Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-08-18 / 33. szám
1901. augusztus 18. Melléklet a „Zemplén*1 33. számához. totypja volt Lónyay Menyhértnek. Úgy gondolkoztam tehát, hogy politikai levelezéseit, melyekre kiválóképp volt szükségem, a család levéltárában feltalálom, mivel azok mostanig sincsenek kiadva; egyáltalán pedig a Lónyay Zsigmondra vonatkozó adatok összegyűjtésével némi csekély szolgálatot véltem tenni prot. egyházunknak és a történeti irodalomnak. E nagy ember élete és működése, ugyanis, még most sincs kellően méltatva. De másfelől úgy vélekedtem, hogyha e tekintetben célt nem is érek, lehetetlen, hogy kutatásom teljesen eredménytelen legyen, mert tudtam, hogy a család az első foglalásu családok közé tartozik, tagjai mindig fontos szerepet vittek hazánkban, az ily családok levéltárában tehát kell lenni egy csomó történeti anyagnak, talán a becsesebbek közül is. Habár közvetetlen törekvésem célt nem ér is — mint a méh a változatos virágú mezőkről — én is hazatérhetek egy-két virágporral.Úgy gondoltam végül, hogy e levéltár nincs kiaknázva. Neves történészek, mint Deák Farkas, időztek ugyan Deregnyőn, de, mint tudom, inkább a család körében való szórakozás végett. Tervemet a múlt hetek egyikén valósítottam meg s pár napot a deregnyei levéltárban töltöttem, az érdemes család tagjai meg nem hálálható szívességgel nyújtottak eszközt törekvésemhez. Most, a mikor itthon vagyok és soraimat az én csendes parókhiámon papírra vetem: egy gondolat, egy érzés tölt el, hogy napi szakadatlan és fáradozó kutatásom nem volt meddő. Közvetetlen irányban egy lépésre sem haladtam ugyan, mert a Lónyay Zsigmondra vonatkozókból semmit sem találtam — úgy veszem észre, hogy e férfiú iratai, vagy a leleszi, vagy a pozsonyi káptalan levéltáraiban vannak — de másfelől temérdek b. anyagot leltem más irányban, bár bizony rövid ott időzésem alatt a levéltárnak csak egy részét kutattam át. Mivel az érdemes grófi család oly szives és oly bizalmas volt irányomban, hogy nem lévén időm az összes anyag lemásolására egész nyaláb iratot bocsátott rendelkezésemre, majd lesz időm — ha Isten éltet — ezeket a különféle folyóiratokban is közölni. Most csak tájékozásul a deregnyei levéltár gazdagságára vonatkozólag felemlítem, hogy találtam egy kuruc naplót, melyet egy II. Rákóczival és társaival bujdosó hazafi vezetett; kezdődik 1711-től, magában foglalja 7 év eseményeit. Körülbelől 50 iv kézirat. Tudtommal soha sem lett kiadva. Találtam több eredeti levelet II. Rákóczi Ferenctől, Bercsényitől, Lónyay Annától, Kemény erdélyi fejedelem özvegyétől. Galambos Ferencnek, Deregnyő egykori urának, Rákóczi bizalmas emberének több levele jutott kezemhez. Felfedeztem az 1805-iki nemesi felkelésre vonatkozó több okmányt és levelezést. Művelődés szempontjá ból igen becses számos végrendeletet a XVII. és XVIII. századból. Szemere Pál egy érdekes, eddig kiadatlan költeményét, Kazinczy Gábor német leveleit élete végső éveiből. Budai Ezsaiásnak, a nagy történésznek, egy Lónyay Gáborhoz, Ung és Bereg egykori adminisztrátorához, s a sárospataki főiskola főgondŐfelsége kérdései igen kimértek s ha olykor egy-egy kérdezett az udvari boroktól felvillanyozva talán többet akarna mondani, mint a mennyit lehet, a király tovább lép a következő alakhoz. Az időjárás, a termés, az országgyűlési teendők kerülnek szóba. A volt katonáktól megkérdezi a felség: melyik ezredben szolgáltak? egy-egy nevesebb Írótól; min dolgozik most ? stb. A király az ebéd utáni szerkelenél még a minisztereivel is csak lappaliákról beszél. A legkorrektebb „gentleman“ Európában, aki maga fölött is tud uralkodni. Mindent a maga helyén tesz, mindent a maga kellő formájában. Egyetlenegyszer gyanakodtak delegációnális fogadtatás után, midőn Bánffyval kissé félreállva a társaságtól, hosszasabban beszélgetett s kétszer is kezet fogott vele bizonyos időközökben. — Sokért nem adnám, ha hallhatnám, miről beszélnek, — mondá egy kiváncsi delegátus. — Nagy dolog lehet. Később aztán erről is kisült, mi volt: Bánffy kivállogatta nagy firtatásokra. Hát .a király bizony azt kérdezte tőle: — Ön még mindig köhög? — Már én igy köhögök, felséges