Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-24 / 47. szám

Május 24.

ZEMPLÉN.

záférhetetlen jellem, egy olyan férfiú hunyta be örökre szemeit, akinek egész egyénisége a magyar faj lángoló szeretetétől és erős szabadelvü- ségétől volt áthatva. (Úgy van! Úgy van!) Horánszky Nándort a kereskedelemügyi miniszteri székből ragadta el a kérlelhetetlen halál éppen akkor, amikor önerejéből küzdve fel magát, végre olyan polcra jutott, amelyen nagy tehetségét a haza javára sikeresen érvényesíthette volna. (Úgy van!) Kimagasló tehetségein kívül jellemszilárdsága, ismert lelkiismeretességével párosult vasszorgalma és egy küzdelemteljes hosszú pályán szerzett gazdag tapasztalatok folytán joggal nézett az egész nemzet nagy reményekkel és nagy várakozással jövendő működése elé. (ügy van 1 Úgy van!) A sors másképpen határozott, lesújtott a halál és elhervasztotta reményeinket, sírba döntve hazánknak e kiváló fiát. Mi pedig Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! most nem tehetünk mást, minthogy kivéve részünket azon általános fájdalomból, mely Tisza Kálmán és Horánszky Nándor elhunyta alkalmával oly hatalmasan megnyilatkozott, szintén hozzájárulunk egy-egy szerény levéllel azon hervadhatatlanbabérkoszorukhoz,amelyeket barát és ellenfél egyaránt, melyeket az egész ország az ő maradandó emlékezeteik közé font. Még más fájdalmas vesztességek is értek bennünket. Meghaltak: Stépán Gábor, ki mint a közigazgatási bizottságnak sok éven át érdemes tagja a megye érdekében tevékenyen működött, Somogyi Gerő, ki szintén élénk részt vett a megyei ügyekben és végül dr. Lengyel Endre, ki mint lelkes zászlóvivő a közügyek terén köztiszteletet vívott ki magának. Indítványozom: adjon a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság az egyes halálesetek felett érzett legmélyebb gyászának jegyzőkönyvileg kifejezést és intézzen részvétiratokat a hozzá tartozókhoz. (Általános helyeslés).

A főispánnak részvétiratok iránt tett indítványait a közgyűlés általános helyesléssel és mély megilletődéssel elfogadván, Meczner Béla emelkedik szólásra és a fentebb jelzett értelemben a főispánhoz a megnyitó beszéd hatásaalatt intézett üdvözletét és a heves megyei és aradi átiratok szellemében tett hazafias indítványait nagy lelkesedéssel fogadják el.

)(A magyar ipar.)

Egy törvényhatósági iparpártoló szövetkezet létesítése iránt tett indítványra vonatkozólag határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy a magyar ipar pártolását mint első rendű feladatot hazafias kötelességének ismeri, a magyar iparnak fejlesztését és felvirágoztatását teljes erejéből előmozdítani törekszik s ez okból a vármegye alispánját, főszolga- biráit és Sátoraljaújhely r. t. város polgármesterét annak hathatós védelmére, elöbbrevitelére szükséges intézkedések lelkiismeretes teljesítésére felhívja. Az iparpártoló szövetségnek a törvényhatóság részéről leendő létesítése és ennek eszközlése egy bizottság kiküldését a vármegye törvényhatóságának úgy törvényes feladata és hatásköre, mint szervezetére való tekintettel, nem tartja létesithetőnek. j

(A járási beosztások.)

A járási beosztások általános revízió alá vétele ügyében beadott indít ványt tárgyalták utolsónak. Ezt indokolván Búza Barna unalmas verklizéssel főképpen csak a vármegye 30 éves »bűnöse kormányzását igyekezett kang- zatosan kiszínezni.

