Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-10 / 41. szám

4. oldal.

ZEMPLfíN.

Május 10.

varázsolt oda. Kiállított többi között viruló 1000 Grimson Rambler rózsákat, 3000 nagyvirágu Cineráriát, több mint 4000 babérfát, melyek a kiállítás után eladásra kerülnek. 800 szegfűt 175 változatban stb. stb. Még a szakemberek is oda nyilatkoztak : »tudtuk« hogy Mauthner nagy, de hogy ilyet is tud nyújtani, az már igazán páratlan !* A zsűri egész zavarban volt, hogy mivel fejezze ki elismerését és megbízta az elnökséget, hogy magasztaló hangú levélben mondjon köszönetét Mautnernek, amiért a kiállítást oly magas színvonalra emelte.

— Rendőri hírek. Alkalmi tolvaj. Palenczár János zsolyomkai napszámos a minap az állami elletni iskola előtt a csatorna alá kitett nagy vasfazekat ellopta. Az iskola szolga feljelentésére került kézre a tettes és a fazék. — Razzia. A rendőrség ma délelőtt az egész város területén razziát tartott, a minek az lett az eredménye, hogy 8 idegen illetőségű munkanélküli csavargót és koldust kísértek be, a kiket kellő elbánás után illetőségi községükbe fognak tolon- colni.

— Szép, tiszta, üde arcbőr a legkönnyebben és legbiztosabban aFöldes- féle Margit-crém használata által érhető el. A közkedvelt és világhírű Földesféle törvényesen védettarckenőcs semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz ; szep- lőt, májfoltot, pattanást és az arc mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat, redőket kisimítja és az arcnak finom, fiatal, rózsás szint

ad. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér (3-íéle színben) 1 K, 20 fiiér. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban.

SZÍNHÁZ.

Komjáthy János és színtársulata.

— Debreczoni tudósításunk. —

Debreczon, május 8.

Debreczenben nagy búcsuzások folynak mostanában. Komjáthy Jánost és társulatát búczuztatja a debreczeni közönség olyan szeretettel, olyan melegséggel, ami szinte páratlan a színházi krónikákban. A kritikus debreczeni publikum, amely egész légióját nevelte a színész nagyságoknak olyan meleg szeretettel vált meg Komjáthy- tól, amint azt ez a minden izében művészi lélek megérdemli.

Debreczenből Sátoraljaújhelybe vonul be Komjáthy művész serege. Nem lesz érdektelen, ha egyet-mást elmondok róluk — hiszen hat év óta ismerem Komjáthy Jánost társulatával egyetemben.

*

Komjáthy János vérbeli művész ember, akinek lelke, — szive dobbanása csak a szinpad és az ő kedves népe a szinész.

Igazi magyar gavallér színigazgató aki otthon van a szalonok parkettjén is, aki szellemével, elmésségével mindig központja a társaságoknak. De szinész ember mindenek felett, aki szerepeit nem elszavalja, hanem a tökéletességig megkonstruálja. E sorok írója hat éven keresztül volt kritikusa Komjáthynak — ez idő alatt érintkezett a főváros legnevesebb kritikusaival, akik egytől-egyig tekintély számba mennek. Valamennyinek egyező volt a véleménye, hogy Komjáthynál tartalmasabb értékesebb művész ember ez idő szerint kevés mozog a magyar színpadokon. Az ő Bánk-bánjáról, Cyranójáról, Ocskay brigadérosáró', vagy Kurucz Feja Dávidjáról a legnagyobb fejű színházi irómesterek az elragadtatás hangján beszéltek. Mikor például Cyranót először eljátszotta Debreczenben, Ábrányi Emil a darab lorditója hasábokon keresztül méltatta művészetét egyik debreczeni újságban. Es a milyen jó szinész, olyan direktor^ Társulata — elismert dolog, a legjobban fegyelmezett színtársulat. Minden színésze gentleman. A slendriánság, az a züllött bohémia, ami más társulatoknál métely — tőle száműzve van. Az újhelyi publikum bizony zavarban lesz, vájjon az úri embert, a művészt, vagy pedig a minta direktort tisztelje-e benne ?

