Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-05-15 / 43. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. lesz majd a közönség bizalma — az a jövő titka. Egyébként ha tévednénk és ha nem ettől az újságtól és illetve nem ilyen politikai intenciók légköréből, hanem komoly közgazdasági magyarázatot és helyes indokolást kaphatnánk egy hetedik bank felállításáról, mi volnánk az elsők, akik — közgazdasági fellendülésünkön örvendeznénk Am Ítélje meg az elfogulatlan közvélemény, hogy az a naiv riposzt megközeliti-e ezt — a komolyságot. Dr. LENGYEL ENDRE. — május 14. Nagy idők nagy tanúja, a magyar szabadságharc fenséges históriai múltjának egyik tisztán ragyogó csillaga, a spontán szeretet és tisztelet legőszintébb érzetével körülrajongott galambősz Lengyel Endre dr. halt meg kedden délben Sárospatakon. Tiszta volt a halála, mint amilyen tiszta az élete. Szenvedés nélküli, hisz a honfiúi szívnek annyit juttatott ebből az élet, hogy a halál már megkímélte. Ideálisán szép, ragyogó boldogsággal körülsugárzott kis családi körébe j, jóságos ősz neje mellett érte a halál. Amint ebédhez ült, székében hátrahanyatlott és fájdalom nélkül csendesen — meghalt. Megyeszerte nagy, osztatlan részvét fogadta a halálhírét. Tisztelte, szerette, becsülte mindenki a zemp- Iódmegyei függetlenségi párt volt elnökét, aki az utolsó időben megvált e tisztétől, tekintettel agg korára, miután ezt a tisztet oly hosszú nagy időn át a politikai tisztesség nemes érzetével töltötte be. Soha a politikai harcok legnagyobb hevében — pedig kemény tusákat vívott — szenvedélyesség, vagy elfogultság meg nem részegítette. Az a nemes, tiszta hevület, amelylyel a 48-as eszmék öreg katonája a függetlenségi zászlónak becsülést és tiszteletet tudott szerezni, soha az ellenfél iránti tisztelet- ségre el nem tudta ragadni. A politikai meggyőződések elvi tusájában kérlelhetetlen, de soha sem volt durva harcos. Meggyőződése megkristályo- zodott abban a hitben, hogy csakis a mások meggyőződésének tiszteletben tartásával várhatja el ő is a meggyőződése öszintességónek és hitben kisugárzó erejének tiszteletét. A politikában űzött utálatos személykedés az utóbbi időben különösen elszomorította ezt a tiszta, nemes, fenkölt lelkületű galambősz aggastyánt. Teljesen visszavonult a politikai térről, mikor utódjának Kossuth Jánosnak kit a megyei függetlenségi párt e felelősségteljes tisztségre emelt, szeplőtlen tisztasággal adta át a zemplénmegyei függetlenségi párt zászlaját. Átadta bizalommal és megnyugvással. E sorok Írója előtt is hangoztatván egy alkalommal, hogy a Kossuth János erős politikai idegzettel biró, minden guerilla harccal szembe szállni tudó erélye ezt a zászlót képes lesz megvédeni — a meg- hurcolástól. Á zemplénmegyei függetlenségi párt élén Kossuth János elnökkel közös koszorút helyez ravatalára. A megboldogult ősz halott a szabadságharc után, amelyet Klapka hadtestében, mint tábori orvos küzdött végig s részt vett többek közt a bodrogkereszturi csatában is, Sárospatakon, mint gyakorló orvos telepedett meg. Élénk részt vett a vármegye és városa közéletében, mint orvos, nevét messze vidéken ösmerttó és becsültté tette. A Zemplénvárme- gyei Orvosgyógyszerész Egyesület, volt elnöke és utóbb tiszteletbeli el- nöe ravatalára koszorút helyezett és a temetésén testületileg vesz részt. Temetése ma délután megy végbe Sárospatakon, amelyről jövő számunk közöl tudósítást. * A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Mély fájdalommal tudatjuk a szerető rokonok és jó barátok nevében is, hogy