A vármegye törvényhatósága természetesen elvetette ezt az indítványt a következő helyes megokolással: A mennyiben a jelenlegi járási beosztás, a sárospataki szolgabirói hivatal elhatározott felállítása, a Bodrogközön még egy szolgabirói hivatal tervezett létesítése, a Mező-Laborczon létesíteni elhatározott, de az engedélyezése iránti kérelem felterjesztésének elhalasztása folytán csak az ez évi költségvetésbe

felveendő szolgabirói hivatalok felállítása folytán a közigazgatás újjászervezéséig úgy az adminisztrációnak, mint a közönség igényének megfelelő lesz. De a revíziót különben sem tartaná időszerűnek, mert a szin- nai járáshoz tartozó Ungvármegyével határos községek görög katholikus lelkészei a szinnai járás egy részének azon vármegyéhez leendő csatolása iránt a minisztériumhoz már is kérvényeztek, a vármegye alsó részén Borsoddal határos községeink ismételten tettek kísérletet oda leendő csatolta- tásuk iránt s a vármegyének csak nagy nehezen küldöttségek által sikerült az átkebelezést megakadályozni. Egy általános járási revízió felvetése alkalmából ezen kérelmek újabban napirendre kerülhetnek s a vármegye ki- kerekitését eredményezhetnék, ami pedig a vármegye integritása és adózó képessége rovásán óriási ugrás volna a sötétbe.

(A Kossuth ünneplés módozatai.)

Azon inditványnyal szemben, mely a Kossuth szobor leleplezésének ünnepélyét az idei 100 esztendős évforduló ünnepélyével együtt akarta a vármegye kezében összebogozni, a kettős rendezés szálait egyengetve id. Meczner Gyula elleninditványt tett, amelyről már fentebb is szólottunk és amelyet Meczner szóról-szóra a következőképpen indokolt:

Vármegyénk közgyűléseinek jegyzőkönyvei, e teremnek falai igazolják azt, hogy a nagy embereink iránt tartozott kegyelet lerovásában kötelességünket ismertük Különösen hazánk nagy fia, vármegyénk nagy szülötte Kossuth Lajos érdemeinek elismerésével, iránta érzett kegyeletünknek adóját leróvni kívántuk vármegyénknek múlt évben hozott azon határozata által is, mely szerint emlékének megyei székvárosunkban szobrot emelünk, s e célra a súlyos közgazdasági, illetve pénzügyi helyzet dacára is 20000 korona tekintélyes összeget szavaztunk meg, amellett vármegyénk kiküldött bizottsága utján mindent elkövet, hogy gyűjtés s más alkalmas módokon oly alapot hozzunk össze, mely a dicsőült emlékéhez méltó szobor emelését biztosítsa. (Lelkes éljenzés.)

Igazságosan tehát nem érheti vármegyénknek közönségét szemrehányás, hogy a kegyelet lerovásában mulasztást követett volna el, vagy hogy kegyele- tes érzelmeinek nyilvánításában elmaradt volna. (Hosszan tartó helyeslés.)

Most, midőn hazánk nagy fia 100 éves születése fordulójának vármegyénk által leendő megűnnneplése iránt indítványt hallottunk, azon nézetben vagyok, hogy annak a felvetett alakban való ellenzése vagy pártolása, sem a hazafias, sem a kegyeletes érzelmek nyilvánulásának nem lehet fokmérője s nem graduálhat senkit sem a hazafiság alacsonyabb vagy magasabb fokára. (Úgy van 1 Úgy van !)

Vármegyénk közönségének kifejezett célja, szándéka volt a szobor leleplezését nagy hazánkfia századik születési évfordulóján teljesíteni s azt egy országos jelentőségű ünnepélylyel ösz- szekötni. Sajnos, hogy a közbejött körülmények ezt már lehetetlenné tették s ennek folytán annak megtartása a legközelebbi jövőre maradt kötelességünkül.

A vármegye közönsége által rendezendő ünnepet csak méltó diszszel szabad megtartanunk. Miután pedig úgy vagyok meggyőződve, hogy egy kisebb keretben mozgó, de mégis a vármegye nevének tekintélye alatt országos jelentőségűvé emelkedő ünnepség ártalmára lenne a szándékolt s legközelebb már bekövetkező nagyobb jelentőségű szobor leleplezési ünnepélynek : nézetem szerint sokkal helyesebbnek mutatkozik az, hogyha vármegyénk a századik éves születési forduló megünneplésének rendezését s megtartását a hazafias közönség kegyeletének spontán megnyilatkozá- zára hagyja. (Hosszan tartó helyeslés, zaj és ellentmondások.)

