Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-02-27 / 10. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Február 27. Az ádáz harcok, késhegyig menő és személyes érdekekbe vágó küzdel­mek megszűnnének a vidéken, ha az újságíró elvhüségére éberen őrködő kollegák és laptársak szerkesztői ma­guk sem volnának egyebek csak újságírók és támadásaikat nem bás­tyák mögül intéznék. Fedett helyről harcolni opportunus dolog, de nem vitéz cselekedet. Több szeretetet, kollegiálitást és megértést feltételez tehát a békessé- ges együttműködés. Az újságírók mia­latt igy egymást vagdalják, mindig megfeledkeznek arról, hogy a véres harcok voltaképeni stratégái azalatt békén hűsölnek vagy pipáznak oda­haza. Mi mindig másokért verekszünk, másokért rontjuk az idegeinket, hul­latjuk a vérünket és igy nem jut időnk arra, hogy egymást szeressük, egymásnak munkáját megbecsüljük. Szélcsend idején aztán, ha a har­cokban elfáradva, egymással szembe­kerül két újságíró, a kik agyongázol­ták egymást az „elvhüségért“ való nagy, szenvedelmes harcukban, szé­gyenkezve néznek egymás szemébe és szentül hiszem, roppant sajnálják a történteket. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Hivatalátadás. Matolai Etele alispán a központból Dongó Gy. Géza íőszámvevőt küldötte ki Sztropkóra, hogy a szolgabirói hivatalt Bárczy Benedek főszolgabírótól átvévén, azt minden részletre kiterjedő körültekin­téssel a helyettesített főszolgabírónak, Malonyay Tamásnak adja át. Kikül­dött főszámvevő a jövő hétfőn reggel kezd megbízatásának teljesítéséhez. )( Bizottsági ülés a városnál A városi óvoda bizottsága Kovács Endre képv. tag, gimn. igazg. elnöklete alatt e hó 25-én ülést tartott. Többek között t*—- dtatott dr. Hornyay Béla elnök dása. A bizottság méltányolva a ott okokat, nemcsak elfogadta a dást, de tekintettel arra, hogy a ág az elnökkel minden tekintet- íolidaritást vállal a lemondáshoz hozzájárult és a jelenlevők kijelentették, hogy ők is távoznak. — A képviselő- testület lesz hivatva a bizottságnak elég­tételt adni. Zemplén politikai hírlap megjelen minden második napon és pedig: kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően vármegyei, városi, községi ügyeket. Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rova­taiban a tudósítók egész légiója min­denről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja. Irodalmi, tanügyi és színházi köz­leményeit kitűnő belső dolgozótársai látják el. A „ZEMPLÉN“ előfizetési ára: egész évre . . 12 korona, félévre ... 6 „ negyedévre . . 3 „ Hirdetések jntányosan felvétetnek. HÍREK. — Királyi ádományok. A király Tóth Sándor cókei görög kath. ének- lésznek és Fotul László o.-volovai görög kath. kántor-tanitónak 30—30 kor. segélyt ademányozott. — Aranymenyekzö. A sátoralja­újhelyi Carolineum leánynevelő inté­zet lelkes vezetősége kegyeletes ün­nepéllyel ülte meg e hó 23 ikán Wallis grófnénak a jótékonyságáról mindenfelé ösmert és tisztelettel sze­retett főúri hölgynek aranymenyek- zőjét. Az ünnepélyen alkalmi fölolva­sást tartott Petsár Gyula hitelemző. A „Könyörgés“ oémü éneket előadták : a polg. oszt. tanulói. Gróf Wallis Gyuláné szül. Somogyi Ilona arany- menyekzője alkalmából irt alkalmi ódát Szokolszky Bertalan szép köl­teményét szavalta Pótisch] Irén. Az „Üdvözlő ének“-et előadták: a pol­gári osztály növendékei 24-én reggel 9 órakor. Ezután az intézet összes