Komjáthyné Závodszky Teréz az igazgató felesége, a vidék egyik legjobb hősnője. Egy csodálatos asszony. Igazgató neje, aki annyit sem törődik a szintársulat belügyeivel — mint éppen egy teljesen idegen személy. De annál többet törődik a színpaddal és szerepeivel. Debrecenben mindig művészi esemény volt, ha ez a müvész- lelkü asszony a színpadra lépett. Mert sajnos — ritkán játszik. Hanem egy egy szerepével aztán lázba hozza a közönséget. Fedórában, a Bölcsőben, Szókimondó asszonyságban, A makrancos hölgyben-, és még egy egész sereg erős hatalmas szerepében szinte utólérhetetlen.

Bartha István, a hetyettes igazgató a legkedvesebb művész emberek egyike. O is rajongója a színpadnak és mesteri rendező. Az ő szive a klasszikusokért hévül. Lear, III-ik Richard az ő kedves alakjai, a kiket csak a ka- lábriász asztalnál felejt el egy-egy pi’— lanatra. Az ezer felé ágazó debreceni színház ügyeinek gondos vezetése mellett majd mindennap játszott. Majd megismerik az újhelyiek az ő népszínműi apáit — zamatos, élő magyar alakok. Aba Andrásánál (Felhő Klári) jobb aligha van a vidéken. A felesége a kis Bartháné ennivaló fess asszonyka. Kisebb szerepeket szokott játszani nagy sikerrel.

Odry Árpád szinészgyerek. A mi nagy Odry Lehelünk fia. Ez azonban nem akar ajánlás lenni, mert Odry Árpád erre nem szorult. A ki megnézi az ő Gábor lantosát a' Kurucz Feja Dávidban, az emlékében fogja tartani mindig. Amúgy pedig roppant kedves fiú. Az asszonyok különösen szeretik. Debreczenben legalább kedvence volt a szebbik nemnek. Valószínű, hogy az ő révedező szemeivel egy pár perzselő sugarú asszonyi tekintet Újhelyen is kereszteződni fog.

Nagy Gyula a legaranyosabb ember a világon. Csupa kedély, csupa szív. Komikus — a legjavából. Debreczenben primadonna-számba vették. Ha Nagy Gyula játszott, annyi volt a taps, mint mikor a kedvenc primadonna bú- csuzkodott. Vetekszik vele ebben a tekintetben Faragó Ödön. Két hónap alatt annyira meghódította a közönséget, hogy alig akarták elengedni. Legutóbb a herceget játszotta a Nap- és Hold-ban. Nos hát kapott annyi tapsot, mint a vendégszereplő művésznő. O azonban azt mondja,ha már itt kell hagyni Debrecent, szívesen megy Ujhelybe, mert a Hegyalján meleg szivü emberek vannak, akik hamar megvigasztalnak egy komikust. Székely Gyula a baritonista lófó székely gyerek. Szolgabiró volt és most mintaképe a szolid színésznek. Zengzetes szép baritonja tiszta, mint a Hegyalja szinbora. Ezt valószinüleg szereti — tessék majd megkérdezni tőle. Különben is hisz ott járt már egyszer — mint Jakab Gyula. Fiatal ember — de nem fiatal szinész Békefi Lajos a tenorista. Debrecenben hamar megszerették. Ennek a szeretetnek egy-két sugarát viszi magával Ujhelybe is. Mert hát ő is a pótszezonban jött Debreczenbe, koszorúkat nem vihet magával. Szőke Sándor Leszkaytól, a Magyar Színházból került Komjáthyhoz. Sneidig fiú. A múltkor Horkay Ferit játszotta a Gyurkovics lányokban. Daliásabb hadnagyot festeni sem lehet. Különben nagy dón Juan. A debreczeni pós- tán külön fiókja volt a poste-restante levelezése számára. Makray Dénes a legötletesebb rendezők egyike. Minta szinész, és komoly családapa. Egy baja van szegénynek, hogy papucs alatt nyög. Sajnálják kérem, és eszközöljenek ki neki több kimenőt. Meglátják, hogy a színpadon kívül is megállja a sarat. Nógrádi Albert a szép hangú baritonista és Nagy Sándor a bonvivant,

kellemes fiuk. Otthon vannak a színpadon — s noha még fiatalok és sok szívügyet rendeztek el — mint művészek is számot tesznek.

