Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
Sátoralja-Ujhely, 1901. december 15. 50. (2133.) Harminckettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 * Negyedévre . . 3 * Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyllttárben minden garmond sor díjjá 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁEMEGTE EÖZÖNSÉGÉITEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MILTDEM T7LA. S A. ES 3ST .A. E=. HIRDETÉS DÍJJÁ hivatalos hirdetéseknél : Minden szó után 2 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 6 nil. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj tátik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intózendők. Az amerikai kivándorlás és a hitelszövetkezetek. — Két cikkely. — II. Az Amerikába való kivándorláshoz szükséges pénz és „olcsó pénz“ megszerzését leginkább lehetővé teszik a községi hitel- szövetkezetek. A kivándorlók rokonai, hozzátarto zói vagy jóbarátai, legtöbbnyire üzletrészesei a községi hitelszövetkezeteknek, kik a szükséges olcsó pénzt hat hónapos váltókra, vagy kötvényekre fölveszik és a kivándorlókat céljaik elérésében elősegítik. Tehát a hitelszövetkeztek a kivándorlást elősegítik. Ez, első pillanatra, megdöbbenti az embert; mert hiszen ez intézmények révén jobbjaink épp és első sorban, a rósz gazdasági viszonyok következtében elszegényedett népet, illetve a mezőgazdaságot, a miből földmivelő népünk él, akarták fölsegiteni és most olyan célt mozdítanak elő, mely a mezőgazdaságot azáltal, hogy munkásait a kivándorlásban elősegítik, gyámolitják, — még válságosabbá teszik. E megdöbbenésünk azonban elenyészik, ha figyelembe vesszük azt, hogy a hitelszövetkezetek pénzét már a váltók lejárata előtt — hacsak valamely „baleset“, vagy előre ki nem számíthatott körülmény közbe nem jött — nemcsak pontosan megküldik a kivándoroltak, de legtöbb esetben, gyűmölcsöztetés végett, még kisebb-nagyobb összegeket is küldenek mint betéteket a hitel- szövetkezetekbe. (Nem ritka eset, hogy mindjárt az első évben egy pár száz forintot.) A hitelszövetkezetek tehát igy is, bár programjuk keretén kívül, mégis csak a nép pauperizmusán enyhítenek. És mivel a kivándorlást megakadályozni úgy se lehet : a hitelszövetkezetek munkáját áldásosnak kell tekintenünk, annál is inkább, mert messze, igen messze lehet még az az időpont, midőn jobb gazdasági és köz- gazdasági viszonyok a kivándorlást megszüntetni fogják. De van ennek az éremnek még egy más oldala is. A kivándorlottak — a mint emlitém — sok megtakarított amerikai pénzt küldenek haza. Ezeket a pénzeket, a földjéhez lázas szeretettel ragaszkodó nép között, ingatlan vételbe fektetni nem tudván a kivándorlottak övéi, legtöbb esetben a hitelszövetkezetekben helyezik el. Vannak hitelszövetkezetek, melyek az ily betéteket alapszabályaik szűkre szabott keretében másként forgatni nem képesek, mint hogy az „országos központi szövetkezetének beküldik. És épp itt van a bökkenői Szabályaink szerint mi a betevőknek 5° fo-ot fizetünk, mig a központ nekünk csak 4ll2 °/oot fizet. Vagyis', mi: a betevőink pénzére Va °/o-ot ráfizetünk ! Ilyen gazdálkodás mellett, természetesen, deficittel kell dolgoznia a községi hitelszövetkezeteknek annál is bizonyosabban, mert a mindinkább szükebb körre szoruló váltóforgalom a deficitet nem ellensúlyozhatja. Egy mód kínálkozik, mely szerint ezen a bajon segíteni lehetne: a betétek kamatlábát kellene leszállítani 4°/o-ra. Ez azonban nem ajánlatos; mert a részvényes bankok és takarékpénztárak betevőiknek 5%-t szívesen fizetnek. Egészen bizonyosra vehető tehát az a föltevés, hogy a bejövő amerikai pénzek a takarékpénztárakban fognának elhelyezést keresni. Másik megoldás módja az lehetne ennek a visszás helyzetnek, ha az apró-cseprő községi hitelszövetkezetek (2—3) fuzionálna; mert igy nagyobb forgalom keletkezvén, a visszásságok minden bizonynyal jobban kiegyenlítenék egymást. És ez a fuzionálás annál célszerűbbnek Ígérkezik, mert általa a hitelszövetkezetek megerősödnének és abba a helyzetbe jutnának, hogy a mostani dilettáns vezetők helyett dijazott hivatalnokokat