id. dr. Lengyel Endre a hű férj, a forrón szerető apa és nagyapa, 1848—49-iki honvéd-orvos, a Magyar. Kir. Tudomány-Egyetem jubiláns doktora, Zem- plénvármegye tiszteletbeli főorvosa, bizottságának és állandó választmányának s az orsz. közegészségügyi tanácsnak tagja, a Zemplénvármegyei Orvos-Gyógyszerész-Egyesületnek s a függetlenségi és negyvennyolcas pártnak tiszteletbeli elnöke, a tiszáninneni egyházkerület és az alsó-zempléni egyházmegye volt tanácsbirája, Sárospatak közbirtokosságának elnöke, a városi képviselő-testület tagja, a sárospataki ev. ref. főiskolának tiszteletbeli igazgató-tanácsosa s a sárospataki ev. ref. egyház kiérdemült főgondnoka stb. áldásos életének 82-ik, boldog házasságának 43-ik évében, e hó 13-án, déli 12 órakor, párnapi gyöngélkedés után, hirtelen elhunyt. Porrészeit e hó 15-én délután 2 órakor, a saját házánál végzett gyászszertartás után adjuk át az anyaföldnek, a helybeli reformátusok temető kertjében. Sárospatak, 1902. május 13. Áldott legyen emlékezete 1 Özv. dr. Lengyel Endréné, szül. Pandák Zsuzsánna, felesége; Lengyel Ilona, férjezett dr. Ballagi Gézáné, ifj. dr. Lengyel Endre, budapesti gyakorló orvos, gyermekei; dr. Ballagi Géza, orsz. képviselő, veje ; Ballagi Érzsike, Ballagi Ilonka, Ballagi Margitka, unokái. VÁRMEGYEÉSVÁROS )( A községi és körjegyzők nyugdíjintézete vagyoni tekintetben válságos helyzet előtt áll, Hogy ezigyvan, köztudomású, mert hiszen ánkétezés is volt a kérdés felett: mi uton-módon lehetne és kellene nyugdíjalapot sü- lyedő állapotából kiemelni. Ä bajok egyrészt az eddig gyakorlatban volt Alapszabályok célszerütlenségében másrészt pedig abban rejlett, hogy az alap kintlevő követeléseinek behajtása körül lanyha volt a hatósági kényszerítés. A múlt évben tartott ánkét Dó- kus Gyula vm. főjegyzőt kérte fel és bizta meg a rósz Alapszabályok revi- deálásával. A főjegyző, meggyőződvén arról, hogy azok az Alapszabályok egyszerű revízió utján jókká nem tehetők, egészen új alapelvekre fektetett Alapszabályt tervezett. Ezt a tervezetet tegnap vette beható tárgyalás és megvitatás alá a nyugdijintézeti választmány. A tervezet most már a legközelebb május hó 22-én tartandó törvényhatósági közgyűlés napirendjére kerül, előbb azonban tárgyalja még az állandó választmány is. Az uj Alapszabály tervezetében új elvek : hogy a szolgálati idő hossza az életkor 65. évéről a 70. életévre emeltetett; hogy a teljes nyug dijjogosultság előfeltétele a vármegye területén megszakítás nélkül betöltött 40 évi szolgálat; hogy a fuetéstöbbletek is dijakkal (30% egy évig) terheltet- nek; hogy kordij is lesz (10°/o két évig); hogy az állandó dij 5°/o-el visszamenő irányban ki log szabatni a nyugdíjintézetnek mindama tagjaira, kiket e tekintetben a régi, hatályon kívül helyezett Alapszabály oktalan kedvezésben részesített; hogy azok a segédjegyzők is, kiknek állása szervezési szabályrendeletben gyökerezik, ha már életkoruknak 24-ik évét betöltötték, részesei lesznek a nyugdíjintézetnek. Az uj Alapszabály tervezete egyébként annak idején közzététetik a vármegyei »Hivatalos Laps-ban és akkor önnön- magát fogja majd legjobban megös- mertetni. )( Yárosi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselő testületé e hó 14 én délután Székely Elek polgár- mester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek megnyitása után bejelentette, hogy Adler Vilmos eltávozott képv. tag. helyébe Lehner Dávid hivatott be. Á közgyűlés érdekesebb tárgyai a következők voltak: Bizottsági jelentés a város utca neveinek részben való megváltoztatása s