Ugyanezért bátor vagyok ellenin- ditványomat kővetkezőkben megtenni:

Mondja ki a t. törvényhatósági bizottsági közgyűlés miszerint Kossuth Lajos hazánk nagy fia s vármegyénk nagy szülötte születésének századik éves fordulója alkalmas módon leendő helyi megünneplését a közönség kegyeletének önkéntes megnyilatkozásától várja s ily rendezendő ünnepélyen, meghívás esetén, küldöttsége által részt fog venni s az önként jelentkező megyebizottsági tagokból alakulandó küldöttségnek vezetésével alispánját már most megbízza.

Meczner Gyula elleninditványát, miután az indítványozók névszerinti szavazást kértek, a közgyűlés 95 szavazattal 49 ellenében elfogadta.

A közgyűlés első napját a főispán délben fél 1 órakor rekesztette be, másnap pénteken leggeli 9 órától esti 8 óráig és harmadnapon szombaton délelőtt folyamán tartott a gyűlés. Az utóbbi két napról szóló tudósításunkat lapunk keddi száma közli.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Képviselőtestület újjáalakítása Sárospatakon. E hó 21-én választotta Sárospatak közönsége a városi képviselőket Barthos József főszolgabíró elnöklete alatt. Megválasztattak az I. kerületben: Pavletics Gyula, Szabó Zsig- mond, Steinfeld Jenő, Reményi Vendel, Kohn József, Csicseri József. — A II. kerületben: Csajka Endre, dr. Mandel Hugó, Meczner András, Molnár János, Neuman Péter, Puza Sándor. — A III. kerületben: Bálint János, Burányik György, Molnár János, Móré István, Nádaskai Mihály, Spisák János, Valter József, Varga István.

JEGYZETEK

a hétről.

#

A magyarság, a magyar szelleme, mely diadalmasan foglalja el ez országban az őt megillető helyet, érvényesül immár minden dolgunkban. A sátoraljaújhelyi utca elnevezést is ebből a szempontból tartjuk derék cselekedetnek. Alig tudok várost, amely oly derék magyar nevű utcákkal dicsekedhetnék, mint most Sátoraljaújhely. Kossuth, Petőfi, Széchényi, Kazinczy, Deák Ferenc, Rákóczy, Teleki, Bercsényi, Tompa, Kölcsey és még számosán nagyjaink közül jutottak egy-egy utcához. De különben a terek s közök elnevezésére is szin- magyar. Alig találni közte idegen nevűt. Ez kétségtelen, hogy erőteljesen domborítja ki a város szinma- gyar jellegét. Vajha az emberek, akik a magyar nevű utcákban laknak, szintén a lelkűk mélyéig, mind magyarok lennének. Élve bennünk szent hit e nemzet jövendő nagysága iránt minden igaz magyar ügyet egyesült erővel vinnének diadalra. S a pártos szellem fölött, mely annyiszor gázolt végig ádáz indulatában a béke vetésein, úrrá lenne az egymás szeretete. Mert csak ebből fakadhat ki jövendő nagyságunk, egységünk s hatalmunk reménye.

*

Siratjuk a magyar népszellem pusztulását. Erre van is okunk, nincs is. A Bodrogközt a legeredetibb magyar fajta lakja s amint megőrizte egyes dolgaiban jóizü, eredeti magyarságát, ép olyan komikus formában fof

adta be a civilizáció egynémely — ldását.

