Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-01-19 / 3. szám
lett akad dolga a közigazgatási hatóságoknál, gyakran szorul arra, hogy azok intézkedései ellen jogorvoslattal éljen s bizony nem kis gondot ad sok esetben a törvények és rendeletek útvesztőjéből tanulmány tárgyává tenni azt, hogy hová, mily határidő alatt és milyen alakban kell jogorvoslatért fordulnia? I. Á közigazgatási eljárás egyszerüsitéséről szóló 1901. évi XX. te. hét fejezetre oszlik. Az első a jogorvoslatokról, második a rendőri bíráskodásról, a harmadik a kihágási pénzbüntetésekről, a negyedik a kézbesítésekről, az ötödik az ügyvitelről, a hatodik a pénzkezelésről és számvitelről szól, a hetedik pedig záróhatá- ro tatokat tartalmaz. Mint fentebb említettük, a f. év január e ejével csupán az első fejezetben foglalt rendelkezések léptek életbe s igy a végrehajtási rendelet is csak a jogorvoslati módozatokkal ^ í glalkozik. A törvény és a végrehajtási rendelet a közigazgatási ügyekben a felebbvitelnek három, e, ymástól eltérő sajátos nemét különbözteti aeg: a felebezóst, a felülvizsgálati kérelmet és a fel folyamadást. Felehezéssel lehet élni az elsőfokú és az első fokúval egybe nem hangzó másodfokú határozat ellen ; felülvizsgálati kérelemnek van bolyé az elsőfokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen, végül felfolyamodás használható akkor, mikor az elsőfokú hatóság a feleb- lezést, vagy felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasította. Rendkívüli jogorvoslati eszközként említi •l a törvény az ujrafeltételt. Mindezeken felül, természetesen, fentartatik a.: 1886 évi XXVI. t. cikken alapuló panasz, ely továbbra is a közigazgatási bíróság elé tartozik mindazon ügyekben, melyeket a fen- vbb hivatott vagy más külön törvények oda talnak. A jogorvoslati eszközök mikénti gyakorsát a következőképp szabályozza a végrehajtási utasitás: Az elsőfokúval érdemileg egybehangzó má- dfoku határozat ellen felebbezésnek rendsze- ít nincs helye. E szabály alól kivétetnek : a) A törvényhatóságoknak a városok és zségek javadalmait, vagyonát és pénzalapjait deklő másodfokú határozatai, b) a közigazgatási bizottságnak vízjogi en- délyezési ügyekben hozott másodfokú hatá' >2ata, ( c) ipari, kereskedelmi és mustra oltalmi ügyekben hozott határozatok. Felülvizsgálati kérelemnek az elsőfokúval •'ideiemben egybehangzó másodfokú határozat e en akkor van helye, ha az alsóbb fokuható- ag illetéktelenül járt el, vagy eljárása a tör- nyt, kormányrendeletet, avagy törvényes sza- ályrendeletet sért. A felebbvitelnek ezen utóbb Miitett neme tehát csupán a törvényben megölt jogsérelmek orvoslására használható, s ügy- !- Íréből a ténykérdés teljesen ki van zárva. Harmadfokú határozat ellen felülvizsgálat- k helye nincs. A felülvizsgálati kérelem mindig az ille- t kés miniszterhez intézendő. Úgy felebbezésnek, mint felülvizsgálati kőelemnek csak véghatározat ellen van helye. lt, hogy felesége hányszor ölelhette, csókol- itta azt a szép fiút, mig ő nehéz munkája án járt. A férfi szakála megremeg a száj kínos ndulásától, fakó lesz az arc, a szemek meg e borújnak. Ádám, mintha órezné a munkavezető szemét magán pihenni, a szive meg-megdobban gy félő, ki nos sejtéstől. A mint fel akar a lépcsőn jönni, hogy a „darú“-nak irányát szabályozza, az izgalomtól, nyugtalanságtól szeme elkáprázik és félre lép, n egtántorodik! Egy pillanat még s a ifjú ott ég szénné a tüztengerben, bűnös szive ott per- zselődik hamuvá ... Mátray kinyújtja izmos karját, mintha még siettetni akarná a sorsot, hogy végezze megtorló, igazságos Ítéletét az ifjún----------de azután feleszmél. A kötelesség, az „ember“ felébred benne. 