Komlóssy Emma a társulat primadonnája. Egy színésznő, akihez a kritikusok is verseket szoktak írni. Van benne valami párisi chicc, magyaros temperamentum és annyi tűz, annyi szenvedély, hogy a legjátn- borabb családapát is művészet-raj on - gová teszi. Ha végigmegy az utcán, utána fordulnak az emberek és lelkesedve mondják :

— Ott megy az aranyos Komlóssy !

És aranyos a lelkem ! Operettben, népszínműben egyaránt bájos és elragadó. Debreczeni búcsúján annyi virágot kapott, hogy társzekérrel szállitatta lakására.

Vetekszik vele temperamentum dolgában Tarnay Leona. Bájos szőke asz- szony, akinél kedvesebb komorna (a San Toyban) nincs. Egy hónapig volt Debreczenben, de sok sikert jegyzett fel a rövid négy hét alatt is. Bárdos Irma két év alatt küzdötte magát a legjobbak sorába. Szép hangját szeretni fogják — kedves, szerény egyéniségéért pedig nagyon hamar megbecsülik.

Tóth Ilonka a drámai szende sugár növésű, feltűnő szép ifjú leány. Csengő tiszta hangja leköti a közönséget az első percben. Színesen, melegen beszél, minden alakításán a legkomolyabb tanulmány ömlik el. Udvarlókat elvből nem tart, csak a művészetért él. — Bájos, édes kis naiva Berlányi Vanda. Hisz ösmerik őt — minek Írnék róla szépet és jót, tudják az előnyeit. —- Feltűnő szépség Groó Valéria. És hogy jó színésznő, az is bizonyítja, hogy már a a Nemzeti Színháznak is volt tagja. — Breznay Anna a komoly méltóságos drámai anya — Szigeti Lujza a legjobb vidéki komika. Nagy erőssége mindkettő Komjáthy társulatának.

Uduardy Emilia koloratur énekesnő ma még Kolozsvárott aratja a babérokat, ahonnét csak május 15-én tá- vozhatik szerződési kötelezettsége miatt

— itt a »Troubadur«-ban vendégszerepeit és gyönyörű hangjával, megjelenésének bájával egy csapásra meghódította a debrecenieket.

Készakarva hagytam utoljára Takács Mariskát, vígjátéki szubrette és társalgó, aki énekel is — elragadó a francia cocotteokban, schneidig a Svi- hákok hadnagyában — talán Elektrát is épp oly lelkesedéssel és szorgalommal játszaná el, mint Gyurkovics Micit csupa élet, csupa elevenség.

És a direktor, Komjáthy, mint a komoly, de jó apa, vigyáz az ő gyermekeinek lépésére. Minden a színpadért — szinpad pedig a közönségért

— ez az ő sarkalatos igazgatói elve. Müvészcsapatával bátran járhatja be az országot, diadalt szerez magának és a magyar színészetnek mindenütt,

E sorok írója nem akar jós lenni

— de fél attól, hogy ha Komjáthy társulatát Sátoraljaujhelyen megismerik, az utána jövő színtársulatokat aligha fogják beengedni az újhelyi színházba. Mert Komjáthy mester nagy mester. Mindig többet ad, mint a mennyit igér — s ha van ellensége

— az mondhat rá akármit, de hogy egyike a legjobb magyar színigazgatóknak, azt kénytelen elismerni. s. k.

KÖZGAZDASÁG.

A gazdasági egylet ülése.

— Saját tudósítóinktól. —

— május 6.

A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya az elmúlt szombaton Nemthy József al- elnök elnöklete mellett tartalmas ülést tartott.

