Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-01-05 / 1. szám
megtelenie: a. drók.“ ilkotásai, ma,ók u .'.«if . v \ sorakoznak e 'üjtemény lesz V í;i >; őgibb és újabb lékeit, melye• müveit magyar embernek ólba 1 ismernie kell, is átmaradnak iilokra is. V'jiíGöü kuUa í kezében van >• óinak i.. ■ >ulen a. 1/ Oi/ „ indenüttalegbecsesebn nemzeti kincs dy átöröklődik nemzedékről nemzeinálunk ez többet is jelent, mint emzeteknél. gyéb művészi emlék mireánk nem t, mint más boldog nemzetekre, tne- íatáraik között a művészetek csodáit íálunk majdnem minden elpusztult a lók vihara alatt. A magyar művészi in nemes-levele egyedül Íróink k öny- i n van. nemzeti emléket teszi közkiiicscsé ■ a branklin-Társulatnak „Magyar Re- ‘ók~ gyűjteménye. Ne: kegyeletes emlék ez, hanem eleven nemzeti erő. Ma is az, a mi a múltban volt: a ■■ agyar szellem vára. Dicsőséget hirdet e ‘ ;*ié es védelmez minket idebenn. Mikor idegen hatások pusztítják a • . .r zellemet, szennyezik a magyar r. A ve. iettős, nemzeti és kulturális missziója n e gyűjteménynek: védeni a n n szellemet, a nemzeti nyelvet. ezekből a könyvekből árad a tiszta íí gyár szellem, ezekben bontotta TARGA, Arbonya-Zsadány.) Irta; Dongó Gy. Géza. község az Árpád-korból, a Bodrog foly<’ jobl partján, 6s Sárospataktól délre, a XIII. ; !yamán,'vagyis IV. Béla király alatt az ir. herceg bánságáéban, még a XIV. \ : áz yásác is a Zuga (Szög) pataki „co- r k Alis ispánságában** „Long“ nevű erdőtől Hadúr tiszteletére szintén gyújtott özeket a „táltos“ csóvája ... lomha folyásán át azonban nemcsak erdőség vette fel a „néhai“ nevet . r inkás földterületen, a hová Arbonya lány helységeket telepítették Árpád V: csöb és Felek1 de eltűnt az élőhelyből maga ős Arbonya is. íkezete az Országos Helységnévtár h.piaii int Zsadány helységnek előneve, él dels1 •>: a- , a mig Zsadány kupaktanácsa, nagy ki nem töröltette onnan és az „Arbonya“ >•,/; elyébe fel nem vette (a múlt század ben) a közömbös, neki azonban tet- seú „Bodrog“ előnevet. OK. iel fejezet az .Adalékok Zemplónvármegye Tör- . folyóiratunknak most megjelent január havi • 7, ♦AhAJ • ( •; vay: I. 414, Akk. VI, óvf. 5, 1. tvay Tivadar dr. Magyarország vízrajza az láda rában, I. 884. 1. ki szárnyait s innen száll elő az gaz magyar nyelv géniusza. A „Magyar Remek rók“ gyiteményé ben régi irók modern szemmel vanak meg. válogatva. A mi belőlük elavub az nincs benne e gyűjteményben, a mi enne van, nem avulhat el. így az lesz az a minek lennie kell: a magyar csalá szellemi kincses háza. A legkitűnőbb esztétikusa', irodalom- történet-irók, államférfiak gondoskodnak kitűnő elődeik munkainak lözrebocsátá- sáról, s Írják az egyes életrazokat. A Magyar Remekírók gyűjteménye 20 ivre, vagyis 320 lápra tejedé 55 kötetben lesz teljes; egész t/rjedelrae tehát 1100 iv lesz. Ez az 55 testes kötet 3hát már magában beválik tekintélyes cönyvtárnak s minden esetre legalkaimasmb arra, hogy egy családi könyvtár alapja,gerince legyen. A „Magyar Remekírót“ külsőalakja megfelelő lesz a gyűjtemény belső becsének: keskeny francia nyolcadról olvasni való kedves könyvek, papírja famentes, meg nem sárguló, nem siinltot, tehát a szemnek nem ártalmas A „Magyar Remekírók“ könyvtárából minden fél évben öt kötőt fog megjelenni. Az első sorozat 1902. február havában jelenik meg. Azontúl minién félévben 5—5 kötet hagyja el a sajtét, Az ötvenöt diszkó,ésü kötet ára 220 korona lesz. Tehát egy ilyen szépen bekötött, finoman kiállított, 320 oldalnyi kötet csak 2 írtba, azaz 4 koromba kerül. A „Magyar Remek,rók“ 3 koronás havi részletfizetés mellett rendelhető meg. Így indul útjára e gyűjtemény, a magyar irók gondolatainak teljes kincsUram! Bocsásd meg az értelmetlen falusi határozatnak azt az ő nagy balgaságát, mert — bizony mondom — mm tudta mit cselekedett! Mint az egyszeri dí're arabus, ki a drága gyöngyszemeket passulynak nézve főzte-főzte, de mert végre sem lőtt meg, fontolatlanúl kiöntötte : úgy tett „Arbonya“ emlékével is a kegyeletien utód; mert a névnek történeti kincset érő jelentőségéről halvány fogalma sem volt, hát a feledés lomtáába lökte. A történeti moizsalékok, melyek az időnek „Arbonya“ lótót is megőrölt kövei körül porla- doznak, picinykék ujyan, de a történeti vizsgálódás mikroskópjával nézve, annyira mennyire felismerhetők még. Árpádkoriságtt bizonyítja az 1239-ből ös- mert IV.Béla királykorabeU határjárás feljegyzése (ösmertetve az Adilékok IV. évfolyamának 208. lapján) és az 1321 bői felmaradt az a királyi levél is, mely Zomlori Andrást (Andreas de Zom- bor) a ki papi szunély lehetett, vármegyénknek szintén Árpádkoií településű Zombor helységéből, bizonyos üg;ben Arbonyára küldi.2 A királynál, a helységek anyagi és szellemi érdekeit atyáskodó gonddal becézett Róbert Károlynak, az a levele Orbona formában („ny“ nem létében „n'-nel) irta ki a nevét. Mit betűz ;.i ebből az „Orbona“ nevezetből a nyelvészet? Azt, hogy az ős, mondjuk a X. évszázbeli településű helység nevében a telepitő személy, Orbán emlékesete él. Úgy tetsűk, ez a szóalak „Orbona“ azt ______2 Akk, III, vf, 299. úa V óvf, 103, lapjain,________ tí. dós jo ir. SZ jót síi ■a li mi a töl vá gy ku Ro\. mir. korI g t( n n, ni m is. ■*. ki.. ig cs ér tel SZ' be da de lei és jeli Or vaj jáh égj má gye van ben nyá nye moi egy mél, nyoi = 2 tos“ Zsac ib, >ü, nem i.aziti^ heg.) w. muü i hely alapi neve hatn. ható harm alá é 2C2. 1. igos ( ti voí ettel, enne í]Ífí Mon ■Iz-Pl* bd Zemplén mi «»éraa tvas oldal.