nö­vendékei a grófi pár kegyúri plébá­nia templomába vonultak, hol részt- vettek a hálaadó istenitiszteleten. A templom egészen megtelt szép számú közönséggel is. A kóruson a polgári osztályok tanulói énekeltek szépen szívhez szólóan. — Gyámpénztári könyvelő. Hadik Béla gróf főispán Guzeo Ferenc varannói kir. adótisztet vármegyei gyámpénztari könyvelővé nevezte ki. — Egy körorvos fegyelmi alatt. Dr. Kun Zoltán sárospataki körorvos ellen Zemplénvármegye alispánja Szé- csi Géza gyógyszerészszel való össze­játszás miatt a fegyelmi eljárást elren­delte. — Erben bácsi f. így hívták min­denfelé azt a jóságos, lelkes öreg urat, aki még nyolezvan esztendeje után is a legnagyobb tűzzel tudott beszélni az ifjú felbuzdulásairól, jo­gászéveiről, meg azokról a szép tet­tekről, amelyek a 48-as évek dicső emlékeihez fűződnek, azokról a ga- valléros báli hódításokról, amelyekkel a 48 után következő néhány szomorú esztendő kesergéseibe a reménykedést, a lappangó honfiúi lángot együtt szí­tották a magyar honleányok hevülő hazafiságával. Ezekről oly fellobbanó lángolással beszélt Erben bácsi, mintha csak nem régen történt volna. Az öreg bácsi, aki hosszú éveken át a sátoraljaújhelyi takarékpénztár szor­galmas és becsületes tisztviselője volt, csak alig nehány évvel ezelőtt vonult nyugalomba. Az elmúlt kedden azu­tán 83 esztendős korában szép csen­desen elhunyt. Ma vitték ki a teme­tőbe, ahová tisztelői és barátai nagy őszinte részvéte kisérte. — A fösorozások ez idén a várme­gye területén a következő sorrendben fognak megtartatni. Király-Helmecen március 1. 3. 4. 5. és 6-án, Sátoralja­újhely városában 8. 9, 10., sátoralja­újhelyi járásban 11. 12. 13. 14., Sze­rencsi járásban 16. 17. 18. 19. 20., Tokaj járásban 22. 23. 24. 25. 26. Szinnán március 24. 26 és ápril 2-án. Homonnán ápril 4. 5 és 7-én, Szt- ropkón ápril 10-én, Yarannón ápril 14 és 15-en, Gálszécsen 17 18 és 19 én, Nmihályban ápr 21. 22. 23 és 30. Katonai elnök : Algya Dénes alezre­des, hadkiegészítő parancsnok, Soro­zó tiszt: Weisz Gyula cs, és kir. hadnagy a 65. gyalogezredtől. — Hitelszövetkezeti közgyűlések. A Perhenyik és Vidéke hitelszövet­kezet március hó 9-én délután 3 óra­kor Perbenyiken a községi iskola tan­termében és a Királyhelmecz és Vidéke hitelszövetkezet március hó 16-án délután 3 órakor a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat helyiségében tartja rendes évi közgyűlését. — A sátoraljaújhelyi általános ipartestület március hó 9-ikén vasár­napon délután 4 órakor a Magyar Ki­rály szálló udvari termében rendes évi közgyűlést tart. A gyűlés egyik legfőbb tárgya az ipari hitelszövetke­zet s kapcsolatosan árucsarnok léte­sítése iránti előterjesztés. Reméljük, hogy e kérdés felvetésénél nem fog­ják szem elől téveszteni, hogy a ter­vezet keresztülvitelével ne ártsanak a helybeli kiskereskedők érdekeinek. Ilyen akciót a közgazdasági szerve­zetek harmonikus egybeolvasztásával kell keresztül vinni. Annak egyik ré­szén sem szabad —keresztü’ '~'lni. — Veszett állatok. Sátoraljaúj­helyben e hét elején több gyanús veszettségi jellel megmart egyén esete nem kis ijedelmet okozott városszerte. Különösen azok a ritka esetek Rogy veszett macska marta meg Braunstein Berta cselédet, a Widder Gyula gyógy­szerész bomját és a gyógytári labo­ránsát, akiket azonnal a Pasteur in­tézetbe szállítottak, a rendőrséget kü­lönösebb ovóintézkedésre késztették. Ezért