Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-05-31 / 50. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. május 31. 50. (2190.) Harmincharmadik éi Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó d üli., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Bíró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor fó'munkatárs. Előfizetési :ru • Egész évre 12 korona negyedévre 3 hor. — Egyes szám ár Hirdetési Hivatalos hirdetéseknél 2 fill. Petit betűnél nag; ibu. a betűkkel, vagy kerettel ellátó11 térmérték szerint egy n után 6 fill. — Állandó hi- kedvezméi kor Diák map. — május 30. (dr. -n. -n) Kaposvárott nagy, szörnyű botrány történt. Bárhogyan igyekeznek sokan szépíteni a dolgot, csititgatni a fölháborodott közvéleményt, nem találok szavakat az országos botrány minősítésére. Mert nevezzük azt enyhén lopásnak, vagy sulyositólag betörésnek, a tudomány — igaz — csak kezdő tudomány, teljes bank- rottját jelenti. Hazánkban 1851-ben tartottak legelőször érettségi exament. Annak idején a német Bach korszak sütötte rá az uj szisztémára bélyegét. De ne tagadjuk, példásan olvasták meg ama szomorú korszak emberei a tudás palotájába való bevezetés problémáját. Kitűnő férfiakat neveltek Magyarországnak, azóta már sok államférfiu — bölcs — és nagy tudóssá fejlett ifjú tette le az érettségi vizsgálatot. De másként is ment az a dolog. Távol áll tőlem a gondolat, hogy a mostani rendszert kicsinyítsem, de mint a tapasztalat bizonyltja, többet tudtak, mert igazán többet tanultak. A világtörténelem rendes tárgya volt az érettséginek. Ma még hazánk történetét sem tudják alaposan azért, mert a tankönyvek úgy vannak megirva, hogy három doktori diploma sem igazodik el bennök. Hogy a latin és görög nyelveket részint félig, részint egészen eltörülték, szintén rosszul tették. Bizony bizony uraim, e nyelvek nélkül nincs klasszikus műveltség, amelyre peA ZEMPLÉN TÄRCZAJI Egy éj a krasznibródi monostorban." Irta: Unghváry Ede. Az idei legszebb téli esték egyikén, azalatt a mig odakint lassan, néma csendben, nesztelenül szállingóztak le a hópelyhek milliárdjai téli takarónak a földre, a krasznibródi monostorfő szobájában, vig poharazás közben, a figyelmes házigazda gond- üzőként általános érdeklődés mellett elmondott egyetmást a monostor változatos történetéből. Mikor pedig az óra már éjfélt ütött és az idő is, meg a vendéglátásra szánt pompás ürmösbor is fogytán volt, ki-ki a számára kijelölt cellába vonult, hogy kipihenje a nap fáradalmait. Röviddel ezután, midőn már a monostornak beláthatatlan hosszú folyosóján a felszolgáló fráterek nehéz sarkú csizmáinak lármás kopogása elnémult, az előbb népes és zajos monostor egyszerre csendes lett és néma mint a sir. Cellámnak vasrácsos ablaküvegein jégvirág nőtt. • Az „Ada " U tónetóhez“ e. jievi folyóiratnak most megjelent tárcájából. í. -.. dig oly égető szükségünk van, No, de nem bocsátkozom bele e kétélű fegyver boncolgatásába, a tudomány teljes bankrottja az, mely annyira elszomorít. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy az érettségin mindig és mindenütt kisebb- n agy óbb „svindlik“ történtek a múltban és történni fognak a jövőben. Ezek nélkül nincs érettségi, ez a közhit. S a kik maguk is valamikor deákok voltak, úgy érzik ma, hogy pl. a latin dolgozatot a jobb diákéról lemásolni nem oly nagy bűn, legfelebb nem lesz az illető a latin nyelv professzora, mert elvégre valamit csak tud az ipse, ha a nyolcadik osztályig feleresztették a tanárok. Tehát legfeljebb nem fog hexameterekben rigmusokat írni, avagy védőbeszédeket mondani. Azt is értem, ha valaki fizikai és ma- thematikai tételét előre kutatja, mert hát tudvalevőleg a gyenge- elméjüek nem igen bírják megemészteni. Valaki nem jó ma- thematikus lehet, de azért kiváló szónok válhatik belőle, sőt hasznos államtitkár avagy miniszteri tanácsos. A mérnöknek persze jobban kell ismernie a logarithmusokat. De az, a mi Kaposvárott történt az a csalás „művészetének“ első, de biztos rangfokozata! Vájjon mi lesz az életben az olyan ifjúból, aki már ily zsenge korában lesi el a betörés tudását, mi lesz ebből majd később? Egy Papp Béla, vagy Korotnay, avagy az önbetörő Thomka sorsára jut! Az bizonyos. Uraim! borzasztó világot élünk. Kint is, bent is siri csend honolt mindenütt. És hogy ez a jóleső csend egészen teljes legyen, a szu- ette faalkotmányba ékelt öreg kaku- kos óra is megszüntette évszázados lomha ketyegését. Mindennek dacára sehogysem tudtam elaludni. Felkönyökölve feküdtem ágyamon. Majd kinéztem az ablakon, melynek jégvirágaira halvány rózsaszínű ködöt lehelt a holdsugár. Éj volt, nyugalmas téli éj. A közeli Laborcz folyónak jégtükrén millió fényszem ragyog, s e millió fényszemet mint egy-egy delejes