Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-01 / 11. szám
Március 1. ZEMPLÉN. 3. oldal. Zemplén politikai hirlap megjelen minden második napon és pedig: kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően vármegyei, városi, községi ügyeket. Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rovataiban a tudósítók egész légiója mindenről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja. Irodalmi, tanügyi és színházi közleményeit kicünő belső dolgozótársai látják el. A „ZEMPLÉN“ előfizetési ára: egész évre . . 12 korona, félévre ... 6 „ negyedévre . . 3 „ Hirdetések jntányosan felvétetnek. JEGYZETEK a hétről. « Édes tavasz balzsamos levegője suhant át a múlt hét napjain völgyön, bércen. Csodálatos érzéseket vált ki az emberekből a tavaszi levegő. Olyanokat, amelyeknek nevet adni alig lehet, de amelyek felvillanyozzák az emberek kedélyét. Pedig egy-egy pillanatra, mikor ez a buja élettől frissen áradó levegő először simul végig szép asszonyok puha fekete fürtjein — elkábit és valami végtelenül édes szomorúságot fakaszt. Azután mégis csak győzedelmesen vívja ki harcát a természet ébredő ujhodása és életet, örömet, erőt, világosságot áraszt lólekbe, szívbe .... mindenüvé amerre csak természet virul .... Mindezt — igy prózában — a meglepő következetességgel „nyájasának nevezett, de valójában igen kritikus és sokszor mogorva olvasó, még csak valahogy beveszi. Ah, de a versek! A tavaszi versek, melyek az első langy fuvallatra csudamód nagy tömegekben érkeznek a radekciókba. Mennyi zöldség egy rakásban! Az ember még először megadó türelemmel kezdi olvasni, de mikor a huszadik vers is csak a csevegő patakról, az éneklő madarakról és az ébredő természetről szól és a derék poéták kétségbeejtően rósz rímekkel és hallatlanul döcögő verslábakban mindig ugyanazt ismétlik, a szerkesztők — akik különben sem tartoznak a vasidegzetü emberek közé — rendszerint a kályhába vetik az egész vershalmazt. Eikól még egy kis meleg igy március elején. * Örvendetes dolog, hogy újabb időben a gazdasági kérdések milyen nagy helyet foglalnak el az állandóan felszínen levő aktuális kérdések tömegében. Ma még ugyan annyira ösz- szekeverik a politikai kérdéseket a gazdaságiakkal, hogy sokszor úgy tetszik, mintha tisztán politikai fogás és nem a dolog természetében rejlő praktikus érdek irányítják a gazdasági kérdéseket, de hova-tovább tisztán bontakozik ki a közel jövő képe, amikor tisztán gazdasági szempontok lesznek irányadók. Erre nézve Zem- plénvármegyének egy köztiszteletben álló és az aktív politikában még ma is vezérszerepet játszó embere tudósítónk előtt a következő nyilatkozatot tette: — Határozottan beteges állapot volt az, mikor kicsinyes, lényegtelen, semmi praktikus hasznot nem hajtó és a nemzeti érdeket távolról sem érintő politikai kérdések foglalkoztatták a közélet terén szereplő embereket. Hány nemes tehetség tékozolta el erejét személyi- és pártharcokban, hány hatalmas alkotó szellem köttetett le a kicsi kérdések ama halmazához, melyek mesterségesen felfújva valóságos lidércnyomásai voltak a parlamentnek is. Ma már más idők járnak. Gazdasági kérdések nyomulnak előtérbe. Ezek a kérdések a parlamentből kimennek a nép közzé S a nép figyelmes lesz anyagi érdekeire. Talán erre vezethető vissza az az üdvös mozgalom is, mely a hegyaljai borok érdekében indíttatott s mely kormány körökben oly rokonszenves