Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
„zött, hogy elhagyja a gyűlést, ha azon folytatni „fogják a tárgyalást és a jegyzőkönyveket orosz „nyelven fogják szerkeszteni. Noha Tutkovich „atya továbbra sem szűnt meg kiabálni, dühös- „ködni és fenyegetődzni a gyűlésen, Chanáth „atya nem engedte magát megijeszteni és követelte, hogy előterjesztése szavazat alá bocsáttassák. Meglátom — mondá ő — ki tartja „magát még közületek orosz papnak és ki ért „oroszul!“ Chanát atyának indítványa 8 szavalattal 4 ellenében el lett fogadva. Megöröki- „tésképpen ide csatolom, hogy Chanáth atya „indítványa mellett szavaztak a következő lelkészek: Homicsko Pál Haburáról; Szíavrov- „szky Pál Boróról (boldogult Sztavrovszky „Gyula magyar-orosz hazafi és iró testvére „Csertészről); Rojkovics Vladimir Mező-Laborcz- „ról; Bucsinszki András Vidrányról; Kovaliczky „Irén Béláról; Turkinyák János Zbojnáról; „Rókiczky Rokitóról; Gulovics Viktor Szukó- „ról. A magyar jegyzőkönyv mellett szavaztak „a következő orosz Káin-lelkészek: Petras- „sovszky Leó Világról; Petrassovits Antal Csa- „balóczról (meggyalázván ősz fejét); Gerbery ,,Ede Krasznibródról és Mihalics György Cse- „binyéről (orosz hazafias nemzetiség tagja.) A „magyar jegyzőkönyv mellett szavazó ezen 4 „orosz papok fiai, mi annyit tesz, hogy orosz „kenyéren vannak nevelve és gyermekkoruktól „beszkidi orosz szellemet szívtak magokba. A „gyűlés elnöke Gulovics esperes atya; az indítványozó Chanáth atya és ennek ellenzője Tutkovich atya nem szavaztak. Ezen jellemző eset éppen úgy, mint az orosz nyelv ellenzője Tutkovich atya egy kép részünkre: mennyire terjed a magyarok demo- ralizációja és mily borzalmasan gyűlölik ők azon nemzet nyelvét, a mely őket saját kenyerén táplálta azon reményben, hogy neki szolgálnak. Szégyen és gyalázat ezen népre és adná Isten, hogy minél előbb még nyomuk is kiveszne az orosz földből, melyet ők kenyérért kővel dobálnak! Ehhez azt hiszem magyarázat nem szükséges ! Itt meg kell még emlékeznem ft. Chanáth Irén lelkésztársam mosakodásáról a „Zemplén“ legutóbbi számában, hol azt Írja, hogy senki az ő paptársai közűi el nem hagyta a gyűlést. Hát tisztelt lelkésztársam, ha más esetben lettem volna is oly előzékeny, hogy a gyűlésen maradjak, ez egy alkalommal azt nem tettem, mert igenis én ott hagytam a gyűlést, s csakis akkor tértem vissza, midőn kinyilvánították előttem, hogy még a jelen alkalommal magyar nyelven fogunk tárgyalni, s mégis már a múlt gyűlés jegyzőkönyvét jelen évi gyűlésünkön oroszul olvasták fel. Pedig arra nekünk egyáltalán nem volt szükségünk, hogy gyűléseinkről kiküszöböljük édes nyelvét azon hazának, mely bennünket táplál kebelén. Vagy ha ez nem áll, úgy fogadjuk el a Lembergben megjelenő „Russkoje Szlovo“ ezen épületes cikkét: „Amegboldogult Dobrán- szky Adolf temetése hétfőn ezen hó 25-én fog megtartatni Csertészen Lupkóv mellett, hogy az ö teste nyugodjék azon nemzeti orosz földben, melyet ö oly forrón szeretett és a melyért annyit szenvedett.“ Elfogadjuk ezt igaznak Uraim?! Csak annyit jegyzek még meg, hogy jó lesz ezután a lovagias magyar nemzet és annak nyelve ellen irányuló ily indítványoktól tartózkodni. Tartsuk kötelességünknek nemcsak e drága hazát, hanem annak édes nyelvét is szeretni! Tutkovich Bertalan, lelkész. * Felvidéki pedig a következő két választ küldötte be szerkesztőségünkhöz: A „Zemplén“ f. évi julius hó 7-én megjelent 27. számában Turkinyák K. Iván homonna- zbojnai gk. lelkész ur által beküldöttekre egyelőre válaszom a következő. Helytelenítem és a legnagyobb nyomatékkai visszautasítom azon kifejezést, hogy vidékünkön a jegyzők és utbiztosok nyúzzák a népet; mivel meg nem engedhető, hogy ily vád általánosságban emeltessék az összes jegyzők vagy utbiztosok ellen. Tessék előállani egyesek ellen konkrét adatokkal, meg lesznek azok vizsgálva s orvosolva. A járás főszolgabirájához — ha jól tudom — évek óta a homonnai járás jegyzői ellen panaszt nem adott be senki, csak most van folyamatban egyetlen egy ellen a részrehajlatlan nyomozat, habár ezen egy