Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-24 / 47. szám

Május 24. ZEMPLÉN. 5. oldal. Valéria — Lehuchais — Bartha — Zenobia — Barthánő— Teodore — Szőke. A modell. Souppé Ferenc ezen bájos zenéjü operettéjét, melynek be­mutatója kedden lesz színházunkban, a következő szereposztásban fogjuk látni: A modell: Komlóssy Emma — Sylvia — Szigeti Lujza — Stella — Bárdos Irma — Strió Tamás — Nagy Gyula — Fantini — Békefi — Nikoló — Makray D. — Madrini — — Székely Gyula. IRODALOM. A „Vasárnapi Újság“ május 11-iki száma 24 képpel s a következő tarta­lommal jelent meg: »Láng Lajos ke. reskedelemiigyi miniszter* (arcképpel)­— A Petőfitársaság Vigyázó-pályáza- tán dicsérettel kiemelt költemények : ,A halál.* Sajó Sándortól; „Tamás bácsi.* Lampérth Gézától. — Regény­tár : „A parasztkirály.“ Történeti re­gény. Irta Zigány Árpád, (Goró Lajos rajzaival). — ,,Eifrida.“ Elbeszélés. Ké­pekkel, angolból). — ,,Kemenes Ágos­ton“. elbeszélés a székely népétéiből: irta Szentgyörgyi László. — „Magyar hajójárat Afrikába“ (képekkel), Kom- polthy Tivadartól. — „Mária Krisztina főherczegnő egybekelése Salm Emánuel herczeggel“ (képekkel). — „Nemzet­közi kertészeti kiállítás“ (képekkel). Markó Miklóstól. ,,A sziámi trónörökös Budapesten és Gödöllön“ (képekkel). — „Automobil-korzó Budapesten“ (kép­pel). — „Szontagh Ábris‘‘ (arcképpel). — »Újházi mint Constantin abbé“ (arcképpel). — »A magyar tudomá­nyos akadémia nagyhete, — Irodalom és művészet. Közintézetek és Egyesü­letek, Sakkjáték, Képtalány. Egyveleg stb. rendes heti rovatok. — A »Va­sárnapi Újság* előfizetési ára negyed­évre négy korona. »Politikai Újdonsá­gok*-kai és a >Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a Frankiin- Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., kér. Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap* leg­olcsóbb újság a magyar nép számára félévre 2 korona 40 fillér. TANÜGY. A népnevelés előharcosai. Az iskola csak úgy virágozhatik, a népnevelés csak úgy vehet kellő lendületet, ha a tanítók a társadalom kiváló erőiben támaszpontot lelnek. Egy ilyen kiváló egyéniség a Bod­rogköz székhelyén Révy Géza Viktor műszaki tanácsos, a Bodrogközi Ár- mentesi tő Társulat igazgató-főmérnöke, aki bejárva a külföldet, tanulmányut- jában fájó szívvel tapasztalta, hogy népnevelésünk mennyire hátrább áll pl. a művelt Németországé mögött; hogy amig a német néptanító az úri társadalom kegyeltje, addig nálunk a nemzet napszámosa csak ritkán nyer­heti el a kellő tisztelet és becsülést. Bűne: gyermekeket tanít I . .. Ez a derék harcosa az agrikultu- rának e sivár téren is hatni akar. Évek óta azon fáradozik, miként le­hetne Király-Helmeczen — buzdítás gyanánt a vidéknek — egy hatalmas, több tanerőre berendezett palotát, ál­lami iskolát emelni a népnevelésnek 1 És a vármegye kir. tanfelügyelőjével — kinek éleslátása mindjárt kellemes nyugpontot szokott találni egy-egy lelkes tanügybaráton — vállvetetten a célhoz immár közel állanak. Vala­mennyi hitfelekezet, s immár a rk. egy ház újonnan kmevezett tudós papja: dr. Farkas Róbert is hozzájárult elv­ben az államosításhoz. Ezt a szabadelvű, hazafias felfo­gását a papságnak dicséret illeti. Sá­toralj a-Uj hely, Nagy-Mihály, Szerencs Varannó után Király-Helmecz