Az ülés megnyitása után első sorban került tárgyalás alá Meaner Béla és Nemthy József e. alalnőkök javaslata, a hadseregnek közép és kisbirtokosok által leendő ellátása tárgyában. E javaslat szerint a gazdasági egyesületek a katonai élelmezési raktárak ISkötelékeibe lennének beosztva s közösen állapítanák meg azon helyeket, hol az élelmezési raktár megbízottja a 100 m. alóli gabo- nanemüeket a községi bizonylattal ellátott termelőktől megveszi, megállapítván közösen a bevásárlási időszak kezdetét, napjait és végét, továbbá a bevásárlási egységárukat s ezek, valamint a hivatalos lapban közölt árjegyzék közötti külömbözet lenne a vétel napján a hivatalos lapban jelzett árból levonandó. A fősulyt arra kellene fektetni, hogy az ország azon részeiben, a hol a közvetlen bevásár- lás eredmónynyel járná, ez minden hadtestparancsnokságra kötelezővé tétessék. Az igazgató választmány e javaslatot teljes egészében fogadta el.

A tagositási törvényjavaslathoz a miniszter által kért tervezetet az igazgatóválasztmány külön be nem terjeszti, hanem csatlakozik a vármegyének ez ügyben az igazgatóválasztmánynyal együttesen készített javaslatához.

A Grossmann Ignácz ellőni borhamisítás tárgyalásából kifolyólag, tekintve azt, hogy Grossmann Ignácz időközben elhalt, özvegye pedig azt állítja, hogy a lefoglalt borokat elhalt férje sikkasztotta el, a további eljárást annál kevésbbé látja szükségesnek, mert a befolyt pénz az eljárási költségekre és a szegényalapra fordit- tatott.

A kivándorlási kongresszusokra a már február 21-iki ülésen kijelölt tagokon kívül az egyesület részéről a választmány a titkárt is kiküldi. Külön előadót nem jelöl, de beterjeszti a gazdasági egyesület által e tárgyban már készített elaborátumot.

Ezután felolvasta titkár, hogy a budapesti keresk. és iparkamara javaslatot kér arra nézve, hogy miután a helytelenül rendezett vásárintézmények folytán a gazdák szarvasmarháikat nem Budapesten, hanem a bécsi és külföldi piaczokon kénytelenek értékesíteni, a budapesti vásár- intézmények megfelelő változtatásával oly intézkedések tétessenek, hogy szarvasmarhainknak a budapesti piacon való értékesítése a szerb és mai külföldi marhákkal szemben, lehetővé váljék. Az igazgatóválasztmány felkérte Andrássy Sándor gróf egyes, elnököt és Dókus Ernő választmányi tagot, hogy az ügyet a helyszínén tanulmányozva e tárgyban javaslatot készítsenek.

Azon esetből kifolyólag hogy a Zemplén híradása szerint óriási me- nyiségü olasz bor érkezett nehány sátoraljaújhelyi borkereskédő üzleti céljaira, az egylet borászati szakosztálya felterjesztést intéz a földmive- lésügyi miniszterhez, melyet a választmány is teljesen magáévá tett. E felterjesztésben — nagyon helyesen — kérik a minisztert, hogy a jelenlegi szerződéseket hatályon kívül helyezvén, azok a régi alapon azon megszorítással köttessenek, hogy a regale bérlő a boritaladóra nézve csakis termelővel egyezhet ki, nem pedig kereskedőkkel is. Kérik továbbá, hogy ezen intózmónynyel kapcsolatosan állítsa helyre a regale ellenőrző bizottságot s amennyiben e kérelmüknek még a folyó évben foganatja nem lehetne, intézkednék, hogy a szerződések ez év szeptember hó 15-ikéig felmondatván legalább a következő két évre a fenti klazulával léptettes- sék életbe, hogy ilyképp gátat vethessenek egyes kereskedők az italmérést bérlő községek rovására űzött jogtalan nyerészkedésének.

Az egyesület elhatározta, hogy a pozsonyi mezőgazdasági kiállításon külön kollektiv borászati és szőlészeti kiállítást rendez Andrássy Sándor gróf egyl. elnök és Láczay László szakosztályi elnök vezetése mellett.

Zemplénvármegye közig, bizottságának a hordó árak rohamos emelkedésére és ebből származó borór- tékesitési akadályok elhárítására vonatkozó átiratára a titkár előterjesztése folytán javasolja a választmány: kéressék fel a miniszter, hogy a kincs-