a névtelen utcák elnevezése és a hazáknak újból való meg- számozása ügyében. Ä bizottság terjedelmes javaslatát némi módosítással elfogadták s a polgármestert megbízták, hogy azt az 1903. év folyamán végrehajtsa. Az utcák uj elke- resztelésére vonatkozó határozatot közelebb egész terjedelmében közölni fogjuk. Ézuttal megemlítjük, hogy a házak számozása más nagyobb városok módjára utcákként fog megtörténni, akként, hogy a jobb oldali házak páros, a baloldaliak páratlan számot kapnak. — Az 1901. évi gyámpénztári számadást a belügyministeriumhoz felterjeszteni rendelték. — A sirások csekély havi fizetését 4 koronával emelték. — Román János id. rendőrségi alkalmazottnak a nyugdíjalapra befizetett pénzét visszafizetni rendelték. — A városi tisztviselők részére mint az első éveken 120 öl tűzifát kedvezményes árban megszavaztak. — Kovács István v. rendőrnek rendkívüli sekély czimén 60 koronát utalványoztak. — A pénzügyi bizottság bejelentette, hogy az 1901. évi zárszámadás felülvizsgálatával elkészült. A közgyűlés a számadásokat 15 napi közszemlére tétetni rendelte s a számadás s a netalán beadandó észrevételek tárgyalására az e hó 31-én tartandó közgyűlést tűzte ki. — Csolt- kó József v. gazdának a temető területéből felmaradt rész megvételére vo natkozó ajánlatát elfogadták s a polgármestert a szerződés megkötésére és bemutatására utasították. A polgármester indítványára elhatározták, hogy gr. Hadik Béla főispánt küldött- sógileg felkérik, hogy a város által a főgimnázium fenntartására megszavazott összegek elengedése iránti törekvésében a várost a közoktatás- ügyi kormánynál hathatós befolyásával támogassa. )( Nyugalmazott jegyzők. A zemplénvármegyei községi és körjegyzők nyugdíjintézetére ügyelő választmány az alispán elnöklete mellett tegnap d. e. 9 órától d. u. 1 óráig tartott ü'ésén Csiszár Mihály m.-izsépi körjegyzőt 696 K., Komendovics László kemen- czei körjegyzőt 1056 K., Horváth János czéki körjegyzőt 1240 K. végre Benyóvszky Ferenc vécsei körjegyzőt 1200 K. évi nyugdíj megszavazásával, folyamodásaik és az Alapszabályok vonatkozó §§-ai alapján, nyugalmazta, illetve nyugdijaikat a f. évi júl. hó l-ével kezdődő havi részletekben folyósította. — Rakmányi János volt nagyközségi jegyző, később Sátoraljaújhely r. t. város adótanácsosának nyugdíjaztatásért benyújtott folyamodását határozathozatal végett a város tanácsra oz utasította. )( Nyugdíjalap-hátrálók. A községi és körjegyzők nyugdíjintézetének a községeknél és egyeseknél az 1901. dec. 3 Lén kint volt hátráléka még mindig 21,000 K.-t tévén, melynek 2/g része a bodrogközi járást terhelvén, az egyénenkint kimutatott hátráléko- kat avval a kéréssel adta ki tegnapi üléséből a választmány az alispánnak, hogy a hátrálékos jegyzők beperelte- téséről gondoskodni, illetve a tartozásban álló községekkel szemben a közig, végrehajtást, a behajtással késett hatósági közegek ellen pedig a fegyelmi eljárást megindítani ne terhcltessék. = hírek. Zempléniek az udvari bálon. — május 15. — Fővárosi tudósítónktól. — Káprázatos fénynyel, ragyogó diszszel tündöklőit tegnap a az udvari bál a magyar királyok ősi birodalmában a budai várpalota fényes termeiben. A delegációs üléseken itt időző osztrák méltóságok, idegen államok követei, a magyar mágnásvilág, főrendek és népképviselők ragyogó diszmagyarban és szemkápráztatóan szép magyar főúri hölgyek társaságában, a magyar király, kir. hercegnők és hercegek — a majdnem teljes számmal Budapesten időző udvar — vendégeiként a legmagyarosabb stíllel mulattak. Zemplénvármegye főurai