóznak a magiste- reknek — azon kiváló férfiaknak, kik­nek segélyével Bismarck mondása sze­rint a német állam legyőzte Francia- országot. „Nicht wir, aber unsern Schul­meister haben den Krieg gewonnen“ — mondá Bismarck — és e kijelentés­hez Moltke is — a legújabb kor leg­nagyobb hadvezére — is szívesen csat­lakozott. Ha nagyságos Tóth Béla úr oly könnyedén vetette oda a megbotrán­koztató elnevezést, úgy tessék Tóth Béla úrnak utánna járnia, hogy leg­alább nagyobb fizetést kapjanak az ő betyárjai. Hiszen oly fizetést kapnak ezek, a minőért még portást sem kap az uraság! Már pedig próbálja Tóth Béla úr az összes magyarországi por­tásokat betyároknak elkeresztelni, tu­dom Istenem, hogy egyszer s min­denkorra elmenne a kedve őnagysá- gának a hirlapirástól. Klein Simon dr. KÖZGAZDASÁG. Évi szemle a pénzintézetekről. (1901. óv) — Saját tudósítónktól. — I. Sátoraljaújhely, február 28. A Sátoraljaújhelyi Takarék- pénztár. Alaptőkéje 120.000 k. Tar­talékalapja az év végén 131.500 k. Szeszosztályi tartalék 31.703 k. 60 f., betétje: 3-253,646 k. 49 f. Tiszta nyereménye 5Á954 k. Osztaléka 100 k. = 25%, uj igazgatósági tag lett: Dókus Mihály. A Kereskedelmi Ipar Termény és Hitelbank (Sátoraljaújhely). Alap­tőkéje 160'000 k. Tartalékalapja az óv végén 69'528 k. 70 f., betétje l. 192.667 k. 45 f. Tiszta nyereménye 35-290 k. 94 f. Osztaléka 20 k. — 10%, uj igazgatósági tagok lettek : Behyna Kálmán és Haas Fülöp. A Sátoraljaújhelyi Népbank. Alaptőkéje 240.000 k. Tartalékalapja az év végén 96'400 k., betétje 747'440 k. 80 f. Tiszta nyereménye 31-403 k. 20 f. Osztaléka 20 k. =10 %, uj igaz­gatósági tagok lettek: dr. Szepessi Arnold és Bernáth Aladár. Uj fel- ügyelő-biz. tag lett Gortvay Aladár. A Sátoraljaújhelyi Központi Takarékpénztár. Alaptőkéje 200000 k. Tartalékalapja az év végén 66'000 k., betétje P360-736 k. 44 f., tiszta nyereménye 30’944 k. 33 f. Osztaléka 32 k. = 8%. Uj felügy. biz. tag lett dr. Friedman Ármin. A Kölcsönös Önsegélyző Hitel- szövetkezet (Sátoraljaújhely), (Heti 1 koronás hetéttel) az I. és II. évtár­sulat vagyona 123'919 k. 92 f. Tar­talékalapja 235 k. 68 f. Tiszta nye­reménye : 5716 k. 22 f. Az intézet alelnöke lett Katinszky Geyza. A vidéki pénzintézetek mérlegei­ről folytatásban közlünk tudósítást. * A Magyar Gazdaszövetség és a kisgazdák. Meskó Pál a Magyar Gaz­daszövetség nevében kéri fel lapunkat a községet közelebbről érdeklő követ­kező értesítések közlésére: A Magyar Gazdaszövet­ség munkásságának javarészét a kis­gazdák helyzetének javítására akar­ván íorditani egy községeket gazdaköri alapszabálytervezetet dolgozott ki, mely­ben a gazdakör czéljai az alábbiakban vannak felsorolva: a község összes gazdasági érdekeinek, valamint szellemi

Next

/
Thumbnails
Contents