uram, holtig. — Kívánom, hogy még igen soká köhögjön. Azt se kell hinni, hogy a király kérdéseire a kérdezettek mindig úgy válaszolnak, a mint a feleletek a lapokban megjelenuek. Sok szellemes mondást gyártottak már utólagos engedetem mellett, (H-s.) nokához Írott levelet, mely egyháztörténeti szempontból érdekes. A diplomatikai csoport azonban a legbecse- sebb. Okmányok és diplomák vannak száz számra • 1325-től egész korunkig. Itt is számos feljegyzést tehettem volna; de megvallom, hogy a legrégibb diplomák olvasása és értelmezése terén nincs elég jártasságom. Majd akad olyan is, a ki e csoportra is ügyet vet. Most, a mikor Zemplénvármegye történetéhez gyüjtetnek az adatok, ez anyag felhasználása is megérdemelné a fáradságot.* Végül megemlítem, hogy a deregnyei levéltár valaha két Ízben is volt rendezve. Találtam ugyanis egy egész régi és egy újabb proto- kollumot. Az első kötetlen, az utóbbi két vaskos kötetben. A protocullum ,,fasciculus“-okra hivatkozik, de sajnos ezek a fasciculusok valamely kéz dulásának nyomait viselik magukon, mert a jegyzékből alig találhatók meg az iratcsomók vagy azok tartalma össze-vissza hányatott. Számos kötetből állanak Graven Lajosnak, az ; egykori lengyel menekült főurnak, később a Ló- ! nyayak jószágkormányzójának lengyelül irt politikai kéziratai. Ezekre a lengyel tudományos Akadémia vethetne ügyet. En rendkívül örülök, hogy pár napot kedvtelésemnek szentelhettem, közvetetten forrásból merítvén. Péter Mihály. Vármegyei ügyek. Hadik Béla gróf, mint elnöklő főispán f. hó 12-én d. e. 9 órakor mutatkozott be a t. vármegye közigazgatási bizottságnak. Főispáni elnöki székéből igaz és benső örömmel üdvözölvén a kb. tagjait, egyszersmind a közügyek intézésében szives támogatásaikat kérvén : a maga részéről kijelentette a főispán, hogy reá nézve a mai alkalommal kezdődik a munka korszaka, de egyúttal a kötelesség is, hogy a mit székfoglaló beszédében ígért, beváltsa. Tartalmas, lendületesen elmondott megnyitóját, melyet e szavakkal végzett: „Fel a munkára 1“ telkesen megéljenezték. ,,A vármegye bölcsei és öregei“ együtt a »tekintetes közigazgatási bizottság* nevében Meczner Béla kb. tag válaszolt az elnöki beköszöntőre, szive mélyéből üdvözölvén uj elnöküket, Hadik Béla gróf főispánt, biztosítván őt mindnyájok támogatásról és arról, hogy a mikor e terem küszöbét átlépik, kint hagynak minden párt- és felekezetbeli elfogultságot; végezetül pedig, élénk éljenzések közt, az ég áldását kérte, hogy siker koronázza a kőzügyek körül együttesen folytatandó fáradozásaikat. — Ezután hozzá fogtak a napirendre kitűzött ügyek tárgyalásához. — Már e bemutatkozó alkalomnál kellemesen tapasztaltuk, hogy az uj főispán szerencsés tapintatu az ellentétes felfogások összeegyeztetésében nemcsak, de, mint mondani szokás, erős kézzel tartja az elnöki gyeplőszárakat is. És kifáradhatatlanul. — D. u. V22 órakor jutottunk el az ülés végéhez, melyet a főispánnál 20 vendégnek felszolgált ebéd követett. Kossuth-szobor-mulatság. Szinnán — Írja levelezőnk — f. hó 25-én rendezik az első táncmulatságot a vármegye székvárosában felállítandó Kossuth-szobor javára. A büvészeti előadás megtartására Tolnai Simon hírlapíró és kiváló szalon-bűvészt, a „Spiritizmus és bűvészet“ cimü lap szerkesztőjét, kérte fel a rendezőség. A tervezett mulatság rendkívül érdekesnek és vonzónak ígérkezik ; tekintve pedig a cél magasztosságát, bizonyára élénken látogatott is tesz a mulatság és bizonyos, hogy sem erkölcsi, sem pedig anyagi siker tekintetében nem fog kudarcot vallani a szobor-bizottság fáradozása. A viravai gk. esperesi kerület papsága a papi „corona“ jegyzőkönyvéből keltezett, a kerületi esperes, mint elnök és a kerületi jegyző aláírásával ellátott alakban beadványt intézett a t. vármegye közig, bizottságához és nagy általánosságban szóba hozván a közmunka-kötelezettség ledolgoztatása, evvel kapcsolatban a vasárnapi munkaszünet meg nem tartása terén tapasztalható visszaéléseket, nemkülönben azt is, hogy a községekben teljesített körjegyzői privát munkák díjazásánál a vármegyei törv ényhatóság részéről életbe téptetett díjszabások szem elől tévesztetnek; mindezekért tehát vizsgálat