Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-08-11 / 32. szám
Sátoralja-Ujhely, 1901. augusztus u. 32 (2120.) Harminckettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS Ara : Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill. MPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE EÖZÖNSÉGIÉ^EE ÉS A ZEMPJjÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. meqjelínik s A- is ist -a. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél : Minden szó után 2 fiU. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. fiz amerikai kivándorlás. — Kót cikkely. — II. Ismert dolog, hogy népünk munkáját odaát különbül fizetik, mint itthon. De ha népünk itthon csak félannyi bért is kapna munkájáért, mint ott, dacára az élelmi cikkek jóval nagyobb árának, mégis itthon maradna és nem menne idegenbe, hol a bizonytalan jövő nem mindig kecsegtető. Munkát tehát a népnek, minél hamarább és ha ez meg lesz: megszűnik a kivándorlás. Csakhogy ezt sokkal könnyebb igy leírni, mint megteremteni a gyakorlatban. Milyen munkát adjunk itt a népnek, hol gyárak, bányák, vagy másnemű vállalatok, melyek a népet foglalkoztatnák, oly fehér holló számba mennek, hogy egy-egy egész vidéken nem látni nyomukat sem. Az erdők tömérdek fája évről-évre ott korhad el a hozzáférhetetlen hegyláncok oldalán. Ezek közt van sok kincstári; de még több magánbirtok ; — a hol kincstári birtok van ott azonnal, a magánbirtokosok erdeiben pedig kincstári segedelemmel kellene teremteni oly iparvállalatot, mely a mellett, hogy az államnak meghozná a tisztességes kamatot, a népnek jól megfizetett munkát adna. A faipar ma, különösen a kádár-munkában, jövedelmező vállalattá nőhetné ki magát. Útépítés a hozzáférhetetlen hegységekig szintén adna munkát egyideig a népnek. Mert nézzük csak. Ma Zemplénvárme- gyében érte el a kivándorlás a legmegdöbbentőbb arányokat. S miért éppen itt? Nagyon érthető. Éppen Felső-Zemplénben nincs egyáltalán semmi ilyesféle vállalat, mely munkát adna népünknek. Pedig fa, agyag, kőszén s érceink is vannak hegyeinkben, TAHCA. Makai Emil halálára** 1. Beteg a költő, szive fáj szegénynek, Halkan dobog, alig van benne élet . . . Kihuny a csillag, s lesz az éj setét, Ki zárja le szelíden a szemét? Szegény költő 1 Á szive meggyötörte Az életét, s most rátör, hogy megölje . . . Rövid a perc, de hirtelen elszáll, Nyomában kél a rettentő halál. 2. Meghalt a költő, Szive nem dobog . . . Szivszélütés . . . Mondják az orvosok. Szivemben érted Gyászvirág fakad: Én tudom jól, Hogy szived megszakadt, • Makai E az ifjú költői gárdának leghivatottabb szerelmi dalosa volt. Forró, minden impresszióra érzékeny ifjú szive, mely oly bájos és külső formájokra is brilliáns költeményekben nyilatkozott meg, e napokban szűnt meg dobogni. Szerk. csap megteremteni kell az ipart bennök. Alljtmi kezdeményezés nélkül azonban semmi sem lesz belőle ; mert magánvállalkozók ma csak a legbiztosabb és legbiztosabb jövedelem reményében tesznek e téren valamit. Az ő érdekök nem a nép érdeke s ha létesül is ilyes, ez nem len- ditl az ügyön annyit, hogy az számbave- he|ő országos érdeknek felelhetne meg. Egész Felső Zemplént egyetlenegy szttatégiai vasút szeli át, pedig, ha másért nem, a honvédelem szempontjából is kellene még legalább egy, pl. az őrmező— csipii kiszámíthatatlan fontosságú völgybe ; del meg ipari és földmivelési szempontból islelkélne még egy pár, pl. a sztropkó — őrmezői igazán elhagyatott Ondava völgybe. Az egész Simonka-hegyláncnak, mély a két kivándorló zempléni és sárosi vilék közt fekszik s bővelkedik úgy fában, mmt ércben és drága-kőben, legközelebbi hcEzáférhető vasúti nagyobb állomása a kassai. Láthatni tehát ezekből világosan, hogy asuti munkálatok, ha azok egy csapásra valósággal létesittetnének, a kivándorlást mar egyelőre is nagy százalékban ineg- c^ippantanák. Társadalmi úton segíteni a bajon aányi, mint állandóan tanácskozni akarni felette. A társadalom ma egyéneinek szövetkezése utján sok magasztos dolgot ér- lift el, különösen hol egyes nemzeti esz- k propogálásáról van szó ; de ipart, vál- Aatot nem képes teremteni. Ez egyes t( kepénzesek érdeke ; de az államnak meg k jtelessége, különösen ily kritikus nemzeti ocessusok alkalmával. Itt