Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-03 / 25. szám

Sátoralja-Ujhely, 1902. április 3. 25. (2165.)

Harmincharmadik évfolyam.

Megjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat este.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apró hirdetéseknél minden garmond sző á fill., vastagabb betűkkel 8 fill.

Jfjilttérben minden garmond sor 30 fill.

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP.

ifj. Meczner Gyula Bíró Fái dr. Hám Sándor

főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor.

— Egyes szám ára 8 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény.

fi kivándorlásról.

Iszákosság. — A régi céhek.

Irta Demeter János.

A principiális bajok és mulasztások mellé egész joggal hozzá vehetjük azon szörnyű pusztítást, melylyel a városokban és falvakban korlátlanul virágzott alkoholizmus, a népet gazdasági fizikai és morális alapjában gyilkos módon rombolta és rombolja. — Ismeretes mindenki előtt, aki a közéletet nem madártávlatból, hanem egész közelről megfigyelte, hogy ezen romboló kór mindaddig míg a veszély országosan imminens nem lett, mig ennek következtében aztán a korcsmái korlátlan hitel, hatósági körökön belül szabályrendeletileg rendezve nem lett, óriási mértékben előmozdította a nap-nap után terjedő szegénység mellett, az amúgy is rosszúl táplálkozó nép körében, az iszákosságot. Egyes körökben meg a virtus-ivás. Ez szülte az adósságot, a minek vége azután demoralizáció, fizikai és morális elsatnyulás, sok helyütt, a tönk, a licitáció s az ősi telekből való szomorú exodus. A 70-es évek története köteteket foglalhatna magában e szomorú históriákról.

Növelte ezt a nyerészkedésre alapított takarékpénztárak által de- rüre-borura, boldog-boldogtalannak jótállás mellett, törvényes kamatláb hiányában nyújtott uzsora-kölcsön, mely a mámoros parasztot aztán a jégre vitte. A lavinaszerűleg megindult árverezés, az ősi telekbőli rengeteg számú kidobatás volt oka aztán, hogy megszólalt a hatalom kezelőiben a lelkiismeret és bekövetkezett nagy későn bár, — de az ősi mondásnak egészen odaillően „saját kárán tanúi a magyar,“ — a korcsmái hitel megszorítása, azután a regáleváltsag és Írott malasztkép

— mert gyakorlati haszna nincs

— a törvényes kamatláb megszabása. Ez a proceszus szülte aztán azon óriási elszegényedést, mely egyaránt sújtotta a kisiparost és parasztot.

Nagy, mérhetetlen nagy kár volt az iparosokra nézve a régi céhek megszüntetése. De mikor ezt a plutokrácia követelte. Mert bizony a régi céhek mig egyrészt az iparosok testületi szellemét istápolták, addig másrészt minden tekintetben anyagi és morális támogatására voltak az egy szakmabeli iparosságnak. Megszűnvén a céhek — oldott kéve gyanánt széthullott az iparosság, tönkre ment a kisipar, amely pedig ha virágzott és élt igazi életet — csak a céhek idejében élt és virágzott. Az ugyanekkor Ausztriából beözönlő ipartermékek — a

vámterület egysége folytán — adták meg a kegyelemdöfést a még haldokló iparnak, s lett az eddigi timár, gubás, cipész stb. napszámos, kapás, mig aztán a filokszera kivette szájából e silány falatot is és űzte, hajtotta messze, messze: Amerikába.

Fájdalom, de cáfolhatatlan való igaz, ma már úgy áll a dolog, .hogy a kisbirtokos paraszt- gazda, sőt az egész birtokos osztály 85 pereentje, a sok kötelezettség mellett, amely rá nehezedik, tulajdonkép már nem is tulajdonosa, hanem válójában csak bérlője földjének. S miután a gazdaosztály hanyatlásával karöltve jár a fogyasztóképesség nagymérvű csökkenése, s az iparosok és kereskedők legnagyobb része künn a vidéken a nép között élvén s gyárakban sem kereshetvén kenyerét, teljesen a földművelőkre vannak utalva. Ha pedig a földmüvelőnépnek nincs fogyasztóképessége az ipari és kereskedelmi cikkekben : akkor az iparos és kereskedő lakosság legnagyobb része is pusztul. Causalis nexus. Az egészséges falusi emberek tömege átváltozik ványadt, beteges és ingerült lelkű munkás- proletár-haddá; meggyökeresedík bennük azon tudat, hogy örömte- len az ő életük és nyomor leselkedik utánuk; s mert az életből csak a maguk keserves fáradozását és sanyaruságát ismerik, a hazaszeretet szent és magasztos érzése las- san-lassan kihűl és fagypontra száll bennük s helyét elfoglalja az: „ubi lene, ibi patria“ internacionális kozmopolita elve.