elrendelé— • Fáradság: mellékes; de a ráérő idó: ez az a- min múlik a dolog. Szerk, sét kérték. Hosszas és ismételten ki-kiujult eszmej csere után, melyben az vitattatott, hogy az egyházi és felekezeti iskolai ügyek tárgyalására’hivatott „gk. esperesi corona“-nak távolról sem lehet jogköre közigazgatási ügyek tárgyalásával foglalkozni - elfogadtatott végre a főispán indítványa, hogyt. i. a beadványt aláirt két lelkészt „magán panaszosának tekintették, a vizsgálatot elrendelték s annak foganatosításával megbízták az alispánt, oldala mellé kirendelvén a t. vármegye főszámvevőjét is. Pánszlávizmus, vagy ruténizmus ? Az alispán évközi jelentésében, melyet a f. hó 12-én tartott közigazgatási ülésen olvastak fel, szintén foglalkozott a „Zemplénéből ösmert famózus viravai gk. esperességi határozattal, melyben Felvidéki munkatársunk a pánszláv izgatásnak arcátlanságát látta. Matolai Etele alispánunk, ki ezt a dolgot a hivatalos ügyiratokból ismeri, nem a pánszlávizmus, hanem csak a ruténizmus tüneteit ösmerte fel a viravai határozatból, bár akár igy, akár úgy nevezzük is a tünetet, tehetetlen a felett meg nem botrán- kozni. Tartozunk vele az igazságnak és nyilvánosságnak, hogy közigazg. bizottságunk is az alispán ítélete szerint minősítette az esetet s mint olyat — tudomásul vette. Elvi jelentőségű határozat. A sárospataki főiskola tanárai folyamodtak, hogy fizetéseiknek az a része, mely nyugdijaikra levona- tik, mentessék fel a IV. oszt. kereseti adó fizetésétől. A közig, bizottság f. hó 12 iki ülésén a folyamodásnak helyt adott, a kir. pénzügyigaz- gató ellenben fellebbezett. így a kérdés felett most a közigazgatási kir. bíróság fog dönteni. A közadók befizetése (75,382 K. 12 f.) a f. év július havában annyiból kedvezőtlen volt, hogy 5,409 K. 59 f.-el kevesebb folyt be, mint a múlt évi júliusban. Kevesebb a befizetés (8296 K. 05 f.-el) úgy, is, ha a f. évi jan. hó 1-től júl. 31-ig befizetett 715,989 K. 03 f.-t hasonlítjuk össze a múlt év első felében teljesített befizetéssel. A hátrálék azonban most júl. 31-én (1,416,991 K. 04 f.), kevesebb 89,865 K. 64 f.-el mint volt az 1900. évi júl. 31-én. Hátrálékos ebadók. Most, hogy júl. hó 1-ével az ebadó-számadásnak új éve kezdődött az 1900—1. évről befizetetlenül maradt ebadókról szóló kimutatásokat benyújtotta alispánunkhoz a főszámvevő. A hátrálék 1—11. számlán összesen nem kevesebb, mint 17,633 K. 89 f. éspedig: 1. A szerencsi járásban A tokaji „ Az újhelyi „ A bodrogközi „ 5. A gálszécsi „ A nagymihályi „ A varánnai ,, A homonnai „ A szinnai ,, 10. A sztropkai „ .Sátoralja-Ujhelyben l—il. 17,633 K 39 f. Az alispán intézkedett, hogy a tetemes összegre felszaporodott hátráléknak'behajtatásá- ról gondoskodjanak Ujhelyben is a járásokban is az arra hivatottak. Az emberegé*zségügy állapota vármegyénkben a f. évi július hó folyamán rossza- bodott. Járványban megbetegedett 760 embar, elhalt 182. A fehér papok ,,Fejszés-tanyá“-ján, hol egy fedél alatt nem kevesebb, mint 82 (mondd: nyolcvankét) gyermek szorong,, a vör- heny pusztít. Ugyanott 59 a tanköteles gyermekek száma s mert nincs iskola, Helmeczre és Leleszre járnak iskolába, onnan hozták magukkal a vörhenyt is. — Az elmebajosok száma vármegyénkben 315, vagyis minden 8—900 lakos között találtaíik egy elmebajos. Az állategészség július havi állapota vármegyénkben tűrhetően jó volt; Szt.-Márja határában a kubikosok lovai közt talált takonykóros lovak kiirtattak. — A főszolgabirák utasit- tattak, hogy a körjegyzőségekhez tartozó kis községekben gondoskodjanak külön külön marhalevél kezelőkről, megjegyeztetvén, hegy lelkészek és tanítók a kezeléssel meg nem bízhatók. A közforgalom úgy az állami, mint a törv. hatósági közutakon akadálytalan volt az elmúlt július hó folyamán is egész vármegyénk területén. — A kir. államépitészeti hivatal személyi és dologi járandóságainak évi átalányául 6000 K. összeget hozott javaslatba a közig, bizottság. Elemi károk. Vármegyénk területén ebben az esztendőben 23 község szenvedett nagyobb elemi károsodást. 2477 K 52 f. 1475 K — f. 1762 K — f. 3238 K 28 f. 1953 K 09 f, 940 K — f. 729 K — f. 2489 K — f. 278 K — f. 1024 K — f. 1271 K — f.