0 felel munkásai életéért, az ő .tikén, becsületén száradna ez a szörnyű halál. Gyors ugrással ott terem az elszédült ifjúnál, ős karjaiba kapja és a* lépcsőn lesietve a cára fekteti. Majdvissza siet figyelő helyére. A tüzes folyó kiapadt már, a rekeszt le- bncsáitia. az agyagformák a földben vannak kozottságának fokozását és kényelmét előmoz,- ditani célzó intézmény nagy mértékben fog közeledni céljához, ha a rendőri bi:a,kodás a törvényben lefektetett irányelvek alapján cél-r szerii végrehajtási utasítással véglegosen szabáy. lyozva lesz. Közbeeső hatósági intézkedések jogorvoslat tárgyát nem képezhetik. * *• H. A jogkereső közönségre nézve legfontosabb intézkedéseket tartalmazza a végrehajtási rendelet 5. és 6. szakasza. E szakaszok a felebb- viteli határidőről rendelkeznek. A felebbvitel mindig az elsőfokon eljárt hatóságnál nyújtandó be. Az illetéktelen helyen előterjesztett felebbvitelt a hatóság el nem fogadhatja, ha pedig posta utján érkezik a felebbezés, vagy felülvizsgálati kérelem, azt az illetéktelen hatóság az illetékes hatósághoz a fél veszélyére köteles nyomban továbbítani. A meg nem engedett felebbvitelt az első fokú hatóság hivatalból visszautasítja. Á visz- szautasitó végzés ellen felfolyamodásnak van helye. A felebbvitel előterjesztésének határideje bármely közigazgatási ügyben 15 nap. Ezen általános szabály azonban csakis a felebbvite- lekre terjed ki s igy nem alkalmazható a végrehajtási rendelet ezen intézkedése az egyes külön törvényekben megengedett nyilatkozatokra, észrevételekre, felszólamlásokra. Különben pedig úgy ezen, mint az 1901. évi XX. t.-cíkkben meghatározott egyéb kivételek a jogkereső közönség tájékozottságára bé- nitólag hatni nem fognak, mert az eljáró hatóságoknak kötelességévé teszi az utasitás, hogy a jogorvoslati módot, a felebbvitel benyújtásának helyét és határidejét, határozataik és végzéseik szövegezésénél mindenkor tüntessék fel. Jogában áll a félnek a felebbvitelt szóbelileg is előterjeszteni ugyancsak az első fokban eljárt hatóságnál, mely esetben a hatóság a szóbeli felebbvitelt jegyzőkönyvbe foglalja. A közigazgatási határozat végrehajtására nézve szabály, hogy a felülvizsgálati kérelem és a fel folyamodás a határozat végrehajtását nem függeszti fel. Az első fokúval egybehangzó másodfokú határozat tehát mindig végrehajható ; jogában áll azonban a hatóságnak kivételes méltánylást érdemlő esetekben a végrehajtást a fél indokolt kérelmére felfüggeszteni. Igazolási kérelemnek a felebbviteli határidő elmulasztása, vagy a tárgyaláson való meg nem jelenés esetén van helye. Az ujrafelvétel megengedhetőségónek feltétele, hogy a fél oly döntő bizonyíték birtokában legyen, melyet a főeljárás folyamán önhibáján kívül nem használhatott fel. Az ujrafelvétel iránti kérelmet a véghatározat kézbesítésétől számított egy ' alatt annál n hatóságnál lehet benyújtani, a mely a főügyben a jogerős véghatározatot hozta. Ezek röviden egybefoglalva azok a szabályok, melyek hivatva vannak a közigazgatási eljárást a jogorvoslati módozatok tekintetében egyszerűsíteni. A gyakorlat, bizonyára, fog közöttük felfedezni olyat, mely módosítására szorul s igy az uj rendszer tökéletes beválása csak az évek tapasztalaitól remélhető. Nagy mértékben hozzá fog járulni az egyöntetűség kérdésének teljes megoldásához az 1901. évi XX, t.-c. II. fejezetének (Rendőri büntető bíráskodás) végrehajtása, ami talán a legrövidebb idő kérdése. Mert számos oly köz- igazgatási ügy van, mely a rendőri bíráskodási joggal annyira összefüggésben áll, hogy ettől alig választható el s igy a nagy közönség tájéellensége, Mátray, miért mentette meg a biztos halálból. Hiszen ő elrabolta boldogságát, megsemmisítette életét s most igy fizet vissza ? Ilyen jó, nemes ember a szeretőjének az ura? . . . Sokáig ült igy a fapadon, mig a gyári csengő fel nem ébresztette merengéséből. Fel-: pillantott. Előtte Mátray állott, szemeire mélyen aláhúzott sipkával, prémes gallérjából alig látszott az,arca. Kemény hangon szólt az ifjúhoz : — Ádám 1 velem jösz haza, az út igen sík, meredek,,nem jó egyedül menni! Lenczi Ádám merően