fogadtatásra talált. Különben Zem- plénvármegye gazdasági kérdésének fejtegetésére, összeköttetésben a politikai jelszavakkal, lesz még alkalmam Önöknek egyet-mást elmondani. * HÍREK. Református estély. — Saját tudósítónktól — Sátoraljaújhely, február 28. A sátoraljaújhelyi reformátusok februárius 27-én tartották tizenhatodik felolvasó-estélyöket amely egyszersmind utolsó, befejező est volt e nemben a tél folyamán. Mint minden egyes vallásos estén, úgy ezen is igen nagyszámú és előkelő hallgatóság gyülekezett ösz- sze a szép nagy tanácsteremben. Hogy mindig ily impozáns közönség sereglett egybe az estékre, a melyek városunkban valósággal esemény számba mehetnek, az egészen természetes és könnyen érthető, mert az esték műsora esetről esetre nagy gonddal volt összeállítva. — De hát ki is az, aki emberi műveltségével ne vágyakoznék az ilyen estékre ? Ki az, akinek lelkét egy-egy olvasás folyamán hallott eszmék és igazságok meg ne kspnák. gondolkozóba ne ejtenék ? Hiszen az ott hirdetett igazságok,a hamisittattlan vallásos meggyőződés a tudomány és történelem igazságai. És ki ne óhajtana ezekkel közelebbről is megismerkedni ? Aztán ki az, akire egy szép öszhangzatos ének felemelő, épitő hatást ne tegyen ? Hiszen ez a benső, vallásos érzést emeli, erősiti, a fenséges a magasztos iránt való érzelmet felébreszti. Meg artán ki az, akinek szivét, lelkét meg ne hatná egy szépen clszavalt költemény f A költők műveiben gyönyörködni már magában véve is nagy szellemi élvezet ; hát még egy müvésztehetség által lelkesen előadott költői mú milyen magas szellemi gyönyört s tiszta élvezetet nyújt a fogékony sz vil embernek. — Igazán el lehet mondani, hogy magas szellemi élvezető jn volt részük azoknak, akik az utolsó befejező felolvasó-estén megjelentek, mert az valóban művészi magaslaton állott. Először elhangzott a gyülekezeti ének. Majd Fejes István a jeles poétapap mondott bensőséggel teljes imát, amely után remek képekben és hasonlatokban gazdag szabadelőadást tartott a bibliáról, közelebbről annak új szövetségi részéről, ismertetvén azt, mint a világ világosságának központi napját s követendő dicső példányképül állitván a hallgatóság elé Jézust, mint az erkölcsi élet legtökéletesebb példányképét. A nemes szónoki hévvel tartott előadás igen nagy tetszést keltett. Ezután Mester Istvánné énekélte el Eisenhoffer »Világnak bölcs atyja.. .* c. énekét előbb szólóban, Szalay Béla ref. orgonista hármónium kísérete mellett, majd pedig Szalay B. vezetése alatt, a vegyes énekkarral, a melynek tagjai Székely Sándorné, Spillenberg Sarolta, Szép Ilonka, Szigethy Lidia, Bartkó Kami'la, Nagy Margitka, Borcsik Margitka, Nagyváthy An- nuska, Mester Dezső, Nagy Béla, Lábos Béla, Csizy Béla. Mesterné remek szólója valóban lelkünk mélyéig hatott s gyönyörrel élveztük érces csengő hangját, amely a vegyeskarral való szereplés alkalmával is pompásan érvényesült. A vegyeskar, melynek tagjai már megjelenésükkel is igen kellemes benyomást tettek a hallgatóságra, — kitünően sikerült énekével egy újabb babért szerzett már koszojukba kötött babéraihoz. Az énekművészet élvezetének hatása ki is tört a hallgatóság kebeléből s lelkes éljenzéssel és szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a rövid idő alatt híressé vált vegyeskart A nagy hatást keltett ének után a felolvasószék szeretetreméltó bájos jelensége, Borcsik Margitka szavalta el Kiss Józsefnek »Kincses Lázár leánya« c. költeményét teljes sikerrel. A minden tekintetben tökéletes szavalatot zugó tapsvihar követte, amelyet a kis művésznő méltán meg is érdemelt. Erre Mester Dezső, Csizy Béla, Lábos Béla és Szalay Béla énekelték el Schubert F. »Égy halk sóhajtás . . .