tehát a fő segítség az amerikai kjvándorlás megakadályoztatása ügyében a ntiekben keresendő. Van még ezenkívül 3. Akiért a szived Örkölángban égett . Megsirat-e téged? Kiért harcot vívtál Folyton önmagaddal Rádborul-e halkal? Kiért eltemetted Kora ifjúságod . . . Megáldja-e álmod ? (Ungvár) Vidor Marci Bécsi levél. Aug. 1. — A »Zemplén* eredeti tárcája. — A ki azt hinné, hogy Bécs nyáron mele- ebb, mint a falu vagy kis város, s igy nem lkalmas a nyári tartózkodásra, — tévedne! íécs egy cseppet se melegebb mint Patak vagy Jjhely, sőt magasabb épületei több árnyékot lyújtanak, mint a mi kis városaink, s remek »arkjai — a dél legtüzesebb óráit nem számítva — egész kellemessé teszik a tartózkodást. Mert fécs bőven el van látva kertekkel, nyilvános séta- és játszóterekkel; Budapestet e tekintetjen hasonlítani se lehet hozzá. Itt van mindjárt i Stadtpark, egy gyönyörű üdülő-hely, telve zobrokkal, felső végén virágszőnyegekkel, kávélázzal és gyógyteremmel, melyben mindenféle isványviz kapható, hol kiki azt a gyógymódot egyéb is, de az már össze sem mérhető a fentivel hatásra nézve ; de mivel ily főfontossággal biró állami érdek megvédése szempontjából minden lehetőt el kell követnünk, az alábbiakban még felsorolom mindazokat, a mik révén a cél biztosittatik. Ismert dolog, hogy népünk a pálinka nagymértékű fogyasztása miatt vagyoni tekintetben mennyire züllik. Természetes dolog azonban az is, hogy az államjövedelem e réven nem kicsiuylendő sulylyal nehezedik a mérlegbe. Leghelyesebb lenne ugyan, ha ez átkos ital ez alakjában egészen kivétetnék a forgalomból; de mivel legfeljebb a távol jövő szürke ködében lebeghet, igen helyes és kivihető lenne minden állami jövedelem csonkítása nélkül a pálinkára rávetni még a sör és bor adóját annyira, hogy mig az hozzáférhetetlenül megdrágulna a pórnépnek, addig a sör és a bor olcsóságával mintegy magától kínálkoznék neki. S ez fontos és nagyjelentőségű ipari vállalatok csiráját teremtené meg egy- szersmint a földmivelés és a bortermelés terén. Mert tegyük fel, hogy mig ma a pálinkaivó 36—40 fillérért egy fél liter pálinkát fogyaszt s annak hatása alatt elveszti eszét, addig az ajánlott esetben ugyannnyi pénzért kapna másfélliter sört vagy bort s annak elfogyasztása után úgy egészségének, mint tárcájának nyilvánvaló hasznára volna. Harmadik célravezető intézkedésnek vélem a fogyasztási egyesületek létesítését a nagyobb falvakban. Ezt két okból tartom megfelelőnek. Először a nép sokkal olcsóbban szerzi be szükségleteit, még pedig meghatározott biztos árakon s igy nincs kitéve annak, hogy gyakran nevetségesen nagyobb árt folytathatja, a mely neki tetszik. Ott van ugyancsak a Ringen, a Volksgarten, szemben vele a Ratliaus-park; ott az Augarten, ott a schön- brunni-park s végül mindeniknek koronája : a Práter, mely egymaga kétszer, talán háromszor nagyobb, mint Pesten a Városliget. Hogy Bécs környéke is telve van szebbnél-szebb kiránduló- helyekkel, azt szinte fölösleges említenem. E parkokért méltán irigyelhetjük Bécset. A másik, a mit se Budapesten, se más nagy városban nem lehet feltalálnunk: a kitűnő viz! A bécsi vízvezeték egyenesen a stájer álpesekről kapja vizét, talán 10 mértföldnyi távolságból; e viz kristálytiszta s hideg, mintha most csörgedeznék elő a hegyi forrásból! Úgy vagyunk vele, mint a Tátra-vidék vizével: nem győzünk belőle eleget inni. Az ilyen viz igazán áldás egy nagy fővárosra nézve. Büszke is rá a bécsi, mint egyik kincsére! Node ón nem szórakozni, üdülni jöttem Bécsbe, — hanem tanúlni. Tanár-embernek csak ilyenkor, nyárban, lehet egy kissé utazni, tanulmányútra menni; ő nem válogathat az időben. S meg még ha izzadni kell is egy kicsit, nem mindegy-e: otthon izzadni, vagy Bécsben ? A mit az ember sajnálhat, ha igy nyárban jön Becsbe, az, hogy ilyenkor a színházak mind zárva vannak s igy elesünk az élvezet egyik legszebb, legnemesebb forrásától, el attól, hogy a művészet legmagasabb színvonalán mozgó színi előadásokat lássuk. De hát Becs e nélkül is sokat, annyit nyújt a látni, élvezni, tanulmányozni akarónak, hogy hetek kellenek, hogy az ember mindent tüzetesen végig nézzen s leikébe felszívjon. Nyilvános szobrait, gyönyörű utca. Zemplén mai s?óma tvac oldal.