Belemélyedve a kivándorlási mánia részleteibe, lehetetlen röviden fel nem említenem még két erkölcsi indokát e problémának az anyagiak mellett. És itt csak röviden érintem azon lélektani, erkölcsi okokat, amelyek abban állanak, hogy az igazságszolgáltatás szerfölött drága és nehézkes ; a polgári perek évek hosz- szu során való húza-vonája, a végrehajtásokkal kapcsolatos igen nagy költségek szintén ezen anyagi és erkölcsi kimerültséget segítették elő, úgy és annyira, hogy a perre utalt, vagy kényszeritett parasztnépnél meggyőződéssé vált azon tudat, hogy a mai jogszolgáltatás mellett az igazság keresése egyenlő az anyagi megsemmisüléssel. És ez fájdalom nem egészen frázis, hanem a keserves tapasztalatok és az élet által igazolt valóság.

Másik lélektani oka ezen epidémiának az is, hogy a kultúra terjedésével kapcsolatosan a modern idők szelleme s ebből kifolyólag a gyorsan növekedő vágyak kielégítése szinte észrevétlenül módosította, vagy jobban mondva modernizálta ezen néposztály szellemét is. A régi eszmék, a régi nyugodt életnézetek helyét leszorította a modern kor bálványa : az anyagi boldogulás még az erkölcsi épség árán is. S mivel ennek kielégítése a mi viszonyaink mellett lehetetlenné vált, egy-két példa nyomán könnyen és természetszerűleg talál ki-utat oda, hova vágyai, reményei hajtják s ahol azokat kielégíteni s megvalósítani hiszi és reményli.

— április 3.

A képviselőliáz ma folytatja a költségvetés és pedig a kereskedelmi tárca megszakított tárgyalását. Ezután a ház napirendre tűzi a konverzionális javaslat tárgyalását s ennek idejére a költségvetési vitát ismét megszakítja. Úgyszintén most kerül a ház asztalára az egy hónapos uj indemniti s csak ha ezt elintézte, jut újból szőnyegre a költségvetés.

Katonai előléptetések. Beavatott forrásból közük, hogy az idei mujusi katonai előléptetések a magyar honvédségnél kedvezőbbek lesznek, mint a közös hadseregben. Az 1894-ben kinevezett honvéd főhadnagyok mind századosok lesznek, sőt az 1895-beliek közül is többen. A másodosztályú századosok közül 1900. május hónapjában kinevezetteknek a fele lesz első osztályú százados.

Az országyülési képviselő választók lb03. évre érvényes névjegyzékének törvény alapján hivatalból foganatosítandó kiigazítására a sátoraljaújhelyi választókerület I. küldöttsége kedden kezdte meg működését Ladmócon, mely alkalommal a körjegyzőséghez tartozó Csarnahó, Kis-Bári, Nagy-Bári, Szőllőske, Zemplén és Ladmóc községek választóinak névjegyzékét igazították ki. A küldöttség ma és holnap a Sátoraljaújhely vidéki körjegyzőséghez tartozó Ruda-Bányácska, Hosszu- láz és Borsi községek választóinak név- jegyzékét igazítja ki. Sátoraljaújhely r. t. város választói névjegyzékének kiigazítása e hó 5-, 7., és 8. napjain fog a városházán eszközöltetni.

A vizsgálat.

— Tizennyolcadik nap. —

Sátoraljaújhely, ápr. 3.