« c. énekét teljes precizitással. Remek énekük felemelő hatást tett a a lelkes közönségre A tapsból nekik is bőven kijutott. Nagy Béla, a hires vigszavaló gyönyörködtette még a közönséget Arany János »A íülemile« c. humorisztikus költeményének pompásan sikerült elszavalásával, derült hangulatot keltve. Ez után váratlanul érdekes jelenet következett. Ugyanis mielőtt Fejes István záró beszédét, melyben visszatekintett a felolvasások sorozatára s megköszönte a lelkes közönség rokonszenves érdeklődését s elismerését nyilvánította mindazok előtt, kik a felolvasó estéken szerepeltek, — befejezte volna, Harsányi István s. lelkésznek három, Szalay Béla orgonistának pedig két darab húsz koronás aranyat adott át a lelkes szavak kíséretében, emlékül, mint a hallgatóság adományát azért a lelkes buzgalomért, amelyet az esték rendezése körül 4 hónapon keresztül kifejtettek. A nem várt kitüntetést Harsányt I. meghatottan köszönte meg, kijelentvén, hogy az elismerést ők nem csak kívülről várják, mert az az ő lelkiismeretűkben is ott van. Záradékul a Hym- nuszt énekelte el a lelkes hangulatú közönség. Akik az utolsó estén ott voltak, egy művészi színvonalon álló estében gyönyörködhettek. — Ezzel azonban még nem volt teljesen befejezve a vallásos esték sorozata, mert azt tulajdonképen az a pompás lakoma fejezte be, amelyet Fejes Istvánné, Szombathy Lászlóné, Juhász Jeuőné és Matolay Béliné úrnők rendeztek at éli vallásos estéken szerepelt hölgyek és urak tiszteletére a lclkészi lakon A háziasszonyi szerepet vivő igazi kálvinista urhölgyek páratlan magyaros szívességgel, pazar módon látták el vendégeiket s a vegyes énnekkar a pompás lakoma végeztével a »Balatoni nóták« remek előadásával kedveskedett az illusztris társaság nagy gyönyörűségére. A szépen sikerült dalok a különben is emelkedett hangulatot csak fokozták. Majd a szalonban Borcsik Margitka és Nagy Béla válogatott monológok művészi előadásával vidám, kedelyhangulatban tartották a társaságot. Majd bevonult a 41 tagból álló szép társaság a táncterembe, hogy vidám zene mellett adjon kifejezést a felolvasó esték sikere felett érzett ürömének. És mikor megszólalt a mámoritó zene: aranyos hangulatban lejtettek a vegyesénekkar lelkes férfi tagjai a bájos hölgytagokkal, itt is törekedve s gondosan ügyelve arra, hogy a kellemes összhang közöttük meg legyen ... Nagy Bélát még a tanácsteremben is megszavaltatta — és pedig kétszer is — a jókedvű társaság, amely reggeli 4 órakor egy pompásan sikerült s bállal is méltán felérő est kedves emlékeivel, a legjobb hangulatban oszlott szét. A háziasszonyi nemes szerepet vívó úrnőkön és a vegyes kar hölgytagjain kívül a következő ürhölgyek volt- tak jelen a lakomán: Dókus Gyuláné, Nagy Béláné, Szép Gedeonná, Borcsik Gyulánné, Mester Istvánné, Kulcsár Fe- renezné, Szalay Béláné. — A nemes irányú felolvasásokat rendezők, jóleső érzéssel s boldog öntudattal tekinthetnek vissza fényes sikerű törekvésükre. lieferen?. — Királyi adományok. A király Gyarmathy Soma b.-ujlaki ev. ref. lelkésznek 100 és Csornyák Miklós izb.