Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-27 / 48. szám

I Sátoralja-Ujhely, 1902. május 27. 48 (2188 ) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujlialy, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Msczner G-yula Bíró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. • Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. m xazpsxxsix „Saumagyaren“ — „Jíunös- magyaren“ ... — május 20. (dr. mi -u.) Ilyen és ezekhez ha­sonló titulusokkal illették a magyar tornaklub tagjait Becsben, a mi kedves német sógorunk fővárosá­ban, ott, a honnan Lueger koma már esztendők óta pöfékeli magyar gyűlölő „szószátyárkodásait — ama bizonyos „hunefut“ módon ugató geniális németek főkapujában. El­mentek hunefut magyarok magukat produkálni és ime nagyszerű fogad­tatásban részesültek a szomszéd sógorok világvárosában. És pedig a pályaudvaron senki sem fogadta a magyarokat, még kocsik sem voltak kiszemelve részükre . . . hunefut, Ungarhund . . . nem jó neked gyalog menned? . . . A versenytéren pedig a ma­gyar csoport megjelenésekor aljas szitkozódásban és gúnyolódásban tört ki a bécsi publikum, majd pedig fenti epithetonokkal illet­ték a magyar kutyákat. A mint azonban hazamenet a lumpos bécsi „sógorok“ sorfalai közt e megtisz­telő titulosok ismétlődtek, a ma­gyar öklök alaposan működni kezd­tek és a mint egyik-másik bécsi szájasra rácsapott egy-egy hatal­mas magyar ököl, rögtön megszűnt a szitkozódás. Nem is vesszük már rossz né­ven e durvaságokat, annyira meg­szoktuk, hogy már nem is panasz­kodunk ; — igy történhetett meg, hogy ezen sajnálatos esetet is (hor- ribile dictu) — kormánypárti lapok referálták el. Az ellenzéki lapok már nem is említenek ilyen arcát­lanságokat. „Üsd a magyart“, ez a jelszó a bécsi fővárosban és igazuk van, ha a magyar megengedi ezt nekik. A magyar még odáig megy, hogy oda tartja nekik a pofácská- ját. Mellesleg mondom, minden hát­téri gondolat nélkül, hogy szinte csodálat fog el, valahányszor egyik mágnásunk hires kártyanyereségére gondolok. Hogy akkor t. í. nem vetettek rá egy egész Csimborasz- szót! — hogy nem kövezték meg a szerencsés magyart. Ezt azért említem, mert ha egyik-másik bécsi egyetemi egyesületben magyar fiú nyúzza le osztrák kollegának bőrét, a magyar gyereknek — uccu rög­tön kiadják az utat Pozsony felé. Egyébiránt most ez is ritkábban történik ama egyszerű oknál fogva, mivel nincs már magyar fiú odafönt. Az orvosi fakultás el van zárva elő­lük, mert onnan hozott diploma nem érvényes többé itten, a jogá­szok azelőtt is itthon maradtak, a többiek pedig nem sokat számíta­nak. Mivel tehát egyébkor nem­igen nyílik alkalma német komá­nak szitkozódni, megteszi olykor­olykor különös esetekben, amidőn biztos legyőzetésre számit a — hunefut magyar részéről. Szóval még mindig haragszik odaát a szomszéd. — május 20. A sátoraljaújhelyi képviselőválasz­tás ellen beadott petíció ügyében, mi­után a terjedelmes vizsgálati iratokat Juhász Andor kassai táblabiró, a vizsgálat vezotője a kúriához felter­jesztette, a magyar királyi kúria a folytatólagos tárgyalást ez év junius hó 23-ik napjára tűzte ki. Kolozsvárra ígérkezett a király, Hollós Mátyás király szobrának lelep­lezésére. Lemegy kincses Kolozsvárra őfelsége maga, vagy legalább is házá­nak egyik tagjával képviselteti magát. Akár személyesen, akár k pviselettel, de ott lesz. Elvégre is nem látszik ez nagyjelentőségű elhatározásnak, de a mi viszonyaink közepette mégis sokra kell tattanunk azt, hogy királyunk meg­jelenik ott, mikor Récs mego tromló- jának szobrát leplezik le. Már a lovas­játéknál megmutatta a felség, hogy Bécs megostromlása dacára is hódol Mátyás király emlékének; ez a kolozs­vári látogatás újabb jele