Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-29 / 49. szám

Sátoralja-Ujhely, 1902. május 29. *49112109.) Megjolen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apróhirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérheil minden garmond sor 30 fill. 'Jtygtviw ______ :r'iT, iooO ygo/í "od i'uíív '•■r, ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Harmincharmadik évfttyatf.-fim niímsiőJ^orrf a Llonno liii nßdßin -ev ,í9Í9gil Jaihod Jósom blöx ß nod Jissoií golßbnß Jt siv jtihipmeíl ß ,ínob find ..iiLbiti a .tíVl^iv ;l;f)Qv^nn ß. .ind ib^o -áöiíaa-öl .d 7jj9, Yínúfn vapjsdjbH ^äöiidsiiqtr dßißqeo-i^ 'éyó'á'smtó'^r.1^'!-ßsa gém 89 jTos^9jIß_i§Iiliv iBiiJjJgoi, A .lodtßi ibJimiÉttódéwyialjíi nßsom nsdémiftViSfi« hfi(lftíöÁeíKmte^W§4a-söd /2 fflí.i(Pétid büöafeiijndgyolibJiathfc/lálfz­— .... —■ ■—r ,r~— - — ——-..«s?,.., £a grands Ration. — május 28. Oh mily nevetségesnek talá­lom azt, hogy Ágh-Csernyőn irok Franciaországról, Párisról, a fran­cia népről, a nagy nemzetről. Nem iróniája-e a sorsnak, ha ily Isten háta mögötti fészekből, ahol Lu- czifer is jó északát mond, ily ha­talmas nemzetről irni merészke­dem? Azt mondják rendes körül­mények között, hogy parturiunt montes et nascitur ridiculus mus, most megfordítva áll a dolog, a kis egérke nagy hegyet akar kiköpni. Uraim 1 A francia, olasz és magyar sok tekintetben egyforma! A jelszavak, melyek valamikor már régen Írattak fel az első köz­társaság zászlóira, véres betűkkel hirdették, hogy megszületett a „li- berté, égalité, fraternité.“ A grande Nation elől ment, vezetett, fáklyá­ival bevilágította az utat. Nagy, diadalmas csaták és súlyos vere­ségek után eljött a tndomány, művészet, de egyszersmint a fiirt korszaka, aranyos mézes korszaka. Nem is történhetett máskép. Amely nemzet igy képes lelkesülni pilla­natokig tartó fölindulással, az köny- nyen hisz, mindenkinek hisz, ha csak az illető tud szivéhez, leiké­hez beszélni. De az ilyen nemzet minden bűnre is csábítható, feledé­keny és egyre engedékeny. Alig, hogy fáradt tagjait a 70—71-iki óriási krach után kipihentette, elő­állott egy kalandor, ki újból ve­szedelmekbe akarta sodorni. És Boulangernek majdnem sikerült volna a „hecc“. Nem is képzelhető ez másként ott, ahol az utca népe oly könnyen félrevezethető. És következett Boulanger korszaka után szomorú néhány esztendő, mely pénzválságot idézett elő, más ország okvetlenül belebukott volna a Panama okozta verembe, a grande Nation megmaradt a fel­színen továbbra is, sőt rövid idő alatt annyira magához tért, hogy egy vele szövetséges nagy állam meg is — pumpolhatta. A hadi dicsőség utáni vágyat és pénzbeli válságot nemsokára ezután a be­csület és emberi tisztesség banke- rottja követte. Dreyfus Alfréd kapitányt ártatlanul hurcolták el, köpték le és elvitték Ördög koma szigetére. Szóval Franciaországban minden lehetséges, a revanche- politika és hatalom korlátjain be­lül és kivül Páris a botrányok világvárosa. Annak, ki ott sohasem fordult meg, sohasem lehetnek tiszta fogalmai a grande Nation hibáiról. Ott, hol egy Pasteurt, Charcotot és Hugó Viktort ünne­peltek, ott Castellane grófné is képes volt szerepet játszani. Fényes példa! Castellane grófnő leánya Say-Gould amerikai petró­leum királynak. A leány tehát be­leélte magát a királyleány szere­pébe és mikor fejedelmi berende­zésű yachtján nászúira indult, már megfogant a lenszőke hajú kis grófné fejében az eszme: „Lefő­zöm ezt a nyomorult köztársasá­got!