lesz ismét egy fényes vára a népnevelés­nek 1 Mily büszkén gondolunk erre 1 Rigóországunk székhelye már is so­kat emelkedett a maradiság nyűgé­ből. A Mailáth-kórház s a Bodrog­közi Tiszaszabályozó-Társulat telkei, díszes tája, s azon lévő épületek, csi­nos városi jelleget kölcsönöznek a helységnek már is, — mert a med­dig a Gróf Mailáth József keze elér, ott a belső és külső haladás nyomai meglátszanak. A perbenyiki két tan­erővel ellátott államsegélyezett köz­ségi iskola és tanítói lak, mint mo­dern népiskolai helyiségek, szintén ezt hirdetik. Karöltve a hazafiakkal a másik, de nem a második sorban — itt ál­lanak a gyönge, de nemes, angyali lelkű nők! A bodrogközi jótékony — nőegyesület, munkakörében, Gróf Mai­láth Józsefné szül. Széchényi Mária grófnő elnök, és Révy Géza Viktorné, Szerviczky Ödönné kér. elnökök ve­zetése alatt mig egyrészről enyhitte- tik a nyomor, mászrészről a népne- velés s a tanítók támogatásban ré­szesülnek, melynek nyomán igánk édesebbé, elviselhetőbbé lett. Igen, mert a kik oly sok időn át mostoha gyermekei valának a társadalomnak, derülni látjuk egy jobb kor hajnalát! Tanítók! hintsük virágokkal e jólelkü angyalok útjait, ha leszállnak hoz­zánk, biztatni bennünket, fárasztó pá­lyánk rögös utain! A tanűgy igaz barátait, kiket a gondviselés ad e nemzetnek, a nem­zet napszámosainak a néptanítóknak kell első sorban megbecsülniük, s akkor a népnevelés, s a tanítóság egybeforrt szent ügye, az idők folya­mán annál gyorsabban fog a köz ja­vára gyümölcsözően érvényesülni I Berecz Károly. = Siketnémák felvétele. A .He­ves vármegyei siketnéma intézet igaz­gatósága tudatja az érdeklődőkkel, hogy az intézetbe a jövő iskolai évre 12 esetleg 15 siketnéma gyermeket vesznek fel. Az intézetben a gyerme­kek 6 év alatt megtanulnak hangosan beszélni, írni olvasni számolni stb. sőt a fiuk valamely iparágban, a leányok pedig a konyhai teendőkben, a női kézimunkában és a ruhavarásban is képeztetnek. Szóval teljesen visszaad­ják őket a társadalomnak. A növen­dékek között vannak fizetésesek fél­fizetésesek, ingyenesek és bejárók, A fizetésesek havonta 24, évente 240 ko­ronát fizetnek. A félfizetésesek, ennek felét. A félfizetéseses és ingyenes helyre csak a teljesen vagyontalanok pályáz­hatnak reménynyel. Minden esetben köteles a szülő évente 60 korona ru- haátalánynyal járulni az intézet pénz­tárába. A bejáró növendéket a szülő valamely privátháznál helyezi el s on­nan jár az intézetbe tanulni. Évente 20 korona tandíj is fizetendő. Ezért a gyermek írószereket és tankönyveket ingyen kap. Általánosan felvételi fel­vételek : egészséges szervezet a betöl­tött 7-ik és túl nem haladott 10-ik életév. Néhány évig kivételesen még a 44 éveseket is íelveszik. A felvétel iuánti kérvényt a »Heves vármegyei siketnéma intézet felügyelő bizottsá­gához* kell intézni és az intézet igaz­gatóságánál minél előbb, de legkésőbb junius hó 15-ig benyújtani. A kérvény mellékletei: a.) Születési anyakönyvi kivohat b.) A gyermek siketnémasá­gát igazoló tiszti orvosi bizonyítvány c.) Himlő oltási bizonyítvány d.) Ha­tósági kimutatás a családi és birtok állapotról. A ki az alapítványi helyek bármelyikéire folyamodik, annak a kér­vényéhez még szegénységi bizonyít­vány is csatolandó. A b.) és