Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
1901. augusztus 25. ____________I. Melléklet a „Zemplén** 34. számához. közeledésével, amidőn elemit végzett gyermekének a középiskolába való továbbképeztetése gondjával — az anyagi eszközök híján — tanáé talanul áll. Es az apai szív, a társadalom mostohassága felett való méltó elkeseredéssel kénytelen belenyugodni abba a szomorú gondolatba, hogy gyermeke előtt — tehetség, szorgalom és a szülei önfeláldozásra való készség dacára — elzá'rul a tudományos pályához vezető ut. Ez a szánalomra méltó kép lebegett évekkel ezelőtt a magyar tanítóság egyik pátriárkájának, jó Péterfí Sándor, min. oszt. tanácsosnak, lelki szemei előtt, amidőn fáradhatatlan buzgósággal a székesfővárosban létrehozta a tanítók főiskolákba járó gyermekei számára az u. n. „szabad-asztal“ intézményét, mely abban áll, hogy jószivü emberek egy-egy ifjút az egész iskolaéven át ingyen étkezésben részesítenek. Ez a szomorú kép tárult fel a sátoraljaújhelyi áli. népiskola tanítótestülete előtt is midőn egy, ebben az irányban felmerült indítványra egy- akarattal, közlelkesedéssél hozta meg a határozatot, hogy a helybeli főgimnáziommal kapcsolatosan zemplénvármegyei szegénysorsu tanítók fiai számára is megteremtik azt az áldásos intézményt. E határozatot azonban a tanítótestület, természetesen. csak abban a biztató reményben találhatta megvalósíthatónak, ha városunk nemes- szivü társadalma nem zárakozik majd el a jótékonyságnak ez elől az újabb áldozata elől sein és módot fog nyújtani arra, hogy ez a nemes cél megvalósittassék. Félreértés elkerülése végett szükségesnek tartjuk már eleve jelezni, hogy nem csak teljes évi étkezés adományáról van szó, hanem pl. egy fiút hét család is elláthat évi élelmezéssel olyképen, hogy az egyik család az egész éven át minden hétfőn, a második család minden kedden, a harmadik szerdán s Így tovább szóval a hétnek egy- egy oly napján ad élelmezést ambuláns koszto- sänak, a melyiken legkevésbbé sem válik majd terhére. Ezen a módon pedig a tanitótestület kebléből e célra alakult bizottság a sátoraljaújhelyi rk. fi - gimnáziomba járó zemplénvármegyei szegénysorsu tanítók nehány gyermekét könyedén elláthatná élelmezéssel. Ez áldásos intézmény létrehozásához kérjük a sátoraljaújhelyi nemesszivü közönség nagylelkű támogatását. És engedje hinnünk, hogy a midőn ebben az ügyben gyermekeinek tanítói kopogtatnak ajtain, a jótékonyságnak kenyerestestvéreik érdekében való igénybevétel tekintetében nemes szivüségétie vetett bizodalmuknak megingania, reményiikbeh csalatkozniok nem lehet soha ! Vágó Gyula, Mihályit József, áll. isk. lg. biz. elnök. áll. tanító biz. gondnok. Felhívás t. Zemplénrármogye tanítóságához. A sátoraljaújhelyi áll. el. népiskola tanítótestülete, egyetértőén a. „Zemplénvármegyei Tanitó- Egyesület' alsó körével, a vármegyebeli szegénysorsu tanítóknak a sátoralja-Ujhelyi főgimná- ziomba járó fiai részére a székesfővárosihoz hasonló szabad-asztal intézmény létrehozását határozta el. Ennélfogva felhívjuk mindazokat, kik ezt Fekszik a király-helmecz—bacska—bély — kis-tárkányi (14'2 kim. hosszú) és a király-helmecz —perbenyik—őrhegyi (12's kim. hosszú) közú szakaszokat egybekötő őrhegy—agárd (3 kim.) kis-tárkányi közút szakasz mellett, hol a haj Iá sós szakaszok, télviz idején, alig járhatók. Az Agárd határában talált történeti leletek kétségtelenül bizonyítják, hogy a Kis- és Nagy Agárdból egyesült község ős-gyarmat helyén települt és hogy emberlakta föld volt az a csiszolt kőkorszakban már, sőt jóval előbb.7 Agárd őskor; helyrajzára élénk világosságot vet az az ős agyag- edény-lelet, melyet tüzetesebben az „Adalékok“ jelen évfolyamának 2-ik füzetében Írtam le. Az agárdi Árpád-kori magyar sírokat a múlt évben tártuk fel, nov. hó 26-án. Ezeket az igen tanulságos és becses sirleleteket is tüzetesebben ös- mertettem már az „Akk“ jelen évfolyamának 1-ső füzetében. Mindezek alapján merem megismételni, hogy Agárd — mely a vagyonos Agárdy- és az agárdi Tewke (Tőke) köznemesi családok virágzása életében, a XIV. és a XV. századok folyamán, a bodrogközi nemesi birtokcsoportoknak számottevő központja volt — Arpádház-korabelí településű helység és az az ős-magyar vitéz, kinek porlatag csontjai mellől a fegyverzeteket még eléggé ép állapotban emeltük ki az Agárd alatt fekvő »Terebes‘-homokból, nagy valószínűség szerint az V. István király vadásztársaságához tartozott egyik főur lehetett, mig a lábánál arcra a kedvezményt már a legközelebb jövő 1901—902. iskolai évben igénybe venni óhajtják, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb a folyó aug. hó 30-áig alulírott bizottsági elnöknél jelentsék be. A szabad-asztal kedvezményére csakis oly Zemplén vármegyei tanító gyermeke tarthat igényt, kinek atyja a Zemplén vármegyebeli tanítóegyesületnek legalább a f. évtől kezdve rendes tagja. A szabad-asztalhoz való felvételt illető bizottsági határozatról az érdekeltek idejekorán értesittetni fognak. Sátoralja-Ujhely, 1901 aug. 20. Vágó Gyula, Mihály fi József, áll. isk. ig. biz, elnök. áll. tanító biz. gondnok. Vármegyei ügyek. A kereskedelemügyi kir. minister tudatja, hogy a paplanosipar oly iparág lévén, mely kézműves természeténél fogva csak hosszabb gyakorlás utján sajátítható el, intézkedett hogy az 1881. évi XVII. törvénycikkely 5. §-ában körülirt képesítés igazolására vonatkozó rendelkezések a paplanosiparra is alkalmaztassanak, vagyis a paplanosipart a képesítés igazolásához kötött mesterségek közé sorozta. Beváltási árak. A m kir. pénzügymi- nistériom a magyar korona országaiban a dohányjövedék részére termelendő s beszállítandó dohánylevelekért az 1901—3. évekre megállapított beváltási árak tárgyában kiadott „Hirdetményit közzé tévén, annak az illető járások szolgabirói hivatalaiban, úgyszintén a dohány- termelő községek házainál (a biró házánál) történendő kifüggesztetése iránt a vármegye alispánja intézkedett, mit ezen az utón is figyelmébe ajánlunk az érdekletteknek. Pénztárvizsgálat. A t. vármegye közpénztárainak havonkint teljesítendő megvizsgálására kirendelt küldöttség tegnap d. e. 9 órakor fogott a vármegyei gyámpénztár vizsgálá- sálioz. Lapunk nyomtatásakor még a vizsgálatnak nem volt vége. Versenytárgyalás. Abauj-Torna vármegye alispánja lapunk utján is tudatja, hogy a gibárti Hernád-hid