“ És 40 millió frankot költött évenkint, 70 milliót pedig adóssá­got csinált. De nemcsak a zsurok és szalanok glóriáját etette itatta, hanem azt a köztársaságot, mely­nek élén Loubet Emil ur áll. És a kis grófné csakugyan faktor lett a politikában. Születésénél fogva királypárti lévén, fölcsapott az or- leansi herceg hívének. Mindenki­nek emlékezetében van még a longchampti lóversenyi botrány, melynek Castellane grófné volt a mozgató lelke. Az ő sipitó hangja tüzelte a blazirt royalista ifjakat, hogy rontsanak Loubet elnökre. A botrány megtörtént és hogy mikép végződött, az ismeretes do­log. A köztársaság megmaradt, de Loubet kénytelen volt kivasaltatni a cilinderét. Néhány hét óta ismét beszél­tet magáról a grande Nation. A Humbert-Daurignac ügybe az or­szág kapacitásai vannak ismét be­lekeverve, az összeg pedig nem kevesebb, mint száz millió frank. Óriási lehet az az ország, a hol milliárdok mennek oly könnyen tönkre, mint nálunk még a fillé­rek sem, a hol a csalás raffiniro- zottsága oly magas fokon áll, hogy a szellem is már igy jön világra! A legmodernebb csalások fő fészke. Ilyen helyen a tudomány és mű­vészet, de esetleg a három tagú jelszó is bankerottirozni fog. így mentek tönkre az ókor államai is. Magyarok! Polgártársak! Hálásak lehetünk a nagy ter­mészetnek, hogy a grande Nation­al földrajzilag oly messzire estünk. Igaz, hogy a tudomány és művé­szet legnagyszerűbb alkotásaihoz is gyorsabban jutnánk hozzá, ha eset­leg közelebb laknánk. De másrész­ről a legraffináltabb bűnöket is ha­marább sajátítanók el! Úgyis eléggé fertőzött már a mi lelki világunk, hátha még mindenben utánoznók a grande Nationt! Szinte érthetet­len, mikép lehetséges az, hogy ott, ahol olyan sírfeliratokat Írnak az irók, hogy annak fejében a halha­tatlanok közzé választják meg az illetőket, ugyanezen nemzet tagjai hallhatatlan vezetőik sírjainál össze­szedik a köveket, hogy velők egy­mást megdobálják és megvérezzék. Dr. Klein Simon. — május 27. A fizetésjavitás kezdetén. Amiről annyit álmodoztak az állami tisztvise­lők, az íme lassan, óvatosan megindult: a kormány megkezdette a fizetések ja­vítását. Budapesti tudósitónk Írja, hogy az igazságiigyminiszteriumban már rész­letes tervezet van, hogy mily arányok­ban s mily mértékben javítsanak az állami tisztviselők helyzetén. A terv szerint a fizetések javítását legalul kez­denék, a legkisebb fizetésű tisztviselő­kön és hivatalszolgákon. Mindenesetre érdekes az igazságügyi kormánynak ez az intenciója, s ha a többi tisztvise­lőkre is rákerül a sor, akkor megle­hetnek elégedve az igazságügy szolgá­latában álló tisztvisélők. A fizetéseme­lés valószínűleg julius hó 1-től kezdő- dóleg lép hatályba és visszahatólag ja­nuár hó 1-től nyer érvényt. Az alább olvasható tervezet azonban még nem végleges. Az összes minisztériumok ke­beléből két-két tag jelenleg egy közös ankéton dolgozik olyan tervezeten, mely az összes állami tisztviselők fi­zetését egységes keretbe akarja foglalni. A fogházőrök fizetése eddig fokonként 500, 600 és 700 korona volt. Az uj tervezet szerint a fogházőrök julius 1-től 600, 700 és 800 koronát kapnak. Az őrmesterek, akik eddig szolgai rang­ban voltak, ezután altiszti rangban lesz­nek és fizetésük 8o0, 900, illetve ezer koronáról felemelkedik 900, 1000, il­letve 1100 koronára. A törvényszéki, járásbiróíági és ügyészségi hivatalszol­gák eddig szintén nyomorúságos fize­tést húztak. Évi 500, 600 és 700 ko­rona volt a fizetésük kor szerint. Ezután ezek is 600, 700 és 800 korona fize­tést kapnak. A törvényszéki, járásbiró- sági és ügyészségi Írnokok helyzete is javul. Itt azonban csak azok fizetése emelkedik, akik már öt évnél régeb­ben állanak az igazságügy szo’gálatá- ban. Akik öt évnél kevesebb idő óta írnokok, azok fizetése ezer korona ma­rad. Akik tiz éven belül neveztettek ki, azok fizetése 200 koronával emel­kedik. Szóval 1000, 1200 és 1400 ko­ronáról emelkedik 1200, 1400 és 1600 koronára Akik huszonöt éven belül, de tiz éven túl neveztettek ki, azok fizetése négyszáz koronával eme kedik. Tehát 1000, 1200 és 1400 koronáról 1400, 1600 és 1800 koronára. Akik pedig 25 éven túl szolgálnak, azok irodatisztekké