d.) alatti mellékletekül az előirt nyomtatvány­űrlapok töltendők ki. Ily űrlapokkal az intézet igazgatósága (Eger, Király utca 16 szám) mindazoknak készsége­sen szolgál, a kik egy levelezőlapon, ez iránt megkeresik. KÖZGAZDASÁG. * A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat választmánya gróf Mailáth József elnök, közben báró ’Sennyey Miklós alelnök elnöklete alatt Király- helmeczen ülést tartott, e hó 16-án. — A tanácskozás során a következő jelentősebb mozzanatok csúcsosodtak ki: E tavaszon két ízben is volt ár­víz, mely a Tisza és Bodrog folyók- nál nem emelkedett ugyau rendkívül magasra, de a Latorcza folyónál az 1888-ik évi vízállást is meghaladta s a védelem nélkül lévő területeket, idáig szokatlan hirtelenséggel elöntötte. — A3 szivattyútelepet két ízben is működésbe kellet hozni s ezek nélkül ma a Bodrogköz leküzdhetetlen bel- vizbajoknak lett volna a f. évi sok csapadék miatt kitéve. — Elkészültek idáig a radi, továbbá a Pallagcsa tó melletti csatornák s lehetőleg még a nyár folyamán munkába vétetnek a sárospataki Piti-féle, a rozvágyi kis csatorna s a többi tervbe vett csator­nák is, hacsak a hatósági eljárások elhúzódása gátló akadályul nem fog szolgálni. — Jövőben a kissebb mé­retű felső csatornákon fahidak helyett betoncsöveket javasol a társ. igazgató­főmérnöke alkalmazni, melyek olsób- bak és fentartásuk költségbe nem kerül. — Á salamoni régi latorczai elkészített töltésekkel kapcsolatban a csapi védvonal is mielőbb ki lesz építve, hogy ez oldalról a társulathoz tartozó vidék a Latorczától védve le­gyen. — Parterőditési munkálatok, az állam segítsége mellett Csermelyen folytatólag, továbbá Csapon, F.-Be- reczkiben s legközelebb Balsán fognak munkába vétetni.— Örvendetes jelen­ség a társulatnál az, hogy a kölcsön hát- rálékok idáig soha el nem ért mini­mális összegre apadtak le. — Ez ülés­ről szóló értesítéssel kapcsolatban vettük azon hirt is, hogy a legköze­lebbi néhány napon át tartott nagy esőzések folytán a folyók annyira feláradtak, hogy a társulat egy har­madik árvíznek néz elébe, mellyel szemben, ha az esőzések meg nem szűnnek, újból derekas védekezésre lesz szükség. * A folytonos esőzések, amelyek éjjel-nappal tartanak — mint tokaji levelezőnk írja — nemcsak a fejlődést hátráltatják, de a már kifejletteket is végveszéiylyel fenyegetik, amennyiben a túlságos kövérség miatt a jobb ve­tések [megdőltek, mások alólról meg­sárgultak, rozsdásodtak, a vetemények rosszul keltek s elrothadtak. Tetézi eze­ket a ma soha nem tapasztalt vizve- szély, mely a lábas jószágot a legma­gasabb helyekről is házhoz szorította. Miután másodszor borítja az árvíz a termékeny bodrogközi réteket, a nye­rendő anyaszéna természetesen iszapos és ártalmas lesz. * Gazdakörök (gazdák vagyföld- mivelök szövetsége). A Magyar Gaz­daszövetségnek egyik legfőbb törek­vése a kisgazdák és löldmivelők tá­mogatása s érdekeiknek hathatós elő­mozdítása. Hogy ez minél erdeménye- scbb legyen, legsürgősebb feladat a kisgazdák és földmivelők szervezke­dése. A szervezkedés módozatainak megbeszélése céljából a Magyar Gaz­daszövetség a f. évi junius hó 12-én. csütörtökön, d. u. fél 4 órakor Buda­pesten a vármegyeház dísztermében egy értekezletet tart, mtlyre ez utón is meghívja a