Pilisy Béla alkapitánv hirdet- ményileg a város összes kutyáira és macskáira a tegnapi naptól számított 40 napra zárlatot rendel. — Betörési kísérlet Varannóról Írja levelezőnk, hogy ottan a keddről szerdára virradó éjjelen egy kis üz­lethelyiségbe ismeretlen tettesek akar­tak betörni. A mint a külső falon nagyobb lyukat vájtak egy bent lévő nagy faszekrény állta utjokat. Egy arra járókelőtől meg is ijedhettek. Inukba szállt hát a bátorságuk és csapot-papot, szekrényt, csákányt nyi­tott falat hátrahagyva elillantak. A csendőrség nyomozza a tetteseket. — Nyilvános számadás. A Gálszé­csen felállítandó kórház javára alól- irottak által f. hó 15-én rendezett hangverseny alkalmával befolyt be­lépő-jegyek eladásából : 433 k , felül- fizetésekből: 255 k. Összes bevétel: 688 k. Kiadás: 270 k. 78 f. Tiszta maradvány 417 k. 22 f. Felülfizetések : Cseley Lajos 50 k, gf. Hoyos Sán­dor 94 k., Vladár Emil 20 k., Mal- cher Béla 20 k., Szemere Gáspár 13 k., Báró Fischer Lajos 11 k., Hor- nyay Béla dr, 10 k., Zalay Andor 10 k., Pólányi Géza 10 k., Czibur Ber­talan 10 k., Dr. Novák István 8 k., Malonyay Tamás 7 k., Fábry Béla 6 k., ifj. Grün Armin 5 k., Nemthy Jó­zsef 4 k., Obláth Mór dr. 4 k., Bálint Kálmán 4 k., Lővy Adolf (Sátoralja- Ujhely) 3 k., Rácz János (T.-Terebes) 2 k., Ihnatkó Emil 2 k., Mandl Dezső 2 k., Freund Manó 1 k. és Pikna Pál 1 k. Összesen 270 korona. Fogadják a nemes szivü adakozók a kórházegyesület legmelegebben érzett hálás köszönetét. Gálszécs, 1902. febr. 25. Molnár Béla dr. egyes, elnök, Spillenberg József egyes, jegyző, Ob­láth Mór dr. egyes, pénztárnok. KÖZGAZDASÁG. Zempléni küldöttség a minisz­terek előtt. — A Hegyalja érdekei. — — Saját kiküldött tudósítónktól. — Budapest, febr. 25. • Hónapok óta Írunk már arról a mozgalomról, amelynek eszméjét a Zemplénvármegyei Gazdasági Egye­sület még a múlt esztendőben vetette fel és amelyet azóta folyton szőnye­gen tartva, fáradtságot nem ismerő buzgalommal, az ügyhöz méltó gon­dossággal készített elő. E hónap elején a vármegye székkázának nagytermében zajlott le az a nagy értekezlet, ahol a mai nap célját kifejtve, ismertette Andrdssy Sándor gróf a gazdasági egyesület elnöke, a Hegyalja bortermő vidéké­nek bajait és alapos körültekintéssel, mélyreható fejtegetéssel nyilvánította ama közóhajt, hogy e bajok ismerte­tése és a viszonyok javítása érdeké­ben, a Hegyalja bortermelőiből alko­tott nagyküldöttség memorandumot fog átnyújtani a miniszterelnöknek és illetve szakminisztereknek. A Láczay László szőlészeti és borászati szak­osztályi elnök által készített jeles memorandumot a nagy értekezlet némi módosítással elfogadván, időközben elhatároztatott, hogy a küldöttség ma, e hó huszonötödikén járal Andrássy Sándor gróf vezetésével a miniszter- elnök elé. Dacára az érdek nagy fontossá­gára, alig mertük remélni, hogy a küldöttség ily óriási mérvű érdeklő­dést mutathasson a miniszterek előtt. Mintegy példátlanul álló, már nagy stíljében is feltétlenül imponáló volt ez a küldöttség, amely mikor a bu­davári miniszterelnöki palota óriási nagytermében együtt volt, mintegy négyszáz tagot számlált. A küldöttség élén Andrássy Sán­dor gróf körül ott láttuk Andrássy Tivadar gróf, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Dókus Ernő, Bernáth Béla, Ballagi Géza zemplénmegyei orsz. képviselőket, Waldboth Frigyes báró, Wolkenstein Oszvald