ezüstszál köti össze a hold sarlójával, mely mintha leszállana aratóba járni a vakító fénymezőbe. A krasznibródi törpe házak apró ablakaiból is csak a néha felpislanó világ vörhenyes fénye sugárzik ki a holdvilágos éjbe. A monostor épületcsoportj a mellett fekvő gyümölcsöst csillogó fehér lepel borítja. A fáknak száraz gályáit ezüsttel vonta be a zúzmara. A fénylő hold beözönlötte sugárvonalaival azt a hóboritotta magas hegycsoportot is, melynek lábainál büszkén hirdeti a múltak dicső emlólróf Q7 Q Ti 1 rno rrcrr\rfrrí-t c< wiaItt r» Szélhámosság már az iskolában, a csalás mindennemű fokozata, úr- hatnámság, léhaság mindenfelé dívik, burjánozik a protekció vad galambjával együtt turbékolva egy és ugyanazon fészekben. Es ha tovább kő vetjük a léha frátereket az egyetem falain belül és kivül, különösen romlott fővárosunk füstös levegőjű kávéházaiban, úgy iszonyú képet látunk magunk előtt. A gyenge erkölcsű ifjú napnap mellett ott tartózkodik a kávéházban, a billiárd és kártya asztal mellett. De azt hiszik önök, hogy azért, hogy a billiárd és a sakk élvezetének hódoljon. Hisz ez csak megjárná, mert voltak már oly jeleseink, kik odahaza a tanulószobában is dolgoztak akkor is, ha sok időt szenteltek fenti sportoknak. De nem ez szédíti el őket. Megmondom hogy mi. A pincér részéről nyert „doktor“ nagyságos“ stb. címek. A mi ellen különösen protestálok, az az úgynevezett „pincér adta doktori titulus.“ A fővárosban t. í. minden ember, kinek csak egy kabátja van — doktor. Nos hát! így aztán alaposan tiporják sárba ezt a fenséges titulust, mely társadalmi rangot és hatalmat nyújt, ezt a varázsteljes tudományos fokozatot, melyért oly sokaknak keservesen kell dolgozniok. Ezeket a pincéreket, kik 5 krajcár borravalóért doktori titulusokat osztogatnak, példásan kellene megbüntetni. Megbélyegző ez az igazi tudományos fokozatú úri emberre, rontólag hat a tapasztalatlan ifjúra, kinek zseA mig igy elmerengve osodái- tam a természet remek alkotásait, halk zsongás visszhangja zizegett cellám mélységes csöndjében. Úgy tetszett, mintha hirtelen az ajtót nyitották volna fel. Hallgatózom — semmi. Merő képzelődés az egész. Mintegy varázsütésre kedélyem rendkívül izgatottá lesz, amit csak fokozott az a hirtelen beállott változás, hogy az ablakokat kíméletlenül megzörgette a hirtelen feltámadt hóvihar, melynek nyomában fagyos északi szél sivit be a kürtőn. Az égő hasábok összeomlanak s a fényes parázs szikrákat szór ki az ósdi cserépkályha nyitva felejtett ajtaján. Tekintetem az ajtó irányában a homályba irányul. Sötét alakok jelennek meg előttem, képzelőtehetségem lázas működése révén, melyektől nem bírok szabadulni. Ügy rémlik előttem, mintha testet, lelket öltöttek volna azok az olajfestésű képek, melyek a sötét, hosszú folyosó boltíves falain évszázadok óta némán hirdetik a monostor viszontagságos történetét. Lidércnyomásként nehezül valami kedélyemre, lel- kemre . . . Fejem hátra hanyatlik. TZ Ál nn L A r*rrn - ----1- — ' *11 1« beiből finom módon húz , ' a „doktori fillérek.“ Otthon pedig — koplalni kénytelen r ■ egyetemi előadásokat v Ilyenek ám ezek az i, az érettségin csak úgy átcsúsztak. Hisz ha les csületes utón! De Kapó várót1 . vrt < óta űzik e tudományo íajta u -vágót — Kaposvárról év m m került fel sem az egye az életbe beceületes uv maturai bizonyitványi ifjú. Nagy botrány! Tat; -gés/. ;rópában nem történt r úy ... u. És ilyennek épp nálun kell megtörténni. Ugyan mit sz .hl külföld? Nem fognak-e .kacagni rajtunk? A büntetés méltó leg ha elég szigorúan n dk ezentúl az érettségi t indában tartani, ha elég val nem képesek a ma tülvinni, úgy inkább az egészet, mert sok zán csak kínzás, fölösli Arany, Petőfi, Deák, > Ly soha sem tettek éret még doktori diploma reztek, és mégis hiros v ' lettek. Nem is törték fel lakatait, hanem igenis az abszolutizmus kei amely hatalmas sza sorra lehullott. Yo - május 30. Nemzetiségi izgatás pókban. A belügyminiszt ; icme szerint bánt el az iAm Templomi zászlók ah ti ■ hívek menetét látom. I e ■> énekeiket. Az ájtatos b száma percről-percre nő r '•mai jöttek vegyülnek hozzáji v \ n.eriot közepén hosszú szákálu ;i kár alakja nyúlik fel, dma homlokán a megdicsőüli gyogE pillanatban lovas c* tpo: dől cég alakjai bontakoznak monnáról vezető orsz ,..t t . ,o; porfelhőjéből. Amint a fürge kis .monostorhoz közel ér, az t !o vas szilaj paripája a S2 ványtól hirtelen megbo lovasát oly szerencséül l a közeli kavicsgarn a lába legott eltörik. A nagy fájdalomul -!b . <úít lovas ajkába harap, vérU.u meiből a harag ..és gyi szikrákat szór. Ökölbe zel hadonázva, dörgő ’ m:?on kísérőinek a kegyetlen „Azonnal gyújtsátok tok porrá a monostort > ep . .- teivel I“ iac- .>•/<>* b oh e ni hallatára mindenkin. A ebe esői