lesz annak, hogy királyunk őszintén csügg hazánk nemzeti múltján és megadja az elis­merést és hódolatot annak a király­nak, aki az Árpádok kihalta óta egyet­len hus-vér nemzeti királyunk volt. Némelyek azt hitték tán, hogy legfel­sőbb helyen parvenünek is néznék Má­tyás királyt, a nemesüuból lett királyt; de akik igy hitték, azok csak apró pletykákból Ítélik meg a dolgokat. íme, egy újabb pé dája a király kolozsvári látogatása annak, hogy odafönn a ma­gyar történelmet is magasabb szem­pontokból nézik. p-e. Az angol mezőgazdák és kereskedők előkelő társasága jött el látogatóba hoz­zánk, mezőgazdasági viszonyaink tanul­mányozása céljából. Nagyobb gazdasá­gok és állami gazdasági intézetek meg­szemlélése után az angolok az elmúlt héten Budapestre érkeztek, hogy a fő­várossal és annak kulturális és egyéb intézményeivel megismerkedjenek. Az angol vendégek a magyar gazdák ven­dégei, kik a földmivelésügyi miniszter meghívása folytán látogattak el hoz­zánk. A minisztérium programmja sze­rint hozzánk zempléniekhez is elláto­gatnak az angol vendégek : még pedig e hó 3i-én vasárnapon délután érkez- Bodrog-Kereszturra. Innen kocsikon mennek Mádra és Tállyára, hogy a Hegyalja e két gócpontját és benne a bortermelésünk és borkereskedelmünk viszonyait megismerjék. Bizonyos, hogy gazdáink sok olyan útmutatást nyernek majd az angoloktól, melyeket azután hasznosan értékesíthetnek. De már ma­gában véve az a körülmény, hggy az angol gazdák és kereskedők együt­tesen látogatnak el hozzánk, sak ta­nulságot tartalmaz gazdáinknak és ke­reskedőinknek egyaránt. -Az angolok Szerencsen át este már visszautaznak Budapestre. Nagy kár, hogy ez a fon- to? kirándulás éppen összeesik a mis- kolczi kivándoríási kongresszus első napjával, ahol a Zemplénvármegyei Gazdasági Egye-ükt vezetősége részt vesz. Mivel azonban szombat délutánra esik a kirándulás, délután pedig kon­gresszus szünetei, az egyesület ezt a kirándulást Miskolczról is megteheti majd, hogy igy az angol vendé­geket zempléni földön méltóan fo­gadja. A vármegye közgyűlése. — Második és harmadik nap. — — május 25. Az idei tavaszi közgyűlés második napján, május hó 23-án, d. e. 9 órá­tól d. u. 1-ig és ismét d. u. 3-tól este 8- ig tartott a tanácskozás, sőt átment még a harmadik nap t. i. május 24-ének délelőttjére is, amikor d. e. 9- től teljes két órán át folyt tanács­kozás után nyert befejezést a törvény­hatósági bizottságnak ez a három na­pos közgyűlése. Lapunk előző számában az első nap nevezetes és mozgalmas képéről közölt általános és részletes tudósítá­sunk után a második és harmadik napról szóló részletes tudósításunk a következő: * Hadik Béla gróf főispán pont­ban 9 órakor megnyitván az ülést, a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után következett az alispán jelentése. (Az alispán j elöntése.) Az alispánnak a vármegye álta­lános állapotáról szóló évnegyedes je­lentéséből felemlítjük, hogy Bárczy Gusztáv szerencsi szolgubiró ellen hi­vatalos hatalommal történt visszaélés miatt fenyitő eljárás indíttatott. Bár az első folyamodásu bíróság részéről hozott ítélet még nem jogerős, fe­gyelmi utón állásától is feifüggeszte- tett. Tiszti fizetésének eddig csak Vs részét élvezte, most az alispán elő­terjesztésére a közgyűlés rendelkezett, hogy a szóban levő szolgabirói fize­tésnek fele része utalványoztassék a felfüggesztés idejére Bárczy Gusztáv­nak. — Németh Mihály szolgabiró- sági Írnok hivatalos állását engedetem nélkül elhagyván, ha a kibocsátott felhívásban megjelölt határidő letel­téig hivatalába vissza nem tér, ir- noki állása más egyénnel fog betöl­tetni. — A tavaszi vetések szépen keltek, hanem a tavaszi abnormális időjárás alatt, mely mindmáig is tart, igen