gróf, Harkányi János báró, Eszterházy gróf, Zichy gróf, Sehell és Jósika báró hegy­aljai szőlőbirtokosokat, Mailáth József grófot és igy sorban a hegyaljai bor­termelők és borkereskedők óriási tes­tületét. Széli Kálmán miniszterelnök, Darányi Ignác földmivelésügyi, He­gedűs Sándor kereskedelemügyi és Lukács László pénzügyminiszterek kí­séretében pontban délután 4 órakor fogadta a küldöttség tisztelgését. Andrássy Sándor gróf, a küldött­ség szónoka, arra kéri az érdekelt or­szágrész nevében a miniszterelnököt, hogy minisztertársaival együttesen áz Olaszországgal fennálló határszéli bor­vám-klauzulát a magyar bortermelők érdekében legalább 60 koronában ál­lapítsa meg, továbbá hogy a borhá- zasitás törvényhozási utón tiltassék meg, a hegyaljai boroknak Oroszor­szág felé való kivitelét könnyítse meg és a szövetkezeti törvény módo­sításával a borértékesitési viszonyo­kat javítani igyekezzék. A küldöttség nevében terjedel­mes emlékiratot nyújtott át a minisz­terelnöknek. Az emlékiratot meggyőző adatokkal illusztrálja különösen azokat a károkat, amelyeket az olasz borvám­klauzula a tokaj-hegyaljai szőlőbirtoko­soknak okoz. Rámutat arra is, hogy amig a szőlőtermelés eddig csak mel­lékjövedelmet képezett, ma a hegyalja közönsége már úgyszólván minden va­gyonát belefektette a szőlők rekonstruá­lásába, legnagyobb része pedig kölcsön utján igyekezett a Hegyalját régi bor­termelő állapotába visszahelyezni. A filoxera — úgymond — elemi csapás volt, a mostani baj azonban csakis a kormány jóakaratával hárítható el. (Hosszas, lelkes éljenzés). Az úgynevezett »házasitásra* való olasz borok Tokaj-Hegyalja sző­lőbirtokosait attól a létüket biztositó prémiumtól fosztanák meg, melylyel a kedvező évjáratok hiányait helyreütöt­ték. És ha elgonduljuk, hogy a fen­tebbi számadatok a borházasitás leg­költségesebb módjának nyereségi esé­lyeit tüntetik fel, — holott jól tudjuk, miszerint Olaszországban hektoliteren­ként nemcsak 10 Irt, de 5 forintért is lehet bort kapni, de tudjuk azt is hogy a hegyaljai törköly és borseprő felhasználása mellett zamatositott ol­csóbb olasz borok még több hasznot adnak, — továbbá, ha elgonduljuk, hogy mérlegünk a jövőben mindig és mindig súlyosabbra változik, hogy a fagy, jég, viharokozta károkat, a drá­guló napibéreket, a rovarvilág elleni uj meg uj védekezéseket, a tőkék élet­idejének lejáratát, a rigolirozott talaj termőképességének hanyatlását az adó- kedvezmények megszűnését és sok más előre nem látható hátrányt ki­hagytunk kalkulusunkból, csaknem re­ménytelen az a kép, mely jövőnk felől képzeletünk elé tárul. Mindezeket az esélyeket meggon­dolva a viszonyok és esélyek minden tényét és következményeit mérlegelve, a tokajhegyaljaiak a borvám minimu­mát 30 forintban azaz: 60 koronában javasolják megállapítani, még pedig minden külállam ellen egyformán s oly szerződéses biztosítékok mellett, hogy a vámtétel semmi néven nevezhető ok, ürügy vagy intézkedés által ki­játszható, enyhíthető és megkerülhető ne lehessen. A memorandum ezután felhívja a kormány figyelmét a német és oroszországi piacok visszahóditására is, azután áttér a bortermelés és érté­kesítés többi bajainak ismertetésére. Felsorolja a szövetkezeti intézmény terjedésének akadályait; kéri a ter­ményzáloghitel intézményének behoza­talát, továbbá a felújítási kölcsön tör­lesztési határidejének november eles-

Next

/
Thumbnails
Contents