-radványi tanító részére 30 koronát adományozott. — Kinevezés. Czibur László honvéd alezredes, ki pár év előtt az újhelyi zászlóalj parancsnoka volt, Marosvásárhelyre ezredparancsnokká kineveztetett. — Az ügyvédi kamara tisztujitása. Á zemplénmegyei ügyvédek a kamarai tisztujitás tárgyában ma értekezletet tartottak és helyettes elnökül Ambrózy Nándor ügyvédet, választmányi tagokul pedig dr. Kossuth János, dr. Rosenthal Sándor, Csuka Ödön, Spillenberg József és Vitányi Bertalan ügyvédeket jelölték. A tisztujitás e hó tizenhatodikán Kassán fog megtartatni. — A fősorozások polgári elnökei. Matolai Etele alispán ma reggel a Bodrogköz székhelyére, Király-Hel- meczre utazott, hogy a járás részéről ma megkezdődött fősorozáson, mint polgári elnök vegyen részt. A bodrogközi járáson kívül az alispán fogja ellátni az elnöki tisztet még az újhelyi járásban (márc. 11.), a sztrop- kai járásban (ápr. 10.) és Sátoraljaújhelyben (márc. 7.) — Polgári elnökök lesznek a szerencsi járásban márc. hó 17-én kezdődő ujoncozás alkalmával Vitányi Bertalan, a tokaji járásban Székely Károly, a gálszécsi járásban Fischer Gusztáv báró, a nagymihályiban Pólányi Géza, a va- rannaiban dr. Cseőke József, végre a homonnaiban és a szinnaiban Kelemen Kálmán vm. bizottsági tagok. — Banket. Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevő, a Zemplén belső dolgozótársa tiszteletére barátai abból az alkalomból, hogy a Zemplén szerkesztésétől tizenhat év után megvált, ma este a „Korona“ szálloda éttermében lakomát rendeznek, hogy a vármegye elismerésén kívül ekként is méltányolják Dongó nagy érdemeit, melyet a vármegye legrégibb lapja élén oly hosszú időn át nehéz munkával s nagy felelősséggel kifejtett. — Hangverseny. A sátoraljaújhelyi dalárda e hó 22-én a városi színházban nagyobb szabású hangversenyt rendez. Az érdekes műsor a kiragasztott plakátokon már olvasható. — Yivóakadéuiia. Horváth Lajos a zemplénmegyei vívó- és sport egyesület jeles vivő mestere, mint lapunk egyik előző számában már részletesen közöltük, vívó estélyét holnap este tartja a városi színházban. Lefolyásáról következő számunkban referálunk. — Utonállok. Vakmerő támadásnak volt kitéve tegnapelőtt Bogyay Béla városi tanácsos. A mint éjjel 11 óra tájban Sárospatakról kocsin hazafelé jött, Végardó közelében az utszéli árokból több útonálló ugrott elő, egyikök kezében magasra emelt pisztolylyal a kocsi elibe állt és azt „halt“ kiálltással megállásra kény- szeritette miközben pisztolyát is elsütötte. Bogyay lélekjelenlétét szerencséjére el nem veszítette, hanem revolverét kirántva, kétszer feléjük lőtt, mire a gazemberek ijedten el- széledtek a kocsis pedig a lovak közé vágva elhajtott. A csendőrség még az éj folyamán megindította a nyomozást a rablók kézre kerítése végett, a kik minden valószínűség szerint a vidékeken tanyázó kóborczigányok közül valók. — A budapesti—lovocnei vonal gyorsvonatai, amelyek vármegyénket és városunkat is közelebbről érdekelik ez év május 1-től meggyorsított sebeséggel fognak közlekedni. Ugyanis általánosan fokozni akarják a gyorsvonatok átlagos sebességét, melyek ezidő szerint a hatvan kilométert alig haladják meg. Első sorban a bécs—budapesti forgalomban az ösz- szes gyorsvonatok menetrendjét 4'50 percről 4 05 percre akarják leszállítani. Hasonlóképpen gyorsítani fogják a Budapest—Debreczen—Márma- ros-Sziget, a Budapest—fiumei és Budapest—Nagyvárad—brassói gyorsr