családjai közül ott voltak: Andrássy Géza, Május 15. Tivadar és Sándor grófok nejeikkel, Andrássy Gyula gróf, Hadik-Barkóezy Endre és János grófok a nejeikkel, Hadik Karol in ^ grófnő, Hadik Béla gróf főispán, Károlyi László gróf és neje, Sennyey Béla báró és neje. Vay Tihamér gróf, Molnár István és Harkányi Frigyes báró mint főrendiházi tagok, Dókus Ernő cs. és kir. kamarás Bernáth Béla és Nagy Sándor képviselők. Abból a mesés fényből és pompából, melyet a magyar mágnásasszonyok a tegnapi udvari bálon kifejtettek, kitűnő szerepet vittek vármegyénk gyönyörűségesen szép mágnás asszonyai is kik közül Andrássy Tivadarné és Hadik-Barkóczy Endréné grófnókkal cerele alkalmával a király igen élénken, pompás kedélylyel társalgott. A ragyogó toilettek pompájában is előkelő Ízléssel hódítottak. A fehér ruhák közt tán legelső es csodás hatású Andrássy Gézáné Kaunitz Eleonora grófné ruhája, a melyet elül tetőtől-talpig borított az opál legszebb színeiben ragyogó gyöngyrojt tömege. A ruha egyéb díszét valódi guipur és kréppe de soie képezték. Andrássy Tivadar gróf neje egy elefántcsontszinü valódi csipkeruhában jelent meg, amely ezüsttel volt átszőve és virággal díszítve. Ha- dik-Barkóczy Endre gróf nejének sárga duchesse ruháját ezüst pillangóval kivarrt és applikált virágmintával díszített tüli borította, a melyet háromszoros rózsalevél-fodor foglal. Kerek kivágásu derekát gyémánt, sárga mákvirág és fekete bársonyöv óktetik. Istenítélet. — május 14. Messziről, a nyugatindiai szigetvilágból érkezik a hir, hogy ezernyi embertömeg el pusztáit, felpörkölődött, a város, melyben laktak, a föld színével egyenlővé lett. Ennyi meg any- nyi hajó ment tönkre, szóval mig az egyik földgömbön jól élünk, gondtalanul mulatunk, toporzékolunk, áskálódva egymás ellen, addig a földgolyóbis egy másik részén, hozzánk hasonló élő lények, kiket' Isten szintén a saját képére teremtett — pusztulnak rettenetes halállal. Valamikor, mintha már olvastunk volna ily rettenetes Ítéletekről. Herculánum és Pompeji, még régebben Sodorna és Gomora (valószínűleg rendezett tanácsú városok) megszűntek létezni. Előbbiekben is statáriumot állított fel az örök természet, utóbbiakban 10 igazságos, embert sem talált a Mindenható. És vájjon — mutassátok meg ujjaitokkal — hol van a földkerekségen az a hely, mely 10 igazságos emberrel dicsekedhetnék ? Hibásak vagyunk, rosszak, a lehető legkegyetlenebb teremtések. És ezen undorító tulajdonságokat a nagy tudomány som képes leleplezni. Ugyan mit ér az a nagy tudomány, tapasztalat, látottak és hallottak okszerű magyarázata ? Kicsaltuk a felhőkből a villamos szikrát : felnasználtuk földi gépeinknél, a földmélyéből kigőzölgő fizikai erőket is egyesítettük, tudjuk zabolázni, kormányozni, de aztán eljön egy végzetes pillanat, melyben az örök háború legyőz egy perc, egy másodperc alatt bennünket, a mi egész tudományunkat és úgy bánik el velünk, mint kis bábukkal, apró játékszerekkel. Haladunk, igaz, egyre haladunk 1 És e haladásban arra vagyunk mi, apró teremtmények — büszkék, hogy a természetet leküzdjük, kegyetlenkedéseit lebirjuk. Egyszerre aztán elbődül a föld, s tűzzel öklendi be ezeréves munkánkat, mintegy kigúnyolva erőfeszítésünket, melyről elfelejtjük, hogy csak saját megunk átalakítására való, a természettel nem birkózhatunk meg. És mi apró lények, még hencegve mutogatjuk a fenséges csillagokat, szidjuk az égő napot, ha sokáig nem látjuk, átkozzuk a sok esőt, jeget, vizet, havat, a nagy meleget, hideget, Mindent akarnánk zabolázni, pedig mi csak oly nagyon apró lényecskék