esetben sincs „embernyuzások“- ról szó. Volt panasz — igaz — az utbiztosok ellen Í6, de alaptalannak bizonyult s beszüntetéssel végződött. Chanát Irén lelkész ur hoszadalmas nyilatkozatának csak egy kitétele az, melylyel foglalkozni kell s megjegyzés nélkül nem hagyható, és ez: hogy a nemzetiségek részére alkotok ugyan egy törvényt, de követelik, hogy azt be ne tartsuk. Hát Zemplén vármegyében nem volt szükség ezen törvény alkalmazására, végrehajtására, mivel itt eddig magyar, tót és kis- oroszországi szláv ajkú magyarok laktak s nem „nemzetiségeké épen ezt akarja elérni Felvidéki hogy ön tisztelendő ur nemzetiségi zónákra indítványával s annak elfogadása és végrehajtásával ne tagolja fel dicső múltú vármegyénket. Maradjunk csak különböző nyelvünk mellett továbbra is hü magyarok! Végül csak azt jegyzem meg, hogy a mező- laborczi esperesi kerületben a jegyzők görög szertartásu katolikusok, önöknek hitsorsosai, — ezeket tehát önmaguk mutatják be nem a legjobb oldalukról, vagyis ezzel azt bizonyítják, hogy hitsorsosaik, ha jegyzők is, nem valók oda a hol vannak. De hát rábízom azokra, hogy önökkel végezzék el ügyüket Ok maguk.* E sorok kiegészítéséül Írja még Felvidéki : Mig a sajnálatra méltó mozgalom csak hazánk határain belül mozgott, vagyis házi ügyünket képezte, nem tulajdonítottunk annak nagyobb fontosságot; de mikor már azt látjuk, hogy felvidéki orosz-magyar papjaink a külfölddel vannak összeköttetésben s egy külföldi orosz lapban állittatik oda az eset példaképen s az orosz érzelmű itteni papok mint hü hazafiak magasztaltatnak, azok pedig, kik velünk éreznek és gondolkoznak a megvetésnek adatnak át, most már követeljük az eperjesi gk. egyházi főhatóságtól és a kormánytól, hogy: 1. Az indítvány megszavazóit haladéktalanul szórja szét s oly helyekre, hol nem méte- lyezhetik meg a józan gondolkozásu, hazafiasán érző népet s nem tömörülhetnek egy testületté, mint itt a mezőlaborczi esperesi kerületben, mivel egyesek keveset, de többen vállvetve sokat tehetnek. — Ehhez van joga a püspöknek; de ne a jó javadalmakat, hanem a legrosszabbat adja nekik, hogy ne jutalmazva, hanem büntetve legyenek hazafiatlan tettökért. Ezzel mutassa ki a püspök hazafiságát. 2. Büntetésül a kormány vegye el — végképp vagy legalább megjavulásukig bizonyos időre — kongruájukat s ne részesítse a „nyolcakat'' kongruajavitásban. Hiszen az állam fekélyeket nem tűrhet testén s nem táplálhatja magyar vért szopó s arra szomjuhozó nadályait,. S. Vonja el a kántoroktól — mert csak azok s nem tanítók is ezek — a tanítói fizetés- kiegészitési javadalmazasokat és állítsa fel egyre- raásra a határszéli községekben az állami iskolákat. Legyenek ezek melegágyai a nemzeti köz- mivelődésnek, a magyar nyelvnek és magyarosodásnak ; vezetőik pedig éber ügyelői, bejelentői minden magyarellenes mozgalomnak. 4. A társadalom pedig a haza ellenségeit zárja ki kebeléből, vesse meg őket s ezt velők lépten-nymon éreztesse. Hadd érezzék tetteik teljes súlyát, következményeit!** Felvidéki. Vármegyei ügyek. Személyi hir. Hadik Béla gróf, Zemplén vármegye főispánja, f. hó 24-én este Sátoraljaújhelyből Budapestre, onnan Balaton-Földvárra utazott. A közigazgatási bizottság Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett augusztus hó 12-én (tizenkettedikén) délelőtt 9 órakor tartja rendes havi ülését. Ez lesz az első közigazgatási ülés, melyen az uj főispán elnököl. A Kossuth szobor-bizottság megalakult már a Bodrogközön is. Működését avval kezdte meg, hogy júl. 21-iki kelettel igen lelkes hangon szóló felhívást intézett „Kossuth vármegyéjó“- hez. A szoborbizottság elnöke Farkas Róbert dr., jegyzője Tárczy Pál dr., bizottsági tagok Bárczy B., Diószeghy P., Egry E., Elek J., Fuchs E. dr., Heiler K., Kossuth Lajos, Miklós Béla, Ölbey J., Somogyi G., Szerdahelyi V., Szmre- csányi B. dr., Weinberger J. dr. és Zakrajda J. — Az említettük felhívást kinyomatták és a járásnak egyes községeiben arra alkalmas egyénekkel köröztetik. Tervbe van véve egy nagyobb szabású mulatság rendezése is. Huszonöt óv. Kossuth