E sorok írója a letelt ünnepeket a Bodrogközön töltötte. Nagy öröme telvén pedig a népszellem tanulmányozásában, ünnep másodnapján be- menve Nagygéres korcsmájába, ahol vidám mulatozásban gyülének össze a falu legényei. No gondoltam, itt már fogok hallani néhány jó magyar népdalt, amely itt termett a „vadvirágos réteken“, ahogy nópszinműiróink szokták mondani. Rá is zenditének a legények a nótára, de mekkora leve bámulatom, elszörnyülködésem s csodálkozásom, mikor a nagygéresi atyafiak a Gésák Vun-Chi-jának eme köz3. oldal. „

ismert kupléját énekelték keserves buzgalommal:

,Csuf, csúf csakugyan a kínai tincs !*

Ez pedig való dolog.

*

Valamelyik tudósunk fejtegette, hogy az időjárás mostani változékonysága összefüggésben áll a Pelée tüz- hányóhegy borzasztó kitörésével, mely Martinique szigetét rommá tette. Ugyancsak e forrásunk mondja, hogy most az összes kialudtnak hitt vulkánok is működni kezdenek s talán még Magyarországnak is lehet része egy kis tüz-esőben a tokaj-hegyaljai hegyláncolat révén, amelyet vulkánikus eredetűnek tartanak. Persze, az csak olyan szófia beszéd, s mi sem áll távolabb, mint hogy Sátoraljaújhely a St.-Pierre sorsára jusson, de mint érdekes fantazntagóriáját a tudományos kutatásnak — idejegyeztük.

HÍREK.

Derül-e még ránk nyár?

Kis méhecske miért búsulsz,

Mért nem gyüjtesz mézet? Valamennyi virító fa Tündéri igézet.

Viritáskor tán a fa is Kedvesebb mint máskor,

Nála boldogabb tanyára,

Úgy sem találsz máshol.

Ne tartson az idő vissza, Melyen most nincs áldás, Sokszor éri jó hazánkat Egy és más kárvallás. — Tavasz végén, nyár elején,

Aki tétlen hever,

Felebaráti irgalmat Soha nem érdemel.

A hideg szél, hosszas eső Mindent visszatartnak,

Mégis napok lefolytával Csak a jók aratnak.

Ki fog gyűlni a nap fénye, Tudom, jó előre, —

S őszre kelve nem lesz puszta Sem sejt, sem a tőke.

Ma remény, kétség közt várjuk Derül-e még ránk nyár?

Vagy annyi szorgalmunk után Ránk a siralom vár? Teremtményid oh jó Atyánk Védeni sem tudjuk,

Napod nélkül a jövendőt Tudod, ki nem bírjuk.

Tokaj, 1902. május 20-án.

fíönczy Bertalan.

— Felavató ünnep. A sátoraljaújhelyi állami elemi és polgári leányiskolának felavatási ünnepe a jövő junius hó 3-án fog megtörténni. Az ünnepen a vallás és közoktatásügyi minisztert Halász Ferenc min. osztálytanácsos fogja képviselni, a ki jun. 2-án délben érkezik városunkba. A miniszter képviselőjét a fogadó bizottság élén a vasútnál Székely Elek polgármester fogja üdvözölni. Junius 3-án d. e. 8 órakor az összes növendékek saját felekezetűk templomába istentiszteletre vezettetnek. Délelőtt 10 órakor a küldöttség tagjai gr. Hadik Béla főispán vezetése mellett az áliami el. iskolába mennek a felavató ünnepre, melynek további sorrendje a következő: 1. Hymnus. Éneklik az áll. el. iskola növendékei. 2. A miniszter ur képviselőjét Dókus Gyula kamarás áll. elemi és áll. polgári leányiskolái gondnoksági elnök a két gondnokság nevében üdvözli. 3. Az állami el. és áll. polgári leányiskola átadása Székely Elek polgármester ur által. 4. Halász Ferenc miniszteri osztálytanácsos az intézetet rendeltetésének átadja. 5. Az állami elemi és állami polgári leányiskola története Vágó Gyula igazgatótól. 6. Alkalmi beszéd. Elmondja egy állami elemi és egy polg. isk. növendék. 7. Záró beszéd. Tartja Beregszászy István vármegyei kir. tanfelügyelő. 8. Szózat. Éneklik az intézet növendékei. Az ünnepség lefolyása után a két intézet megte-