lehetne akalmazni. Mindhiába! Azt az időt éljük, midőn minden téren, még a szakértelem is csak egész odaadással érhet el eredményeket, de a dilettantizmus csak a legritkább esetekben, hogy ne mondjam: — soha ! (Bély.) Kiss Károly. k t. vármegye közgyülésterméböl. Mielőtt közölnők a decemberi közgyűlés második napjának, vagyis a dec. 4-iki közgyűlés napirendjének a „Zemplén“ közönségét érdeklő fontosabb ügyeit — helyreigazításául az „önálló vámterület“ dolgában ma egy hete, a szerkesztő egyéb irányú elfoglaltatása miatt nem precízül leadott tudósításunknak — ide iktatjuk szószerint magát a kgy. határozatot, a mint következik: A vármegye közönsége, tekintve, hogy az államkormány az ország közgazdasági kérdéseinek megoldását első és legfőbb kötelesTARGA X A’ Restaurátió.* — Dallotta jó kedvvel, mint a’ kinek a’ Háza ég és maga bent szorult 1818-ban Fáy András. — Nem régen a’ Szent Leányok a Pimpla1 tetejéről Mint meg annyi boszorkányok a Szent Gellért hegyéről A’ szobámba bé rukkoltak, óromra egy fritskát adtak Fel költöttek álmomból — — Fel tsak Ex-szolga Biró ur2 kiáltnak mind egyszerre ’S rám támadnak mint a fias ludak az uj emberre — Nadrágot tsak hevenyében, tentát pennát a kezébe Domine Fráter! seribat3. Eleinte azt gondoltam, hogy tám az ött esztelen Szüzek4 az Ujj testámentom korából vágynak jelen Mert jámbor embert zaklatni ’s véle északa Íratni Okos ember nem szokott. De amint szemecskéikben merőbben tekintettem Vakmerő el tévedésem azonnal észre vettem. A Músák voltak a kiknél, régolta, ha kemény a Tél, Mint bó Fűtő szolgálok. Mi tetszik Asszonyságtoknak szóltam ’s elő ugrottam Mi tettzik édes lelkeim — — — — — — — — — • Fáy Andrásnak ezt a tréfás, eddig ismorctien poémáját egy régi kéziratos könyvben, mely csupa tréfaságokat tartalmaz, fedezte fel lapunk szerkesztője Most mint alkalomszerű verselményt teszi közzé a .Zemplén* hasábjain. — A nyugvójelek azt mutatják, hogy az ott kihagyott verssorok kissé sikamlósak és igy nem bocsáthatók a nyilvánosság elé. — Félremagyarázások kikerülése érdekében még csak azt jegyezzük meg, hogy ez a szatirikus vers, valamint akkor, a mikor Íratott, nem vonatkozott, most sem akar vonatkozni specialiter a zempléni állapotokra. 1 Pimpla: a Múzsáknak szentelt hegy, a pieriai berekkel. ! Célzás önmagára, hogy t. i. a pesti restoráción a szolgabiróságból kibukott. 8 Fráter ur tessék Írni. * A Máté evang. XXV. részében szereplő szüzek, kik nem vigyáztak jól az ö olajos lámpásaikra. ___-- Az Ur eddig is mig Themis nénénk’ szolgálta Pegazust, a paripánkat, gyakorta usuálta5, Bé suhant istálójába vagy a patkója nyomába Szent crapulát3 hörpöle. Uttzu most is kapjon frissen lantra és hegedűre Holdvilág süt, heveredjünk ott kinn le a’ fris fűre ’S kezdjen egy Dalit, tsók lesz bére dalijának, ditsóretére A’ Restorátiónak. Úgy is éppen most esvén meg, ötöd napja a Pesti Remélyiik friss eszében van, ’s majd annál jobban festi Kivált fáma, a vén bába szerint ha a’ piszka fába Az Urnák is része volt. — Mit én? A’ Restorátiót? Tán bolond gombát ettek Szüzességiek, vagy a’ borból jócskán fel hörpentettek A forró kása a számban, epe ’s méreg a pennámban Mind tőlle, ’s én ditsérjem ? Ki tsapott Szolga Bírónak Tiszti székét ditsérni Éppen ojan mint egy mankós katonát arra kérni Hogy a hadi gyöngy életeti, rá szórván a’ ditséretett Rekrutának ajánja, Vagy a férj, kinek fejéhez a’ paputs éppen most ért Vagy nőjétől az ágy alól engedelmet tsak most kért A’ páros kedves életet, hintvén rá a’ ditséretet Nőtelennek ajánja. Még most is fáj minden testem, a mint öszve roncsoltak Akkor midőn Clámánsaim7 a levegőbe toltak Kezem, lábam szoringatták — — — — — Nem édes kis asszonykáim a’ tsók édes portéka 5 engem inkább gyúlaszt mint a királyok ajándéka ’S gyermeket a curátió,8 de a’ Restaurátió0 Maradjon ott, a hol volt. — Be vékony kurázsi szorult az Urba — kiáltottak A’ szent Lányok, fityet hánytak ’s orrot fintorítottak 6 Biró korában is verselt. 8 Mámort. ’ Kiabálóim, a kortesek. 8 Zsebpénz. 9 9 Tisztújitás. ____ _____________________W*____ P|T A Zemplén mai s/őma tíz oldal. ‘VM