hátramaradtak a fejlődésben. A hamar virító gyümölcs, úgyszintén a repce is lefagyott. A fagy erősen meg­dézsmálta az őszi vetéseket. — Az ujoncállitás befejeztetett, az állításra felhívott 8000 hadkötelesnek azonban alig felerésze állott a sorozóbizottság’ elé. A besorozottak összes száma 1043 — A köztisztviselők közül betegség miatt szabadságon vannak Haraszthy Miklós főszolgabíró, Thuránszky László tb. fő-, első-aljegyző és Évva Ödön második alszámvevő. (A tárgysorozat első pontjai.) A Ludovika-Akadémiába, a But­ler gróf alapította helyre, egy ifjú lett volna bemutatandó; mivel azon­ban a zempléni ifjak közül az ala­pítvány vos helyre pályázó nem jelent­kezett, fölkéretett a honvédelemügyi kir. miniszter, hogy a minisztérium­ban előjegyzett folyamodó ifjak közül legalább hármat utasítson Zemplénbe, hogy közülök kettőt kiválaszthasson és bemutató jogával élhessen a tör­vényhatósági bizottság. Molnár Béla dr. gálszécsi lakos és birtokos a földmivelésügyi kir. mi­niszter részéről Zemplénvármegye te­rületére gazdasági miniszteri biztosul neveztetvén ki, hogy a szőlészet, bo­rászat, kertészet és gyűmölcsészet fel­lendítése érdekében kellő tevékenysé­get gyakorolhasson: a járások és hely­ségek hatóságainak hathatós támoga­tásába ajánltatott. A pénzügyi kir. miniszter intéz- vénye, melylyel értesítette a vármegye közönségét, hogy az adófelszólamló- bizottság elnökévé Meczner Gyula, alelnökévé Meczner Béla bizottsági tagokat és nagybirtokosokat nevezte, ki, tudomásul vétetett. (Átiratok.) Szabolcsvártnegye közönségének abbeli átiratát, hogy a nemzeti nagy szabadsághős, II. Rákóczi Ferenc fe­jedelem tiszteletére közadakozásból szobor emeltessék, hazafias kész öröm­mel tette magáévá közgyűlésünk is és rendelkezett, hogy a járások fő- szolgabirái adakozásra szólítsák fel a közönséget. Pozsonyvármegye közönségének ebbeli átirata felett, hogy az ország mai viszonyainak megfelelő választási törvény alkottassák és pedig a cenzus leszállításával, titkos szavazással, köz- ségenkinti szavazással, napirendre tért a közgyűlés. Az átirat ellen Meczner Gyula bizottsági tag, az átirat mellett Matolai Etele alispán emelt szót. A közgyűlés szótöbbséggel egyszerűen tudomásul vette a pozsonyi átiratot. (Szőlősgazdák érdeke..) A Tokaj-Hegyalja szőlős-gazda- közönségének érdekében, hogy t. i. a boros hordók rohamos áremelkedése elé gát vettessék, a gazdasági egyesület választmányától érkezett javaslat el­fogadásával feliratot intézett a köz­gyűlés Darányi földmivelésügyi kir. miniszterhez és most már ismételve kérte, hogy a hordódongák gyártására alkalmas fát a kincstári erdőségekből kedvezményes árért bocsássa az ér­dekelt közönség rendelkezésére. (Egyéb ügyek.) Ung- és Udvarhelyvármegyék közönségének a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t. c. 54—56 §§.-ait módosítani kért, az országgyű­léshez intézett felirataikat hasonló szellemű felirat küldésével hogy pár­tolni fogják, közakarattal elhatározták. Az 1902. évi vármegyei költség- vetést megállapító miniszteri intéz- vényt nem vette tudomásul a köz­gyűlés hanem a vármegyei irnoki állásoknak fizetési osztályokba törté­nendő beosztása érdekében, úgyszin­tén kiemelésével és hangsúlyozásával annak, hogy a sárospataki szolgabi- róságnak az 1903. évi január hó 1—tői keltezett szervezésére irányuló ígéretet a minisztertől már Írásban is bírja a vármegye közönsége: újból feliratot intézett a belügyi kormányhoz. (A törvényszéki palota) A törvényszéki palotának Sátor­aljaújhelyben elodázhatatlanul sürgős építtetése ügyében, úgyszintén hogy a jelenlegi törvényszéki épület köz- igazgatási érdekből a vármegyének fgggP* Lapunk mai asáma 4 oldal "“ftül

Next

/
Thumbnails
Contents