helyreállítása 3841 K. 01 f. összeg erejéig megengedtetvén, e munka kivitelének biztosítása céljából Kassán, az alispán hivatalos helyiségében, zárt ajánlati versenytárgyalás lesz a f. évi aug. hó 28-án, d. e. 10 órakor. Hírek a nagyvilágból. Törökország és Fránoiaország között annyira feszültté vált a diplomáciai viszony, hogy talán már meg is szakadt. Emiatt a francia kormány tengeri haderejének egy részét Konstantinápoly alá küldötte Aubert tengernagy parancsnoksága alatt. Miklós muszka cár és neje a f. évi szept. hó 17-én fráncia területre érkeznek, hogy személyesen tanúi legyenek a Rheimsban tar tandó záróhadgyakorlatoknak. borulva, minden sirmelléklet nélkül feküdött csontvázak gazdái alighanem az ő szolgáinak földi maradványai lehettek. A honfoglalás előtt oláhság „tüzhely“-e volt. Ugyanis Agárd határában egy dűlőnek ma is Ka- bolás-szögi 8 (Kabola-zug) a neve, a mi oláh nevezet, magyarul tüzelőhelyet jelent.9 Nevezetesebb dűlőnevei még : Dorgó, Kőtelek, Nagydélő, Páterhomok10. Határa hajdan, s pedig egész a Bod- rog-Tiszaszabályozás megkezdéséig, északon része volt a „bodrogközi tengerinek, déli és keleti dombos, homokos határrészót pedig erdőség borította, hol a bölény társaságában kellemes otthont találtak maguknak a vadállatok ezrei. Ma, tavainak kivételével, felszáritott termőföld az egész határ, az egykori erdőségnek csak a neve maradt fel, az is szláv formában (Terebes.) Vizei, a Tisza-sza- kaszon kívül, az Asztrab, Vér11 Mártontó12 Mikonya, Vajácsó, Korcsó, Morotva, Darvas és a Garadnya nevezetű tavak. — Erről a (laradnyató- ról az a szájhagyomány maradt fel, hogy haj8 Kabola és Kabala nevezetű községek vannak Mára- maros, Szolnok-Doboka és Bihar-vármegyóben, tehát a »Kabola« nevezet oláh eredetűnek látszik előttem. 9 »Akk« VII. évf. 30 1. 10 Korchma Menyhért agárdi jegyző közlése. 11 Helyesebben : Vértó. Az elnevezésben érdekes, hogy bár folydogáló vízről van szó, mégis tó (tehát álló viz) a neve. E különös dolog magyarázatát úgy gondolom, hogy a Vértó érnek latinkorbeli okiratban »Vertag» (verta- gus = agár) lehetett a nevezete A Verfág-ból formált aztán az agárdi magyar ember Vórfó szóalakot. 12 Szájról-szájra adott hir szerint nem-e ez a ,Boszorkánymártó-tó*, melyet Árpádkori okirat említ, tehát léteznie is kellett ott valahol a Bodrogközön. Eugénia császárné, III. Napóleon özvegye, veszedelmesen megbetegedett. Mongolországban most, hogy a nemzetközi nagyhatalmak kivonták hadereiket Kínából, újabb boxer-mozgalom kezdődött. A békehír galambja ismét felreppent Dél-Áfrikából, hol a maroknyi búr nemzeti hadsereg oly jelentékeny sikereket vívott ki a negyed millió főnyi ángol hadtestekkel szemben. Legújabb hir szerint az orosz cár és a német császár együttesen tesznek közbenjáró lépéseket, hogy búrok és ángolok között barátságos megegyezés jöjjön létre. Hírek az országból. Őfelsége a király hetvenegyedik születésnapját ma egy hete fényes ünneppel ülték meg székes fővárosunkban és az egész országban. A nemzet örömében osztoztak Európa ösz- szes uralkodói, kik szívből jött üdvözleteket küldöttek a királynak. Rákóczi kurucai. Máramaros hazafias közönsége körében mozgalom