lépnek elő 1800, 2000 és 2200 korona fizetéssel. Ilyen van 184 az egész országban. Javul még a segédtelekkönyvvczetők, a telekkönyv­vezetők, az irodaigazgatók és a rendes irodatisztek helyzete. Meg van tehát az első lépés a nagy ut felé. Mint eb­ből látható, az állami tisztviselők moz­galma, legalább a kisfizetésű emberekre nézve, nem volt eredménytelen. Egyházkerületi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, máj. 28. Tegnap délelőtt 9 órakor kezdő­dött meg a tiszáninneni ev. ref. egy­házkerület tavaszi közgyűlése a Pá- lóczy-utcai ev. ref. felsőbb leányiskola tornatermében. Szép számmal jelen­tek meg a kerület papjai és egyházi férfiai, köztük a Zemplénvármegyeiek is mintegy teljes számban. Mint érte­sülünk a gyűlést megelőző napon dél­után a sárospataki főiskola igazga­tótanácsa Dókus Gyula és Fejes Ist­ván kettős elnöklete alatt Rallagi Géza, Bálint Dezső, Tóth Dániel, Vadászy Pál, Csorna József, Radácsy György, Ragályi Béla, Szinnyey Gerzson, Novák Lajos, Eilend József, Dókus Ernő és Szentimrey Gyula jelenlétében tartotta ülését, amelyen az igazgatótanács a kerületi gyűlés elé terjesztendő javaslatát állította össze. Pontozatai a költségvetés meg­állapításán kivűl nagyobbára személyi ügyekre vonatkozó javaslatokat tartal­maznak. Ugyancsak ekkor délután üléseztek a külömböző szakbizottsá­gok. Másnap megkezdődött a gyűlés, amelyről szóló részletes tudósításunk a következő: * A közgyűlésen egyházi részről Kun Bertalan püspök és világi rész­ről, a beteg báró Vay Béla főgondnok helyett Bernáth Elemér felző-zempléni gondnok, a debreczeni kir. ítélő Tábla elnöke elnököl. A közgyűlés Kun Bertalan püs­pök buzgó imájával vette kezdetét, melylyel áldást kért az egek Urától a közgyűlésre. Kun Bertalan imája után Ber­náth Elemér világi elnök üdvözölte az ősz püspököt 60 éves papi műkö­dése alkalmából. A püspök meghatva köszönte meg a figyelmet, majd Ra­dácsy György papi főjegyző olvasta fel a nagyterjedelmü, kimentő püspöki jelentést, mely az egyházkerület múlt évi állapotáról bű képet nyújt. A je­lentés örömmel jelenti, hogy a jövő évben tartandó zsinatra minden tárgy elő van már készitve. Napirend előtt a sárospataki fő­iskola birtokát az 1905-ik évtől kezdve az eddigi szerződésben kikö­tött haszonbérnél sokkal előnyöseb­ben lehet bérbeadni, igy 20 évre az uj ajánlónak fogják a birtokot 11500 frt évi bérért bérbeadni, ki saját költ­ségén köteles épületeket építeni s azok a 20 év leteltével a főiskola tulajdo­nába teljesen ingyen mennek át. A sárospataki főiskola érdemekben gaz­dag történettanára. Makláry Papp Miklós nyugalomba vonulván, helyére 4 pályázó közül Zeller Lajos, maros­vásárhelyi tanár választatott meg 70 szavazat közül 37 szavazattal. Szi- nyey Gerzson akadémiai tanár is nyugalomba vonulván, állására a pá­lyázat kiíratott. Még egy tanári állo­más rendszeresittotett a sárospataki gimnáziumnál, melyre Deák János, pápai geometriai tanár választatott meg. Majd áttért a közgyűlés a folyó ügyek tárgyalására. A közgyűlésen egyébiránt jelen voltak; Báró Vay Elemér főispán, Lóvay József, Meczner Béla, Dókus Gyula os. és kir. kamarás, Bizony Ákos, Dókus Ernő, Farkas ^brabám, Ragályi Béla, Komjáthy Béla, StuiJ- mann György orsz. képviselők, Dókus László, Wiadár Ervin, Bárczay László, Bárczay Oszkár, Csorna József, Csőim* István. Egyházi részről pedig: Fejo^ István, Nagy Pál, Keresztury Józsii, Tóth Dániel, Hutka József, Ragály Géza, Vadászi Pál esperesek. Nagy Ignácz, Kérészy Barna tanácsbirátk. A sárospataki főiskola képviseletében Szinyey Gerzson és Debreceny B§&- talan jogtanácsos, a miskolezi főgiw- náziumot dr. Kovács Gábor igazgató, a rimaszombatit dr. Bodor Istvánná» ---------------------------------------------­ggÜT* Lapunk mai «láma 4 oldal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents