Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-02-23 / 8. szám

dőn legtöbb kisértésnek van kitéve s hajlama a rosznak pillanatnyi öröme által könnyen csá- bittatik el.

Ebben a korban volna az árva nevelésnek feladata a 12 évet betöltött árvákat hájlamaik, tehetségűk, szorgalmuk és physikumok szerint a nekik megfelelő pályára adni. — A kitűnő tehetségnek nyerjenek tovább képzést, a többiek a kereskedő és iparos stb pályára adassanak, de olyképen, hogy ők továbbra is az intézetnek rendes növendékei maradjanak, lakást, élelmezést és ruházatot attól nyerjenek, a felfogadó kereskedő — vagy iparos pedig a nála végzendő mnnkáért az idő előrehaladásával fokozatosan emelkedő napi, heti vagy havi fizetést nyújtaná, mi az árva-intézet tartás-dijának pótlására illetve annak fejében jövedelemként szerepelne.

Ily módon napról-napra ellenőrizve lennének, a keletkező rossz hajlamok már csirájukban elfojthatok volnának, vagy ha valamelyikük talán megkezdett pályáján csüggedne, _ egyes nehézségek vagy rósz tanácsok tetterejét, szorgalmát lankasztanák, ott volna buzdító szavaival, szeretetből, önzetlen jóindulatból eredő vigasztalásával s erkölcsi támogatásával az ő nevelője. atyja helyet atyja az árva-atya. így érezné az árva csak, hogy ő nem árva, s igy válnék minden árvaház igazán az árvák családi otthonává, s nem lennének csak tápintézetek, vagy asyliumok.

A leányok pedig föltétlenül a 16. évük betöltéséig tartandók az árvaházban, hogy ott teljes kiképeztetést nyerjenek mindazon teendőkben, melyek, mint leendő háziasszonynak, anyának s addig is, mint cselédek foglalkozását kópezendik. — Kilépésük alkalmával az első kihelyezést az intézet teljesítse, őket tisztességes családhoz adván cselédnek. A jobb tehetségüek itt is tovább-képzést nyerjenek.

Csak is ily alapokon nyugvó árvaház felelhet meg az ideális, a valódi, de mégis gyakorlati nevelésnek. így jönne létre az az erős kapocs, mely az árvát az árvaházhoz, mint családi szülőházhoz szeretettel, vonzalommal és a kívánt, de ritkán elért hálával kötné, eleve megmentené az elromlás és elzülléstől.

Ez volna a módja — nézetem szerint — az árvák helyes, tökéletes nevelésének ebben rejlik a valódi családi nevelés.

CSARNOK

LemondásFarkas Dezső.

Ide cigány, ide, húzd el a nótámat,

Feledni akarom a hűtlen babámat;

Szomorúat fiuk, ne vígat húzzatok,

Vesztett boldogságot, szeretőt siratok.

*

Töltsétek barátim! igyunk hát az éjjel, Mulassatok vígan, tűzzel, szenvedélylyel 1 Csak magamat adom egy kis búsulásnak,

Mert a szeretőmet odaadták másnak.

*

Gyönyörű szemébe más néz már ezután,

Más keres, büntetlen, mézet az ajakán, — Nekem bánat jutott, a mit nem érdemiek,

Mert galambom, lelkem, még most is szeretlek.

*

... Úgy forrong a vérem, mintha tűz égetne ... Vígat, vígat cigány, hangolj veszett kedvre; Hogyha itt haiok meg, a mire megvirad,

Akkor húzz csak egyet, fájót, szomorúat. . .

*

Azt mondtam: meghalok? Ej: szomorú lettem! Tán szomorúságra ítélve születtem ?

Meghalni? Hát kiért? Azért a csalfáért?!

Nem én a világnak összes leányáért.

*

Azért a virágért, a ki oda hajlik,

A merre egy kósza, langyos szél iramlik ?! Hajlott én hozzám is, aztán máshoz hajlott, Forrón szerettelek, más meg leszakajtott. . .

*

... Hajlott én hozzám is . . . Húzzad cigánv.

Lhúzzad!

Szivembe nyilallott egy menydörgő szózat, Hogyha te szeretted, mért engedted másnak ? — Nincsen férfi arcon helye a sirásnak;

*

Nem sirok hát többet, kedvem is lett vidám, Húzd sziláján cigány lekedvesebb nótám: „Megverek valakit, vagy engem valaki,

De az én galambom ne szeresse senki!“

Szerelmes vagyok a csillagtalan éjbe,

Búcsúzó napnak a szomorú fényébe;

Szeretem a holdat, a mint szomorúan Keresi a napot végnélküli útban.

V /

Szeretek én mindent, a mi csak szomorú,

A regélő fejfa, a siri koszorú,

Egymást megölelve néma fájdalomban ! Legjobb vigasztalók gyötrő bánátimban.

*

Édes szomorúság, te csak maradj velem, Hiszen boldogságom soha fel nem lelem ; Édes anyám meghalt, a galambom hűtlen, Szomorúság légy hű, tedd csendessé szivem.

Nagyot ittunk ugy-e fiuk ? Azt bizony!

Hanem többet Isten úgyse’ Nem iszom.

Úgy búsúltam az éjszaka, — Most pedig,

Cudar kedvvel tudnék inni, Kíviradtig, reggelig.

Nem barátim, ne búsuljunk Többet már,

Üres szivem újra éled,

Lakót vár;

S ha az uj is megszökik a

Lakásból .------• Akkor ismét búsulunk rá Egy sugárt a javából!

Városi és községi ügyek.

* Városi közgyűlés. Sátoralj a- üj hely város képviselő-testülete e hó 19-én délután Székely Élek polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek csupán két tárgya volt, éspedig az újhelyi izr. „Chevra Kadischa“ egyesület által a köztemetőből megvett területre vonatkozó szerződés elfogadása.Mint- thogy azonban a közgyűlésen a képviselő-testület összes tagjai jelen nem voltak, az elfogadás felett nem határozhattak, hanem 15 napra újabb közgyűlést tűznek ki, a melyen a tagok számára való tekintet nélkül is határozhatnak. — A másik tárgy a már megerősített, azonban eddig kihirdetni elmulasztott 19. szabályrendeletnek kihirdetése volt, a mi most történt meg. Ezzel a félóráig tartott közgyűlés véget ért.

* A gazdasági munkás és cselédsegély pénztárról szóló 1900 évi XVI. t. c. 8. §-a alapján a munkaadók által fizetendő hozzájárulási dijak kezelése tárgyában kibocsájtott 12102/1900. ein. sz. m. földmivelésügyi m. kir. ministeri rendelet 4. §-a értelmében kiállítandó A. mintájú összeirási lajstromok, melyek az 5. § értelmében január hó végéig voltak a vármegyei számvevőséghez beterjesztendők, — a

6. § értelmében a megyei számvevőségnél már felülvizsgátattak A [szóban levő lajstromok a mai napig sem érkezvén be

1. a szerencsi járás: Szerencs, Mád, Megyasz- szó, Monok, T.-Harkány, Gercsely, Kak, Kesz- nyéten nagyközségeiből, továbbá a csanálosi, girincsi, s.-hídvégi, és ondi körjegyzőségekből,

2. a tokaji járás: Tokaj, Tarczal és B.-Sára községeiből. — 3. az újhelyi járás: Ujhely- vidéki, mikóházi, legenyei, czéki, velejtei, újlaki, józseffalusi és trauczonfalusi körjegyzőségeitől, — 4. a bodrogközi járás: agárdi, n.- géresi, n.-kövesdi körjegyzőségeitől, — 5. a gál- szécsi járás a m.-izsépi körjegyzőség és a szécs- polyánkai körből: Kereplye, Bosnyicza, Czábócz községekből, — 6 a varannai járás: varannai, sókuti és n.-dobrai körjegyzőségeiből. —

7. a homonnai járásból: a Homonna-vidéki izb.-radványi, koskóczi, V. n.-kemenczei, udvai, viravai, zavadkai körjegyzőségeiből és a görögi- nyei körjegyzőségnek Lukasócz, Grozócz, Bas- kócz, Turczócz, Czerniva és Szopkócz községeiből,

— 8. a szinnai járásból : a klenovai körjegyzőség kivitelével a többi községből, — 9. a sztropkai járás összes községéből. 10. Sátor- alja-Űjhely r. t. városból: a járások főbiráikhoz menesztetett legújabb sürgetésen felül még az utón figyelmeztetnek a hátrálékos községi elöljárók, hogy a kérdésben levő összeirási lajstromokat — a maguk jól felfogett érdekében is

— azonnal beküldeni igyekezzenek, nehogy tovább tartó késedelmükkel ismételt rendbírság alkalmázásának tegyik ki magukat.

* Rend a községek háztartásában. Egyik maradandó érdeme a Molnár fóispáni érának, hogy vármegyénk helyhatósági életében meggyökereztette a háztartás rendjét, vagyis, hogy ott, a hol kellett, kérlelhetetlen szigorúsággal kényszeritette vármegyebeli községeink elő- járóságait az évzáró számadásoknak és az évnyitó költségelőirányzatoknak középfokú hatósági ellenőrzés alá törvényes határidőn belől történő benyújtását. Ezt a szigorúságot átöröklötté s még fokozottabb erélylyel gyakorolja Hadik Béla gróf főispánunk, kinek elnöklete alatt a f. hó 18-án közgyülésezett törvényhatóság az 1900. évi számadások benyújtásával máig késedelemben lévő 75 község, valamint az 1902. évi költségvetések beküldését elmulasztott 121 község előjárósága ellen hathatós intézkedést rendelt el a főszolgabirák utján, kiket a késedelemért szintén feleletre vont.

* Községi költségelőirányzatok. Tájékoztatás és köztudomás céljából felsoroljuk itt, hogy a t. vármegye bizottsága f. hó 18-án tartott közgyűlése alkalmával jóváhagyattak:

S. -A.-Ujhely rend. tan. város, továbbá O.-Liszka, B.-Keresztur, Tokaj, V.-Ujfalu, Tolcsva, Kak,

T. -Terebes, Gesztely, M.-Zombor és T.-Harkány községek 1902. évi, -- úgyszintén a n.-kemenczei, b.-olaszii, e.-horvátii, kővesdi, b.-ujlaki, le genyei, b.-kisfaludi, sátoralja-uj hely vidéki (alap- és pótköltségvetése), girincsi, tavarnai, varannai* füzesséri, v.-csemernyei, viravai, zavadkai, józseffalusi, tróezonfalusi, mikóházi, ladmóczir izb.-radványi, minyóczi, m.-izsépi, sókuti, nátafalusi, ulicsj, klenovai, vécsei és az a.-hrabóczi körjegyzőségek 1902. évi, — végül S.-Patak és a sztropkai körjegyzőségnek 1901. évi, nemkülönben a málezai és sz.-kereszturi körjegyzőségeknek 1901. és 1902. évi háztartását szabályozó költségelő- rányzatai.

* iiözségi számadások. A t. vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 18-iki közgyűlésén elintéztetett: a b.-kisfaludi jegyzőség 1900. évi, az e.-horváti kj. 1900. évi, a kis-brezsnyi- czei kj. 1899. évi, T.-Harkány 1900. évi, az ondi körj.-ség 1900. évi, Rátka 1900. évi, Tolcsva 1900. évi és Kesznyóten 1900. éyi bírói, illetve pénztárosi évzáró számadása.

Vármegyei Hivatalos Rész.

141. SZ./1902. T. Zemplén vár, egye főispánjától.

Pályázati hirdetmény.

A kormányzatomra bízott Zemplénvárme- gyében megüresedett II osztályú útmesteri állásra, a melylyel évi 800 korona fizetés, megfelelő úti, — irodaátalány és szertárdij vau egybekötve, pályázatot hirdetek.

Pályázók felhivatnak, hogy szabályszerű minősítésűket igazoló, felszerelt kérvényeiket hozzám bezárólag 1902. évi március 5-éig nyújtsák be, mivel későbben érkező folyamodványokat figyelembe venni nem fogok.

Ezen állás betöltésénél az 1873 évi II. te. alapján előnynyel bírnak a kiszolgált igazolvá- nyos altisztek.

S.-A-Ujhely, 1902. február 1-én.

3—1 Gf. Hadik Béla, a., k.

főispán.

T. Zemplénv ár megye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhely ben az 1902. évi február hó 18-án tartott közgyűléséből.

30/4194. sz. Olvastatott Éhlert Gyula sátor- alja-ujhelyi lakos, a Zemplén cimü vármegyei hivatalos lap kiadó-tulajdonosának kérvénye, melyben a Zemplén nek politikai lappá leendő átalakulását bejelentve, a hivatalos jellegtől való felmentését kéri.

Folyamodó kérelmének hely adatván a Zemplén társadalmi lap vármegyei hivatalos jellege, a törvényhatósági közgyűlés 1884. évi 296/15647. szám alatt hozott határozatának hatályon kívül helyezésével, megszüntettetik s a községek 1902. évi március hó 1-étől a lap előfizetésének kötelezettsége alól feloldatnak.

Az alispán addig is, mig a nagyméltóságu bolügyministerium az 1901. évi XX. t.-c. 32. és 33. $§-ai értelmében, mint azt az 1901. évi 3614. szám alatt kelt intézvényében kijelentette, a vármegyei hivatalos lap iránt intézkedni fog, utasittatik, hogy a vármegyei gazdálkodási vá- választmány közbejöttével, a községek által költségvetéseikben a Zemplén hivatalos lapra felvett összegeknek o célra leendő felhasználása mellett egy vármegyei'hivatalos közlönyt házi kezelés mellett adjon ki, melyben, úgy mint eddig a Zemplén-ben történt, a vármegye hivatalos közlendői közzé tétessenek.

A főszolgabirák utasittatnak, hogy a Zemplén előfizetési dijának 1902. évi n: irciés hó 1-ig terjedő időre Éhlert Gyula lapkiadó részére leendő behajtása iránt intézkedjenek. — Az Í902. évi március 1-től december,31-ig esedékes előfizetési dijaknak pedig a vármegye házi pénztárába leendő befizetésére a községi elöljárókat hívják fel.

Ezen határozat az összes érdekelteknek tudomására való juttatás végett a Zemplén utolsó számában meghirdettetni határoztatott.

Végül, miután a Zemplén, mint a vármegye hivatalos közlönye 18 éven át buzgón teljesítette elvállalt feladatát, a törvényhatóság közgyűlése most, midőn ezen hivatalos lap megszűnik, a tulajdonos kiadónak elösmerését fejezi ki.

Kmft.

Jegyzetté: Kiadta:

Dókus László, Thuránszky László,

II, aljegyző, tb, főjegyző. I, aljegyző, tb. fójegző,