kezdődött, hogy nemzeti közadakozásból emlék állíttassák Rákóczi kurucainak, kik Dolha község határában 100 esztendővel ezelőtt^vérzettek el a közsza- badságérh Kazinczy Ferenc emlékének Kassán, ma egy hete gránittáblát állítottak abba a házba, melyben a „szent öreg“, a XVIII. század végén mint a „nemzeti iskolák királyi felügyelője*, pár esztendőn át lakott. Magyarországon a honatyák választására jogosított, illetve összeirt szavazók száma 960,000. Ebből 587,000, vagyis 61°/o magyar, a többi, vagyis 59%, a nemzetiségek közt oszlik meg s legtöbb (12%) a német és szász. Foglalkozás szerint 414,000 választó birtokos, 146,000 iparos, 168,000 hivatalbeli, 72,000 kereskedő és csak 37,000 választó független (orvos, ügyvédő, tanár stb.) A honatya-jelöltek száma, kikből pedig csak 453 válhatik honatyává, meghaladja eddig a 2000-et! Az orvosok és természetvizsgálók az idén Bártfán, a fürdőben, tartották meg évről évre megismétlődő vándor-gyűlésöket. A gyűlésnek társadalomtudományi csoportja f. hó 22-én ülésezett, mely alkalommal Mailáth József gróf a szociálizmus múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. A székelyek Erdélyből tömegesen kezdenek kivándorolni Amerikába. A Vörösmarty-szobor gyűjtésével a „Bp. Hírlap“ már közel jár a 180,000 korona összegig emelkedő alaphoz. Különfélék. — Szent István-napja. F. hó 20-án ünnepeltük Sátoralja-Ujhelyben első szent királyunk napját, melyet a törvényhozás nemzeti ünneppé avatott. A vármegyeháza, a városháza, valamennyi középület fellobogózása és már kora reggel tarackok durrogása hirdette a nap jelentőségét. Ujhelyben emeli az ünnep fényét és mozgalmasságát az is, hogy a róm. kát. plébánia- templom védőszentjének emlékére ezen a szent dán annak a tónak a helyén állott volna a falu, mely ott elsülyedt. Karácson éjfelén még ki-ki- hallatszik a Garadnyából az elsülyedt harang hangja.13 Ez a szájhagyomány rokonságban lehet a Karcsa-regéj ével.14 Erei: a Balázsér, Fény ér, Kocsisér és Kot- nocsér.lb — Annak az árkádiai boldog állapotnak, mikor a „föld mag és eke nélkül nyújtotta a javakat“ a Bodrog-Tiszaszabályozás óta Agárdon és környékén is vége! Mert a hol egykoron a tejnek és méznek hömpölyögtek árjai* ott most a Tisza — Petőfivel szólva — a „föld legjám- borabb folyója“ . . . Hajdan földesurai voltak: az Agárdy, Azary, Nagytárkányi, az Országos vallás-alap, Ormos, Pálóczy, Perényi, Tárczay, Tolvaj, Tőke, Vékey és Szécsy-családok. Hogy milyen előkelő család volt az Agárdy-család: csak egyet említek. Agárdy Lászlónak (élt a XV. században) fejedelmi sarj: somlyai Báthory Anna (előbb Nagymihályi Dénesné) volt a felesége. Ma „legtöbbadót“ fizetők: a Leleszi prépost- ság, ’Sennyey Béla br. és Barati Sámuel. —- Érdekes egy történeti adat, hogy a tékozló kiskorú Ágárdy Lajostól 1452-ben Boksay Balázs leleszi prépost vette örök áron az agárdi ingatlanságot, éspedig 824 hold szántóföldet 400 (azaz négyszáz) ezüstforinton.18 Agárd, mely körjegyzőség, csendőrőrs és la Korchma M. közlése. 14 Közöltem az „Akk“ jelen évfolyamának a 255 1. 15 Korchma M. közlése. * Lukián : Saturnáli levelek. 16 »Akk* VII. évf. 32. 1. i V. ö. »Akk* IV. évf. 35.