nézett maga elé. De a hálaérzet pillanatra felszökött szivéből, kezét kinyújtotta, hogy köszönetét mondjon mesterének. De Mátray elfordúlt. — Menjünk! — szólott és előre ment. * A gyárban zakatoltak a gépek, a kémények öntötték a füstöt, a nagy kalapács ütése, hengerek forgása kihallatszott a sötét éjbe. Mátray felment a dombos útra, lassú lép t.ekkel kisérte az ifjú. A kőkeresztnél, ott, a hol két út találkozik, megfordúlt Mátray, a havat lerázta magáról, melléből vad hörgés szakadt föl, ökölbe szőrűit keze az ifjú után nyúlt. t nmwí iioritnn összerezzen ve hátralépett. A kultúra. — A ,Zsidó gimuáziom'-ról. — Nem tartom szükségesnek kiemelni, hog; a kultúra művelése, annak minden ágán val fejlesztése és emelése minden nemzetnek eiső é legfőbb kötelessége. Mennél magasabban áll téren egy nemzet; mennél számosabb kulturáli intézményekkel rendelkezik, mennél tágabb tér foglalt el: annál hathatósabb befolyása van a nemzetközi koncertben, mert annál biztosabb ál láspontra helyezkedhetik, annál nagyobb tiszt* letet és megbecsülést tud magának kivívni é annál magasabbra bir emelkedni. Ezek az elmélkedések nem újak. A törté nelem már rég igazolta ezeket, csak rá kell mi tatnunk Német-, Anglia és Fránciaországokri Elő példák, melyek serkentően hatnak más nem • zetekre is. Es lassan bár, de annál intenzivebbel, , átplántálódnak. ü Tudva mindezeket, miért foglalkozom tehí t e témával ? Hisz a kultúra hasznosságáról, szül ségességéről a „Zemplénének csak a mult he számában Írtam, midőn üdvözöltem a „Kazinczy kör“ létrejöttének szép és nemes eszméjét! Sob sem elég ezzel foglalkozni, mert az eszmék tis: tázására üdítően és a netán hitetlen Tamásoki meggyőzően hatnak az ilynemű fejtegetések. A „Zemplén“ ma egy hetes számában j lent meg a „Zsidó gimnáziomok“ cim alatt. e£ cikkely Klein Simon hitsorsosom és orvos-dokt kollegám neve fölött. A cikkely írója élesen támadja meg a zsi< gimnáziom tervbe vett létesítését és pedig pe horreszkálja azt — hazaüságból! Tisztelem mir den embernek a meggyőződését; kalapot emele hogyha a tiszta meggyőződés hangja szólal me avval a hozzáadással azonban, hogy „quod u justum, alteri aequum 1“ Úgy hiszem, köztudomású tény, hogy budapesti izr. hitközség nem fukarkodik kultur lis intézmények felállítása és fenntartása érdek ben, sőt azokra horribilis összegeket költ. A terve zett „zsidó gimnáziom" Is, szerény,-felf rint, kulturális intézmény és pedig — a máivá vagyok nem egyes-egyedül mára,“hanem nyitví lesz mifiden ren vallásfelekezetiek számára is. Az az tehát nem „zsidó“ gimnáziom akar li zsidópenzen felállítandó uj kulturális És ez nem csorbitja, hanem ii a hazafiságot. A mellett a „magya marad a mienk is és pedig mindörö. az intézetnek a felállítása a kultu ménjek szaporítását jelenti ha semmi mástl A ki másnemű intenciót akar tálni: görbe úton jár! A Liptó-Szt.-Miklósra terveze' náziom felállitásánák eszméjét elejte a nem elegendő annak építésére és a mit én, részemről, szivemből sajn Folytatás az I. me az ifjú dereka köré, majd a tork Lenczi a heves támadásnak ellen — ellöki Mátrayt, hogy az a hób De felkápászkodik. Ujjúit erővel felére. A sötétben alig látják égj Iáit. A nagy dulakodásban mind a dombról. Ott fekszik mindkettő mást fojtogatják. Mátray hörög, ember nem bir a nálánál sokkal val. Kapkod levegő után. A hó alig tud lélegzeni. Most Lenczi 1 rére ugrik, két kezét a hatalm masztja és nagyot lódít rajta, lejjebb csúszik Mátray. A m( csak egy lépés . .. Lenczi nem redten nézi a nagy ember kínos v ki csak gurul tovább a veszedeler — de nem teszi. Egyiküknek p ő még élni akar — oly ifjú mé tik . . . Elfordul, hogy ne lássa a z gyáva munkáját. S mire visszi lát ott semmit, csak a hó van < A munkavezető a szakadél halotti, leplet szitált,Qföléje a frii Ádám ott áll a domb szí tók üt homlokára, szivét féléiéi ön szó In zakatolás valahol-hull, síi 'Vége.)