Elek, szinnai főszolgabíró, f. hó 24-én ünnepelte hivatali működésének 25 éves évfordulóját. A körjegyzői kar meghívására — Írja levelezőnk — nagy számmal jelent meg a járás inteligenciája a jubiláns ünnepi alkalmon. Az ünnepeltet értékes ajándékkal lepték meg tisztelői. A jubileom istentisztelettel kezdődött, mely alkalomból a sz. misét Lehoezky Endre esperes, szinnai rk. ple• Már elvégezték. •' Fenti közleményeink éles megvilágításba helyezik a kérdésnek nem pusztán nyelvi, hanem általában érzületi oldalát is. De azért legyünk nyugodtak s várjuk bizalommal az ügy teljes elötérbo nyomulását, mely most már hivatalos útra tereltetett. szerk. bános mondotta, Szekey Viktor lyubisei plébános, Messerschmiedt Géza és Ottó Alajos lelkészek segédlete mellett. — Hivatalos tisztelgések után következett a banket, melyen az első felköszöntőt az ünnepelt főszolgabíró mondotta Őfelségére a királyra; utána szeretve tisztelt alispánunk, Matolai Etele, állott fel s poharat ürített az ünnepekre és a járás derék jegyzői karára. A jegyzői kar köszöneté után egymást érték a felköszöntők, melyek javarésze az ünnepeken kívül az alispánt és- a jegyzőkart éltette. Az ünnepséget jól sikerült tánc- mulatság fejezettbe, melynek csak a fölkelő nap vetett végett. Hírek a nagyvilágból. A délafrikai béke érdekében, mint hírlik, újra megkezdődtek a tárgyalások Londonban. Krügerné asszony, Transzvál búr köztársaság fejének, Krűger-apónak a felesége, rövid betegeskedés után elhunyt 65 éves korában. A váratlanul jött csapás Krügert mélyen megrendítette. Mihajlovics Sándor, orosz nagyherceg, látogatást tett a török szultánnál, mint hírlik, Ferdinánd bolgár fejedelemnek királylyá koro- náztatása érdekében. Crispi, az olaszok Deákja, aggasztóan megbetegedett; magas életkora miatt alig van remény felépüléséhez. Boszniában és Herczrgovinában az első vasutat f. hó 17-én átadtak a közforgalomnak nagy ünnepiességgel. Amerikában a gyilkos hőség, 40—45 R. fokos meleg, melynek már annyi áldozata volt, még egyre tart. Naponta százan és százan halnak meg napszúrás és ivóviz hiánya miatt. Pestis. Konstantinápolyban ismét volt három pestiseset, egy halállal végződött. Hírek az országból. A trónörökös leánya. Hohenberg Zsófia hercegnő, Ferenc Ferdinánd fhg. trónörökösnek a felesége, f. hó 24-én egészséges leány- gyermeket szült. Fiume helyettes kormányzója. Őfelsége a király Gaál Tibor dr. ministeri tanácsost Fiúméba kormányzó-helyettessé nevezte ki. A szerbek Nagybecskereken nagy szerb népgyülést tartanak a jövő hó folyamán, aug. 18-án, pártkülönbség nélkül. Főuraink a Balatonon e napokban érdekes evezőversenyt rendeznek Andrássv Géza gróf vezetése mellett. E végből a főúri Toldi Miklósok már gyülekeznek B.-Földvár gyönyörű parkjában épült nyaralóik alatt. felhívás előfizetésre! A „Zemplén“ a folyó év július l.-jével 32. évfolyamának III. negyedébe lépett. Fölöslegesnek tartjuk magunkról ismertetést irni. A lefolyt harmincegy és fél év munkássága beszél helyettünk s azok előtt, kik e lapot eddig is nagybecsű támogatásukban részesítették, rokonszenvükkel kitüntették. Elég, ha kifejezést adunk szándékunknak, hogy a közérdek lelkes, buzgó szolgálása, a magyar közművelődés oltárára szánt odaadó, fáradságot nem ismerő munkálkodás a célunk ezutánra is, mint volt eddig. E nemes cél sikeres szolgálatában azonban szüksége van a „ Zemplén “-nek továbbra is arra a jóakaratu támogatásra, kitüntető rokonszenvre, a mit eddig tapasztalt a m. t. közönség részéről. Ezt kérjük most, az uj évnegyed küszöbén is. És tisztelettel kérjük a lejárt előfizetések megújítását, valamint a hátrálékok szives beküldését. Előfizetés: (Helyben házhoz küldve vagy vidékre postán.) Egész évre...................................12 kor. Félévre...................................... 6 „ Évnegyedre ....................................3 „ Az előfizetés dija legcélszerűbben pósta- utalványnyal az alulírott címre küldendő. Sátoralja-Ujhely, 1901. júl. 7. A „Zemplén“ kiadóhivatala. Sátoralja-Ujhely, főtér 9. Folytat*! a II, mellékleten,