Tegnap szerdán egy heti szünet után Juhász Andor táblabiró újra megkezdte a peticiós vizsgálat folytatását. Jól esett egy kis ünnepi pihenő, annál is inkább, mert a közélet egy jó nagyidőre újra szemlélni kénytelen ezt a kicsinyes politikai huzavonát. Csak éppen az a vigasztaló, hogy az a végtelen unalom, amely már elölte e politika iránt a legkisebb érdeklődést is, lassanként éppenséggel semmi hatással sincs sem a komolyabb társadalom közéletére, sem a rendes folyású egészséges, tisztes irányú és objektiv politikai fejlődésre. A tegnapi napon tett vallomásokról tudósításunk a következő:

*

Yaszily József szabómesternek nincs közvetlen tudomása a Vadászkürtben lévő választóknak itallal és élelemmel miként történt ellátásáról. Reggel 8 óra után a mikóházai Buza-párti választókkal vonult be zavartalanul a Vadászkürtig, ahol a választók mind le is szálltak és a tanyára mentek. Ekkor hallotta asszonyoktól, hogy a Vörös Ökör előtt fogdossák a Buza-párti szavazókat, odament, ott látta vál. elnököt, amint egy szekeret feltartóztatott, nem tudja, hogy hová való szekerek voltak, ő közbelépett erélyesen, vál. elnök letartóztatással, csendőrkapitány levágással fenyegette. A másik feltartóztatást is látta a Vadászkürt előtt. De sem azt, hogy az előző, sem azt hogy utóbbi esetnél vál. elnök szavazót húzott volna le szekérről, vagy tollat cserélt volna, nem látta. Huzamosabb ideig, mig csak el nem mullott, szemtanúja volt e jeleneteknek.

Bodnár József csizmadia mester 8 szekér zempléni Buza-párti szavazóval vonult be szintén zavartalanul. A Wekerle-téren volt, mikor választási elnök feltartóztatott egy szekeret, ő erélyesen közbelépett, de mert választási elnök onnan elutasította, a Vadászkürtbe ment, ahol másfél órán át várta, vájjon a feltartóztatott szekerén lévő négy szavazó oda bp jön-e? De hiába várt. Nem jöttek. És le sem szavaztak Búzára. Táblabiró kérdése: Miután a már említett négy választó nevét nem tudja, s azt sem tudja, hogy mily községből valók, hogyan képes azt állítani, hogy az illetők a Vadászkürtbe nem jöttek be s Búzára nem szavaztak ? Tanu : Én csak azt állíthatom, hogy azon másfél óra alatt mig a kapuban álltam, nem láttam. Bár délután 4 óráig a Vadászkürtben volt, azután sem látta őket. Bevonuláskor a ladmóci Buza-pártiakhoz csatlakoztak és velők együtt zavartalanul jöttek be.

Borsos István cipész csak hallomásból tudja, hogy a katonai zárvonalak miatt ételt, italt nem lehet bevinni a Vadászkürtbe, s azt is csak hallomásból tudja, hogy onnan éhség miatt valaki kiszökött volna. Borsos Istvánná a neje már többet is és érdekesebb dolgokat is tudott mondani. Ö azt is látta, hogy Schmied Lajos rendőrkapitány is feltartóztatott egy szekeret, azt is, hogy egy ősszbeve- gyült öreg úr egy szekérre felállva egyik kalap mögül kihúzva a vörös tollat, helyébe íehér tollat tűzött, még az assszonyoknak is kínálta a fehér talut. Azt nem látta, hogy választót húzott volna le a szekérről. A szekér tovább vonult a Vadászkürthöz. Tanú 16 éve lakik Sátoraljaújhelyben, de nem tud visszaemlékezni arra, vájjon id. Meczner Gyula volt-e a tollat cserélgető öreg úr. A Vörös Ökör ostromát is hallotta és látta is.

Klein Herman kereskedősegéd sem látta, hogy választót húzogatott volna le vál. elnök a szekérről, csak azt látta, hogy egyik szekeret feltartóztatva a gyeplőszárat megfogta. Fél 9 órán túl a hirdetmény szerint a szavazók a Rieder-ház előtti kordon mellett szállottak le. Hogy mily községbeliek szerepeltek az előző és utóbbi esetnél azt nem tudja. A Wekerle-téren is látta a szekér feltartóztatását, amely szekér azonban csetepáté után mégis a Vadászkürt felé haladt tovább. Vál. elnök csak akart lehúzni választót, de hogy tényleg lehúzott volna azt nem látta.

Tomka György szabász tesz a korLapunk mai gain» 4 oldal.