lelkész, tanító s jegyző­ket, valamint mindazon birtokosokat, gazdákat és földmivelőket, kik a föld­mivelők szervezkedésénél, illetve a községi gazdakörök létesítésénél (föld­mivelők vagy gazdák szövetsége) köz­reműködni hajlandók. Ezen értekezle­ten a fölkért előadók részletesen fog­ják ismertetni a kisgazdák és földmi­velők szervezkedésének szükségességét vagyis a gazdakörök célját, hivatását és működési irányát. A kik e hazafias nemes munkában részt venni kívánnak s az értekezleten jelen lenni akarnak, szíveskedjenek legkésőbb junius hó 1-ig a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalánál (Budapest, Baross-utca 10.) jelentkezni. Miután lehetséges, hogy ingyenes elszállásolást kaphatnak az értekezleten megjelenők, a mennyiben tehát erre reflektálnak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat szintén junius 1-ig tudatni. A jelentkezők féláru vasúti- menetjegy váltására jogosító igazol­ványt kapnak, ha közlik pontos címü­ket s azon vasúti állomás nevét, hon­nan elindulni akarnak. Az értekezletet megelőzőleg ismerkedés céljából társas étkezés lesz. d, u. 1 órakor a Panno- niaszálló (Kerepesi-ut) éttermében. NYÍLT TÉR.*) Mig a legutóbbi időkig egyetlen víz sem volt egészen biztosan ada­golható a vérköpésben, szívbajban és asthmában szenvedő emberek­nek, az újabb kísérletekből kiderült, hogy ilyeneknek egyedül a „MARGIT“ I gyógyforrás Marglttelep, Berogmegye vize ajánlatos fogyasztásra, a mely ezek mellett nemcsak a húgyszer- vek betegségeiben a legjobb víz, ha­nem a legkitűnőbb borvíz s enyhén sós ize miatt mindenki, még a leg­kisebb gyermekek is a legszíveseb­ben veszik magukhoz a gyomor és légcső hurutos megbetegedéseinél. Országos főraktár: éüeskuty £. papesten, csász. és kír. udvari szállító. Ásványvíz-nagykereskedő. Kapható mindenütt. ‘a.rad.alxn.á.'ból. Szolyvai gyógyforrás. Dr. KÉTL.I, Dr. BÓKÁI, Dr. WIDEBHOFFEB tanár urak és számos orvosi tekintélyek nyilatko­zatai alapján kitűnő sikerrel ajánl- tatik : köszvény, hólyag s vizeleti szervek bajainál; cukorbetegség, hugyhomok, epekő; a torok- és tüdő­szervek bántalmainál, étvágytalan­ság és gyomormegbetegedéseknél. Kitűnő isii ital, igen üdítő viz. Gyomorba]ok ellen specificum A Luhi Erzsébet gyógy­ínrrác gyomor rendetlen mü- IUII ködösénél, gyomorsav túl­ságos képződésénél, gyomorégés, böfögés, a gyomor elnyálkásodása, a gyomor és bél krónikus hurutja, alkalmával kitünően beválik; a to­rok, gége, és hörgök idült hurutos állapotába sikerrel alkalmaztatik. Elsőrangú üdítő és asztali ital. #*##*######## Polenai gyógyforrás. Elsőrendű diatétikus viz; legüdi- tőbb asztali viz, borral vegyítve kitűnő, tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Kaphatók minden füszerüzletben, vendéglőben, s az uradalmi ás­vány vizbérlőségnél Szolyván. (Beregmegye). *) E rovat alatt közlettekért nem válal felelőséget a azerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. I. Mindenképpen, legokosabb a máso­dik módon. Munkatárs. Szíveskedjék bennünket fel­keresni. Z. K.-né. A jövő számok valamelyikében mihelyt sorra kerül. Dr. K. Az utóbb kivonatosan közölt do­logról kérünk teljes tudósítást, Nem közölhető: Hát valóban ? . . . (Költemény) Kiadótulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents